Az éjszakai etetések abbahagyása mérföldkő a csecsemő és a szülők életében egyaránt. Míg az újszülötteknek természetes, hogy gyakran kelnek enni, ahogy nőnek, ez a szükséglet csökkenhet. Azonban nem ritka, hogy a babák továbbra is éjszaka keresik a táplálékot, ami kimerítő lehet a szülők számára. Ebben a cikkben áttekintjük, miért fordulhat elő ez, és milyen módszerekkel lehet segíteni a babát az éjszakai átalvásban.
Miért kel fel a baba éjszaka enni?
Számos oka lehet annak, hogy egy csecsemő éjszaka felébred és enni kér. Fontos megérteni ezeket a tényezőket, mielőtt bármilyen leszoktatási stratégiát alkalmaznánk.
Természetes fejlődési szakaszok
Egy újszülöttnek napi 24 órában szüksége van táplálékra, mivel a gyomra még nagyon kicsi, és nem képes egyszerre nagy mennyiségű tejet elfogyasztani. Néhány hónapos kor után azonban a babák képesek egyre több ételt egyszerre magukhoz venni, így az éjszakai etetések szükségessége csökkenhet. Sokan úgy gondolják, hogy 1 éves korig normális, ha a csecsemő felkel éjjel enni.
Fogzás
A fogzás időszaka rendkívül megterhelő lehet a babák számára. Az anyatejnek fájdalomcsillapító hatása is van, így nem ritka, hogy a fogzó baba egész éjjel az anyamellet szopja a megnyugvás érdekében.
Szeparációs szorongás
Körülbelül nyolc hónapos kor körül sok baba szeparációs szorongást tapasztal. Ilyenkor egyedül érezhetik magukat biztonságban, és csak az anya közelségében tudnak megnyugodni. Ez az éjszakai ébredések és az éjszakai evés iránti igény fokozódásához vezethet.
Rossz szokás kialakulása
Előfordulhat, hogy a baba már nem éhes, csupán a megszokásból kel fel enni. Ha az elalvás folyamata az etetéshez kötődik, a baba keresheti ezt a megnyugvást éjszaka is. Ez már nem igazi evés, hanem rossz szokás.
Mikor kezdjünk hozzá az éjszakai evésről leszoktatáshoz?
A szakemberek egyetértenek abban, hogy nincs egyetlen, mindenki számára megfelelő időpont. Azonban van néhány általános irányelv, amely segíthet a döntés meghozatalában.
Fontos megvárni, hogy a baba már ne szoruljon rá a gyakori éjszakai etetésekre. Féléves kor előtt könnyen lehet, hogy tényleg éhes. Később, a fogzás és a szeparációs szorongás időszakában nagy hiba magára hagyni a síró babát. Ilyenkor nem etetni kell, hanem ringatni, simogatni, kedves hangon beszélni hozzá, de semmiképp sem csukni rá az ajtót, hogy álomba sírja magát.
Ha a gyermek napközben már elegendő táplálékot fogyaszt, és már nem igényel éjszakai szopást, elkezdhető a leszoktatás. Azt is figyelembe kell venni, hogy a szülő mennyire van kimerülve. Ha az éjszakai kelések elviselhetetlen terhet jelentenek, akkor érdemes elgondolkodni a változtatáson.
Módszerek az éjszakai evésről leszoktatáshoz
Többféle módszer létezik, és fontos megtalálni azt, amelyik a leginkább illeszkedik a család életstílusához és a baba temperamentumához.
A fokozatosság elve
A legfontosabb, hogy fokozatosan haladjunk. Az egyik módszer, hogy hígabb és hígabb tápszert adunk neki, és az ágya mellett hagyjuk. Ekkor már a gyerek magától is ki tudja szolgálni magát.
Egy másik megközelítés, hogy az esti tápszer előtt egy órával már valami tartalmasabb ételt kap a baba, így együtt vacsorázik a család. Ezután lefekvés előtt még egy adag tápszer pépet vagy tejpépet kaphat.
Az éjszakai ébredések alkalmával ne adjunk enni, hanem ringassuk, simogassuk, vízzel kínáljuk, és beszéljünk hozzá halkan. Lehet, hogy az első napok nehezek lesznek, de a baba hamar rááll az éjszaka átalvására.
A szülők beszélhetnek a gyermekkel a változásról. Már a tíz hónapos babának is el lehet mondani, hogy a mama fáradt, és éjszaka nem fog felkelni etetni, hanem apa fog odamenni hozzá. Ezt többször is meg kell ismételni, nyugodtan, kedvesen.
