A hiszti és a dackorszak: Okok és hatékony kezelési módszerek 11 hónapos babáknál és kisgyermekeknél

A hiszti az a probléma, ami a legtöbb anyukát tanácstalanná teszi. „Mitől lett ilyen hisztis a gyerekem? Hol tanulta ezt a viselkedést? Hogyan szabaduljak meg tőle azonnal?” - teszik fel a kérdést. Csodamódszerek nincsenek, ha azonban a probléma mélyére nézel, felismerheted azt a megoldást, ami a te gyermekednél leginkább beválik.

Minden anyának fejtörést okoz, hogy mit kezdjen a hisztivel, hogyan kezelje azt, mit tegyen, ha a gyerek nyilvános helyen, egy boltban, étteremben, vagy akár a buszon rázendít. A hiszti kezeléséhez türelem, empátia és az együttérzés szükséges. Fontos, hogy nyugodt és kiszámítható környezetet biztosítsunk, ahol a gyermek biztonságban érezheti magát. A hiszti kezelése nem csak a gyermek megnyugtatásáról szól, hanem arról is, hogy megtanítsuk nekik, hogyan fejezzék ki magukat egészséges és elfogadható módon.

Mi is az a hiszti?

A szótár szerint a hiszti akaratlagos, manipulatív viselkedés, toporzékolás. De a szótár sajnos téved. Sokan azt hiszik, a hisztiző kisgyerek direkt hisztizik, hogy valamit elérjen vele. Mások félreértik a gyermek viselkedését és minden sírást hisztiként értelmeznek. A hiszti az indulatkezelés zavara, azaz a kicsi nem képes kezelni az indulatait, és amikor dühös lesz, elveszíti az önkontrollt. Ilyenkor gyakorlatilag „nincs magánál”, nem lehet rá észérvekkel hatni, nehéz megnyugtatni, „kilép magából”.

A hiszti nem csak rosszalkodás! Ez a kis lurkók módja annak, hogy harcoljanak saját szabadságuk érdekében, ami jár nekik. A kisgyerek üvölt, a földön fetreng, elvörösödött fejjel magán kívül sír, csapkod vagy rugdos, mindezt naponta akár többször is. A tombolás, sírás, rúgás mind annak a jele, hogy a gyermeket elárasztották az érzelmei. Túlnőttek rajta. A gyermeknek nincs eszköze, amivel mederbe terelhetné őket. Egyszerűen nem tud velük mit kezdeni. Ez teljesen normális.

A hiszti típusai és okai

Először is meg kell figyelni, hogy milyen típusú hisztiről van szó. A hisztinek ugyanis több típusa van, amelyeket eltérő módon kell kezelni.

1. Distressz típusú hiszti (érzelmi alapú)

A distressz típusú hiszti esetén, amit lehet, jobb, ha nem is nevezünk hisztinek, mert ilyenkor a gyermek valóban segítségre szorul, valamilyen valós érzelmen megy keresztül, csalódott, fél, vagy diszkomfort érzésre reagál, pl. éhes vagy fáradt. A hiszti ezen fajtájánál a gyermek nem akar minket irányítani, manipulálni, nem az a célja, hogy elérjen valamit, hanem ez egy reakció nála félelemre, fáradságra, éhségre, unalomra, szorongásra, vagy más negatív érzésre.

Ebben a helyzetben a gyermek a hisztivel levezeti a feszültségét, frusztrációját. Haragszik valamilyen külső kiváltó ok miatt: ilyenkor a gyermeket zavarják a saját határai (pl. nem tud valamit elérni, megcsinálni) vagy a korlátok, amiket felállítottál neki (pl. bele kell ülnie a babakocsiba), vagy valamit közölni akar és nem értik meg. Fáradt és emiatt veszti el az önkontrollt (ez nem csak akkor fordulhat elő, amikor a kicsi álmos, hanem akkor is, ha olyan helyen vagytok, ahol túl sok inger éri, pl. egy boltban, étteremben, vagy akár a buszon).

A kisgyermekeknél máshogy jelentkezik a kialvatlanság, mint a felnőtteknél. Ha mi nem alusszuk ki magunkat, akkor fáradtnak, álmosnak érezzük magunkat, le vagyunk lassulva és nehezünkre esik bármit is csinálni. Ezzel szemben a kisgyermekeknél inkább a felpörgés a jellemző.

