Herpesz vírus és a bőrtünetek gyermekkorban

A gyermekek bőre rendkívül érzékeny, fele olyan vékony, mint a felnőtteké, ezért az első években gyakran jelennek meg rajta különböző kiütések és pöttyök. Ezeknek számos kiváltó oka lehet, a hormonális változásoktól az ekcémán át, a gombás fertőzésekig, sőt, egyes vírusos betegségek, mint a herpeszvírusok is okozhatnak bőrelváltozásokat láz után.

A herpeszvírusok típusai és jellemzői

A herpeszvírusok az egyik legelterjedtebb kórokozók, az emberek nagyjából nyolcvan százaléka hordozó. Az első fertőződés általában már csecsemő- vagy kisgyermekkorban megtörténik, akár egy puszival, tünetmentes, de vírushordozó rokontól. A primer megbetegedést követően a vírusok elbújnak az idegdúcokban, és az immunrendszer legyengülésekor az idegpályák mentén visszavándorolnak a fertőződés helyére. Emiatt van, hogy a herpesz általában ugyanazon vagy közeli bőrfelületen jelentkezik. A vírushordozók közül csak minden ötödik „herpeszes”, azaz szenved kellemetlen tünetektől.

A herpeszt okozó vírusnak nyolc alcsoportja létezik, amelyek az igen fájdalmas és esztétikailag is ijesztő ajakhólyagocskáktól az életveszélyes agyhártya- vagy gerincvelő-gyulladásig számos megbetegedést okozhatnak.

Herpes simplex vírus (HSV) - HSV-1 és HSV-2

A leggyakoribb a herpes simplex (HSV) vírusok közül a herpes labialis (HSV-1), amely többnyire az ajkakon jelenik meg. Előfordulhat azonban, hogy a szem szaruhártyáján, kötőhártyáján vagy a szemhéjakon jelentkezik. A herpes genitalis (HSV-2) a nemi szerveken okoz kellemetlen tüneteket. Fontos megjegyezni, hogy gyakran előfordul, hogy az ajkakon megjelenő herpeszt a HSV-2 okozza, és az sem ritka, hogy a nemi szervek elváltozásaiért a HSV-1 típusba tartozó kórokozók a felelősek. A HSV fertőzés számos szövődménnyel járhat, különösen akkor, ha nincs megfelelő kezelés, vagy ha az immunrendszer legyengült. Ez egy ritka, de súlyos szövődmény, amely az agyban jelentkezik, és az érintetteknél fejfájást, lázat, zavartságot és rossz közérzetet okozhat.

Varicella-zoster vírus (VZV, HHV-3) - Bárányhimlő és Övsömör

A herpeszvírusok közé tartozó varicella-zoster (VZV, HHV-3) okozta bárányhimlő korántsem ártalmatlan gyermekbetegség, több lehetséges komplikációt okozhat, mint az összes többi fertőző gyermekbetegség szövődménye együttvéve, mint például a vírus által okozott tüdő-, illetve agyvelőgyulladás. A VZV az ötödik agyideg mentén megbújva súlyos szemproblémákat okozhat, akár a szaruhártya is kilyukadhat, míg a nyolcadik idegpálya mentén rejtőzködve alkalomadtán szédülést, fülzúgást, hányingert és hallászavart okozhat.

A herpes zostert (övsömört) a bárányhimlő kórokozójával azonos fertőző ágens okozza, így az övsömörben szenvedőtől bárányhimlő, míg a bárányhimlőstől övsömörfertőzés kapható. A tünetek szigorúan csak a test egyik oldalán jelentkeznek, a kiütés övszerűen jelenik meg a testen, emiatt kapta elnevezését. Mindazonáltal, ha az ágyéki vagy a keresztcsonti dúcokban bújtak meg a kórokozók, az elváltozás megjelenhet a gáttájékon vagy az alsó végtagon is.

Epstein-Barr vírus (EBV, HHV-4) - Pfeiffer-féle mirigyláz

A Pfeiffer-féle mirigyláz (mononucleosis infectiosa) kialakulásáért az Epstein-Barr vírus (EBV, HHV-4) tehető felelőssé. Legtöbben már gyermekkorban átvészelik a megbetegedést, gyakran tünetmentesen, a szervezet által termelt ellenanyag élethosszig kitart. Felnőttkorban komoly tünetekkel jár, és még súlyosabb szövődmények is felléphetnek.

