Mátyás király alakja nem csupán történelmi személyiség, hanem a magyar történelem egyik legmeghatározóbb uralkodója, akinek öröksége a mai napig élénken él a köztudatban. Ezt a hagyományt őrzik a gyermekrajzok is, amelyek a Mátyás király-emlékévhez kapcsolódó pályázaton születtek, és amelyeken keresztül a legkisebbek is megismerkedhetnek a király alakjával, címereivel és korával.
A Dél-kelenföldi Óvoda Lecke utcai székhelyén kiosztották a Mátyás király-emlékévhez kapcsolódó pályázatra beérkezett legjobb gyermekrajzok készítőinek járó díjakat. A pályaművekre a szülők és az ovisok egyaránt szavazhattak. Az ajándékokat Hoffmann Tamás polgármester, Haidar Norbert önkormányzati képviselő és Halászné Bogdány Zsuzsanna, a Dél-kelenföldi Óvoda intézményvezetője adta át a Mozgolóda Óvodába járó gyerekeknek.
- A rajzpályázat szerencsés ötlet egy ilyen tematikájú emlékévvel kapcsolatban - mondta Hoffmann Tamás. - A gyerekek ebben a korban rendkívül fogékonyak, a rajzolással, kézműves foglalkozásokkal könnyen meg lehet ragadni a figyelmüket. Az intézményben nagy gondot fordítunk rá, hogy a szülőket is bevonjuk a programokba - hangsúlyozta Halászné Bogdány Zsuzsanna -, most is több gyerek készítette el a pályaművét édesanyja vagy édesapja segítségével.
A magyar címer fejlődése Mátyás király korában
Mátyás király uralkodása alatt a magyar címer többször is átalakult, tükrözve az ország politikai és dinasztikus változásait. A jelenleg használatos magyar címer, bár sokban különbözik a Mátyás korabeli ábrázolásoktól, számos elemet őriz abból a heraldikai hagyományból, amelyet az Árpád-ház és az Anjou-ház alakított ki.
A magyar címer alapelemei, a pajzs tetején a Szent Koronával a mai formájukban a 16. században alakultak ki. A címerpajzs első, hétszer vörössel és ezüsttel vágott mezeje az Árpád-sávokat jelképezi, amelyek az Árpád-ház uralkodói címerének ősi elemei. A második, vörös mezőben található zöld hármas halom arany koronás kiemelkedő középső részén az ezüst kettős kereszt található. A kettős kereszt a bizánci eredetű keresztény királyi hatalom jelképe, amely a 13. századtól szerepel a magyar királyok címerében.
A hármas halom eredetileg alátámasztásul szolgált, de később a Tátra, Mátra, Fátra hegycsúcsait is jelképezte. A korona, mint az uralkodói hatalom szimbóluma, a 15. században került a kettős kereszt alá. A 16. század elején a címer elemei sajátos értelmezést kaptak: a kettős kereszt az apostoli királyságra utal, a hármas halom három hegycsúcsot, a hétszer vágott mező négy ezüst sávja pedig négy folyót, a Dunát, a Tiszát, a Drávát és a Szávát jelképezte.
Mátyás király és Kassa kapcsolata
Mátyás király többször is járt Kassán, és támogatta a Szent Erzsébet-dóm építését. A Jakab-palota, amely 1899-1903 között épült Mátyás király emlékére, a középkori belvárost keletről megkerülő Malom-árok hídja mellett áll. A palota építtetői, Jakab Árpád és Géza, a velencei gótikus építészet nagy csodálói voltak, így az épület is ebben a stílusban épült.
A palota kapuja mellett tábla örökíti meg Mátyás király emlékét az alábbi felirattal: "Kassa város közönsége hálás szívében örökké él Mátyás, az igazságos király emléke, 1443-1943." A dombormű Vass Béla városi főmérnök és Terbots Gábor szobrászművész alkotása, amelyet Mátyás király születésének 500. évfordulója alkalmából avattak fel 1943-ban.
A Hunyadi Mátyás címerének ábrázolásai
A "Hunyadi Mátyás címere" című alkotás fotói között több, a királyt ábrázoló rajz is található, melyek Kassa városából származnak. Ezeken a rajzokon a gyermekek saját értelmezésükben jelenítik meg Mátyás király alakját és a hozzá kapcsolódó szimbólumokat. A képek tanúsítják, hogy a király emléke és a heraldikai motívumok továbbra is inspirálják a fiatal generációkat.
A címer szimbolikája és története
A magyar címer szimbolikája mélyen gyökerezik a történelemben. A hétszer vágott pajzs az Árpádok sávjait jelképezi, míg a kettős kereszt a keresztény királyi hatalmat. A hármas halom a magyar királyság hegyvidékeit vagy a Hit, Erő, Akarat hármasát is jelentheti. A korona az uralkodói hatalom szimbóluma.
A címer története során számos átalakuláson ment keresztül, tükrözve az ország politikai változásait. Az 1848-as szabadságharc idején a Kossuth-címer és a koronás címer is használatban volt, míg a szocializmus idején a heraldikailag nem igazán megfelelő "Rákosi-címer" és a "Kádár-címer" volt érvényben.
A rendszerváltás után, 1990-ben az Országgyűlés a koronás kiscímert választotta Magyarország címeréül, ezzel is hangsúlyozva az ezeréves magyar államiság hagyományához való kapcsolódást.
Amit tudni érdemes Mátyás királyról, Magyarország egyik legismertebb királyáról
A különböző korok és politikai rendszerek eltérő módon értelmezték és ábrázolták a magyar címert, de a lényegi elemek - az Árpád-sávok, a kettős kereszt, a hármas halom és a korona - megmaradtak, és a mai napig a magyar nemzeti identitás fontos részei.
Mátyás király alakja és a hozzá kapcsolódó heraldikai hagyományok továbbra is élénken élnek a magyar kultúrában, amit a gyermekrajzpályázatok sikere is bizonyít. Ezek a művek nem csupán a múltat idézik fel, hanem a jövő generációi számára is átadják a magyar történelem és a nemzeti jelképek fontosságát.