Okok:

• Haragszik valamilyen külső kiváltó ok miatt: zavarják a saját határai (pl. nem tud valamit elérni, megcsinálni), vagy a korlátok, amiket felállítottál neki (pl. bele kell ülnie a babakocsiba), vagy valamit közölni akar és nem értik meg.
• Fáradt és emiatt veszti el az önkontrollt: ez nem csak akkor fordulhat elő, amikor a kicsi álmos, hanem akkor is, ha olyan helyen vagytok, ahol túl sok inger éri, pl. egy boltban, étteremben, vagy akár a buszon.
• Éhes vagy szomjas.
• Túlingerelt: mesenézés, kütyüzés, háttértévé/rádió, mesterséges ingerek (pl. édesség).
• Valamilyen nagy kihívás előtt állnak, amit nem tudnak még egyedül megoldani: túl sok energiát visz el, hogy megbirkózzanak vele (pl. szobatisztaság, önálló öltözés).
• Új helyzetek: költözés, óvoda kezdete.
• Kialvatlanság: a kevés alvás hangulatingadozásokat és hisztiket okozhat.

2. Stratégiai hiszti (manipulatív alapú)

Ez a hiszti az a helyzet, amikor a gyermek akar valamit, amit nem kap meg, ezért látványos és hatásos viselkedésbe kezd, hogy meggyőzzön minket. Ez a fajta viselkedés csak nagyon ritkán fordul elő 3 éves kor előtt és minden esetben az okozza, hogy a szülő korábban rosszul kezelte a gyermek viselkedését. Ilyenkor a gyerek idővel rájön, hogy a hisztis viselkedés beválik, ezért egyre tudatosabban kezdi alkalmazni.

A hisztit nem szabad hatalmi harcként megélni. Nem arról van szó, hogy a gyerek a főnök a családban vagy, hogy direkt parancsolgatni akar. Te vagy a felnőtt, aki (elvileg) már képes uralni az érzelmeit, képes vagy megnyugtatni, segíteni neki az érzelmei kezelésében.

Mi zajlik a gyermekben hiszti idején?

Élettani szempontból nézve a gyermek idegrendszeri éretlensége nyilvánul meg a hisztiben és a dacban. Azok az agyterületek, amelyek az impulzuskontrollért, érzelem- és viselkedésszabályozásért felelősek még nem fejlődtek ki. Ezek hiányában, az ősibb agyterületek, az alapvető testi és túlélési funkciókat és az érzelmeket irányító területek, az úgynevezett hüllőagy és a limbikus rendszer működik aktívan.

Agyi szinten ilyenkor az történik, hogy azok az agyterületek, amelyeknek segítségével már képes uralni a testét, a mozgását és a kommunikációját, teljesen kikapcsolnak, a helyét átveszi az ösztönös viselkedés. Azaz a hiszti közben a kicsi nem képes magától megnyugodni vagy „összeszedni magát”, nem érti, amit mondunk neki, ún. regresszív viselkedést mutat. Ami gyakorlatilag annyit tesz, hogy a másfél-2 éves gyerekünk átmenetileg csak arra képes, mint egy újszülött.

A dühkitörés vagy hiszti alatt a gyerekek általában többféle érzelmi állapoton mennek át. A megnyugváshoz való eljutáshoz legtöbbször mindegyik fázis megélésére szükségük van. Ha a szülőként érted, hogy mi zajlik a gyermekben, akkor jobban tudod a gyermeket a megnyugvás felé segíteni.

A hiszti 4 fő fázisa:

