A gyermekek imádnak rajzolni, ez az egyik önkifejezésük egészen korai megnyilvánulásának. Aztán idővel sajnos ez a lendület a legtöbbjüknél megtörik, nem ritkán azért, mert úgy érzik, nem elég jók benne. A művészetpedagógusok ijedten tapasztalják, hogy évről-évre kevesebb gyereket találni az óvodákban és az általános iskolákban, akik szeretnek rajzolni. Az okokat csak találgatni tudjuk, de valószínű, hogy már a kezdeteknél elcsúszik valami, ami tovább súlyosbodik az iskolákban, ahol a rajztanítás az egyik legelhanyagoltabb terület. A rajzolás az egyik legjobb fejlesztő foglalkozás a gyerekek számára. De pontosan milyen fejlesztő hatása van a rajzolásnak? Mikortól érdemes elkezdeni próbálkozni vele és hogyan taníthatjuk rajzolni a gyerekeket? A rajzolás fejlesztő hatása számos területen megmutatkozik, ezért több okból is érdemes megszerettetni a gyerekekkel ezt a szuper elfoglaltságot! A rajzolás a finommotoros készségeket is fejleszti. A ceruzák és ecsetek használata során erősödnek a kézizmok, fejlődnek az ízületek és összehangolódik a szem-kéz koordináció. Amellett, hogy a rajz fejlesztő gyerekeknek, a felnőttek számára kiváló eszköz, hogy monitorozzuk a gyermekek értelmi fejlődését és aktuális lelki állapotát. A rajzokon keresztül könnyebben megismerhetjük az érzéseit; sok mindent le tudunk szűrni például abból, hogy milyen színeket használ, vagy hogy milyen gyakran rajzol negatív töltetű dolgokat. A rajzolás gyerekeknek már az óvodában rengeteg téren hoz fejlődést. A rajzkészség fejlesztése óvodáskorban különösen fontos. A kicsik automatikusan, és általában már egészen korán elkezdenek érdeklődni a kréták, és a festés iránt. Ha egy óvodáskorú gyermek nem szeret rajzolni érdemes odafigyelni, ugyanis a rajzolás iránti érdeklődés hiánya különböző problémákra utalhat.
A rajzolás első lépései
1. A firka a gyermeki ábrázolás első szakasza, ami a spontán játék öröméről szól. Sokat és sokféle eszközzel firkáljon a gyerek ebben az életszakaszban! Kapjon ceruzát, zsirkrétát, tollat, filctollat is felügyelet mellett! A gyerek ellentétben a legtöbb felnőttel széles, dinamikus karmozdulatokkal dolgozik, firkáiban ennek a spontán, nyomot hagyó erőteljes mozdulatoknak az örömét fedezhetjük fel. Ne próbáljuk meg idő előtt leszoktatni erről! Ne dugjuk el a filctollat! Ne próbáljuk már a kezdetekkor az írószerszámok helyes fogására, tartására szoktatni! Erre még nem elég fejlett az izomzata. Hagyjuk, hogy ő maga próbálja ki, hogyan dolgozhat a legkényelmesebben!
A rajzfejlődést kezdetben genetikai program irányítja, tehát magától is végbemegy. A gyermek motivációja, a gyakorlás mennyisége viszont lassíthatja vagy gyorsíthatja a rajzfejlődés ütemét. Érdemes elkülöníteni három tényezőt: a kézügyesség (finommotorika) fejlődését, a kognitív sémák differenciálódását és az elaborációs képességet (képes-e a belső élményeit kidolgozni magából). Akadályozhatnak egy óvodást az önkifejezésben a finommotorikus képességeinek korlátai vagy eleve csak annyit szeretne lerajzolni, amennyit fizikailag is meg tud valósítani? Óvodáskorban, az ideovizuális ábrázolás korszakában, vagyis amikor a gyermek azt rajzolja, amit tud a világról, és nem azt, ahogyan látja, a gyermek sokkal többet lát bele rajzába, mint mi, felnőttek. Számára tökéletesen élethű formájú a markoló, az ember, a sárkány, amit ő rajzolt.
