Hogyan szoktassuk le a babát a babakocsiról? Tippek és tanácsok

A csecsemők és kisgyermekek életében számos olyan szokás alakulhat ki, amelyek számukra sem optimálisak, és a szülők számára is kellemetlenséget okozhatnak. Ilyen lehet például, ha a baba csak a babakocsiban tud elaludni, vagy csak szórakoztatás közben eszik. Fontos megérteni, hogy ezek a szokások nem veleszületettek, hanem mi alakítjuk ki őket. Előfordul, hogy egy adott pillanatban kényelmes megoldásnak tűnik egy-egy ilyen „instant” módszer, de hosszú távon nehéz tőlük megszabadulni, mert a kicsik nagyon ragaszkodnak a megszokott rutinokhoz.

Miért alakulnak ki a rossz szokások?

Ne legyen lelkiismeret-furdalásunk, ha valamit „elrontottunk”. Mindenkivel megesik. Annyi nehéz helyzet van a gyermeknevelésben, annyira fárasztó mindenért megharcolni, hogy olykor az ember kényelmesebb megoldásokhoz nyúl. Például odaadja a cukros tejet éjszaka, mert annyira fáradt, nincs ereje éjjel huzavonázni a kicsivel. Vagy beteszi a babakocsiba és tologatja, csak végre elaludjon. Ezek a szokások:

• Egészségtelenek lehetnek a baba számára.
• Későbbi rossz szokások alapja lehet.
• Kényelmetlenek vagy fájdalmasak lehetnek számunkra.
• Csak egy bizonyos életkorig/testhelyzetig tarthatók.

A rossz szokásokról való leszoktatás lépései

1. Fogadd el: nem vagy rossz szülő!

Mindenkivel megesik, hogy kényelmesebb megoldásokhoz nyúl. Fontos, hogy ne legyen lelkiismeret-furdalásunk, ha valami nem a „nagykönyv” szerint alakult. A lényeg, hogy felismerjük a problémát, és elhatározzuk magunkat a változtatásra.

2. Határozd el magad!

Ha bizonytalan vagy, te sem tudod, jó döntés-e változtatni a szokásokon és félsz, hogy mi lesz, ha majd sír, hisztizik a baba és átkopognak a szomszédok, ezért legszívesebben inkább bele se vágnál, akkor a bizonytalanságodat a gyermeked is érezni fogja. És innentől kezdve nem leszel túlságosan meggyőző a szemében. Szóval a változtatásba csak akkor vágj bele, ha teljesen biztos vagy benne, hogy változtatni szeretnél, akkor is, ha ez hosszú időbe telik és hisztivel jár majd. Készülj fel a legrosszabbra és szorozd meg kettővel!

3. Gondolkodj!

Mi lehet ennek a szokásnak az oka? Mit lehet csinálni helyette? Például, ha a gyermek csak szórakoztatva eszik, annak a hátterében leggyakrabban az áll, hogy unatkozik evés közben. Valószínűleg már egyedül enne, a korának megfelelő darabos ételeket önállóan. A csak babakocsiban elalvó gyermek azért tud ott elaludni, mert az kuckósabb, „anyaméh-szerűbb” a számára és, ha még tologatni is kell hozzá, akkor valószínűleg ennek az az oka, hogy ő igényli a mozgatást altatáskor (ahogyan anya járt, amikor a kicsi még a pocakban volt). Tehát a kiságyát is ki lehet alakítani hasonlóan kuckósra, puhára, és altatáskor lehet kicsit ringatni vagy a hasára fektetve a popsiját finomat ütögetni, ez segíthet az elalvásban. Az is lehet, hogy a kiságyba nem tud átszokni, viszont (1 éves kor után) már gond nélkül rászokik arra, hogy a családi ágyon aludjon napközben.

4. Tervezz!

Gondold végig, pontosan milyen más szokással szeretnéd helyettesíteni a rossz szokást! Mit várnál el a gyermekedtől, pontosan hogyan kéne ennie? Pontosan hogyan kellene elaludnia? Mi az életkorának megfelelő elvárható viselkedés?

5. Ne félj!

Ha eddig a gyermeked csak úgy evett, hogy szórakoztatták, ne ijedj meg attól, hogy ha ezentúl nem szórakoztatod, akkor kevesebbet fog enni. Igen, első alkalommal talán valóban kevesebbet eszik majd, de hidd el, hogy ha igazán éhes lesz, akkor a következő étkezésnél eleget eszik majd. Akkor sem történik semmi, ha elsőre csak nagyon hosszadalmasan alszik el az új módon vagy éjjel nem tud visszaaludni és hisztizik, mert a megszokott kakaóját követeli. Semmi nem történik, ha kicsit elcsúszik a napirend és később alszik el a baba, vagy ha éjjel csak másfél óra huzavona után tud elaludni. Ezek kellemetlenségek és jó eséllyel be is következnek.

6. Légy következetes!

Ha már nekifogtál, akkor hajtsd is végre! Ne add fel az első alkalommal, hanem következetesen tartsd magad az új szokáshoz. Általában 3-4 nap alatt bármilyen új szokást elsajátítanak a babák, de fontos, hogy ne variálj állandóan, hogy könnyebb legyen!

