Átfogó betekintés a hazai tehenészeti telepek működésébe és fejlesztéseibe

A magyar mezőgazdaságban a tejhasznú szarvasmarha tenyésztés és a tejtermelés kiemelkedő szerepet játszik. A Komáromi Mg. Zrt. fő tevékenysége is a tejhasznú szarvasmarha tenyésztés és a tejtermelés. Emellett jelentős a szántóföldi áru-, és takarmánynövény termesztés, valamint a vetőmag előállítás.

Növénytermesztés és takarmányellátás

A növénytermesztés elsődleges célja az állatok takarmányellátása, s csak ezt követi az árunövények értékesítése. A cég mintegy 4200 ha szántóterületen gazdálkodik, vetőmagtermesztést 300 ha-t meghaladó területen folytatnak. A komáromi vállalat ezenkívül zöldségnövények előállításával is foglalkozik. Az üzemi termelésben intenzív körülmények között közel 400 ha - on termesztik a gazdasági növényeket. Meghatározó növényfajok az őszi búza, repce, kukorica és az őszi illetve a tavaszi sörárpa. Az állattartás számára kukorica szilázs, rozs szenázs, illetve a közel 100 ha kaszáló területről a réti széna előállítása is ezen ágazat keretein belül valósul meg.

Kukoricaföld takarmánytermesztés céljából

Az üzemi termelés mellett főleg a campuson nemesített növények esetében fajtafenntartó, vetőmag-előállító tevékenységet is folytatnak. Külsős partnereik számára megbízásos formában fajta-összehasonlító, kisparcellás tápanyag gazdálkodási kísérleteket is végeznek. A mindennapi munkák során prioritás, hogy az állatok ellátásában, etetésben ne legyen fennakadás. Az etetőkocsik a szarvasmarhatartás nélkülözhetetlen gépei, napi 10-12 órát üzemelnek. Ha egy meghibásodás miatt kiesnek a munkából, akkor nagy a baj. Az etetési rendszer kialakításánál fontos szempont volt az etetés biztonságának megalapozása, ezért RMH etetőkocsira esett a választás, figyelembe véve az árat, a szervizelést, a biztonságot, a szecskázást, az üzemanyag fogyasztást, a takarmány kiosztási időt. A szervizelés mindig az etetés holt idejében történik, így a tehenek ellátása nem szenved csorbát.

Tejágazati válság és túlélési stratégiák

Rég nem látott válság sújtja a tejágazatot. Az elmúlt évek során is tapasztaltunk árcsökkenéssel járó nehéz időszakokat, de a jelenlegi válsághelyzet minden képzeletet és várakozást felülmúl. Az elmúlt időszak nyerstej értékesítési árai 2014. első negyedévében érték el a csúcspontot. Belföldön 100-110, export piacokon 120-130 Ft körüli értékesítési árakon lehetett értékesíteni egy kilogramm nyerstejet. 2014. év második negyedévétől kezdődően, tehát immár kettő éve tendenciáját tekintve folyamatosan csökkennek az értékesítési árak. 70 Ft körüli árakon, export piacokra 50-52 Ft/kg egységáron történik az értékesítés. Szomorú hír, hogy nem látszik még az alagút vége, további csökkenés várható. Ezekkel az árakkal a termelők teljes kivéreztetése zajlik, hiszen a támogatásokat is figyelembe véve a termelés veszteséges.

Diagram a tejárak alakulásáról

A kérdés, ki bírja tovább? E tekintetben két szempont érvényesül: egyrészt kinek alacsony az önköltsége egy kilogramm tejre vetítve, illetve kinek van elegendő tőketartaléka a veszteségek fedezésére. Egy dologra azonban fel kell hívni a figyelmet: túlélhetik-e a magyar feldolgozó üzemek a magyar tejtermelők csődjét?

A rendszerváltás Magyarországon, és amiért CSALÓDTAK az emberek

A Komáromi Mg. Zrt. tehenészeti telepe

A Komáromi Mg. Zrt. tehenészeti telepét 1978-ban az akkori elődje, a Komáromi Állami Gazdaság építette. Az akkor kialakított telepi struktúra és technológia folyamatosan változott az idők során a tehenek igényeinek kielégítése érdekében. Nagyon fontos lépés volt a tartástechnológia egységesítése, mert a telepen kétféle rendszer működött: növekvőalmos és pihenőboxos. A kettő közül egyik sem felelt meg a mai tehenek pihenési igényeinek.

