Tanuljunk rajzolni… ugye milyen egyszerűen hangzik? De ha a gyerek elé kerül egy bonyolultabb rajz, bizony sokszor tétován áll előtte, hogyan is kezdjen neki? Leggyakrabban egyszerűen azonnal visszanyúl a jól bevált sémákhoz. Ne értsd félre! Nincs semmi baj az ovis rajzokkal! Csak egyszerűen nem hasonlítanak a valódi dolgokra.
Pedig a gyerekeknek nagyjából 9-10 éves korukban már valódi igényük van a reális témák rajzolására. A rajz addigi díszítő vagy éppen feszültségkönnyítő funkciója, átvált ilyenkor a valóság élethű ábrázolásának igényére. Ehhez pedig már nem lesznek elegek az addig jól használható sémák.
Az alábbiakban sorra vesszük, hogy a gyermek fejlődése során, a rajztudás milyen szakaszokon megy keresztül, illetve bemutatjuk, hogyan változnak a gyermekrajzok az egyes életkorokban. Segítünk Neked egyszerű figurák lerajzolásában, és abban, hogy miként támogathatod csemetédet a további fejlődésben.
A rajzfejlődés szakaszai
Hasonlóan a járáshoz és a beszédhez, a rajzolás is egy fejlődési folyamat eredménye, melynek jól elkülöníthető szakaszai vannak. A rajzfejlődés szoros összefüggésben van a vele párhuzamosan haladó mozgásfejlődéssel is.
Az ákombákom szakasz (firka korszak)
Körülbelül másfél évesen kezd el a gyerek nyomot hagyni a papíron. Először csak kísérletezik a rajzeszközökkel, véletlenszerűen készít a papírra néhány jelet. Hatalmas csodaként éli meg, hogy lát egy fekete vagy egy színes vonalat a papíron, ami egy pálca végből jön ki és ezt a vonalat ő irányítja. A kezdeti bizonytalan, majd egyre határozottabb kísérletek után nagy élvezettel firkál minden felületre, legyen az a szülők legjobb könyve, a testvér ellenőrzője vagy éppen a gyerekszoba fala. Aztán az összevissza firkák lassanként elkezdenek formát ölteni. Az egyik alapvető firkáló mozdulat kör alakú, ez egy természetes összjátéka a kar és a váll izmainak, sokkal természetesebb, mint pl. egy négyzet megrajzolásához szükséges karmozdulat.
- Lengőfirka és körkörös firka
A szimbólum szakasz
A firkálós időszak után egy alapvető művészi felfedezést teszünk: a lerajzolt szimbólumok jelenthetnek valamit a környezetünkből. Rajzolunk egy kört, hozzáteszünk két jelet a szemnek, rámutatunk a rajzra és azt mondjuk: „ez anya”, vagy „ez apa”, vagy „ez vagyok én”, stb. Ezek után a kisgyerek vad örömmel rajzol szemmel és szájjal ellátott köröket, majd pálcikaszerű vonalakkal érzékelteti a karokat és a lábakat. Szimmetrikus kör alakú forma, amit a kisgyerekek a leginkább alkalmaznak, ebből apró változtatásokkal bármi lehet: egy ember, egy kutya, egy nap, egy labda, virág stb. Kisgyerekként a kép azt ábrázolta, amit rámondtunk, bár titokzatos és mókás változtatásokat alkalmaztunk az alapformán ennek érdekében.
3,5 éves kor tájékán a gyerekek művészetének képi világa bonyolultabb lesz, az egyre fejlődő tudatosságot és a világ észlelését tükrözi. A fej a testhez tartozik, bár lehet, hogy kisebb a fejnél. A lábak és a karok általában a testhez kapcsolódnak.
