India hatalmas területe és változatos domborzata miatt éghajlatát általánosítani nehéz. Azonban az indiai szubkontinens éghajlatát a trópusi monszun szabályozza, amely három jellegzetes évszakot alakított ki.
Az indiai éghajlat jellegzetes évszakjai
- Hűvös, csaknem teljesen száraz évszak: novembertől február végéig tart. Télen a Közép-Ázsiából délre áramló hideg légtömegek a Himaláján átkelve leereszkedés közben felmelegszenek és száraz északi szélként nyomulnak tovább dél felé.
- Forró, száraz évszak: márciustól júniusig tart, az év legszárazabb és egyben legmelegebb része. Az égbolt derült, a hőmérséklet egyes területeken (pl. a Dekkán belseje, Thár-sivatag) a déli órákban az 50 °C-ig is felkúszhat. A legforróbb a Thar-sivatag térsége.
- Fülledt, meleg, esős évszak: júliustól októberig tart. Májustól megfordul a szél iránya, ekkor az Indiai-óceán felől fúj a felmelegedett, csökkent légnyomású szárazföld felé. Ez a délnyugatról fújó nyári monszun, melynek betörésével kezdetét veszi a meleg, nedves évszak.
A nyári monszun idején az Indiai-óceán felől áramló meleg, de nagyon nedves levegő borús időjárást, tartós esőzéseket okoz. A nedves meleg évszak beköszöntével a hűvösebb tengeri levegő beáramlása néhány fokkal csökkenti a forróságot.
A legbőségesebb napsütés India csaknem egész területén a nyári csapadékos időszak miatt áprilisban és májusban tapasztalható.
A monszun érkezése és hatása
A nyári monszun Mumbaiban általában június 5-én, a távolabbi Bengáliában június 15 körül kezdődik meg, és ez utóbbikor már India nagy részén esik. Gyakori az eső, de nem megszakítás nélküli. India éghajlatát a trópusi monszun szabályozza, három jellegzetes évszak alakult ki.
Indiában a csapadék zöme a nyári monszun évszakában hullik le. A mennyisége területenként nagyon eltérő. A széllel szembenéző Nyugati-Ghátokat évi 2000 mm is öntözi, a szélárnyékban fekvő Dekkán-fennsíkon csak 1000 mm körül alakul, míg a Thár-sivatagban évi 250 mm-nél kevesebb hull le. A Bengáli-öböl partvidékén 1500-2000 mm között változik, az Andamán-szigeteken évi közel 3000 mm, az ÉK-en fekvő Khasi-hegység déli lejtője pedig a Föld 2. legcsapadékosabb területe.
A kiegyenlítetlen vízjárású, a száraz-forró évszakban erősen megcsappant vizű folyók most sokszorosukra duzzadnak, és sok helyen áradással fenyegetnek. Időnként előfordul, hogy a monszun késik, vagy a szokásosnál kevesebb vagy több csapadékot hoz, esetleg ki is maradhat.
A csapadék mennyisége nyugatról kelet felé nő, dél-délkelet felé haladva a csapadékos évszak egyre hosszabb. A Bengáli-öböl felett kialakuló trópusi ciklonok októberben és novemberben nagy esőzéseket okoznak.
A monszun hatása a gazdaságra és a mezőgazdaságra
Indiának nagy szüksége volna rá, hogy az idei monszun súlyos esőket hozzon. Ez ugyanis elengedhetetlen lenne most ahhoz, hogy felpörögjön a mezőgazdaság és ez beindítsa az általános gazdasági növekedést.
Bár júniusban már elkezdődött a monszunszezon, Indiában a havi teljes csapadék 33 százalékkal maradt el az 50 éves átlagtól - derül ki a Citi elemzéséből. Júliusban némi emelkedést mutatott a csapadék mennyisége, azonban Ázsia harmadik legnagyobb gazdasága sorsdöntő időszak elé néz. Most dőlhet el ugyanis a mezőgazdasági kibocsátás sorsa a következő időszakra, ami igen súlyos következményekkel jár a gazdasági növekedésre is.
