A méh (uterus) a női reproduktív rendszer egyik legfontosabb szerve, melynek rendeltetése a megtermékenyített pete befogadása, hogy benne a magzat kifejlődjön, majd érettségét elérve megszülessen. Az emberi méh, nem szült állapotban formára nézve némileg körtéhez hasonlítható; homlokirányban lapult, körülbelül 1 centiméter vastag, erős, tömött simaizomsejtekből alkotott fala van.
Megkülönböztetjük rajta a felfelé domború méhfenéket (fundus uteri), egy alsó keskenyebb részt, a méhnyakat (cervix uteri) és az ezek között fekvő méhtestet (corpus uteri). A nem szült méh átlagosan 7 centiméter hosszú, szülés után 1 cm-rel hosszabb marad, fenekén 4 cm, nyakánál 2,5 cm széles. A kis medencében a húgyhólyag és a végbél között fekszik, a kismedence oldalfalához a széles méhszalag (ligamentum latum uteri) rögzíti.
Üregének három nyílása van: kettő oldalt és fent a méh fenekénél, amelyekbe a két oldalról jövő petevezetékek (tuba uterina) nyílnak. Alsó részében pedig a méh nyakánál az ún. belső méhszáj (orificium internum uteri), mely a nyakcsatornán (canalis cervicis) át a hüvelybe (vagina) nyílik. A méh nyaka körülbelül 3 cm hosszú, ürege az előbb említett nyíláson a méh üregével, másik nyílásával, az ún. külső méhszáj (ostium uteri) útján a hüvellyel közlekedik. A méh nyakának alsó vége a külső méhszájjal egy rövid darabon szabadon benyúlik a hüvely üregébe, ez a méhnyak hüvelyi része (portio vaginalis uteri).
Miért fontos a méhnyak magasságának ismerete?
A hüvely hossza mindenkinél változó. Pontosan a bemenettől a méhnyakig mért távolsággal lehet megadni, ezért gyakran, mint a méhnyak magassága emlegetik. Átlagosan kb. 6-12 cm-t írnak a szakirodalmak, viszont ez nem egy kőbe vésett szám. Egyénileg szintén nagy eltéréseket mutat, hiszen a ciklus során is folyamatosan változik a méh helyzete, ezzel együtt pedig a méhnyak magassága is.
Az intimkehely kiválasztásánál például feltétlenül tudnunk kell, hol helyezkedik el a méhszáj: magasan, alacsonyan, középen, vagy esetleg "vándorol", vagyis a menzesz alatt változik a magassága. A méhszáj-mérés nagyon jó teszt lesz arra vonatkozólag is, hogy készen állunk-e a kehely-használatra. Ha méhszájad magas vagy közepes, akkor bármelyik Rhea kehely kompatibilis lehet, alacsony méhszájhoz a Rhea α típust javasoljuk.
A méhnyak magasságának mérése
Az első és legfontosabb dolog, hogy ismerjük a saját testünket és tisztában legyünk annak felépítésével. Ehhez nyugodt és tiszta környezet szükséges. A hüvely fala nyálkahártyával borított, ezért tapintásra síkos és puha. Ez a fal, egyenetlenségéből adódóan redőket vet - ami teljesen normális.
A méhnyak tapintása
Mélyebben tapogatva, amint valami kevésbé puhább dolgot érintünk, meg is találtuk azt, amit kerestünk. A belógó méhnyak ugyanis sima felszínű és sokkal keményebb tapintatú - mint, mondjuk az orrunk hegye. Nagyjából egy meggymag nagyságát éri el, ami pedig körül van árkolva az úgynevezett hüvelyboltozattal.
A mérés kivitelezése
Ha utána jártunk és már tudjuk, pontosan hogyan érhetjük el a méhnyakat, hol találjuk és alaposan megvizsgáltuk, következhet maga a mérés. Semmilyen speciális eszközre nincs szükség, csupán az ujjainkra, azok közül is főleg a mutató és középső ujj a legalkalmasabb. Számos praktika és tanács kering az interneten erre a célra, de talán az ujjpercekkel való mérés a legegyszerűbb és leggyorsabb.
Helyezkedjünk el kényelmesen: feküdjünk az ágyra, vagy a fürdőkádba. Tiszta kézzel "nyúljunk fel" mutató és/vagy középső ujjunkkal a hüvelybe (ha "szárazon" nem megy, bátran használjunk síkosítót!). Ne féljünk, nem fáj! Keressünk egy kemény "falat", ami "szembejön". Egy cseresznyéhez, vagy az orrunk hegyéhez szokták hasonlítani a méhszájat érzésre, azt keressük, hogy ez milyen messze helyezkedik el a hüvely-bemenettől. Másik kezünkkel jelöljük be, hol volt a bejárat, így biztosak leszünk benne, hány ujjpercet is "tüntettünk el".
A mért értékek értelmezése
- Alacsony méhnyak: Akkor beszélhetünk róla, ha a mérés során az első ujjpercünk tűnik csak el. Ez körülbelül 4 cm-t vagy kevesebbet jelent.