Tejtermelés és telephelyek

A megtermelt 30 millió kg kiváló minőségű nyers tej országos szinten kiemelkedő teljesítmény, miközben a zárt laktációs termelés is meghaladja a 11 000 kg-ot. A tejtermelés három telephelyen folyik:

  • Nagyszentjánoson 1100 tejelő holstein-fríz szarvasmarhát tartanak.
  • Kapuvár-Miklósmajorban 1000 tejelő állattal és szaporulatával dolgoznak.
  • A Rétalap-Baloghtagi telepen 600 holstein-fríz szarvasmarha van.

Tartástechnológiai fejlesztések

A tartástechnológiai rendszert 2008-2012 között mindegyik telepen megújították. A hígtrágyás rendszer kialakítása mellett a régi istállókat felújították, új istállókat építettek és Kapuváron új fejőházat építettek. Az 1950-es és 60-as évek kötött tartásos istállói helyett ma már a traktoros takarmányozást lehetővé tevő középetetőutas, másként szólva az ún. traktoros áthajtó utas istállók váltak népszerűvé. Az etológiai ismeretek, ill. a fajválaszték bővülésével párhuzamosan a kötött tartás túlhaladottá vált s ezt a tartásformát ma már csak régi telepeken alkalmazzák.

Modern istálló belső térrel

A projekt célja automatizált - fejőrobotokkal működő - fejési és tartási rendszer megvalósítása a Kisalföldi Mg. Zrt. keretein belül. A fejlesztés keretében 9 Lely Astronaut A5 automatizált fejőegységet állítanak működésbe egy meglévő istálló átalakításával és egy 300 férőhelyes új istálló építésével. A 9 fejőrobot 540 fejős tehén ellátására lesz képes. A rendszer alapelve a szabad tehénforgalom biztosítása. Az állatok szabadon mozoghatnak az istállóban, maguk dönthetnek arról, hogy mikor esznek, isznak, pihennek, és mikor keresik fel a fejőrobotot. Az automata fejési rendszer pontos, megbízható, a tehenek számára sokkal komfortosabb és természetszerűbb, mint a hagyományos fejőházas rendszer.

Hígtrágya kezelés

A telep hígtrágya kezelése a legszigorúbb előírásoknak megfelelően került kialakításra. A trágyacsatornából áramlik a hígtrágya a szeparátorba, ahol elválik a híg és a száraz fázis. A híg fázis egy 3000 m3 tárolókapacitású plasztikkal bélelt medencébe kerül. A száraz fázis egy szabványos trágyatároló szolgál. A tárolt hígtrágya és a száraz trágya talajvizsgálatok figyelembevételével kijelölt, ellenőrzött területekre történik. A tárolt hígtrágya és a száraz trágya talajvizsgálatok figyelembevételével kijelölt, ellenőrzött területekre történik.

Egyéb tevékenységek és kutatási projektek

Szőlészet és borászat

A pincészet Cserszegtomajon található. A 9,3 ha-os ingatlanon 7,5 ha felületen folyik a szőlészeti termelés. A szőlő feldolgozása következtében a borászatban mintegy 250 hl bor készítése, tárolása és értékesítése valósul meg. A Cserszegen nemesített egyik fajtánk a világhírű Cserszegi fűszeres, de ezen kívül számos új fajta, fajtajelölt is található még a telepen. A borászati tevékenység mellett, a szőlészet fontos szerepet tölt be a campuson folyó szőlészeti kutatások, nemesítés illetve a génmegőrzés területein is.

Kertészet

Két meghatározó részre osztható: zöldség- illetve gyümölcskertészet. A gyümölcsösben Közép-Európa egyik legnagyobb körte és alma fajtagyűjteménye található meg. Ezen kívül még sárga illetve őszi barack, és nektarin fajtagyűjtemény is megtalálható. A gyümölcsösben érésdinamikai és virágzás megfigyelési és metszési kísérletek is folynak. Fontos szerepe van az ágazatban a szamócatermesztésnek is, melyet intenzív körülmények között árutermelés céljából folytatnak. Zöldségkertészetünkben a campuson nemesített 8 paprikafajta, 3 nyári-saláta, sárgarépa, hagymák fajtafenntartása és vetőmag szaporítása is folyik.