Az apa bevonása
Az apa is kiveheti a részét az éjszakai műszakból. Ha a baba apukája karjaiban találja meg a megnyugvást, nem fog ragaszkodni ahhoz, hogy minden éjjel csak a cici altassa el. Ezt a módszert érdemes hétvégén kipróbálni, amikor az apa nem kell, hogy dolgozni menjen.
Egy másik módszer, ha a baba pár éjszakát az apa mellett alszik egy másik szobában. Az apa tudja megnyugtatni, altatni, akár hordozókendőbe téve.
A "nem etetés" módszere
Ha a baba felsír éjszaka, ne etessük meg. Ringassuk, simogassuk, beszéljünk hozzá kedvesen, de ne adjunk neki enni. Az első éjszaka lehet a legnehezebb, de a baba hamar rájön, hogy már nem kap enni éjszaka.
Az is bevált módszer, hogy közvetlenül lefekvés előtt még egy adag pót vacsorát, esetleg tápszer pépet adunk a babának. Éjszakára pedig már csak vizet kap.
Egyes vélemények szerint, ha a baba éjjel felébred, és a szülők nem etetik meg, akkor megtanulja, hogy anyára nem lehet számítani, ha sír. Ez a módszer azonban megosztja a szakembereket, és sok szülő lelkiismereti okokból nem tudja alkalmazni.
Fontos megfontolások
Mielőtt bármilyen drasztikus változtatást eszközölnénk, fontos megfontolni néhány dolgot:
- Ne hibáztassuk a gyermeket: Az éjszakai felébredés nem szándékos.
- A szülő pihenése is fontos: Ha a szülő kimerült, az negatívan hathat a gyermekre is.
- Figyeljünk a baba jelzéseire: Ha a baba tényleg éhes, vagy valamilyen problémája van (pl. fogzás), akkor nem szabad magára hagyni.
- Légy türelmes: A változás időt és türelmet igényel. Nem biztos, hogy azonnal sikerrel járunk.
Az éjszakai evésről való leszoktatás egy folyamat, amely türelmet, következetességet és a baba szükségleteinek figyelembevételét igényli. Fontos megtalálni a megfelelő egyensúlyt a szülői pihenés és a baba igényei között.
A szülőknek fontos megérteniük, hogy minden gyermek más. Ami az egyik babánál működik, az a másiknál nem biztos, hogy hatékony lesz. A legfontosabb, hogy a szülő higgyen a saját módszerében, és a gyermeke igényeihez igazítsa azt.
Hogyan lehet abbahagyni az alvást az ápolással kapcsolatban: Szüntesd meg az ápolást és az alvást
Néhány év múlva már nem is emlékszünk az éjszakai kelésekre, pedig akkoriban életünk legfontosabb feladatának tűnt. A legfontosabb, hogy a szülők ne érezzék magukat hibásnak, ha nem sikerül azonnal a leszoktatás. A gyereknevelés nem lóverseny, és minden gyermek a saját ütemében fejlődik.
A szülőknek meg kell tanulniuk bízni a gyermekükben, és abban, hogy az képes önállóan fejlődni. Az érés azt jelenti, hogy a baba, a gyerek magától fejlődik, idővel. Például mitől tanul meg a gyerek járni? Nem attól, hogy mi már pár hónapos kora óta gyakorolunk vele. Hanem azért, mert fejlődik: először forog, aztán kúszik-mászik, végül felül és feláll, majd elindul. Végigmegy a folyamaton, anélkül, hogy mi aktívan beleszólnánk.
Hasonlóképpen áll át a tápszerről a felnőtt evésre, a cumisüvegen elalvásról a mesével, összebújva elalvásra, majd a felnőtt módra elalvásra. A cumisüvegen megnyugvásról az öleléses megnyugvásra, majd a felnőtt módra már a szavaktól is vagy akár az egyedül megnyugvásra.
A szülőknek meg kell tanulniuk figyelni a gyermekük belső történéseit, és összhangba kerülni vele. Ez nem könnyű feladat, de a gyermekük érdekében érdemes megtenni. A mai gyerekek töltsék mással az életüket: kiteljesedetten, magabiztosan, természetesen. Ez a testközeli babagondozás ígérete.
Ha a gyermek 5 éves kor után is rendszeresen ágyba vizel éjszaka, akkor érdemes utánajárni az okoknak. Az éjszakai bepisilés sokkal gyakoribb, mint gondolnánk, és a legtöbb esetben nem jelent semmilyen komoly problémát. A gyerekek többsége 5-6 éves korára magától „kinövi”.