A várandósság nagy változásokat okoz nem csak az anya életében, de a testében is, ami teljesen normális. Ebben az időszakban többnyire élettani változások és veszélytelen egészségügyi problémák aggasztják a leendő anyákat, ám vannak olyan esetek is, amikor vagy elővigyázatosságból, vagy a közvetlen veszélyhelyzet elhárítása érdekében orvosi segítséget kell kérni.
Általános érvényű szabály, hogy ha a kismama nem is biztos a tüneteiben - néha csak „úgy érzi”, hogy valami nincs rendben a gyermekkel vagy vele magával -, értesíteni kell a kezelőorvost, aki dönt a továbbiakkal, akár az esetleges kivizsgálással kapcsolatban.
Hidegrázás és láz terhesség alatt
Az aggodalomra okot adó tünetek a várandósság bármely szakaszában jelentkezhetnek. Mindig valami bajt jelez, ha a várandósság alatt ráz a hideg vagy belázasodsz. Ilyenkor érdemes konzultálnod az orvosoddal, mert előfordulhat, hogy a terhességtől teljesen függetlenül alakult ki valamilyen betegséged, az immunrendszered ugyanis kevésbé erős a babavárás alatt.
Húgyúti fertőzés
Kutatók szerint a várandós nők akár 10 százaléka kap húgyúti fertőzést a terhessége alatt. A húgyúti rendszered magába foglalja a húgycsövet, a húgyhólyagot, a húgyvezetéket és a veséket. Fertőzés akkor következik be, amikor a baktériumok bejutnak ebbe a rendszerbe, és elszaporodnak.
A legtöbb húgyúti fertőzés hólyagfertőzés, és nem súlyos, ha azonnal kezelik antibiotikumokkal és sok folyadékkal. Ha nem kezelik, a hólyagfertőzés eljuthat a vesékbe, és számos szövődményt okozhat, beleértve a koraszülést, az alacsony születési súlyú babát és a szepszist.
Influenza és felső légúti fertőzések
Valószínűleg tapasztaltad már életed egy pontján azt a lázat, hidegrázást, fájdalmat, köhögést, hányingert és hányást, amelyek influenzát jeleznek, tehát tudod, hogy ezt komolyan kell venni. A terheseknél nagyobb a kockázata annak, hogy elkapják az influenzát, és súlyosan megbetegedjenek tőle, mivel immunrendszerük nagyobb igénybevételnek van kitéve. Ha gyanítod, hogy influenzás vagy, azonnal keresd fel orvosod.
A felső légúti vírusfertőzés magában foglalja a melléküregeket, az orrjáratokat, a garatot és a gégét. Lehetnek olyan tünetei, amelyek az influenzára utalnak, valamint orrfolyás, torokfájás, köhögés és légzési nehézség. A felső légúti fertőzés nem olyan súlyos, mint az influenza, és általában spontán elmúlik. A tünetek általában 3-14 napig tartanak, és otthon is kezelhetők.
Gyomor- és bélrendszeri megbetegedések
A gyomor és bélrendszer megbetegedése okozta hasmenés és hányás súlyos következményekkel járhat a terhesekre nézve, ha nem kezelik. Ennek oka, hogy a kiszáradás összehúzódásokat, koraszülést és egyéb lehetséges mellékhatásokat, például hipotóniát, szédülést, gyengeséget, ájulást és súlyos esetekben elektrolit-egyensúlyzavart okozhat. Ezeknek a vírusoknak a legtöbb esete magától megoldódik, de a folyadékok, például a víz, valamint a BRAT diéta (banán, rizs, almaszósz és pirítós) hasznosak.
Chorioamnionitis
Ritka esetekben a láz, a hidegrázás és a fájdalom olyan egészségügyi állapotokhoz kapcsolódnak, amelyek csak a terheseket érintik - nem csak gyakori betegségekhez. A magas láz és hidegrázás mellett a magzatot körülvevő hártyák (a chorion és az amnion) és a magzatvíz bakteriális fertőzése izzadást, szapora szívverést, érzékeny méhet és szokatlan hüvelyváladékot okozhat. Ha egy terhes nőnek ilyen fertőzése van, akkor antibiotikumot kap, és az orvosa megindíthatja a szülést.
