A bárányhimlő (varicella, chickenpox) az egyik leggyakoribb fertőző betegség, amin a gyerekek elsöprő többsége átesik; hazánkban évente legalább kb. 40-50 ezer új esetet regisztrálnak. A betegség kórokozója a varicella zoster vírus (VZV), amely a herpesvírus családhoz tartozik, és ugyanaz a vírus, amely a felnőttek övsömöréért is felelős.
A bárányhimlő rendkívül ragályos betegség, amely cseppfertőzéssel terjed a légutakon keresztül. A fertőzéshez elegendő, ha bárányhimlőssel egy háztartásban él valaki, legalább 5 percig szoros kontaktusba kerül vele, vagy egy órán keresztül egy légtérben tartózkodik. Ezért az emberek többsége már kora gyermekkorban átesik rajta, és csak igen ritka, hogy valaki felnőttkorban betegszik meg bárányhimlőben. A gyermekek közel 75%-a legkésőbb 10, maximum 15 éves koráig átesik a betegségen. A csecsemőkori fertőzés ritka, mivel az anya általában már védettséget szerzett korábban, amit át is ad az anyatej révén gyermekének.
Lappangási idő és fertőzőképesség
A bárányhimlő lappangási ideje 10-21 nap, általában 2 hét. A fertőzőképesség kb. 24 órával az első kiütés megjelenése előtt kezdődik, és egészen a kiütéseket felváltó pörkök leeséséig tart, ami általában 4-5 nap. A kiütések beszáradása után, rendszerint 5-6 nap elteltével a fertőzőképesség megszűnik.
Tünetek és diagnózis
Az első kiütés megjelenését megelőző egy-két napban hőemelkedés, rossz közérzet észlelhető, majd a kiütés megjelenése után fejfájás, néha hasi fájdalom, nátha, torokfájás jelenik meg.
A bárányhimlő legjellegzetesebb tünete a rá jellemző, hólyagos, viszkető kiütés. Többnyire a hajas fejbőrön, arcon jelenik meg először néhány vörös folt, amelyből előbb papula, vagyis kiütés, majd folyadékkal telt hólyag keletkezik, amely a vakarás következtében kisebesedhet, majd beszárad, és nyom nélkül gyógyul. Az első kiütés megjelenését követő néhány napban a kiütés tovább terjed a törzsre, a végtagok felső részére és néha a nyálkahártyákra is. A kiütések száma igen változatos, néha csak 1-2 hólyag - amelyet talán észre sem vesznek - jelzi a megbetegedést, máskor több száz kiütés, intenzív viszketés kíséretében nehezíti a gyerek és szülők életét. Jellemző, hogy a kiütések különböző stádiumúak, egyesek még csak a keletkezés állapotában vannak, mások már gyógyulnak.
Ha a kiütés környezete kivörösödik, esetleg fájdalmas, az bakteriális felülfertőzésre utalhat, ami nem ritka.
A bárányhimlő diagnózisa általában klinikai alapon történik, azaz az orvos a beteg tüneteit és a jellegzetes kiütéseket figyelembe véve állítja fel a diagnózist. Mivel a bárányhimlő jellegzetes tünetekkel jár, további laboratóriumi vizsgálatok általában nem szükségesek a diagnózis megerősítéséhez.
Kezelési lehetőségek és tévhitek
Mivel enyhe lefolyású vírusbetegségről van szó, különösebb kezelésre nincs szükség. A bárányhimlő kezelésének fő célja a tünetek enyhítése és a komplikációk megelőzése.
- Lázcsillapítás: Láz esetén lázcsillapítók adhatók (de aszpirin tartalmút az ún. Reye szindróma veszélye miatt tilos adni!), leginkább a paracetamol hatóanyag tartalmú szerek javasoltak!
