A szülési időpont eltolása, vagyis a szülés mesterséges késleltetése, egyre több figyelmet kap, különösen azokban az esetekben, amikor a várandós nők anyagi vagy egyéb okokból szeretnék befolyásolni a szülés várható időpontját. Németországban például egyre több kismama próbálja meg késleltetni szülését, hogy kihúzza január elsejéig, mert attól a dátumtól kezdve jelentősen emelkedik a "gyes" (gyermekgondozási díj) összege. Ez a jelenség rávilágít arra, hogy a szülők motivációi sokrétűek lehetnek, és néha a gazdasági szempontok is befolyásolják a várandósság utolsó szakaszának alakulását.
A szülés beindítása: Miért és mikor?
A szülés beindítása egy olyan orvosi beavatkozás, amelyre a várandósság betöltött 37. hete után és a 42. hét előtt kerülhet sor. Magyarországon a szülések mintegy harmadát indítják be orvosi eszközökkel, leggyakrabban a kiírt dátum túllépése miatt. Bár sokan elfogadják az indítást, fontos tisztában lenni a szülésbeindítás tényleges előnyeivel és kockázataival, amelyekről sajnos nem mindig esik szó.
A szülés beindítása akkor válik indokolttá, ha a várandósság további fenntartásának kockázatai meghaladják a beavatkozás kockázatait. Ilyen helyzetek lehetnek például a preeclampsia, a kolesztázis, vagy ha a baba és/vagy az édesanya állapota indokolja a korábbi beavatkozást. Azonban fontos megjegyezni, hogy a magyar gyakorlatban a szüléseket gyakran már a 41. héten, legkésőbb annak végén indítják, ami eltér a nemzetközi ajánlásoktól. Hollandiában például még két hétig türelemmel várnak, és csak a 42. hét végén indítják be a szüléseket, amennyiben az édesanya és a baba állapota ezt lehetővé teszi.
A szülés eltolásának lehetséges módszerei és a "szüléskésleltetési láz"
A németországi példa jól illusztrálja a "szüléskésleltetési lázat", amely a megnövekedett anyagi juttatások reményében alakult ki. A sajtó tele van tippekkel, hogyan lehetne késleltetni a szülést, beleértve olyan extrém módszereket is, mint a fejenállás. Ezek a módszerek azonban orvosi figyelmeztetésekkel is járnak, hiszen a természetes folyamatok manipulálása kockázatos lehet.
A szülők és a koraszülöttek ritkán jutnak szerephez abban, hogy számukra is releváns kimeneteli mutatókat vizsgáljanak azokban a klinikai kutatásokban, amelyeknek ők az alanyai. Tapasztalataik arra hívják fel a figyelmet, hogy az utógondozásra 2 éves koron túl is szükség van, az oktatásban jóval több figyelmet kell fordítani a koraszülöttségre és a felnőtt egészségügyi ellátásban a koraszülöttség felnőtt korig ható következményeit sokkal jobban meg kell ismerni.
A koraszülöttség hosszú távú következményei és az adaptív osztályozási rendszerek
A koraszülöttség jelentős hatással lehet a gyermekek életére. Sarra Hoy, egy 29 hetesen világra jött gyermek édesanyja, gyermeke ebben az évben kezdte meg az iskolát. Alexandra Peacock 24 hetesen született 1994-ben, és földrajzot tanít egy középiskolában. Juliëtte Kamphuis 28 hetesen látott napvilágot 1980-ban, és krónikus tüdőbetegségben (BPD) szenved. Ezek a példák jól mutatják, hogy a koraszülés következményei sokfélék lehetnek, és az élet különböző területeit érinthetik.
A koraszülöttség egyik következménye, hogy a gyermeknek nagy valószínűséggel sajátos nevelési igényei lesznek. Az egészségre és a fejlődésre gyakorolt hosszú távú hatások miatti aggodalom óriási. Nehéz ehhez segítséget találni. A barátok, akik mit sem tudnak a koraszülöttségről, azt mondják, hogy „két éves korukra utolérik a többi gyereket”, a család igyekszik megnyugtatni, hogy „már olyan sokat fejlődött”. A szülők megint olyan helyzetben találják magukat, amire a normál szabályok nem vonatkoznak. Segítség nélkül maradnak a programból való kilépésük és az iskolakezdés között.