- Közepes állású méhnyak: Ha a hüvelybe benyúlva a második ujjperceket már nem látjuk.
- Magas méhnyak: Ha a teljes ujjunkkal a hüvelyünkben is csak nehezen vagy (ritkább esetben) egyáltalán nem érjük el a méhszájat.
Méhnyak vizsgálata terhesség alatt
A méhnyakat hüvelyi ultrahang fejjel kell vizsgálni a terhesség 18. és 24. hete között. Miért jobb vizsgálat a hüvelyi ultrahang vizsgálat a kézzel történő vizsgálatnál? Kézzel a méhszáj csak hüvelybe nyúló részét lehet érezni, és nem ítélhető meg a belső méhszáj állapota, ami úgy tűnik fontosabb paraméter a koraszülés rizikója szempontjából. Ugyanakkor gyakran találkozunk riadt kismamákkal, akiknek kézi vizsgálatnál megrövidült méhszájat diagnosztizáltak, míg hüvelyi ultrahang vizsgálattal a méhnyak hossza normális értékű volt. Ez azért lehet, mert a méhnyak egy része a hüvely felett folytatódik (portio supravaginalis). Olyan nőknél, akik már szültek, a külső méhszája nyitott lehet, de gyakran, egy kissé erőszakosabb vizsgálattal a vizsgáló ujjat egészen a burokig be lehet fúrni, ami nyitott méhszáj benyomását kelti. Sőt egy ilyen durva vizsgálat akár be is indíthatja a koraszülést.
A hüvelyi ultrahangos vizsgálat menete
A várandós üres húgyhólyag mellett feküdjön a vizsgálóágyra a hátára, és helyezkedjen el felhúzott lábakkal (ún. litotómia). Az ultrahang fejet vezessük be a hüvelybe az elülső boltozatba. Keressük fel a méhnyak sagittalis (középvonali) hosszát, mely a nyakcsatornát bélelő nyálkahártyával lehetséges (ez a méhnyak állománytól eltérő ultrahang reflexiója /echogenitása/ miatt lehetséges). A nyálkahártya vonalának belső vége a belső méhszáj, ezáltal elkerülhető a méh alsó részével (isthmus) való összetévesztése. A mérő kalipperrel mérjük le egyenes vonalban a távolságot a külső méhszáj echodens háromszög alakú területétől a belső méhszáj V-alakú mélyedéséig. A vizsgálatot végezzük el 2-3 perc múlva ismét.
A méhnyak vizsgálatának jelentősége terhesség alatt
A méhnyak (cervix) azon a ponton van, ahol a méh egy kis nyíláson keresztül találkozik a hüvellyel. Normális körülmények között a méhnyak a terhesség alatt végig zárt állapotban kell, hogy legyen, egészen a szülés előtti percekig. A méhnyakcsatornát a nyákdugó zárja. Ennek korai kilökődése esetén a méhbe különböző fertőzéseket okozó anyagok juthatnak.
Az orvos megvizsgálja a méhnyakat és a méhszájat, és rögtön észreveszi, ha ez kezd kinyílni vagy megrövidülni. Ebben az esetben az orvos fogja javasolni a méhszáj bevarrását (cerclage). A vizsgálat során látható, hogy a méhnyak egy 3-5 centiméter hosszú csatorna, amely mindkét végén zárt, a hüvely felső felénél az egyik vége, a méh alsó felénél a másik.
Először a méh alsó fele kezd szétnyílni, és a képernyőn V alakot mutat. Később, miután jobban kinyílt, U alakúnak látszik a monitoron. Ha a méhnyak rövidebb 2,5 cm-nél, akkor sebvarró fonal segítségével megakadályozzák a további tágulást.
Anyai változások terhesség alatt | A reproduktív rendszer élettana | NCLEX-RN | Khan Academy
Koraszülés előrejelzése
A méhnyak hossz ultrahangos vizsgálatát minden várandós számára javasoljuk, függetlenül attól, hogy koraszülés szempontjából alacsony vagy magas rizikójú csoportba tartozik. Különösen ajánlott:
- Ha az előzményben szerepel már koraszülés (24-36. hét között) vagy középidős vetélés (13-23. hét között).
- Méhfejlődési rendellenesség esetén (egyszarvú méh, kétszarvú méh, sövénnyel kettéválasztott méh, stb.).
- Ha az előzményben szerepel méhnyak műtét (conisatio, LEEP műtét).
- Akiknél az átlagosnál nagyobb mennyiségű magzatvizet (polyhydramnion) állapítottak meg a 2. vagy 3. trimeszterben.
- Koraterhességben vérzése volt.
Magas rizikójú terheseknek a terhesség 12 - 28. hete között 4 hetente javasoljuk a méhnyak hossz vizsgálatát. Alacsony rizikójú terheseknek (fenti rizikófaktorok hiánya esetén) a terhesség 20 - 24. hete között legalább egyszer javasoljuk a méhnyak hossz meghatározását.