1. Frusztráció: Ez az alap élmény, amivel a gyerek nehezen birkózik meg. Az éntudata kezd kialakulni, akaratának próbálgatásán keresztül egyre inkább szeretné magát különálló, a másiktól különböző lénynek tapasztalni. Ennek egyik eszköze a nemet mondás. Fejlődő ügyessége, motoros képességei egyre több mindenre képessé teszik. Önállóságának és akaratának megtapasztalása nagy öröm a számára, de még nem tudja felmérni saját korlátait. Verbális kifejezőkészsége messze elmarad a beszédértéséhez képest, ami szintén frusztrációt okoz.
2. Harag és küzdelem: Ezen a ponton a gyermek óriási energiával küzd. Látszólag olykor ellened. Valójában azonban a saját frusztrációjával. Olyan mértékben igénybe veszi mindez egész lényét, hogy kognitív belátási képessége teljesen kikapcsol. Hiábavaló ész érveket mondani neki. A felnőttől érkező fenyegetés és kiabálás pedig csak fokozza a „küzdj és menekülj” reakció erősségét.
3. Szomorúság és sírás: Ha szülőként a harag fázisában jelen tudunk lenni a gyermek számára, akkor haragja lassanként szomorúságba és sírásba megy át. Átélheti a veszteséget, amit vágya és akarata be nem teljesedése miatt érez. Ebben az állapotban valószínűleg nyitottabbá válik a vigasztalásodra és a megnyugtató testkontaktusra.
4. Megnyugvás: A szomorúság után lassan megnyugszik. Ez az az állapot, amiben a ’küzdj vagy menekülj’ reakció lecsendesül, a gyermek újra biztonságban érzi magát. Elfogadja a határt, élvezi a szülői közelséget. Ekkor nyitott a tőled érkező verbális információk befogadására, a tanulásra. Ekkor érdemes vele megbeszélni, hogy mit vársz el tőle.

A hiszti kezelésének alapelvei és módszerei

A hisztikezelés fő célja az, hogy megtanulja a kicsi helyesen kezelni az indulatait. Ez azt jelenti, hogy megtanulja, hogy a düh, az indulat nem feltétlenül rossz, azonban meg kell tanulni kontrollálni az érzelmeit és helyesen viselkedni ilyenkor. A tanulási folyamat fokozatos.

1. Légy nyugodt és higgadt!

Maradjunk nyugodtak! Az ilyen típusú hisztinél nem segít, ha kiabálni kezdünk a gyerekkel, vagy nem is veszünk tudomást róla, és rázárjuk az ajtót, mert ekkor a gyerek még nagyobb kínokat él át. Igen, neked kell higgadtnak maradnod és nyugalmat sugároznod felé. Ha te is „drámázós” típus vagy és néha látványosan kiborulsz, a gyerek is át fogja venni ezt a viselkedést. Ha stresszes, feszült vagy, azt ő is érzi.

Amikor a hiszti hirtelen ér - általában a legkellemetlenebb helyen - , maradjunk nyugodtak és higgadtak. Próbáljuk megérteni a gyermekünk érzéseit és szükségleteit. Ne hagyjuk, hogy a hiszti hatással legyen a saját reakcióinkra, és próbáljunk támogatóan reagálni. Mindig nyugtázd, hogy “Megértelek” és adj olyan feladatot neki, amitől jobb kedve lehet és mégis bizalmat emel irányodba, hiszen nem minősíted, hanem feladatot adsz neki.

2. Nyugtázd a gyermek érzelmeit!

Az első és legfontosabb lépés abban, hogy hatékonyabban kezeljük a hiszti helyzeteket, az, hogy legyünk a gyermekünk oldalán. Ehhez pedig fontos információ, hogy a gyermeked soha nem akar téged idegesíteni a viselkedésével. Reagál valamire, ami számára kényelmetlenséget okoz. Próbáljuk meg megérteni az ő érzéseit és reakcióit.

A nyugtázás azt jelenti, hogy nemcsak meghallgatjuk a panaszait, hanem kifejezzük, hogy megértettük őt. Mondhatjuk például: “Látom, hogy nagyon szomorú vagy, amiért megbántottak az iskolában. Őrizd meg a türelmed!” Fontos, hogy ne szidjuk vagy okoljuk gyermekünket a hiszti miatt, hanem próbáljunk meg nyugodt maradni, és megértően hozzáállni a helyzethez. Beszéljünk vele, és kérdezzük meg, miért érzi magát így.

A tükrözés segíti a gyermeket saját érzéseinek a felismerésében és megnevezésében. Megtanítja, hogy szavakon keresztül hogyan oszthatóak meg az érzések. „Látom, hogy nagyon érdekel, hogy mi van a WC csészében. Szeretnél belenyúlni, ugye? Hű, nagyon izgalmas lenne. De ebbe nem szoktunk kézzel nyúlkálni.” Az ilyen és ehhez hasonló szülői reakciók az évek alatt belső hanggá válnak a gyermekben. Így képes lesz dühkitörések helyett felismerni, megnevezni és kifejezni belső állapotait. Ezáltal mederben tartani azokat.