Szeptikus abortusz
Szeptikus abortuszról akkor beszélünk, amikor a méh és annak tartalma sebészileg vagy orvosilag kezelt vetélés vagy abortusz következtében megfertőződik. Az első trimeszterben fordul elő, és a tünetek közé tartozik a magas láz, hidegrázás, erős hasi fájdalom vagy görcsök, hüvelyi vérzés és váladékozás, valamint hátfájás. Ha egy leendő szülőnek ez a betegsége van, akkor antibiotikumokkal kezelik. Ha az állapotot nem kezelik, potenciálisan végzetes szeptikus sokk léphet fel; jelei közé tartozik az alacsony vérnyomás, alacsony testhőmérséklet, kevés vizeletürítés és légzési nehézség.
Liszteriózis
A liszteriózis olyan fertőzés, amely szennyezett élelmiszer vagy víz fogyasztásából ered. A terhesek, az újszülöttek, az idősek és a károsodott immunrendszerű felnőttek a leginkább veszélyeztetettek. A listeria korai tünetei közé tartozik a láz, az izomfájdalmak, az émelygés és a hasmenés. Ha a fertőzés átterjed az idegrendszerre, az fejfájáshoz, nyakmerevséghez, zavartsághoz, egyensúlyvesztéshez vagy görcsökhöz vezethet. Amerikai Szülészeti Társaság vizsgálata szerint nem minden csecsemőnek van problémája, akinek anyja fertőzött, de bizonyos esetekben a kezeletlen liszteriózis vetélést, koraszülést, az újszülött súlyos fertőzését vagy akár halvaszületést is okozhat.
Parvovírus
A parvo gyakori gyermekkori betegség, ezért sok felnőtt már immunis rá. A felnőtteknél a leggyakoribb tünet az ízületi fájdalom, amely napokig vagy hetekig tarthat. Az arckiütés, az enyhe láz és a torokfájás tünetei leggyakrabban gyermekeknél jelentkeznek. Ritka esetben a vírus vetélést okozhat. Illetve a parvóval fertőződött anyukák a kisbabájuk akár súlyos vérszegénységgel is megszülethet.
Fertőzés kockázatok terhesség alatt
Egyéb gyakori terhességi tünetek
A fogantatás pillanatától kezdődően a nők szervezetében nagyon komoly változások mennek végbe. Ezeket a női test különböző formákban jeleníti meg, így történhet meg az, hogy egyes nők teljesen eltérő terhességi tüneteket produkálnak. Általánosságban elmondható, hogy a terhességi tünetek fokozatosan jelennek meg. A jeleket a kismama körülbelül 4 hetes terhességi kortól kezdi először észrevenni.
Menstruáció elmaradása
Az első jól észrevehető jelzés a menstruáció elmaradása, ami már akár 4 hetes terhességet is jelenthet szabályos 28 napos ciklus esetén. Ez az egyik legáltalánosabb korai terhességi jel.
Hányinger és hányás
A legtöbb nő a 6. hét táján kezd el émelyegni. Súlyos esetben terhességi vészes hányásról is beszélhetünk. A hányinger és a hányás sok nő esetében a terhesség velejárója, különösen az első trimeszterben. Amikor ez az állapot túlzott mértéket ölt - a táplálék és a folyadék nem, vagy alig marad meg a várandós nőben - vészes terhességi hányásról van szó, ami akár kórházi kezelést is igényelhet. A drámai tünetek ellenére ez a betegség általában nem okoz kárt a magzatban, azonban ha az anya sokat veszít a normális súlyából, az befolyásolja a születendő gyermek testsúlyát is. Kezelése általában infúziós folyadékpótlással és hányingert csillapító készítményekkel történik.
Szédülés és ájulás
A terhesség fenntartásáért felelős hormon fokozott termelése okozhatja. Ilyenkor a vérerek kitágulnak, a vérnyomás pedig lecsökken, ami szédüléshez vezet. Ilyenkor üljünk vagy feküdjünk le és emeljük fel a lábunkat. Koraterhességben elsősorban hormonális hatásra, valamint a vegetatív idegrendszer átállása miatt fordulhat elő. A várandósság későbbi időszakában a növekvő méh több vért igényel. Amikor a vérnyomás csökken és elér egy bizonyos értéket, akkor az agy vérellátása csökken. Ennek következtében gyengeség, ájulásszerű érzés léphet fel, és néhányan valójában el is ájulnak. Ez szerencsére önmagában sem a magzatra, sem az anyára nem káros. Előfordulhat, hogy a nő az ájuláskor leesik a földre, és ez sérülést okozhat. Ezért, ha a várandós azt érzi, hogy el fog ájulni, feküdjön le és lélegezzen mélyen.