A 4 éves gyerekek már lelkesen és ügyesen figyelnek a ruházat részleteire (gombok, zipzárak) és le is rajzolják ezeket a részleteket. Az ujjak a karok, kézfejek végén helyezkednek el, a lábujjak a lábak és a lábfejek végén vannak. Az ujjak, lábujjak száma ötletszerűen változik. Többszöri próbálkozás és hiba árán mindegyik gyerek kidolgoz magának egy kedvenc alakot, amit ismétlések révén finomít. Újra és újra lerajzolják ezeket a kedvenc alakokat, megjegyzik őket és az idő előrehaladtával újabb részletekkel látják el. A kedvenc téma kedvenc rajzolási módja aztán beágyazódik a memóriába és figyelemre méltóan megmarad az idő múlásával.
Szimbólumok a megfelelő helyen
Kb. 4-5 éves korban kezdik a gyerekek arra használni a rajzot, hogy történeteket meséljenek el vele, vagy problémákat oldjanak meg. Kisebb-nagyobb változtatásokat végeznek az alapfigurán, hogy kifejezzék a kívánt érzést, jelentést.
5-6 éves korban a gyermekek kifejlesztik azokat a szimbólumokat, amelyek a tájképrajzoláshoz szükségesek. Kísérletekkel és kudarcokkal tarkított folyamat során itt is kifejlesztenek egy egyszerű, nekik tetsző szimbolikus tájképet, amit aztán vég nélkül ismételgetnek. A szimbolikusan gondolkodó gyermek tudja, hogy a föld alul, az ég felül van, így aztán a papírt is eszerint osztja be. A legtöbb gyermeki tájképen szerepel egy ház, változatos részletekkel (kilincs, ablak, függöny, kémény, stb.), fa, nap. Rajzolás közben a gyermek nagy örömöt és megelégedettséget érez, ha a szimbólumok a helyükre kerülnek.
Minél több részlet megjelenítése
9-10 éves korban újabb nagyobb fordulópont következik a rajzfejlődést illetően. Ebben az időszakban a gyerekek műveikben minél több részlet ábrázolására törekednek, azt remélve, hogy így valósághűbb lesz az ábrázolt képük. Ezek a rajzok bonyolultabbak, mint 6-7 évesen, de kevesebb magabiztosságról árulkodnak. Ugyanebben az időszakban nemek szerint is elkülönülnek rajztémák: a fiúk elkezdenek autókat, háborús jeleneteket, legendás hősöket, szakállas kalózokat, vikingeket stb. rajzolni. Izgatják őket a betűk, különösen a monogramok, néhány különös, olykor morbid kép. Eközben a lányok szelídebb témákat rajzolnak, virágot vázában, vízesést, naplementét, csinos lányokat, elképesztő szempillájú, bonyolult frizurájú, vékony derekú, kislábú divatmodelleket, akik sokszor a hátuk mögé teszik a kezüket, mert „azt nehéz lerajzolni”. Ebben a korban a karikatúra jellegű gúnyrajzokat is nagyra tartják, szívesen rajzolják.
A realisztikus szakasz
Kb. 10-11 éves korban éli virágkorát a gyermek realizmus iránti érdeklődése. Igyekeznek a valóságot minél pontosabban megjeleníteni. Amikor a rajzok nem sikerülnek „jól” a gyerekek gyakran elbizonytalanodnak, és a tanárukhoz fordulnak segítségért. A tanár gyakran azt mondja erre: „Alaposabban meg kell nézned.”, ez a tanács azonban nem segít, hisz a gyerek nem tudja, mit kellene alaposabban megvizsgálnia, illetve nem tudja, mit kellene jobban látnia. Ebben az életkorban a gyerekek hajthatatlanok. Vagy valósághű rajzot készítenek, vagy örökre feladják a művészetet. Nagyon érdekes tény az, hogy a felnőttek zöme alig fejleszti azokat a művészeti képességeket, amiket 9-10 éves koráig elsajátított. Hogy miért? Erről részletesen a Tudástárunkban olvashatsz!
Hogyan segítsük gyermekünk rajzfejlődését?
Gyakran teszik fel a szülők a kérdést, hogy kell-e rajzolni tanítani a gyereket. Ha igen, akkor mikortól, és hogyan tegyünk mindezt. Mivel tudják gyermekük rajzfejlődését segíteni?