- Viszketés enyhítése: A viszketés ellen lokálisan recept nélküli szerek vagy szájon át antihisztaminok adhatók. Langyos fürdő, gyakori zuhanyozás, a gyermek körmének rövidre vágása, esetleg éjszakára kesztyű viselése megakadályozhatja, hogy a kiütéseket a beteg elvakarja. A szappanos mosakodás, esetleg külsőleg Betadine oldat ecsetelésre alkalmazható. Fontos, hogy rázókeveréket ne alkalmazzunk, mert csökkenti a bőr szellőzését és felülfertőződésre hajlamosít.
- Ágynyugalom: Az első, lázzal járó időszakban pihenés, ágynyugalom indokolt.
- Folyadékpótlás: Fontos, hogy a beteg elegendő folyadékot fogyasszon, különösen akkor, ha láza van vagy hány.
- Étrend: Mivel a szájban is kialakulhatnak tünetek, kerüljük a nehezen fogyasztható ételeket, valamint a túl sós, savas és lúgos ételeket és italokat, mint például a narancslé.
- Antivirális gyógyszerek: A vírusellenes gyógyszer (acyclovir) a fertőzést követően rutinszerűen nem javasolt! A kiütés megjelenését követő 1-1,5 napon belül a gyógyszer abban az esetben ajánlott, ha rizikócsoportba tartozik a gyermek, pl. nem anyatejes újszülött, 13 évesnél idősebb vagy ha súlyos tünetek vagy szövődmény jelentkeztek.
Tévhit: Sokan úgy gondolják, hogy a bárányhimlős beteg nem fürödhet. Tény, hogy óvatosabban kell kezelni a tisztálkodást: gyors, könnyű zuhanyzás javasolt, az ülőfürdő nem ajánlott.
Orvos elmagyarázza a BÁRÁNYHIMLŐT | Okok, stádiumok, tünetek, kezelés (PLUSZ FOTÓK)
Szövődmények és kockázati csoportok
Bár a bárányhimlő az esetek egy jó részében enyhe lefolyású, becslések szerint minden tizedik gyermeknél szövődménnyel jár, és a nagy baj, hogy nem tudjuk biztosan megjósolni, ki lesz az, akin csak kiütések jelennek meg, és ki az, akinél komplikáció lép fel.
A bárányhimlő szövődményeiként bőrfertőzés (ótvar, cellulitis), vérmérgezés (szepszis, keringésösszeomlás), tüdőgyulladás, súlyos májgyulladás, epilepszia-szerű görcsök, agyvelőgyulladás, bénulás és teljes vakság alakulhat ki. A bárányhimlő az immunrendszert tartósan legyengíti, megviseli, így utána sokkal könnyebben kap el más betegségeket a gyerek.
A szövődmények kockázata bizonyos csoportok esetében magasabb:
- Csecsemők: Az újszülöttek bárányhimlőjének halálozása a 30%-t is elérheti. A szülés előtti 5 napban szerzett betegség megfelelő kezelést igényel vagy különben a szülés után a babánál ún. progresszív varicella fordulhat elő, ami kezelés nélkül az esetek egy ötödében végzetes kimenetelű.
- Terhes nők: A terhesség első három hónapjában megbetegedett anya révén nagy eséllyel a magzat is károsodhat. A magzatra a terhesség első három hónapjában a legveszélyesebb, ugyanis ekkor fejlődnek ki a szervei, melyekben fejlődési rendellenességek jöhetnek létre, de a szülés előtt közvetlenül elkapott bárányhimlő is nagyon veszélyes a születendő gyermekre.
- Immunhiányos állapotban lévő személyek: Immunhiányos állapotban, újszülöttekben súlyos szövődményeket, magas lázat, máj- és tüdőgyulladást, agyvelőgyulladást okozhat. Leukémiás gyermekek varicella halálozása még a mai korszerű kezeléssel is 7% körül van.