Étvágyváltozások és szagérzékenység
A sóvárgás bizonyos ételek iránt vagy épp undor bizonyos szagoktól sok nőt kísért várandóssága alatt. A legtöbb kismama érzékennyé válik bizonyos szagok iránt, sőt, egyes, akár korábban kedvelt illatok (pl. kávé) rosszullétet is okozhatnak. A terhesség 6. hetén a tünetek között megjelenthetnek az ízlés- és szaglásbeli változások. Ennek oka, hogy a beágyazódást követően megnövekszik a szervezetben az ösztrogénszint, ami eredményezheti a szagok iránti érzékenységet.
Fáradtság és kimerültség
A leendő anyukák sokszor érezhetnek korábban nem tapasztalt fáradtságot. E mögött szintén a felborult hormonháztartás áll. A fáradtság, gyengeség és bágyadtság a korai időszak élettani tünete. Így érzékelik a nők, hogy a szervezetben történő változásokhoz sok energiára van szükségük. A várandósság első három hónapjában ezek a tünetek kifejezettebbek, és az émelygéssel, hányingerrel együtt a várandós nő egyébként energikus személyiségét megváltoztathatják. A középső trimeszterben a fáradtság általában megszűnik, majd a szülés közeledtével ismét visszatérhet.
Bőséges hüvelyi folyás
A várandósság jeleként a hüvelyi folyás bőségesebb lesz, mennyisége megnő. Ezek hátterében szintén a hormonváltozás áll. Az átlátszó vagy fehér és szagtalan folyás a terhesség folyamán teljesen normális, a végefelé ijesztően nagy mennyiségű lehet, de aggodalomra ekkor sincs semmi ok. A színes és szagos folyás viszont fertőzésre utalhat, amit kenőccsel vagy antibiotikummal kell kezelni.
Alhasi görcsök és beágyazódási vérzés
Előfordulhat a menstruáció idején kevés vérzés megjelenése, de ez mind jellegében mind mennyiségében eltérő lesz a normál menstruációtól. Gyakori, hogy enyhe alhasi görcsöktől is szenvednek a babaváró nők. A 3. héten a megtermékenyített petesejt beágyazódik a méhnyálkahártyába, ezt enyhe alhasi fájdalom vagy úgynevezett implantációs vérzés kísérheti. A 4. héten a petesejt beágyazódásakor enyhe pecsételő vérzést is tapasztalhatunk, amit akár össze is téveszthetünk a menstruációval.
Mellérzékenység és pigmentáció
Nemcsak a mellbimbók, hanem akár az egész mell érzékenyebbé, fájdalmasabbá és duzzadtabbá válhat. A mellbimbók és a mellen található anyajegyek sötétebbé válhatnak a szoptatásért felelős hormonok jelenléte miatt. A várandósság alatt a festéklerakódás, pigmentáció fokozódik. Jellemző területek a mellbimbó és bimbóudvar területe, a hasfal középső vonalában megjelenő sötét vonal (linea fusca vagy nigra), a festékes anyajegyek, szeplők megjelenése, és/vagy színük erősödése, az arcon a májfoltok (cloasma gravidarum) és az ajkak körül sötét csík megjelenése, valamint a már meglévő hegek sötétedése. A festékképződés egyénenként változik.
Gyakori vizelési inger
A várandósság egyik legkorábbi tünete, a középső trimeszterben általában csökken, majd az utolsó harmadban ismét erőteljesebbé válik. Az utolsó hetekben a magzati koponya kezd a medence bemenetére illeszkedni. Ez izgatja a hólyagot, és sűrűbbé teszi a vizeletürítést. Néha vizelettartási képtelenség is felléphet, amikor néhány csepp vizelet akaratlanul távozik a hólyagból.