Belső méhszáj tölcséresedése (funneling)
Hüvelyi ultrahang vizsgálat során a belső méhszáj tünetmentes tágulását is lehet észlelni. Szakirodalomban a tágulást tölcséresedésnek (funneling) nevezzük. Zárt belső méhszáj esetén T formájú a belső méhszáj. A tágulás során Y, U vagy V alakú tölcséresedést lehet észlelni. Úgy tűnik, az U alakú funneling a veszélyesebb, mert ebbe a burok is benyomul.
Üledék az amnionüregben ("sludge")
A méhnyak hossz mérés során néha látható az amnion üreg alján összegyűlt üledék, amit „sludge”-nak (iszapnak) nevezünk. Azt már korábban megfigyelték, amelyik várandósnál ilyen üledék látható, akkor a koraszülés rizikója igen magas. Romero professzor és munkatársai amniopunctiot végeztek és leszívták ezt az üledéket. Mikroszkóp alatt vizsgálva kiderült, hogy a sludge nem más, mint genny. Tenyésztéses vizsgálatokat végeztek, és megállapították, hogy a leggyakrabban előforduló kórokozó nem a Streptococcus agalactiae volt, hanem főként intracelluláris paraziták, mint pl. Mycoplasma hominis, Ureaplasma, Mycoplasma. Ezek a kórokozók nem tenyészthetőek szokványos módszerekkel, inkább PCR vizsgálattal lehet könnyen kimutatni, ha célirányosan küldjük vizsgálatra a mintát. Valamint a partnert is kezelni kell, mert szexuális úton átadható kórokozókról van szó!
Utero-cervicalis szög mérése
Az utero-cervicalis szög (UCA) mérése a koraszülés szempontjából veszélyeztetett terhesek szűrésének egyik új módszere. Emelkedett rizikóról akkor beszélünk, ha az utero-cervicalis szög megnövekszik (>105° esetén a 34. hét előtti koraszülés rizikója magasabb). Amennyiben a várandósnál kóros UCA értéket találunk, a koraszülés rizikójának csökkentése céljából megbeszéljük a legoptimálisabb terápiát, illetve felállítjuk az utánkövetési tervet.
A méhnyak rövidülésének kezelése
A vizsgálat során a várandósokat a kórelőzményi adatok és a méhnyak hossz alapján alacsony (méhnyak hossz >25mm), köztes (méhnyak hossz 21-25mm), és magas (méhnyak hossz<20mm) rizikójú csoportokba soroljuk.
Amennyiben a várandósnál a méhnyak rövidülésének jeleit látjuk, a koraszülés rizikójának csökkentése céljából megbeszéljük a legoptimálisabb terápiát, illetve felállítjuk az utánkövetési tervet. A nemzetközi irodalom számos kezelési javaslatot tesz a tünetmentes várandósoknál észlelt méhszáj rövidülés esetén, például progeszteron kezelés, méhnyakzáró műtét (cerclage), vagy Arabin pesszárium alkalmazása.
| Kockázati csoport | Méhnyakhossz |
|---|---|
| Alacsony | >25 mm |
| Köztes | 21-25 mm |
| Magas | <20 mm |
A méhnyak szerepe a szülésben
Normális esetben a szülési fájdalmak a méhnyak és méhszáj tágulásával egy időben jelentkeznek, a méh összehúzódásai nyomán. Ha a méhszáj nincs nyitva, akkor nincs szó szülésről, ha viszont folyamatosan, nagyjából egyenletes ütemben nyílik, akkor egyre jobban közeledik az a pillanat, mikor a kisbaba végre világra jön.
A vajúdás kezdetekor a méhszáj nagyjából akkora, mint egy áfonya (vagyis kb. 1 cm átmérőjű), majd a legvégső stádiumban fánk- vagy zsemleméretűvé (kb. 10 cm átmérőjű) tágul.
A méhszáj nyílása az úgynevezett látens szakasszal kezdődik, melyben az összehúzódások rendszertelenek, nem túl erősek és hosszabb idő telik el két összehúzódás között. A méhszáj tulajdonképpen felpuhul, a méhnyak pedig egyre rövidebbé válik.
Az ezt követő aktív szakaszban a méhszáj 3-4 cm-re nyílik (kb. akkorára, mint egy lime szelet), az összehúzódások is erősödnek, hosszabbak lesznek és egyre gyakrabban jelentkeznek. Az, hogy mennyi idő alatt nyílik ki a méhszáj, egyénenként, szülésenként nagyon különböző lehet, de átlagosan 0.5 és 0.7 cm közötti mérték várható óránként. Természetesen, ez függ például attól, hogy hányadik szülésről van szó: az első szülésnél általában lassabb ütemre számíthatsz.
A második stádiumban a méhnyak eltűnik, a méhszáj pedig teljesen kinyílik. Az, hogy a méhszáj nyitottsága eléri a már említett 10 cm-t, nem jelenti azt, hogy azonnal megkezdődik a kitolási szakasz. A magzatnak is szüksége van ugyanis arra, hogy felkészüljön a megszületésre, vagyis hogy “végigutazzon” a szülőcsatornán. Természetesen azt sem lehet megjósolni, hogy ez a szakasz meddig tart: lehet szó percekről, de órákról is.