A rajz mint kommunikációs forma már egészen kicsi korban megmutatkozik. A 2-3 éves és annál fiatalabb gyermekek számára a rajzkészítés sok örömteli érzetet ad, segítséget nyújt különböző problémák diagnosztizálásában. A rajz harcol komplexekkel, elszigeteltséggel, önbizalommal. Ez a művészet emellett meghatározza a világ esztétikai megítélését, és már a kora óta felfedi a gyermek kreatív vonzásait. A gyermekek rajzolásának szükségessége már fiatal korban felmerülhet - egy évvel vagy kissé később. A legtöbb csecsemő egyértelműen látja az élénk színek iránti vágyat, azt a vágyat, hogy 1,5-2 éves korig valamit papíron ábrázoljon. Az első rajzok természetesen festett foltok, de a gyermek minden alkalommal egyre aktívabban dolgozik.
Milyen eszközöket használjunk?
A gyermekek számára ajánlott az ujjfestékek kiválasztása, amelyek ideálisak az ujjakkal, tenyérrel történő rajzoláshoz. A 4 éves kortól gyermekek számára készített rajzokhoz már lehetséges a tempera is. A kezdők számára ezek a festékek nagyszerűek. Sűrűségük lehetővé teszi a színes rétegek egymás utáni beillesztését, a sérült fragmentumok festését. Általában egy albumban lévő képek színezésére vagy rajzolására elegendő egy 6 színből álló készlet, amelyből sok új árnyalatot kaphat. Az idősebb gyermekeknek jobb vásárolni nagyobb - legalább 10 színű - készletet. A rajz során szakaszosan kell cselekednie - könnyebbről összetettre mozoghat.
A festékek mellett a megfelelő ecset kiválasztására is nagy figyelmet kell fordítani. Fogantyújának megbízhatónak kell lennie, jobb az erős műanyagból, hogy ne törjön el. A vaskapszula legyen sima, hogy a gyermek ne karcolja meg a bőrét. A kefe átmérője megegyezik a szokásos tollak átmérőjével. A gyermekek jól alkalmazkodnak a sörtekefékhez, amelyek nem sokkal szívják fel a festéket, sima ütéseket eredményeznek.
Filctollak: Világosak, lehetővé teszik, hogy gyorsan, erőfeszítés nélkül elkészítsen egy gyönyörű rajzot. Ceruza. Zsírkréta: Nélkülözhetetlen az aszfalton történő rajzoláshoz. A zsírkréta méretének nagynak kell lennie, hogy a gyermek ne károsítsa az aszfalt bőrét. Viaszkréta. Papír. Egy egyszerű ceruza segít az alapkontúrok létrehozásában. Radír. Élező. Bank víz.
Fontos szempontok a rajzolás tanítása során
Ne újságpapírra, kitépett füzetlapokra, egyik oldalán már teleírt irodai melléktermékekre rajzoltassuk a gyereket! Hamar rá fog jönni, hogy ez annyit jelent, hogy az ő munkája értéktelen. Ne gyerekes gügyögéssel bíztassuk a kicsit! Üljünk mellé időnként, és rajzoljunk együtt! Mindenkinek legyen egy saját rajzlapra, amire saját szintjén elkészíti a rajzát. Ha feladatokat adunk a nagyobbacskáknak, mindig a kreativitáson, kezdeményezőkészségen, az egyedi megközelítésen legyen a hangsúly! Ha a kicsi már ügyesen rajzol, ne próbáljunk meg minden áron hasznot kicsikarni ebből! Az agyonszerepeltetés miatt a gyerek idő előtt telítődik és megunja a rajzolást. A másik esetben elhiszi, hogy ő már most kész művész, és nem lesz kedve tovább tanulni.
Ne erőltessük a rajzolást! A gyerekek még igen rövid ideig tudnak egy dologra koncentrálni. Ne szidjuk meg, ha hamar felugrik a lap melől, vagy a ceruzákkal inkább játszani kezd! Ha lehetséges, a rajzoláshoz kapcsolódjon mese, játék is. Így lesz igazi élvezet!