Július ugyanis a legfontosabb hónap a növények elültetése szempontjából Indiában. A monszunidőszak alatt ültetnek el ugyanis olyan terményeket, mint a rizs, a kukorica, a cirok vagy a gyapot. A mezőgazdaság pedig az indiai gazdaság egészére is óriási hatással van. Az iparág adja a 2700 milliárd dolláros teljes GDP 14 százalékát és a foglalkoztatottság 42 százalékáért felel.
Ráadásul India teljes feldolgozóipari termelésének nagyjából harmada kötődik a mezőgazdasághoz vagy az élelmiszeriparhoz - a feldolgozóipar adja az indiai GDP mintegy 18 százalékát. Mivel pedig az indiai termőföldek 55 százaléka erősen függ a csapadéktól, nem meglepő, hogy a monszunidőszak az egyik legfontosabb gazdasági esemény/tényező az ország életében.
India GDP-növekedése pedig 5,8 százalékra süllyedt a január és március közötti időszakban, szemben a megelőző negyedévben produkált 6,6 százalékos bővüléssel. A lassulás jelentős részben a gyenge mezőgazdasági kibocsátásnak volt köszönhető.
Noha India esőfüggősége eddig is súlyos teher volt az ország gazdaságának, ez a helyzet azonban csak súlyosabb lehet a következő években. Egy jelentés szerint ugyanis 2020-ra 21 indiai nagyvárosban fogyhat el a talajvíz. Ehhez jön még, hogy a kedvezőtlen időjárási trendek mellett a rossz felhasználási infrastruktúra is nehezíti a helyzetet. Nem meglepő tehát, hogy elemzők hívták fel a figyelmet, az indiai kormány számára az egyik legnagyobb feladat a vízgazdálkodási infrastruktúra feljavítása lesz.
India: halálos monszun
Helyi időjárási adatok
Új-Delhi
- A leghidegebb hónap a január (középhőmérséklet: 14°C; maximum: 26°C; minimum: 2°C).
- A legmelegebb hónap pedig a június (középhőmérséklet: 34°C; maximum: 44°C; minimum: 22°C).
- A legcsapadékosabb hónap az augusztus (a csapadékos napok száma 21).
- A legszárazabb a november (1 nap).
Mumbai (Bombay)
- A leghidegebb hónap a január (középhőmérséklet: 24°C; maximum: 31°C; minimum: 17°C).
- A legmelegebb pedig a május (középhőmérséklet: 30°C; maximum: 34°C; minimum: 26°C).
- A legcsapadékosabb hónap a július (a csapadékos napok száma 27).
- A legszárazabb a decembertől áprilisig terjedő időszak, amikor gyakorlatilag nem hullik csapadék.
Madras (Chennai)
- A leghidegebb hónap a január (középhőmérséklet: 24°C; maximum: 31°C; minimum: 17°C).
- A legmelegebb pedig a május (középhőmérséklet: 33°C; maximum: 42°C; minimum: 24°C).
- A legcsapadékosabb időszak augusztustól novemberig tart (havi 11 csapadékos nap).
- A legszárazabb pedig februártól áprilisig (havi 1 nap).
Monszun idején előforduló katasztrófák
Észak-Indiában hatalmas esőzések vannak, amelyek földcsuszamlásokat okoznak. Az átlagos monszun időszaknál is több eső esik. Több baleset történt a földcsuszamlások miatt. A legfrissebb hírek szerint már legalább 22-en haltak meg az India északi részén pusztító heves esőzésekben és áradásokban, Újdelhiben több iskolát bezártak - jelentette hétfőn a The Guardian című brit napilap helyi hatóságokra hivatkozva.
Himácsal Prades és Uttarakhand államok hatóságai felszólították az embereket, maradjanak otthonaikban, Szukvinder Szingh Szuku, Uttarakhand kormányzója vasárnap este a közösségi médián is megszólította az államban élőket.
Rengeteg baleset is történt a földcsuszamlások miatt. Himácsal Pradesben a hét végén egy híd is összeomlott a villámárvizek nyomán, az embereket a katasztrófavédelem helikopterek segítségével menekítette ki.