Székrekedés és aranyér
A várandósságra jellemző „ellazulás”, mely a sárgatesthormon hatására jön létre, sajnos nemcsak a méh izomzatát érinti a baba megtartása érdekében, hanem az egész szervezetre jellemző állapotot hoz létre. Ennek hatására a bélrendszer is elernyed és a béltartalom továbbítása lelassul. Kialakulásában a hormonális hatásokon kívül (sárgatesthormon), családi halmozódás, örökletes tényezők, kötőszöveti gyengeségre való hajlam, álló foglalkozás, többedik várandósság és a növekvő magzat is szerepet játszik. A székrekedés és az ezzel járó erőlködés, a végbél vénáiban való nyomásfokozódás elősegítik az aranyér kialakulását.
Visszér
A vénák feladata, hogy a szívbe visszaszállítsák a vért. Mivel faluk az artériákhoz képest sokkal gyengébb izomzattal rendelkezik, ezért bizonyos szakaszonként páros billentyűk biztosítják a vér visszafolyásának megakadályozását. Ha a vénák kitágulnak, a visszaáramló vér tartós nyomást gyakorol a véna falára, az egy idő után hosszabb, kanyargósabb, vastagabb lesz, a billentyűk működése elégtelenné válik, kialakul a visszeresség. A vastagabb, felülethez közel futó vénák, kacskaringós tágulatai kellemetlen tüneteket okozhatnak: a láb elnehezedése, teltségérzés, fájdalom.
Légszomj
A 8. héttől egyre inkább növekszik a keringtetett vér és a babának szállított oxigén mennyisége a szervezetben, ezért fáradtság, légszomj, nehézlégzés tapasztalható. A várandós nő mélyebb légzéssel igyekszik növelni a légzéstérfogatát. Az első babájukat várók körülbelül 36. hét után megkönnyebbülést érezhetnek, mivel a magzat feje lejjebb kerül a medencében és ezzel a méh felső része is alább száll. A rekeszre nehezedő nyomás megszűnik, több hely van és ezzel a légzés is javul.
Derékfájás
A sárgatest hormon a szervezet más részeihez hasonlóan az ízületekben, inakban és szalagokban is fellazulást okoz. Ez a medence-övet összetartó ízületekben és a gerincoszlopot összetartó szalagokban is megjelenik. A várandósság alatt kialakuló helytelen testtartás, súlynövekedés, erős fizikai igénybevétel, a nem megfelelő lábbeli, komoly megterhelés a gerincoszlop és a gerincoszlop közötti ízületi összeköttetésekre. A szalagok fellazulása az ízületeket mozgékonyabbá teszik, és a megterhelés kellemetlen fájdalomérzetet okozhat. A valódi klasszikus várandósság alatti derékfájás a csípőcsont és keresztcsont ízületi összeköttetésben (sacroiliacalis ízület) jön létre.
Haskeményedés és pocaknövekedés
A méh növekedésével a hasfal kezd előre domborodni. Ez általában a 16-20. hét körül kezd megjelenni, ilyenkor kezd a hasfali izomzat megnyúlni. A haskörfogat növekszik, és a várandósság végén elérheti a 100 cm-t. Az izomzat feszülése okozta kellemetlen érzés a szeméremcsont felett a 20. hét körül jelentkezhet, és átlagosan 3-4 hétig tarthat. Jellemző az esti órákban, fizikai munkavégzést követően, jelezve azt, hogy több pihenésre van szükség. Az első trimeszterben inkább feszülésről, kisebb görcsökről beszélünk, nem pedig a később említésre kerülő haskeményedésről. A feszülést a várandósság elején két dolog is okozhatja: egyrészt a méh növekedése, másrészt a hormonális és fizikai változások miatti székrekedés és puffadás. A második és a harmadik trimeszterben tapasztalható haskeményedést jellemzően a kerek méhszalagok nyúlása okozza, de az ún. Braxton-Hicks elnevezésű összehúzódások is jelentkezhetnek már ekkor. Ennek során a méh simaizomzata húzódik össze majd ernyed el- célja, hogy a testet felkészítse a szülésre.
Súlyos szövődmények és figyelmeztető jelek
A lehetséges szövődmények sora rendkívül hosszú. Az alábbi tünetek egyértelmű jelei a várandósság alatti szövődménynek, ezért bármelyik fennállása esetén orvosi segítségre van szükség!