A rajzszakkörök az óvodákban, iskolákban és más intézményekben is működnek, ahová elvihetjük a kicsiket. A színezés a rajzoláshoz hasonlóan számos pozitív tulajdonsággal bír.
Jobb agyféltekés rajzolás és más módszerek
A Magyar Képzőművészeti Egyetem végzett hallgatóinak munkája. A jobb agyféltekés rajzolás a valósághű, realisztikus rajzolásról szól, segít a gyerekeknek a rajzolást lépésről lépésre elsajátítani! Éppen ezért a gyerekeknek szóló élő jobb agyféltekés rajztanfolyamokat 10 éves kortól ajánljuk, azoknak akik már elvégezték az általános iskola 4.osztályát. Mert a jobb agyféltekés rajzolás módszere az élethű, valósághű rajzolásról szól, amihez olyan mértékű koncentráció és figyelem szükséges, amihez még nincs türelme egy kisebb gyermeknek. Gondolj bele, ha napi 5 órát kellene rajzolással, intenzív figyelemmel eltölteni... Persze ez nem azt jelenti, hogy az ennél fiatalabb gyerekek ne rajzoljanak! Erre hoztunk létre, egy online szülő-gyermek együtt rajzolós tananyagot korcsoportonként lebontva!
Tanuljunk rajzolni… ugye milyen egyszerűen hangzik? De ha a gyerek elé kerül egy bonyolultabb rajz, bizony sokszor tétován áll előtte, hogyan is kezdjen neki? Leggyakrabban egyszerűen azonnal visszanyúl a jól bevált sémákhoz. Ne értsd félre! Nincs semmi baj az ovis rajzokkal! Csak egyszerűen nem hasonlítanak a valódi dolgokra. Pedig a gyerekeknek nagyjából 9-10 éves korukban már valódi igényük van a reális témák rajzolására. A rajz addigi díszítő vagy éppen feszültségkönnyítő funkciója, átvált ilyenkor a valóság élethű ábrázolásának igényére. Ehhez pedig már nem lesznek elegendőek az addig jól használható sémák. Akkor hát hogyan csinálja?
Most megmutatom. Vegyetek elő egy kicsit bonyolultabb rajzolnivalót. Próbáljátok meg nem egy elefántnak, hanem csupán vonalak sokaságának látni. Mert bizony ebben rejlik a titok! Ha a gyerkőc nem tud első ránézésre elvonatkoztatni az elefánttól, akkor próbáljátok meg a képet elforgatni valamilyen irányba. Vagy éppen fejjel lefelé! Ehhez fogjatok egy papírt és egyszerűen takarjátok ki azt a részét, amit éppen nem rajzol. Így máris kisebb helyre kell a figyelmét irányítani és sokkal könnyebben észreveszi, hogy az ott lévő vonalak merre hajladoznak.
A következő, amire érdemes figyelni, hogy minden egyes vonal ugyanabban az ívben kanyarodjon, ahogy az eredeti képen látszik. Ehhez mutatok is egy vidám segítséget. Mi, itt a Művészházban szánkópályának nevezzük. Biztosan szánkóztatok már a gyerekkel?! Érezte ő is, mikor a szél süvít a füle mellett és a szánkó sebességéből tudhatja, hogy milyen meredek a pálya?
Végül a mérésről. Ámbár kezdhettem volna evvel is. Mintaképről úgy a legegyszerűbb rajzolni, ha pont akkorára csinálja az ember. Méretarányos rajz elkészítéséhez használjátok nyugodtan a kéznél lévő eszközöket. A ceruzával kiválóan meg lehet mérni egyes vonalszakaszokat. Egymástól, vagy épp a papír szélétől való távolságukat. Ilyen körvonalazott, egyszerűbb képeket könnyen lehet találni a neten, ha kifestőkre kerestek rá.
Hogyan értékeljük a gyermekrajzokat?
