Terhesség során igen fontos nagy figyelmet fordítani a pajzsmirigy helyes működésére, az általa termelt hormonok megfelelő szintjére, hiszen mind az alul-, mind a túlműködés negatív hatással van a várandósságra és a magzat egészséges fejlődésére.
A pajzsmirigyen lévő csomók, göbök igen gyakoriak, melyek lehetnek szilárd képletek vagy folyadékkal telt ciszták is. A göbök főleg a jódszegény területeken élőknél fordulnak elő a leggyakrabban (Magyarország is jódszegény területnek számít), és többször figyelhető meg nőknél, mint férfiaknál. Az életkor szintén rizikófaktornak számít, ugyanis az évek előrehaladtával nő annak az esélye, hogy egy vagy több göb alakuljon ki a pajzsmirigyen.
A probléma fennállhat önmagában is, ám nem ritka, amikor a szerv hormontermelő zavarával, vagy a pajzsmirigy megnagyobbodásával (göbös strúma) karöltve jelentkezik. Akár már a terhesség előtt is volt göb a pajzsmirigyén az illetőnek, akár a várandósság során keletkezett, sok nő aggódik miatta. Pedig szerencsére a legtöbb göb nem okoz problémát a várandósság alatt.
Miért alakulnak ki pajzsmirigy göbök terhesség alatt?
A terhesség jelentős változásokat generál a pajzsmirigy működésében és szerkezetében. A pajzsmirigy enyhe megnagyobbodása is megfigyelhető, melynek oka a terhesség alatt több növekedési faktor jelenléte (például több a kalcitonin hormon). Ezek a faktorok a pajzsmirigy göbök növekedését is fokozzák, így a már meglévő csomók a terhesség alatt megnagyobbodhatnak. Sőt, előfordulhat, hogy új göbök jelennek meg, melyek pajzsmirigy alul- és túlműködést is kiválthatnak.
Kutatások szerint az adott terület jódellátottságától függően a pajzsmirigy térfogata a terhesség alatt 10-40%-kal is növekedhet. Fontos, hogy mindkét pajzsmirigy probléma komoly hatással lehet a kismama és babája egészségére, ezért kell tudni, hogy fennáll-e valamilyen pajzsmirigy probléma, hogy kezelésben részesülhessen.
Természetesen előfordulhat, hogy a hormontermelés normális marad, ám a göböket akkor is érdemes kivizsgáltatni, hiszen bár ritkán, de előfordulhat, hogy rosszindulatúak.
A pajzsmirigy göbök kialakulásának oka sokszor nem egyértelmű, de számos tényező hajlamosíthat a megjelenésükre:
- Jódhiány: a pajzsmirigy működéséhez elengedhetetlen a jód, hiányában megnagyobbodhat, és göbök alakulhatnak ki.
- Genetikai hajlam: családi halmozódás előfordulhat.
- Autoimmun pajzsmirigybetegségek: pl. Hashimoto-thyreoiditis vagy Basedow-kór.
- Hormonális változások: terhesség, menopauza.
- Korábbi nyaki sugárkezelés: növeli a rosszindulatú göb kialakulásának kockázatát.
- Életkor: 40 év felett gyakoribb.
- Nem: nőknél kétszer-háromszor gyakoribb, mint férfiaknál.
A pajzsmirigy göbök típusai és tünetei
Sokan a pajzsmirigyben lévő göböket egy csoportba sorolják, ám léteznek ún. meleg és hideg göbök is. A göbök lehetnek jóindulatúak (adenoma, ciszta, kolloid göb) vagy rosszindulatúak (pajzsmirigyrák különböző típusai), valamint funkcionálók (túl sok hormont termel) vagy nem funkcionálók (nem termel többlet hormont).
Meleg göbök
„Meleg göböknek” hívjuk azokat a göböket, amelyek az izotópos vizsgálatok során piros színű képet adnak, azaz az izotópot dúsítják és hormont termelnek. A meleg göbök jellemzően pajzsmirigy túlműködéshez társulnak. Szerencsére a meleg göbök legtöbbször jóindulatúak, és szinte sosem utalnak rákos elváltozásra.
A hipertireózis (pajzsmirigy túlműködés) tünetei kellemetlenek:
- hirtelen fogyás (egy-két hónap alatt akár 5-10 kg)
- szapora szívműködés
- fáradékonyság
- izgatottság, idegesség
- székrekedés
- kiszáradt bőr
- hajhullás
- alvászavarok
Hideg göbök
A hideg göbök az izotópos vizsgálaton aktivitást nem mutató, azaz az izotópot nem dúsítják és hormont nem termelnek. A göbök túlnyomó többsége hideg göb. Ezek jelentőségét az adja, hogy kb. 2-8%-uk a későbbiekben rosszindulatúvá válhat, így érdemes ezeket szigorúbb ellenőrzés alatt tartani.