A rajzfejlődés spontán módon, magától is végbemegy, a születéstől kezdve genetikai program irányítja azt. A gyermek motiválásával, illetve gyakorlással előre mozdíthatjuk a rajzfejlődés ütemét. Gyermekkorban a legfontosabb, amit tehetünk a siker érdekében, az az, ha igyekszünk gyermekünkkel megszerettetni a rajzolást.
A képi kifejezéshez szükséges finommotorikát érdemes támogatni, olyan tevékenységekkel, amelyek az apró mozdulatok elvégzését célozzák, mint pl. a gyöngyfűzés, gyurmázás, apró tárgyak vagy magvak válogatása, papírvágás gyerekollóval, különböző rakosgatós játékok, de számtalan hétköznapi teendő is segítségünkre lehet ebben. Így a gyermek keze egyre ügyesebb lesz, ami az iskolakezdéskor az írástanulásnál is fontos lesz számára. Lényeges, hogy a rajzolás ne legyen kényszer, biztosítsunk hozzá megfelelő környezetet és változatos eszközöket. Hagyjuk a számára érdekes és kedvelt témákat rajzolni, ne szóljunk rá, ne minősítsünk rajzolás közben, mert ezzel elvehetjük a kedvét a rajzolástól. Dicsérjük meg a rajzát, ha elkészült, akkor is, ha nem tökéletes! Csak akkor segítsünk neki, ha kéri, vagy látjuk, hogy elakadt, amitől feszültté válik. Az alkotás végeztével mindig beszélgessünk a rajzairól!
Jobb agyféltekés rajz trükkök
Hogyan rajzoljunk embert? Nem tűnik túl egyszerűnek, de videónk segítségével könnyen megtalálhatod a titok nyitját. Most megmutatom, hogyan csináld:
- Rajzolnivaló értelmezése vonalként: Vegyetek elő egy kicsit bonyolultabb rajzolnivalót. Próbáljátok meg nem egy elefántnak, hanem csupán vonalak sokaságának látni. Mert bizony ebben rejlik a titok! Ha a gyerkőc nem tud első ránézésre elvonatkoztatni az elefánttól, akkor próbáljátok meg a képet elforgatni valamilyen irányba. Vagy éppen fejjel lefelé!
- Részletek takarása: Ehhez fogjatok egy papírt és egyszerűen takarjátok ki azt a részét, amit éppen nem rajzol. Így máris kisebb helyre kell a figyelmét irányítani és sokkal könnyebben észreveszi, hogy az ott lévő vonalak merre hajladoznak.
- Vonalak íve és a "szánkópálya" módszer: A következő, amire érdemes figyelni, hogy minden egyes vonal ugyanabban az ívben kanyarodjon, ahogy az eredeti képen látszik. Ehhez mutatok is egy vidám segítséget. Mi, itt a Művészházban szánkópályának nevezzük. Biztosan szánkóztatok már a gyerekkel?! Érezte ő is, mikor a szél süvít a füle mellett és a szánkó sebességéből tudhatja, hogy milyen meredek a pálya?
- Mérés: Végül a mérésről. Ámbár kezdhettem volna evvel is. Mintaképről úgy a legegyszerűbb rajzolni, ha pont akkorára csinálja az ember. Méretarányos rajz elkészítéséhez használjátok nyugodtan a kéznél lévő eszközöket. A ceruzával kiválóan meg lehet mérni egyes vonalszakaszokat. Egymástól, vagy épp a papír szélétől való távolságukat. Ilyen körvonalazott, egyszerűbb képeket könnyen lehet találni a neten, ha kifestőkre kerestek rá.
Hogy tetszettek a trükkök, amiket mutattam? Ezek mind a jobb agyféltekés rajzolás módszerei között szerepelnek. A jobb agyféltekés rajzolás a valósághű, realisztikus rajzolásról szól, segít a gyerekeknek a rajzolást lépésről lépésre elsajátítani!