A rajzokban megnyilvánul a gyermek akarati, érzelmi élete, az önmagáról alkotott képe, közösségi igénye, késztetései, vagyis mindazon elemek, melyek a személyiségét meghatározzák. Hozzáértők részletes elemzést adhatnak a rajzok készítőiről, mert minden gyermeknek megvan a saját sémája. Egyéni grafikai nyelvet fejleszt ki, és használ, melyben egyben kifejezi a pszichológiai alkatát is.
Arra a "tanításra" gondolok, amely megmondja, megmutatja, kézen fogja, hogy mit hogyan kell és hogyan nem szabad azt rajzolni. Mi felnőttek - mivel nem mindig vagyunk elégedettek a gyermek munkáival - azt feltételezzük, hogy azzal segítjük, ha képeket mutatunk neki, vagy előrajzoljuk a tárgyakat. Korrekciók helyett dícsérni, motiválni érdemes a gyermeket, együtt rajzolni vele történeteket, térképeket, kitalált világokat. Ezt nagyon érdekesnek fogja tartani, és élvezni fogja akkor is, ha ügyetlenül rajzol.
Az elsődleges pszichológiai funkció mindig ugyanaz: az élmények kifejezése, megértése, feldolgozása. A gyermek rajzain keresztül érti meg a külvilágot és önmagát is. Lehetnek akár olyan rajzai is, amiket nem akar megmutatni a szüleinek, mert azok pl. belső gondolatainak intim kivetülései. Ehhez képest minden másodlagos: például a kézügyesség gyakorlása, képi kommunikáció.
Ha tetszik a gyermeknek, nyugodtan másolhat belőle. A sémák úgyis átalakulnak, egyénivé válnak, továbbfejlődnek, hiszen lehetetlen megőrizni őket.
A színezők a finommotorikát fejlesztik, ami jót tesz a gyermeknek. Egy bizonyos életkorban nagyon népszerűek, nagyon szeretik őket a gyerekek, mert élvezik, ahogyan nyomot hagy a rajzeszköz a papíron: ez a kompetenciaélmény. Vegyünk nekik ilyen típusú feladatlapokat és jó minőségű színes ceruzákat, filctollakat, zsírkrétát, amivel tényleg élvezet a rajzolás. Vegyünk vastag, színes pasztellkrétákat is, amivel a játszótéren vagy a járdán rajzolhat a gyermek. Olcsón lehet kapni készletben, és nagyon fog örülni neki.
Tanítsuk-e hogyan kell fogni a rajzolóeszközt? Javítsuk ki, ha rosszul rögzül a tartómozdulat? Igen, a helytelen (például görcsös) ceruzafogást ki kell javítani, ami az óvodáskor feladata.
A rajzolás legyen spontán, ne felszólításra történjen, teremtsünk nyugodt körülményeket, biztosítsunk megfelelő eszközöket. Fogadjuk el, hogy a gyerek tudja legjobban, hogy mit és hogyan szeretne megrajzolni; dicsérjük meg a rajzát akkor is, ha ügyetlen. Csak akkor segítsük, ha ezt kéri vagy ha látjuk, hogy elakadt és ez feszültséget kelt benne. Nagyon fontos, hogy a gyerekekre ne szóljunk rá, ne torkoljuk le őket, mert ezzel elvehetjük a kedvüket az alkotói tevékenységtől. Mindig beszélgessünk a gyerekekkel rajzaikról, de csak utólag! Rajzolás közben ne befolyásoljuk őket sem dicsérettel, sem kritikával, mert ezzel befolyásoljuk a gyermek önkifejezését.
Ha azt akarod tudni, hogy a TE gyermeked hogy halad a rajzolással, akkor ne másokkal, hanem a saját, korábbi képeivel vesd össze az alkotásait. Beszéljétek meg, hogy mi az, amiben változott, és mi az, amiben úgy érzi, hogy még fejlődnie kell? Rajzainak melyik része kiemelkedő? Próbáljatok mindig arra koncentrálni, ami jól sikerült, és minden rajzban valami pozitívumot találni!
Gyermekrajz elemzés
tags: #hogyan #tanitsuk #a #kisgyereket #rajzolni