3. Biztonságos környezet és jelenlét

Ha magára haragszik, akkor segíts neki. Ha viszont azért haragszik, mert valamit megtiltottál, vagy valamit nem kaphat meg, akkor felesleges hosszasan magyarázni neki (ilyenkor magán kívül van, nem érti, mit szeretnél tőle), ilyenkor az segíthet, ha olyan feltételeket teremtesz neki, amiben levezetheti az indulatait mások és a maga károsítása nélkül, de nem erősíted meg benne azt, hogy a viselkedése helyes.

Amit tehetsz, ha a gyermek regresszív viselkedést mutat (újszülöttként viselkedik):

• Ne próbáld meggyőzni, hogy ne sírjon.
• Ölbe veszed, vigasztalod, igyekszel segíteni neki.
• A testközelség nyugtatja meg.
• A szülő türelme, megnyugtató hangja, higgadtsága azt sugározza a gyermek számára, hogy nincs semmi baj, ezért könnyebben megnyugszik. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy engedsz az akaratának.

4. Határok és következetesség

A gyermek számára fontos, hogy tiszta és következetes határokat tudj tartani neki. Érdemes számba venni, hogy mi az, amihez mindenképp ragaszkodsz és mi az, amiben engedni tudsz. A túl sok határ túlzottan nagy mértékű frusztrációt okoz a gyermeknek. Ezáltal közvetett módon még több hisztihez vezet.

A gyermek biztonságérzetét növeli, ha a te és az apukája a határokban közös megállapodásra juttok. Ha mindketten ugyanazt képviselitek. Így könnyebben megérti, mit vártok el tőle. Ez pedig biztonságérzetet ad a számára. Ha következetlen vagy a határok megtartásában, ha szülőként rendszeresen kiborulsz vagy összeomlasz a hisztik során, és csak azért, hogy véget vess a gyerek dacos kiborulásának, inkább mégis engedsz a határokból, akkor ez hosszútávon oda vezet, hogy a gyermek elkezdi a heves érzelemkifejezést stratégiaként használni.

5. Indulatkezelési módszerek

3 ritkán említett módszert mutatok most be a hiszti kezelésére:

A nyugisarok

Egy csendes sarok otthon, ahol van egy kis fotel, vagy párna, plüssállatok, ahova be lehet menni bánkódni, levezetni a dühöt, kisírni magunkat. Amikor kitör a hiszti, ide lehet leülni közösen és megnyugtatni a kicsit, vagy a nagyobbakat leültetni „gondolkodni”. Fontos, hogy ez nem azonos azzal, hogy leülteted a gyereket a „büntiszékre” vagy beküldöd a szobájába. A nyugisarok egy olyan hely, ahol lenyugszunk, ha „kiborultunk”, ahol lehet pihenni (pl. ha a túlpörgés miatt hisztis a kisgyermek), lehet akár mesét olvasni és összebújni is.

A maciölelés

A hisztis kisgyermek, aki önmagát és másokat bántalmazhatja, amikor magán kívül van, vágyik az érzelmi biztonságra. Egy nagy öleléssel és kis suttogással a fülébe („semmi gond, tudom, hogy most mérges vagy, de anya segít neked”) megnyugodhat egy nagy öleléstől. Lehet, hogy elsőre tiltakozik, hiszen egy magán kívül tomboló kisgyermeket nehéz megölelni, ki akar szabadulni, de általában néhány perc alatt megnyugszik és elmúlik a hiszti.

Az indulat-elterelés

Mivel a hiszti az indulatkezelés zavara, a gyermeknek nem csak azt kell megtanítani, mit nem csinálunk, amikor erős érzelmeink vannak (nem csapkodunk, nem harapunk stb.), hanem azt is meg kell tanulnia mi a helyes viselkedés ilyenkor. Az indulat-eltereléssel tulajdonképpen erre vezetjük rá.

A gyerekek hisztihez vezető okai változhatnak, de közösségi helyeken gyakran a túlterheltség, a feszültség vagy az unalom lehet a kiváltó ok. Próbáljunk előre felkészülni, hozzunk magunkkal szórakoztató elfoglaltságokat, és teremtsünk kiszámítható környezetet vagy vond be a közös vásárlásba, hogy felelősséget vállaljon, hiszen így nem fog unatkozni. Pl a bolti hisztinél: ” Megértelek, hogy csokit szeretnél. Gyere, tegyünk a zacskóba 5 almát, én fogom a zacskót, te tedd bele a gyümölcsöt és hangosan számoljuk” Hangosan és erőteljesen add a tudtára, hogy büszke vagy rá, amiért megoldotta a feladatot. A csoki kérdése pedig rád van bízva, hogy jutalomként a segítségért, mit kap. 🙂 De soha ne hagyd ki a cserét, vagyis a helyes adok-kapok viszonyt.