A hideg göbök sokszor nem okoznak hormonális problémákat, nincsenek hipertireózisra utaló tünetek. A beteg magát a göböt látja, és érzi, mást többnyire nem. Bizonyos méret fölött a hideg göb is okozhat gombócérzést a torokban, vagy nyelési nehézséget. A hideg göbök egy része folyadékkal telt hólyag, más néven ciszta, mely változtathatja méretét.
A tüneteket tekintve leggyakrabban nyelési nehézségek, a torokban lévő gombócérzés, valamint rekedtes hang a legjellemzőbbek. Fontos tudni, hogy nem szabad ekkor egyből jód kezelést adni, ugyanis vannak olyan állapotok, ahol ez ellenjavallt.
Diagnózis terhesség alatt
A pajzsmirigy göb kivizsgálásának célja annak meghatározása, hogy jóindulatú vagy rosszindulatú elváltozásról van-e szó, és hogy befolyásolja-e a pajzsmirigy hormontermelését.
A differenciáldiagnózis első lépése az ultrahangvizsgálat, mellyel meg lehet vizsgálni a pajzsmirigy szerkezetét, állapotát, a göböket, azok számát, méretét, illetve meg lehet állapítani, ha egy csomó folyadékkal teli, vagy esetleg szilárd. Ez azért szükséges, mert csakis a nagyobb göböket lehet kitapintani, a kisebbeket nem.
Amennyiben a szakember göböket talált, akkor szükség lehet azok típusának meghatározására. Bár alap olykor izotópos vizsgálatot is végeznek, hogy el lehessen különíteni a hideg és a meleg göböket (hideg göb nagyobb eséllyel rákos), ám a vizsgálat terhesség során ellenjavallt! Helyette az izotóp vizsgálatnál sokkal fontosabb az aspirációs cytológia. Amennyiben túl nagy a göb (>1 cm), úgy aspirációs citológia indokolt, mellyel szövetmintát vesznek, így azt alaposan tanulmányozni lehet.
Göbök esetén vérvizsgálat is indokolt, ugyanis a probléma mind alul-, mind pedig túlműködéssel is járhat, melyet gyógyszeresen kezelni szükséges.
Kezelés terhesség alatt
A pajzsmirigy göb szerencsére a legtöbb göb nem okoz problémát a várandósság alatt. Amennyiben a göb nem okoz különösebb problémát, nem jár hormontermelési zavarral, úgy elegendő a nyomonkövetés. Előfordulhat, hogy a szülést követően a göb eltűnik, vagy visszaáll a terhesség előtti méretére.
Hormontermelési zavarok kezelése
Fontos tudni, hogy hormontermelési zavarral is együtt járnak-e a göbök: ha igen, úgy azt mindenképp kezelni szükséges.
- Túlműködés esetén: Pajzsmirigy hormontermelését gátló gyógyszeres kezelés indokolt. A terhesség alatt a pajzsmirigyhormon-termelést gátló gyógyszerek közül a propylthiouracil tartalmúakat szokták alkalmazni, és mivel az anyatejbe kevésbé megy át, később a szoptatás alatt is inkább ez javasolt.
- Alulműködés esetén: Mesterségesen szükséges bevinni a hiányzó hormonokat (tabletta formájában). A baba szervezete kb. a 16. hétig nem képes a pajzsmirigyhormonok kellő mennyiségben történő előállítására, ezért ebben az időszakban az anyai hormonokra van utalva. A terhesség első harmadában ezért a levotiroxin gyógyszerigény általában 50 százalékkal megnő, így orvosa emelhet a megszokott adagon a baba megfelelő fejlődése érdekében. A várandósság időszakában számos gyógyszer szedését fel kell függeszteni, a megfelelő mennyiségű levotiroxinra azonban szüksége van a magzatnak az egészséges fejlődéshez.
Pajzsmirigy-alulműködés terhesség alatt | Vissza az alapokhoz | Dr. Shonali Chandra
Műtéti beavatkozás
Amennyiben a citológiai eredmény nem megnyugtató, úgy műtéti beavatkozás indokolt (lehetőleg a 2-3. trimeszterben, vagy a szülés után halasztható). Nyelési nehezítettséget okozó elváltozás, illetve rosszindulatú folyamat igazolódása esetén a szükséges műtét biztonságosan elvégezhető a második trimeszterben, vagy pedig a szülés utánra halasztható.
Jódbevitel terhesség alatt
A terhesség alatt a jódigény is megnövekszik, ezért a jódhiányos pajzsmirigybetegség elkerülése és a magzat megfelelő fejlődése érdekében emelt bevitel szükséges. Terhesség és szoptatás idején napi 200 mikrogramm a jódigény a felnőtteknél szokásos 150 mikrogramm helyett. Súlyos jódhiány esetén a pajzsmirigy megnagyobbodhat (golyva), ez azonban a fejlettebb országokban ma már ritkán fordul elő.
| Életállapot | Ajánlott napi jódbevitel |
|---|---|
| Felnőtt (nem terhes/szoptató) | 150 mikrogramm |
| Terhesség | 200 mikrogramm |
| Szoptatás | 200 mikrogramm |