Mikor kezdje el a rajztanulást a gyermek?
A kérdésre a válasz, hogy attól függ, hogy milyen típusú rajzolásról van szó. A gyerekek rajzolási készsége alapvetően 7 fázison megy keresztül. A gyerekek már egészen kicsiként firkálni kezdenek, ahogy papírt és ceruzát szereznek. Ahogy az is természetes, hogy szülőként ezeket a rajzokat zseniálisnak, lenyűgözőnek, elbűvölőnek tartjuk.
Az egyes rajzolási technikák gyerekeknek, különböző életkortól ajánlottak. Ezért például nem kell erőltetni a rajztanulást ovisoknak, felesleges őket idő előtt rajztanfolyamra beíratni. Éppen ezért a gyerekeknek szóló élő jobb agyféltekés rajztanfolyamainkat 10 éves kortól ajánljuk, azoknak akik már elvégezték az általános iskola 4. osztályát. Mert a jobb agyféltekés rajzolás módszere az élethű, valósághű rajzolásról szól, amihez olyan mértékű koncentráció és figyelem szükséges, amihez még nincs türelme egy kisebb gyermeknek. Gondolj bele, ha napi 5 órát kellene rajzolással, intenzív figyelemmel eltölteni...
Persze ez nem azt jelenti, hogy az ennél fiatalabb gyerekek ne rajzoljanak! Erre hoztunk létre, egy online szülő-gyermek együtt rajzolós tananyagot korcsoportonként lebontva! Azért online mert így megmarad a rugalmasság: Ha a gyermek 20 percet tud figyelni és rajzolni akkor az is jó, ha meg 2 órát az is megoldható. A cél az volt a tananyaggal, hogy a gyermek kedvet kapjon ahhoz, hogy ceruzát fogjon a kezébe és elkezdjen firkálni.
Minden szülő örömmel nézi, ahogy a gyermeke felül, feláll, elindul, megszólal, majd elkezdi a kemény fedelű leporellók oldalain felismerni az állatokat, tárgyakat, növényeket. Hamarosan eljön az idő, amikor az első vonalak és ákombákom madárfészekrajzok után megszületik valami felismerhető figura. A pici gyermek kezei még vállból, egész karral mozognak. 2-3 éves kor között a gyerekek köröket rajzolnak vonalas, szálas rajzokat készítenek. Ezek még csak firkák, de ha a felnőttek mutatnak néhány egyszerű vonalrajzot, a gyerek rájön, hogy a rajznak van valami jelentése is. Az ügyesedő kezecskékkel hároméves kor felett, már nem ritka, hogy elkészülnek az első egyszerű rajzok lépésről lépésre. Ezt segítik a rajzoló mondókák, vagy csak simán a beszéd és rajzolás összekapcsolása. A gyerek meséli, hogy mit rajzol. Egész kis történetet kerekít. Azzal is segíthetünk, ha megmutatunk neki alapsémákat. Hogyan kell egyszerű vonalakkal fát, házikót, állatokat rajzolni. Fontos az emberek rajzolása. A gyerek lerajzolja apát, anyát, testvéreit, nagyszüleit. A személyek fontosságát a rajzon elfoglalt méretük mutatja. Ha szülőként szükséged van egy kis segítségre a közös rajzos foglalkozáshoz, használd a letölthető, egyszerű lépésről lépésre rajzainkat! Hamar jönnek majd a saját ötletek! Kellemes időtöltést!
Hogyan értékeld gyermeked rajzait?
Ha azt akarod tudni, hogy a TE gyermeked hogy halad a rajzolással, akkor ne másokkal, hanem a saját, korábbi képeivel vesd össze az alkotásait. Beszéljétek meg, hogy mi az, amiben változott, és mi az, amiben úgy érzi, hogy még fejlődnie kell? Rajzainak melyik része kiemelkedő? Próbáljatok mindig arra koncentrálni, ami jól sikerült, és minden rajzban valami pozitívumot találni!