Tejtermelő farm

Létrehozásával egy modellértékű tehenészeti telep kialakítása volt a cél mely a kornak megfelelő módon és minőségben állít elő minőségi tejet. A tehenészeti telep 40 db fejt tehén pihenőteres, mélyalmos, kötetlen tartására alkalmas, a fejés 2 x 3 állásos halszálkás elrendezésű zártrendszerű fejőberendezéssel történik, amihez saját tejház tartozik. A takarmányozás automata mérleggel ellátott etetőkocsival történik. A napi termelési kapacitás kb. 1000 l extra minőségű tej.

Sertés- és húsmarha telep

A telepen magyar nagyfehér fajtájú sertés törzstenyészetése folyik. A telepen található fiaztató, malac utónevelő, illetve a hizlalda a mai korszerű sertéstartásnak megfelelően lett kialakítva. Húsmarha telepüket a campus területén közel 250 ha láptalajú gyepterületre alapozva hozták létre. A legelőterületet fix karámrendszerrel bekerített, illetve villanypásztorral legelőszakaszokra osztott. Ridegen tartott állatokat egész évben a szabadban, illetve karámokban helyezik el. A tavaszi fedeztetési idény megkezdésétől egészen a november végi behajtásig a legelőn tartózkodnak az állatok.

Az állatjólét és a telepi infrastruktúra

Korunkban nélkülözhetetlen az állatok jólétének biztosítása, így a mozgáshoz, szaporodáshoz, öntisztításhoz is szükséges, számukra komfortos terek kialakítása. Az etetés és itatás karámban történik. A kötetlen tartás térhódításával a karámok szerepe is megváltozott. Már nem csak azt a célt szolgálja a tehenek közvetlen elhelyezése, hogy szabadon mozoghatnak, hanem azt is, hogy az istállóban almozott felületen állva vagy fekve, a karámban keményburkolatú felületen állva és esetleg takarmányt és vizet fogyasztva, vagy ugyancsak a karámban keményburkolat nélküli (földes) vagy speciális burkolatú felületen tartózkodjanak. Ezeknek a követelményeknek a nagy felületű (min. 25 m2/tehén) karámok csak akkor tudnak megfelelni, ha használhatóságukat az időjárás nem befolyásolja.

Jóléti szempontok az állattartásban

Olyan telepi belső forgalmi rendszer kialakítása, ahol a tehenek és a járművek közlekedési útvonalai nem keresztezik egymást. A traktorok egy jól funkcionáló texasi kapun keresztül jutnak be és ki az istállóból. Ezt a kapumegoldást az jellemezi, hogy aknája kb. Egy épületben kerülnek elhelyezésre mindazok a funkciók, amelyek a nagyüzemi telepek esetében különálló épületeket jelentenek.

Építési technológiák és tervezés

Hazánkban két kevésbé elterjedt építési technológia alkalmazása néhány fejlettebb országban már szinte kizárólagos eljárásnak számít a mezőgazdaság területén.

  • PRECÍZ TERVEZÉS: Minden mezőgazdasági épület megtervezéséhez ingyenesen statikai terv készül, melynek stabilitására a statikus felelősségvállalása a garancia.
  • IDŐTÁLLÓ, TARTÓS ALAPANYAG: A teljes szerkezet magas minőségű, C24 szilárdságú, hőkezelt faanyagból készül, a tetőszerkezetet pedig időtálló, minőségtanúsított, Mitek acél szeglemezzel.

A mezőgazdasági épületek előnye, hogy időjárásfüggetlen az üzemi gyártásnak köszönhetően. Jöhet eső, jöhet tél, a gyártás folyamatos. A tervezéstől segítik elképzelései megvalósításában. A gyártási folyamatba lépve pedig egyszerű, standardizált folyamatok szabályozzák az épület elkészítését.

tags: #hetesi #teheneszeti #telep