Általános szövődmények
- Elhúzódó vagy súlyos hányás.
- Hüvelyi vérzés.
- Szokatlan vagy a szokásosnál bőségesebb hüvelyi folyás.
- Súlyos vagy hosszan tartó fejfájás, vagy szédülés.
- Folyamatos fogyás.
- Láz vagy hidegrázás.
- Fájdalmas vagy égő érzés vizeléskor.
- Állandó légszomj, gyengeség vagy szívdobogásérzés.
- Ha a hasat ütés (trauma) érte (esés, baleset, erőszakos incidens).
- Ha hosszabb ideig tartó, jelentősebb érzelmi probléma áll fenn.
Szövődmények a terhesség korai szakaszában (20. hét előtt)
A várandósság korai szakaszában (a 20. hét előtt) jelentkező fájdalom, illetve vérzés bizonyos típusai vetélés vagy méhen kívüli terhesség jelei lehetnek. Amennyiben ezek valamelyike fennáll, sürgős orvosi segítségre van szükség.
- Tartós vagy erős fájdalom jelentkezik a has egyik oldalán, vagy az egyik vállban.
- Erős alhasi fájdalom vagy görcs jelentkezik.
- Hüvelyi vérzést tapasztal.
Szövődmények a terhesség későbbi szakaszában (20. hét után)
A várandósság későbbi (20. hét utáni) szakaszában általában gyakoribbak a kellemetlenségek, amelyek egy része a várandós állapot normális velejárói. Néhány tünet azonban orvosi kontrollt igényel:
- Látászavarok (villogó fények, szikralátás, homályos látás) - ezek a preeklampszia jelei lehetnek.
- Hirtelen fellépő, súlyos, akár fájdalmas ödéma a kézen, a lábon vagy az arcon.
- Erős bőrviszketés.
- Ha a magzat mozgásában változás áll fenn (a kismama úgy érzi, hogy a szokásostól eltérően mozog, kevesebbet mozog, vagy nem mozog).
- Májtáji fájdalom.
- Bevérzések jelentkezése a bőrön.
- Vérnyomásmérés során magasabb vérnyomásérték mérése.
- Hüvelyi vérzés.
Vérzés a várandósság alatt
A várandósság idején a vérzés viszonylag gyakori tünet, és nem minden esetben ad okot aggodalomra, ettől függetlenül minden esetben jelezni kell a kezelőorvosnak, fontos ugyanis a háttérben álló ok felderítése. A vérzés a terhesség alatt sokféle lehet. Előfordulhat pecsételő vérzés - ez a terhesség korai szakaszában jelentkező enyhe, barnás vérzés, ami általában csak a megtermékenyült petesejt méhfalba történő beágyazódását jelzi.
A terhesség első 12 hetében a hüvelyi vérzés lehet vetélés vagy akár méhen kívüli terhesség jele is, azonban sok esetben nincs szó ilyen súlyos következményekről, és az anya sikeresen kihordja gyermekét.
Méhlepény-leválás
Ez a szövődmény igen súlyos, az anyai és a magzati életet is veszélyeztető állapot, amely azt jelenti, hogy a méhlepény elkezd leválni a méhfal belsejéről. A méhlepény-leválás általában a méh tónusfokozódásával, az érintett területen hasi fájdalommal jár, de nem minden esetben kíséri vérzés. Burokrepedés esetén a magzatvíz vérrel festenyzett lehet.
Krónikus lepényi elégtelenség
Előfordul, hogy a méhlepény nem látja el megfelelően a funkcióját, ami azt jelenti, hogy a fejlődő magzat nem kapja meg a szükséges oxigént és tápanyagokat. Ez kiválthatja a magzat fejlődésben való visszamaradását, vagy koraszülést, a szülés során fellépő oxigénhiányt, alacsony vércukor- vagy kalciumszintet az újszülött vérében, de halva születést is okozhat. Ennek a terhességi szövődménynek nincsenek szubjektív tünetei, általában úgy derül ki, hogy a baba keveset mozog, vagy várandósgondozás során végzett rutin vizsgálatok derítenek rá fényt.