Cytomegalovírus (HCMV, HHV-5)

A cytomegalovírus (HCMV, HHV-5) szintén a legtöbb emberben jelen van, sok ember tünetmentesen hordozza magában. A kórokozó az immunológiailag legyengült szervezetben, főként szervátültetés után okoz gondot.

Humán Herpesvírus 6 (HHV-6) és 7 (HHV-7) - Exanthema Subitum

Az exanthema subitum (más néven roseola vagy hatodik betegség) gyermekbetegség, amelyen a legtöbb gyermek átesik iskolás kora előtt. Általában kétéves koruk előtt érinti őket, és magától el is múlik. A lázzal járó fertőzés az esetek negyedében okoz kiütést. Az exanthema subitumot rendszerint a herpeszvírusok közé tartozó HHV-6, illetve HHV-7 okozza, amely a beteg nyálával, cseppfertőzésként terjed. Annak ellenére, hogy ezek a vírusok kifejezetten könnyen fertőznek, a betegség általában nem terjed járványszerűen, és leginkább tavasszal és ősszel jelenik meg.

Főbb tünetek és lefolyás

A betegség leggyakrabban a 6-15 hónap közötti gyermekeket érinti. Az újszülötteket eleinte édesanyjuk antitestjei védik a fertőződéstől, de ez a védelem idővel csökken. A betegség tünetei a fertőzött személlyel való találkozás után 1-2 héttel jelennek meg, de gyakori, hogy úgy esik át rajta valaki, hogy egyáltalán nem mutat tüneteket.

Jellemzően a magas, akár 39,5 fok feletti láz a fő tünet, amely hirtelen kezdődik és 3-5 napig tart. A láz elmúltával az esetek negyedében lapos, kis foltokból álló bőrkiütések jelennek meg a mellkason, majd átterjednek a hátra, hasra. Ezek általában nem viszketnek, nem fájnak, és néhány órától néhány napig vannak jelen.

Kísérőtünetként előfordulhat torokfájdalom, köhögés vagy orrfolyás; ritkábban hasmenés, étvágytalanság, ingerültség és a szemhéjak duzzanata is megfigyelhető. A beteg fertőzőképessége jellemzően a láz megszűnése után egy nappal múlik el.

Szövődmények és kezelés

A HHV-6 és HHV-7 fertőzés általában ártalmatlan, de egyes esetekben szövődményessé válhat, főként lázgörcsöt okozhat. A legyengült immunrendszerrel élőknél erősebben jelentkezhetnek a tünetek, illetve ritkán kialakulhat tüdő- vagy agyvelőgyulladás is.

A vírusfertőzést a tünetek alapján lehet diagnosztizálni, vérvizsgálattal pedig meg lehet bizonyosodni a helyes diagnózisról. A HHV-6 és HHV-7 fertőzés tünetei a kanyaróéra hasonlítanak, de a kanyaró kiütései a fejen kezdődnek, míg az exanthema subitumé a mellkason, így a betegséglefolyás alapján a két hasonló kórkép elkülöníthető egymástól. A HHV-6 és HHV-7 ellen nincsen vírusellenes gyógyszer, a legtöbb gyermek nagyjából egy hét alatt magától meggyógyul. A láz enyhítésére vény nélkül kapható lázcsillapító, hűtőfürdő, borogatás alkalmazható. Emellett ajánlott a pihenés a gyógyulás idejére, illetve a bőséges folyadékfogyasztás.

Humán Herpesvírus 8 (KSHV, HHV-8) - Kaposi-szarkóma

A Kaposi-szarkóma kialakulásáért a humán herpesvírus-8 (KSHV, HHV-8) tehető felelőssé, az éreredetű, bőrtumorokkal járó kórt a magyar származású bécsi bőrgyógyász, Kaposi Mór írta le. Főként idős férfiak végtagjain jelentkeznek a daganatok, a kór lassú lefolyású.

Újszülöttkori herpes simplex

Az újszülöttkori herpes simplex egy súlyos vírusfertőzés, amely az újszülötteket érinti, elsősorban a herpes simplex vírus (HSV) okozza. Ez az állapot jelentős, mivel súlyos szövődményeket okozhat, beleértve az idegrendszeri károsodást és akár a halált is. A vírus a szülés során átterjedhet a csecsemőre, ha az anyának aktív genitális herpesz fertőzése van. Bár az életmódbeli és táplálkozási tényezők nem okozzák közvetlenül az újszülöttkori herpes simplexet, a terhesség alatti jó egészség megőrzése segíthet csökkenteni a fertőzések kockázatát.