- Felnőttek: Azok esetében, akik nem fiatal korukban kapják el a bárányhimlőt, hanem serdülőkorban vagy felnőttként, a fertőzés sokkal súlyosabb lefolyású, gyakrabban jár szövődménnyel, és nagyobb a szövődmények kialakulásának veszélye.
A Reye-szindróma ritka, de nagyon súlyos szövődmény, csaknem mindig 18 éven aluliakban lép fel; 3-8 nappal a kiütések megjelenése után kezdődik. Veszélyét az aszpirin, illetve a szalicilát-származékok növelik.
A tapasztalat az, hogy hazánkban egyre több a szövődményes eset: két év alatt több mint 1600 magyar kisgyereket kellett kórházban kezelni bárányhimlős szövődmény miatt. Sajnos dr. Novák Hunor is találkozott már több súlyos bárányhimlős komplikációval, részt vett a kezelésben, és nagyon mérges volt, hiszen többeket közülük direkt „bárányhimlő-partiba” vittek a szülők, mert úgy hallották, jó ötlet, ha hamar megfertőződik. Mindezek a szörnyű esetek oltással elkerülhetőek lettek volna.
Védőoltás a bárányhimlő ellen
A bárányhimlő megelőzésének egyetlen módja a védőoltás, amely legyengített élő vírust tartalmaz. Az oltás jól tolerálható, a kockázatok minimálisak.
Magyarországon 2019 őszétől kötelező a bárányhimlő elleni védőoltás beadatása gyermekek számára. Az oltás két adagból áll, amiket 13 és 16 hónaposan kap meg a baba ingyenesen. Az oltóanyag 9 hónapos kortól adható.
Egy oltás nem mindenkinél alakít ki védettséget (úgynevezett oltást áttörő, áttöréses bárányhimlő alakulhat ki), ezért 2006 óta egy második oltást is javasolnak ismétlésként, aminek hatására a védettség tovább tart és a statisztikák is tovább javultak. Két oltás után a statisztikák szerint gyakorlatilag 100%, hogy gyermekünk nem kaphat súlyos bárányhimlős fertőzést, nem alakul ki nála bárányhimlős szövődmény, ez az oltás legnagyobb előnye.
A védettség az oltás beadásának napjától számítva kb. 15-20 nap alatt alakul ki. Az oltottak kb. 15%-ánál az oltást követően láz alakulhat ki (akár 39 fok feletti), és 3-5%-uknál testszerte jelentkezhet enyhe bárányhimlős kiütés, további 1-3%-uknál pedig csak néhány kiütés jelentkezik az oltás környezetében. Ezek tipikusan az oltást követő két héten belül észlelhetők.
A súlyos mellékhatások, például az agyhártyát érintő gyulladás olyan extrém ritka, hogy világszerte csak 1-1 bizonytalan esetet közöltek le szenzációként.
A bárányhimlő elleni védőoltás mindenkinek javasolt, aki még nem esett át a fertőzésen - Magyarországon a felnőtt lakosság kb. 5-10%-a fogékony a bárányhimlőre, náluk ajánlott az oltás beadása. Vérvizsgálattal nagy biztonsággal ki lehet mutatni, átesett-e már természetes úton fertőzésen.
Két cég forgalmazza a bárányhimlő elleni oltást, Varilrix és a Varivax néven kaphatók. A fél milliliter tartalmú, gyengített bárányhimlővírust tartalmazó védőoltást szubkután, a bőr alatti zsírszövetbe kell beadni (például has oldalán vagy a vállba).
Az oltás adható a kötelező oltásokkal együtt, akár 12 és 15 hónapos korban. Fontos, hogy aki valamely összetevőre allergiás (pl.: neomicin, zselatin), annak az oltás ellenjavallt.