Placenta praevia (Előlfekvő méhlepény)
Előlfekvő méhlepényről beszélünk, ha a lepény nem a méh megfelelő szakaszán tapad. Legrosszabb esetben a méhlepény a méhszáj fölött helyezkedik el. Általában a tünetek a harmadik trimeszterben jelentkeznek, fájások nélkül hirtelen fellépő vérzés képében. A vérzés életet veszélyeztető mértékű is lehet, így felismerése és időben történő kezelése elengedhetetlen fontosságú. Egyértelmű diagnózist ultrahang kép alapján lehet felállítani. Általában azonnali császármetszés indikációi közé tartozik.
Placenta accreta
A placenta accreta a méhlepény-beágyazódási egy ritka, de súlyos rendellenessége, ami életet veszélyeztető terhességi szövődményt okoz. Olyankor alakul ki, amikor a méhlepény túl mélyen ágyazódik be a méh falába. Ilyenkor a szülés után nem távozik a méhlepény, hanem a méhhez tapadva marad. Ez súlyos vérzést okozhat, de koraszülés oka is lehet. A rendellenesség valószínűségét fokozza minden műtét, amely után heg marad a méhnyálkahártyán - ilyen például a korábbi császármetszés is.
Hegszétválás
Előzetes császármetszés után a méhen ejtett vágás hege a következő várandósság alatt fokozott figyelmet érdemel, mivel a várandósság során a hegszétválás veszélye fennáll. Ennek gyakorisága igen alacsony, azonban nyilalló, fájdalmas hegvonal, terhesség alatti vérzés, a méh (és a has) alakjának a hirtelen változása esetén gondolni kell rá.
Preeklampszia (Terhességi toxémia)
A preeklampszia a terhesség második felében (a 20. hét után), vagy nem sokkal a szülés után jelentkezhet. Csökkent véráramlás következtében alakul ki az anya szervezetéből a méhlepény felé, melynek eredménye a magzat nem megfelelő oxigén- és tápanyagellátása. Jellemzőbb tünetek: magas vérnyomás; végtag- és arcödéma; erős fejfájás; látászavarok, szikralátás; fájdalom közvetlenül a bordák alatt. A fenti tünetek minden esetben orvosi vizsgálatot igényelnek!
Vérszegénység a várandósság alatt
A terhességi vérszegénység azt jelenti, hogy túl kevés a vörösvértest (és a hemoglobin) a várandós nő szervezetében ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű oxigént szállítson a fejlődő magzat számára. Ilyenkor általában nem áll szervi ok a háttérben, egyszerűen arról van szó, hogy a terhes nők szervezetében az átlagosnál jóval több vér kering, és a többlet előállításához nagyobb mennyiségű vasra, B12-vitaminra és folsavra van szükség.
Terhességi cukorbetegség
A várandósság idején jelentkező cukorbetegség (a normálisnál magasabb vércukorszint) általában átmeneti állapot: a terhesség második felében jelentkezik, és a gyermek születése után legtöbb esetben megszűnik. A terhességi diabétesz leggyakoribb következménye lehet az átlagosnál nagyobb magzat, ami bizonyos esetekben császármetszést tehet indokolttá.
Koraszülés
Ha a gyermek a terhesség 24. hete után, de a 37. hete előtt megszületik, koraszülésről beszélünk. A koraszülésre figyelmeztető jelek: tompa, „mély” hátfájás; nyomásérzés a medencében; végtag- vagy arcödéma; óránként négynél többször jelentkező összehúzódások; hányinger, hányás vagy hasmenés; homályos- vagy kettős látás, egyéb szemészeti zavarok; mestruációs fájdalomhoz hasonló hasi görcsök; a baba mozgása lelassul vagy megszűnik; folyadék vagy vér távozik a hüvelyből. Mindezek nem feltétlenül utalnak vetélésre, de jelentkezésükkor indokolt sürgős orvosi ellátás kérése.
Vetélés
A vetélés - vagyis a magzat elvesztése a 24. terhességi hét előtt, vagy míg nem érte el az 500 grammos súlyt - az esetek többségében az anyán kívül álló ok(ok) miatt következik be. A vetélések hátterében álló ok sokszor nem egyértelmű, azonban a legtöbbször a gyermek fejlődési vagy kromoszóma-rendellenessége okozza. A vetélés gyakori jelei a görcsös, menstruációhoz hasonló hasfájás és a hüvelyi vérzés. Mindezek azonban nem minden esetben jelentenek vetélést!