6. Mesék, mint hisztikezelő eszközök

Hogyan szelídítheted meg a hisztiket mesékkel? Marci és a mérges manó meséiből megtaníthatod a gyermekednek, hogyan előzze meg a hisztit és kezelje az érzelmeit. Ezek a kedves mesék segítenek neki megérteni mit érez mielőtt hisztizni kezdene és mit tegyen. Nem csak olvasni tudjátok őket, hanem alkalmazni is a benne található hisztiűző módszereket.

7. A hisztik megelőzése

A hisztik annál gyakoribbak és hosszabbak, minél megterheltebb a gyermek idegrendszere. Ha alapvetően fáradt, ha éhes, szomjas, ha túl sok inger éri, ha sok változás zajlik az életetekben (tesó, költözés), ha sok a családban a feszültség, akkor könnyebben kibillen az amúgyis érzékeny egyensúlyi állapotából. Ezért ezek a tényezők mind növelik a hisztik előfordulásának esélyét.

• Kevesebb visszautasítás: Csökkentsük minimálisra a visszautasítást. Ha folyton rászólnak a gyerekre bármit csinál, ha mindenért helyreigazítják, akkor egyre feszültebb lesz.
• Alacsonyabb ingerküszöb: Csökkentsd a mesterséges ingereket (pl. tévézés, kütyüzés).
• Pihenőnapok: Vegyél vissza a programokból, iktass be pihenőnapokat.
• Napirend és rutin: Tartsd be a gyerek napirendjét és szokott rutinját.
• Figyelem: Ne az legyen a szempont, hogy gyorsan elhallgasson a gyerek, hanem adj neki elegendő figyelmet.
• Étkezés és ivás: Oda kell figyelni, hogy egyen és igyon eleget a gyerek.
• Édességfogyasztás: A túl sok édességet evő gyereknek hamar leesik a vércukra, ami hisztihez vezethet.
• Ne erőltesd az önállóságot: Minden gyerek szobatiszta lesz, ha eljön az ideje és ez vonatkozik a többi területre is, amit meg kell tanulnia a kicsinek.
• Pozitív figyelem: A gyermeknek rengeteg figyelemre van szüksége. Ha ezt nem gyűjti be pozitív figyelemből, azaz pozitív kapcsolódások útján, akkor provokációval próbálja megszerezni.

A hisztikezelés kerülendő hibái

A gyermeknevelésben a szülők számos hibába eshetnek a hiszti kezelése során, amelyek hosszú távon ronthatják a szülő-gyermek kapcsolatot és gátolhatják a gyermek érzelmi fejlődését. Nézzük meg a leggyakoribb hibákat:

1. Ijesztgetés: Amikor azt mondjuk neki: “Hagyd abba, mert elvisz a krampusz.” Ez félelmet kelt és nem tanítja meg a helyes érzelemkezelést.
2. Büntetés és megvonás: Ha elvesszük a gyermek játékát vagy külön ültetjük, az nem tanítja meg a helyes viselkedésre, hanem érzelmi eltávolodáshoz vezet.
3. Elkülönítés: A gyermek szobába küldése azt üzeni, hogy érzelmei nem elfogadhatók, és egyedül kell megküzdenie velük.
4. Fizikai büntetés: A kézre csapás azt az üzenetet közvetíti, hogy az erőszak elfogadható konfliktuskezelési módszer.
5. Az elvárások teljesítésének hiánya: Ha a gyermek azt tanulja meg, hogy az érzelmeit csak akkor fogadják el, ha azok megfelelnek bizonyos elvárásoknak, az káoszt okozhat és ingerültté teheti.
6. Segítség megvonása: Ha azt mondjuk, hogy „nem érdemli meg” a támogatást a hiszti miatt, az növeli az érzelmi távolságot és csökkenti a bizalmat.

Táblázat: A hiszti típusai és kezelési javaslatok

tags: #hiszti #egesznap #11 #honapos #babanal