A tünetek lehetnek bőrelváltozások, láz, ingerlékenység, rossz táplálkozás és levertség. Az újszülöttkori herpes simplex kezelése jellemzően vírusellenes gyógyszereket foglal magában. A leggyakrabban használt vírusellenes gyógyszer az aciklovir, amely segíthet csökkenteni a fertőzés súlyosságát és időtartamát. A kezelési megközelítések a csecsemő életkorától, általános egészségi állapotától és a fertőzés súlyosságától függően változhatnak. A rövid távú szövődmények közé tartozhatnak a kórházi kezelést igénylő azonnali egészségügyi válságok. Az újszülöttkori herpes simplex megelőzése elsősorban az anyai fertőzés kockázatának csökkentését jelenti a terhesség és a szülés alatt.

Egyéb gyakori kiütéses betegségek gyermekkorban

A gyermekkorban számos oka lehet a bőrön megjelenő kiütéseknek. Egy részük tipikus gyermekbetegségekhez köthetően jelentkezik, más részük pedig allergiás okoknak, esetleg csípéseknek köszönhető. Fontos megfigyelni, hogy mennyi idős a gyermek, mikor jelentkeztek a tünetek, terjednek-e, van-e hőemelkedése, láza, hurutos megbetegedése, az egész testen jelentkeznek-e a kiütések, érintette-e a hajas fejbőr, szájnyálkahártya, tenyér-talp, van-e a környezetben más beteg gyerek, felnőtt, hol tart a hozzátáplálása, evett-e újat, szedett-e gyógyszert megelőzően, hol tartózkodott az elmúlt időszakban, viszket-e az elváltozás, kifakul-e a folt, kiütés, ha rányomja az üvegpoharat (üvegpohár teszt)?

A bőrkiütések típusai és okai:

• Hormonkiütés (Erythema toxicum): A baba bőrének reakciója a pocakon kívüli világra, pattanásszerű, sárgás kiütésekkel.
• Milia: Gombostűnyi nagyságú, faggyút tartalmazó piros kiütés, ami az arcán vagy orrán jelentkezik.
• Melegkiütés: A párás meleg miatt a testén, elsősorban a mellkason, a popsin, a lábon, a torokban és a hónaljban jelentkező piros köralakú foltok.
• Gombás fertőzés: A baba popsija fáj, élénkvörössé válik, kiütésekkel és gyakran fehér lerakódással.
• Atópiás ekcéma: Száraz, vörös és viszkető foltokkal jár, általában a környezetre adott reakcióként vagy örökölt hajlam miatt.
• Csalánkiütés (Urticaria): Nagyon viszket, mert nagy mennyiségű hisztamin szabadul fel. Piros, viszkető, kiemelkedő, ujjbegynyi vagy összefolyó kiütések.
• Impetigo (Ótvar): Baktériumok okozzák, főleg az arcon, orr és fül körül, szájzugokban, sárga pörkösödéssel.
• Tinea (Bőrgomba): Emberek és állatok között egyaránt terjedő gombás fertőzés, viszkető, hámló, pirosas, kör alakú bőrfoltok a végtagokon, mellkason, arcon.
• Kanyaró (Morbilli): Jellemző nyálkahártya tünetek, Koplik-folt a szájban, majd lencsényi, gombostűfejnyi, vörös árnyalatú kiütések az arcon és testen.
• Rózsahimlő (Rubeola): Hőemelkedés, fejfájás, duzzadt nyirokcsomók, majd apró, rózsaszínű kiütések a fül mögött, arcon és testen.
• Ötödik betegség (Erythema infectiosum, lepkehimlő): Élénkvörös, meleg tapintású, kidomborodó foltok az arcon (mint egy pofon lenyomata), majd a test többi részén.
• Kéz-láb-száj betegség: Coxsackie vírus okozza, apró fekélyek, hólyagok az ajkakon, nyelven, ínyen és a szájnyálkahártyán, majd a tenyéren és talpon.