7. Hagyj rá időt!

Minél idősebb a gyermek, annál több időre van szükség ahhoz, hogy egy szokását megváltoztassa. Számára (anya személyén túl) a szokások jelentik a biztonságot a mindennapokban, ezért ragaszkodik hozzájuk annyira és ezért van az, hogy a szeparációs szorongás időszakában még inkább kapaszkodnak mindenbe. Ilyenkor még nagyobb türelemre és kitartásra van szükség ahhoz, hogy új szokásokat vezess be.

A babakocsi-utálat okai és kezelése

Vannak babák, akik kezdettől berzenkednek a babakocsitól, mások egy bizonyos korban kezdenek el tiltakozni ellene. Vannak olyan babák is, akik csak aludni szeretnek benne, vagy csak ébrenlétben fogadják el, de nem tudnak elaludni. Mi lehet ennek az oka? Mit lehet tenni ellene?

1. Újszülötteknél: Ha egy újszülött sír a babakocsiban, annak legtöbbször az az oka, hogy bizonytalanul érzi magát a kocsiban, nem érzi magát biztonságban a zötykölődő kocsiban fekve. Segíthet, ha az első időkben olyan kocsit használtok, amiben mózeskosárban vagy hordozóban fekhet, így szűkebb a tér és biztonságosabban érzi magát benne, de sok baba számára az első időkben csak a hordozókendő a megoldás, így érzik jól magukat séta közben.
2. Fél éves kor előtt: Ha a korábban babakocsiban rendszeresen alvó, nézelődő baba sírni kezd a kocsiban, annak gyakran az az oka, hogy unatkozik.
3. Fél éves kor után: A „babakocsi-utálat” fő oka általában az szokott lenni, hogy a kocsiban ülni kell, ő pedig mozogni szeretne. Gyakran a babakocsiba ültetés ellen még nem szól a baba, hanem csak bizonyos mennyiségű séta után zendít rá. 9-10 hónaposan azonban már az is előfordulhat, hogy abban a pillanatban hisztiben tör ki, ahogy a kocsi felé közelítesz, kifeszíti magát, láthatóan nem akar beleülni.
4. 1 éves kor után: Általában amikor már megtanulnak járni a babák, szívesebben sétálnak saját lábon, és előfordulhat, hogy jó darabig egyáltalán nem lehet őket babakocsiba tenni séta idején, inkább ők szeretnék tolni a kocsit.

Babakocsihoz szoktatás

Ha első alkalommal nem kedveli a kicsi a babakocsit, akkor úgy lehet hozzászoktatni, hogy először a lakásban pár percre bele lehet tenni, és ha már elfogadja, akkor először csak 5-5 percet sétálni vele, és ha sírni kezd, felvenni megnyugtatni, és a kocsiba visszatenni.

A szabadban tartózkodás és a hordozás előnyei

A gyerekeknek nagy szükségük van a friss levegőre a megfelelő fejlődéshez és a jó közérzethez. Általában szeretnek is a levegőn lenni, jó nagyokat aludni, ha nagyobb, akkor pedig kint szaladgálni, energiát levezetni. Őket nem zavarja, ha esik az eső, fúj a szél, hideg van vagy meleg van. A lényeg, hogy megfelelő öltözék mellett szinte bármikor ki lehet vinni a babákat is, a nagyobb gyerkőcökkel, totyogókkal pedig még bátrabbak lehetünk. Jót tesz nekik, mi pedig remélhetjük, hogy így az alvásuk is nyugodtabb lesz és este hamarabb osonhatunk ki még egy kis énidőre mellőlük. Mínusz 5 fokig bátran kimehettek a kicsikkel, nagyobbakkal akár még hidegebben is.

Téli babakocsis séták

• A babakocsiban ne csak felülről, alulról is védje meleg takaró a kicsit, tegyél a háta alá is egy réteget.
• Lehetőleg ne menjetek fűtött térbe (üzletekbe, stb.) hogy ne melegedhessen túl ezáltal és nehogy megfázzon, ha újra kimentek.
• Egészítsd ki, ha szükséges plusz árnyékolóval, esetleg csipesszel és pelenkával.
• A babakocsit teljesen letakarni viszont TILOS! Sajnos sokszor látni, hogy úgy letakarják egy pelussal vagy takaróval az egész napellenző részt, hogy a levegő nem tud alatta áramlani.

Hordozás

A hordozás egy másik kiváló alternatíva a babakocsi helyett. Télen is lehet hordozni, erre több opció is van. Az egyik, hogy egy olyan kabátot vásárolsz, ami kimondottan erre a célra készült, és alkalmas arra, hogy elöl és háton hordozáshoz is használd. A másik opció, hogy a babát is felöltözteted melegen, és Te is felveszed a kabátot és így kötöd /csatolod magadra. Fontos, hogy vastag ruhában kevésbé tudod az optimális 90 fokos szöget bezáró combhelyzetet biztosítani, és így valószínűbb, hogy kicsit „túlterpeszt” a baba, ami hosszú távon előnytelen és kényelmetlen. Nyáron is lehet hordozni, de ilyenkor összemelegedhetsz a babáddal.