Sajtóbeszámolók szerint több északi államban, köztük Pandzsábban és Delhi szövetségi területen a víz utcákat öntött el, néhány helyen a katasztrófavédelem gumicsónakok segítségével szabadította ki az otthonaikban rekedteket.
Szakértők szerint a klímaváltozás is hozzájárult azon esőzésekhez, amelyek példátlan áradásokat okoztak Bangladesben és Északkelet-Indiában - írja az AP News. Az árvizek több tucat emberrel végeztek, és súlyos károkat idéztek elő. Az indiai Meghálaja államban június első három hetében az átlagos havi csapadék közel háromszorosa hullott le. A monszun kulcsfontosságú az indiai és bangladesi mezőgazdaság számára. Május 17-e óta Bangladesben 36 ember vesztette életét az áradások miatt, az indiai Asszámban pedig 78-an, további 17 ember földcsuszamlásokban halt meg. A 160 millió lelkes Banglades a globális felmelegedés által egyik leginkább sebezhető ország.
Az indiai ünnepek és a monszun
A Chatur Masya kifejezés szimplán azt jelenti, 4 hónap. Az indiai kultúrában ez az a 4 hónap, amikor az Istenek alszanak. Ilyenkor a fontos döntéseket és a szertartásokat is elhalasztják, mert ilyenkor úgy vélik, hogy nincs áldás tetteinken.
Az Ájurvéda szerint Január és Július 15 között, amikor a Nap az északi pályáján látszik a Földről, az idő nekünk, az északi féltekén élőknek kedvező, de az ezt követő Július 15-től induló szakasz, a nyár melege, és az ottani a monszun esős időjárása már nem tesz jót az egészségünknek. Ilyenkor még a vándorló szerzetesek sem utaznak, hanem egy helyben végzik a Chatur Masyához köthető böjtöket, gyakorlatokat.
Indiában a fesztiválok a boldog ünneplés és a lelki tisztulás idejét jelentik. Ünnepnapokon az emberek gyakran böjtölnek, hogy megtisztuljon szívük a szennyeződésektől. A templomokat feldíszítik, és pompás ételeket ajánlanak a múrtiknak (istenek földi ábrázolásai).
Az ünnepek általában az indiai holdnaptárt (Vikramaditját) követik, és emiatt a nyugati naptár szerint minden évben más-más napra esnek. Ez a naptár a teliholddal kezdődő holdhónapokon alapszik, és 30 havonta egy szökőhónapot fogad el, hogy a hónapok egyezzenek az évszakokkal.
Néhány ünnep, amely a monszun időszakába eshet
- Balaráma megjelenési napja: Ezt az ünnepet Sravana hónapban (július-augusztusban) tartják. Balaráma (Visnu avatárja), Krisna bátyja ezen a napon jelent meg Gokulában, Vrindávana közelében.
- Ráthajátrá: Ezt a fesztivált az Orissza állambeli Puriban tartják, Asada hónap (június-július) újholdjának első napján. Dzsagannáthát, Balarámát és Szubhadrát hatalmas szekereiken végighúzzák Puri főútján. Nagyon izgalmas fesztivál, amelyen több mint félmillió ember vesz részt.
- Kígyófesztivál (Nág Pancsami): A hindu Nág Pancsami fesztivált Ananta tiszteletére tartják, akinek összetekeredett kígyótestén Visnu megpihen az univerzumok között. Az asszonyok meglátogatják rokonaikat. A kígyókat tisztelettel kezelik, mint az árvizek elleni totemeket.
- Durgá-púdzsa: Ez az egyik legnépszerűbb fesztivál Indiában, amely során Durgá istennőt, Párvatí egyik elborzasztó formáját imádják nagy ünneplés közepette. Durgádéví az anyagi energia irányítója, akitől a hívei anyagi körülményeik jobbra fordulását várják.
- Góvardhana-púdzsa: E fesztivál Krisnát ünnepli, aki esernyőként emelte fel a Góvardhana-hegyet, hogy megvédje Vrindávana lakóit Indra pusztító eső formájában megnyilvánuló haragjától.