Az övsömör és a bárányhimlő kapcsolata
Tipikus esetben bárányhimlős kiütések után a vírus a szervezetben lappang életünk végéig, majd felnőttkorban történő reaktiválódásakor (például a mellkason) övsömör nevű kiütéses betegséget hozhat létre. Az övsömör a bárányhimlő vírusával történt fertőzés után a vírus (Varicella-zoster vírus) a szervezetben lappang és a gerincvelői idegek hátsó gyöki érző dúcaiban fészkel. A szervezet átmeneti legyengülése kapcsán a vírus reaktiválódhat és az érző dúc ellátási területén (ún. dermatómájának megfelelően), a bőrön fájdalmas, hólyagos kiütést okoz.
Az oltott személyeknél a védőoltás nem véd a később esetleg kialakuló övsömör ellen, de ép immunrendszerű egyént csak a hólyagok közvetlen érintése fertőz, immungyenge betegek azonban cseppfertőzéssel is elkaphatják a betegséget (és bárányhimlősek lehetnek).
Orbán 6 hónapos babájának esete: gyakori kérdések és tanácsok
Egy szülő, akinek 6 hónapos kislánya volt szoros kontaktusban egy bárányhimlős 3 éves gyermekkel, aggódva tette fel kérdéseit egy orvosnak:
„Tisztel doktor ur. a következő problémával fordulok onhoz. csütörtökön, delelott b. 45 percet voltunk a szomszedban 6 honapos kislanyommal.pentek, delelott szolt a szomszed, hogy a 3 eves kislanya baranyhimlos lett.erdeklodni szeretnek, hogy mennyi eselyunk van arra, hogy elkapjuk.en nem voltam baranyhimlos.kislanyomnak es nekem is adott puszit es fogta a kezunket a szomszed kislany.ha elkapjuk mikor jelentkezhetnek az elso tunetek.van egy 8 eves kisfiam is o sem volt meg baranyhimlos.amig csak esetleg lappang bennunk azalatt is elkaphatja a 8 eves kisfiam vagy csak a tunetek jelentkezesekor? ha lehetosegem van ra, hogy anyukamhoz tudjon menni a kisfiam, hogy ne kapja el akkor mikor kellene elvinnem hozza illetve ezzel meguszhatna a baranyhimlot?”
Dr. Novák Hunor válasza:
Tisztelt Kérdező! A bárányhimlő lappangási ideje 14-21 nap. A fertőzőképesség kb. 24 órával az első kiütés megjelenése előtt kezdődik. Ahhoz, hogy valaki nagy eséllyel elkapja a betegséget, egy órát kell egy légtérben eltölteni a fertőző beteggel. Az 45 perces kontaktus esetén alacsonyabb az esély, de nem zárható ki teljesen a fertőzés.
A tünetek jelentkezése: Ha elkapják, az első tünetek a fertőzés után 14-21 napon belül jelentkezhetnek. Ebben az időszakban már fertőző a beteg, még a tünetek megjelenése előtt is.
A 8 éves kisfiú védelme: A 8 éves gyermekét be lehetne oltani bárányhimlő ellen, ahogyan önt is, ha nem kapja most el a betegséget. Az oltás beadása a kontaktus után 72 órán belül még adhat védettséget, különösen a magas kockázatú gyermekek esetében. Ha elviszik anyukájához, és nem volt még bárányhimlős, akkor az elkülönítés segíthet elkerülni a fertőzést. Ezt a fertőzőképesség kezdetéig (azaz az első kiütések megjelenése előtt 1-2 nappal) kell megtenni.
A 6 hónapos kislány esete: A kisebb gyermeknek egy éves kora után javasolt az oltás, ha most nem esik át a betegségen. Ha mégis elkapja a betegséget, rendszeresen mutassa meg orvosnak, a szövődmény gyakorisága egy év alatt nagyobb, mint egy év felett. Az anyatejes újszülöttet kb. 3-4 hónapos koráig védhetik az anyai ellenanyagok, amennyiben elkapja a betegséget, várhatóan ennek köszönhetően enyhébb lefolyású lesz, de fiatal csecsemőkorban akár súlyos szövődmények is lehetnek.