Mielőtt hordozó eszközt vásárolsz, gondold végig, hogy főleg melyik évszakban fogod használni. Mivel a hordozás fő időszaka azért mégis csak a csecsemőkor (jellemzően az első fél év), így nagyjából ki tudod kalkulálni, hogy melyik évszakban fogod őt hordozni a legtöbbet. Érdekességnek elmondom, hogy az úgynevezett barna zsírszövet, mely a csecsemők háti részén helyezkedik el, azért is felel többek közt, hogy a hőháztartást szabályozza egyfajta takaróként szolgálva, míg a hasi részen ez hiányzik, ez is azt bizonyítja még számos anatómiai és élettani sajátság között, hogy az ember gyermek egy hordozott gyermek, szüksége van az anya/apa testmelegére, közelségére, nemhiába a kötődő nevelés egyik alappillére a hordozás.

Szeparációs szorongás és a babakocsi

A szeparációs szorongás egy teljesen normális, fejlődéslélektanilag indokolt jelenség, amely akkor lép fel, amikor a csecsemő vagy kisgyermek attól fél, hogy elválasztják az elsődleges gondozójától, leggyakrabban az anyától. Ez a reakció a kötődés elméletének alapjain nyugszik. Fontos megérteni, hogy ez a szorongás nem betegség, hanem a biztonságos kötődés jele. A gyermek pontosan tudja, ki az, aki gondoskodik róla, és érthető módon tiltakozik, amikor ez a forrás eltávolodik. A sírás, a kapaszkodás, a dühkitörés mind-mind a kommunikáció eszközei, amelyekkel azt próbálja elérni, hogy maradjunk vele.

A szeparációs szorongás jellemzői

A szeparációs szorongás általában 6-8 hónapos kor körül kezdődik, tetőzik 10-18 hónapos kor között, és fokozatosan enyhül 2 éves kor után. A szorongás megjelenése szorosan összefügg a gyermek kognitív fejlődésével. Ahogy a baba képessé válik a tárgyállandóság felismerésére - azaz tudja, hogy a tárgyak (és az anya) akkor is léteznek, ha nem látja őket - úgy válik tudatossá az elválás fájdalma is.

A szeparációs szorongás leggyakoribb tünetei:

• Fokozott kapaszkodás (Clinginess): A gyermek szinte hozzánk nő.
• Alvászavarok: Nehéz elalvás, gyakori éjszakai felébredés, sokszor azzal a követeléssel, hogy a szülő maradjon vele a szobában.
• Szomatikus panaszok: Hasi fájdalom, fejfájás, hányinger, különösen reggel.
• Regresszió: Olyan viselkedésformák visszatérése, amelyeket már kinőtt (pl. újra igényli a babakocsit, ha korábban már leszokott róla).
• Tiltakozás: A babakocsiba ültetés elleni heves ellenállás.

A szeparációs szorongás kezelése

Ha a gyermek a babakocsit a biztonságos közelség szimbólumának tekinti, a szeparációs szorongás enyhítése segíthet a leszoktatásban. A kulcs a fokozatos és megnyugtató elválasztás.

1. Átmeneti tárgyak: Az átmeneti tárgyak (pl. egy plüssállat, takaró) rendkívül hasznosak a szorongás enyhítésére. Ezek a tárgyak a szülő illatát, otthoni biztonságát hordozzák, és segítenek a gyermeknek megnyugodni a stresszes helyzetekben.
2. Búcsú rituálék: Használjunk búcsú rituálét. Ez lehet egy speciális kézfogás, egy puszi a zsebbe, egy közös mondóka. A rituálé kiszámíthatóságot ad, és jelzi a gyermeknek, hogy most jön az elválás, de utána rendben lesz.
3. Minőségi idő: A napközbeni elválás okozta feszültséget és hiányt fel kell dolgozni. Ezt a délutáni és esti órákban tehetjük meg, azzal, hogy minőségi időt töltünk a gyermekünkkel. Amikor hazajövünk, szánjunk legalább 30-60 percet arra, hogy zavartalanul a gyermekünkkel legyünk. Tegyük félre a telefont, ne kezdjünk azonnal mosni, főzni vagy takarítani. Üljünk le a földre, és játsszunk azt, amit ő akar. Beszélgessünk a napjáról (még ha nem is válaszol sokat, érezze, hogy érdeklődünk).
4. Testi közelség: Az érintés és a testi közelség az egyik legjobb ellenszere a szeparációs szorongásnak. Este, lefekvés előtt, szánjunk extra időt a mesélésre, ölelésre, simogatásra. Sok gyermek a bölcsődei kezdés után újra igényli a szülői ágyban alvást vagy a korábbi alvási szokások visszatérését. Ha ez segít a gyermeknek feldolgozni a szorongást, engedjük meg bizonyos határokon belül.

tags: #hogyan #szokattatok #le #a #babakocsirol