A WHO észrevette a hiányosságokat az eredeti osztályozási rendszerében és felülvizsgálta azt, létrehozva a Funkcióképesség, Fogyatékosság és Egészség Nemzetközi Osztályozása (ICF) rendszert. A James Lind Alliance közös szakember-szülő prioritásokat alakított ki a kutatásokhoz, amely segített meghatározni a támogatási prioritásokat. Ebben a tanulmányban három egyén életébe nyerhetünk betekintést, hogy megismerjük a megélt tapasztalataikat az egészen felnőtt korig bemutatott következmények kapcsán.
A szülés folyamata és a szülői élmény
A szülés folyamata, legyen az hagyományos vagy alternatív, hatalmas élmény. A szülés előtti órákban a kismamát felkészítik a szülésre, ami hagyományos esetben beöntéssel is járhat. A vajúdás a szülés leghosszabb szakasza, és a kismamának lehetősége van a legkényelmesebb testhelyzetet felvenni. A magzatburok megrepesztése vagy a fájdalomcsillapítás, mint például az epidurális érzéstelenítés (EDA), szintén a szülési élmény részét képezheti.
A kitolási szak a szülés lényegi szakasza, amikor a méhszáj teljesen kitágul. A sikeres kitoláshoz a szülőnők emberfeletti ereje, fegyelmezettsége és kondíciója is hozzájárul, valamint a jelenlévő hozzátartozó segítsége is elvégezhető. A lepényi szak, mely pár perctől 15 percig is eltarthat, a lepény leválásával és megszületésével zárul. A szülés utáni szakban pedig a méh összehúzódásaival segítik a vérzés csillapodását.
A szülőknek tudniuk kell, hogy a döntés a szülés menetéről mindig az ő kezükben van. Senki sem kötelezhet senkit semmire, és senki sem csinálhat semmit a testükkel a beleegyezésük nélkül. Fontos, hogy a döntést a partnerrel együtt hozzák meg, és hogy a partner teljes vállszélességben kiálljon a döntés mellett.
A koraszülés megelőzése és a tokolitikumok szerepe
Az újszülött halálozás leggyakoribb oka a koraszülés, ami az öt év alatti gyermekek vezető halálozási oka. A koraszülött csecsemőket nemcsak a halál, hanem a súlyos betegségek fokozott kockázata is fenyegeti, mint például légzési komplikációk, táplálkozási és testhőmérséklet-szabályozási nehézségek, valamint hosszú távú szövődmények, mint az agyműködéssel kapcsolatos fogyatékosság.
A tokolitikumok, azaz a szülést késleltető gyógyszerek, célja a koraszülés késleltetése, hogy időt biztosítsanak a nők számára olyan gyógyszerek szedésére, amelyek segíthetnek a csecsemő légzésében és táplálásában, ha az koraszülött, valamint csökkenthetik az agyi bénulás esélyét. Bár a tokolitikumok valószínűleg vagy lehetséges, hogy hatékonyak a koraszülés késleltetésében, számos nem kívánt hatást is okozhatnak. A kutatások azt mutatják, hogy a béta-mimetikumokkal és a tokolitikum kombinációkkal kezelt nők nagyobb valószínűséggel hagyták abba ezek szedését a nem kívánt hatások miatt.
A koraszülés lehetséges okai
A koraszülés rövid késleltetése lehetővé teheti a nők számára, hogy megfelelő szakorvosi ellátásban részesüljenek. Azonban fontos megjegyezni, hogy a tokolitikumok hatása a csecsemők születés előtti és utáni halálozására, valamint az anyák és csecsemők fertőzésére bizonytalan volt. Ezért a szülést késleltető beavatkozások mérlegelésekor alaposan figyelembe kell venni az egyéni kockázatokat és előnyöket.
tags: #hogy #tudom #kesleltetni #a #szulest