Kéz-láb-száj betegség részletesebben

A kéz-láb-száj betegség (angol rövidítéssel HFMD) egy fertőző, vírusos megbetegedés, amelyet az enterovírusok több törzse, leggyakrabban a Coxsackie vírus A16-os típusa okoz. A betegség általában a 7 évesnél fiatalabb gyerekeket érinti, de minden korosztályban előfordulhat. Elsősorban a bölcsődékben, óvodákban és általános iskolákban terjed gyorsan a gyerekek között.

Tünetek és lefolyás

A betegség kéz-, láb- és szájfájdalmat okoz. Emellett az alábbi tünetek jelentkezhetnek:

• hőemelkedés, láz (akár 38°C)
• torokfájás
• szájban vörös foltok, hólyagok, amelyek fekélyessé válhatnak
• vörös foltok, kiütések a tenyéren és a talpon, továbbá a karon és lábszáron is megjelenhetnek.

A tünetek általában fokozatosan jelennek meg és nem egyszerre fordulnak elő. A fertőzés időnként tünetmentes, ez elsősorban felnőttek körében fordul elő. A betegség lappangási ideje 3-6 nap, kb. 7 napig fertőz és 7-10 nap után válik a beteg tünetmentessé.

Terjedés és megelőzés

Az emberek a kéz-láb-száj betegséget okozó vírusokkal közvetlen érintkezés (puszi, ölelkezés, azonos csészéből ivás, tányérból evés), fertőzött tárgyak érintése, nyállal, orrváladékkal, tüsszentés vagy köhögés által, illetve széklet által fertőződhetnek. A tünetmentes felnőttek anélkül is terjeszthetik a vírust, hogy tisztában lennének azzal, hogy betegek.

A megelőzéshez ajánlott a gyakori kézmosás meleg vízzel és szappannal, főleg fürdőszoba-használat és pelenkacsere után. Fontos, hogy koszos kézzel ne fogdossuk a szemünket, szánkat és orrunkat, és tisztítsuk és fertőtlenítsük a gyakran megérintett felületeket. Kerülni kell a kontaktust a fertőzöttekkel.

Kezelés és szövődmények

A kéz-láb-száj betegség általában enyhe lefolyású, ami 7-10 nap alatt lecseng. Specifikus terápiája nincs, tüneti kezelés szükséges. Adhatók fájdalom- vagy lázcsillapítók, és helyi érzéstelenítők a szájban lévő elváltozások okozta fájdalom mérséklésére. Fontos a bőséges folyadékfogyasztás, lehetőleg hideg (nem jeges) víz vagy tea. Kerülni kell a savas, szénsavas, sós és fűszeres ételeket, italokat. Puha, pépes ételek ajánlottak.

A leggyakoribb szövődmény a kiszáradás. Ritkán a Coxsackie-vírus bejuthat az agyba, ahol súlyos szövődményeket okozhat, mint például vírusos agyhártyagyulladás vagy agyvelőgyulladás.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A vírusos kiütések többsége otthoni ápolás mellett is enyhülhet, de vannak olyan jelek, amelyek sürgős orvosi vizsgálatot indokolnak.

• Azonnal kérje házi gyermekorvosa segítségét, ha a gyermekének lázgörcse van, vagy ha a kiütések nem múlnak el 3 nap alatt és a láz visszatér.
• Akkor is keresse fel háziorvosát, ha a háztartásban valakinek nem működik megfelelően az immunrendszere, és kapcsolatba kerül beteg gyermekkel.
• Ha a kiütések gyorsan terjednek, megváltoznak (sötétebbek, véraláfutásszerűvé válnak, vagy elhalás jelei mutatkoznak).
• Ha tartós, 39 °C feletti láz jelentkezik, amely lázcsillapítóra sem reagál.
• Ha a gyermek fáradt, elesett, aluszékony, zavart, vagy épp ellenkezőleg - túlságosan nyűgös és nyugtalan, és ehhez étvágytalanság, hányás, esetleg légzési nehézség társul.
• Ha a bőrön sebek, felülfertőzés alakul ki (gennyes, váladékozó, gyulladt, fájdalmas bőrterületek, megduzzadt, vörös, meleg tapintású környező szövetek).
• Különösen fontos a gyors orvosi beavatkozás akkor is, ha a gyermeknek ismert immunhiányos állapota van, krónikus betegségben szenved, vagy allergiás hajlama miatt érzékenyebb a fertőzésekre.

tags: #herpesz #virus #kisgyereknel #torok #es #test