A könyv, melynek címe "Hercegnő voltam Teheránban", Sara Harris és Barbara Mosallai Bell közös alkotása, egy igaz történetet mesél el egy naiv amerikai lányról, Barbaráról, aki beleszeret egy perzsa hercegbe, és vele tart Iránba. A kezdeti tündérmese azonban hamarosan sötét valósággá válik, ahol a luxus és a pompa mögött megaláztatás, erőszak és a kulturális különbségek áthidalhatatlan szakadéka rejtőzik.
Barbara, alig kinőve a kamaszkorból, elvarázsolódik egy Amerikában tanuló perzsa hercegtől. A herceg nem csupán gazdag és jóképű, de látszólag szerelmes is belé. Hívó szavára Barbara elutazik vele Iránba, abba a távoli és egzotikus világba, amelyről addig csak álmodozott. Azonban a perzsa pompa és a hetvenszobás kastély hamarosan leleplezi a herceg igazi énjét: kedvessége és szerelme színjáték volt, csupán egy amerikai feleség kellett neki a korabeli Irán sikkes divatja szerint. Barbara számára ez az idegen világ hamarosan a megaláztatás és az emberi méltóság sárba tiprásának színterévé válik.
Ebben a kifacsart iszlám világban Barbara örökre csak az "amerikai szajha" marad. A fényűzés, a luxusautók és a gazdagság sem tudja elfeledtetni vele a rendszeres megaláztatást és a fizikai erőszakot. Némi vigaszt nyújt a hasonló sorsú rokonlányok és felvilágosult barátnők társasága, akiknek segítségével talpon tud maradni, és elsajátítja a ravaszkodás, a félrevezetés perzsa tudományát is. Ezek a nők, bár félig perzsák voltak, sokszor maguk is hasonló sorsra jutottak, és az Iránba visszatérve, a fényes palotákban keresték a boldogulást.
A könyv betekintést nyújt az akkori teheráni életbe, a perzsa nagycsaládok működésébe, a nemzedékek keveredésébe, és a nők közötti erős kötelékekbe és segítségnyújtásba. Leírja az elfogadott korrupciót, a megvesztegetést és a csalást, ahol a lényeg a lebukás elkerülése. A bosszúállás alapvetőnek számít, és vita esetén mindig a család oldalára kell állni, az igazság háttérbe szorul. A családon kívüli emberek élete lényegtelen, kivéve, ha érdek fűződik hozzájuk. A könyv bemutatja a női börtönök valóságát, a gyerekmunkát a perzsaszőnyeget szövő gyárakban, valamint a nyilvános fürdők és az ottani közösségi élet sajátosságait.
Barbara élete nem csak a luxus és a megaláztatás színtere, hanem egy küzdelem is a szabadságért és az emberi méltóságért. Először el akart menekülni a luxuséletből, hogy megszabaduljon apjától, még akkor is, ha szegénységben kell élnie. Aztán Amerikából, ahol a középosztály nem fogadta be, visszavágyott az iráni gazdagságba. Most pedig, hogy végre itt van, rá kellett jönnie, hogy a pénz távolról sem ér annyit, mint a szabadság és az emberi méltóság. A férje korlátlanul kihasználja feleségét politikai céljainak eléréséhez, megparancsolja, hogy legyen szeretője egy befolyásos embernek, aki ezek után segíti a férjet politikai céljainak elérésében. A házasság a brutális testi fenyítésektől sem mentes, ez kiterjed az ártatlan leánygyermekekre is.
Barbara elhatározza, hogy lányaival visszatér Amerikába. Nagyon nehezen, sok-sok protekcióval sikerül elérnie, hogy a lányokkal visszamehet Amerikába. Közben születik egy fiú gyermek is, akit nem vihet magával, és a férj a saját képére formálja a fiút. Amerikába megérkezvén nagyon sok megaláztatás éri a lányokat, osztálytársaik soha nem fogadják el őket, mindig csak kívülállók maradnak. Nem találják meg az identitásukat. A kisebbik lány részt vesz a forradalomban is.
Donald Trump bejelentette, hogy elhalasztja az iráni erőművek elleni csapásokat - HírTV
A könyv bár sok helyütt fejbe kólintóan fájdalmas és felkavaró, egyben optimista is. Ez az idegen világ a borzalmaival együtt is izgalmas és felemelő élményeket tartogat azok számára, akik képesek nyitott szemmel járni. Ebben az idegen világban is élnek olyan csodálatos emberek, akikre az egykori iráni hercegné máig hálatelt szívvel emlékezik. A könyv egy történelmi memoár is egyben, nem csupán egy "ex-hercegasszony életírása". Nagyon sok információt és eseményt tartalmaz a '60-as évek elejétől a '79-es forradalomig az akkori Iránról - politika, nők helyzete, családok működése.
A könyv felépítése jó, bár néhány rész indokolatlanul nagyobb hangsúlyt kapott másoknál, néha nem volt egyértelmű az idő múlása, a végét pedig kissé lezáratlannak, összecsapottnak éreztem. Összességében megérte elolvasni, érdekesnek és tanulságosnak találtam. A könyvben számos apróság van, amit talán sokan nem ismernek még. A perzsa nagycsalád leírása, a nemzedékek keveredése, a nők közötti erős kötődés és segítségnyújtás bemutatása sokat hozzátett a történethez. Számos érdekes hagyományt és szokást ír le a könyv, jókat és rosszakat egyaránt.
A könyv megdöbbentő betekintést nyújt a nők helyzetébe egy patriarchális társadalomban, ahol a kiszámíthatatlanság uralkodik. A hatalom birtokosa (férj, fivér, rendőr) bármibe beleköthet, és nem kell rosszat tenni a büntetéshez. Ráadásul fordítva is igaz: aki rosszat tesz, nem kell, hogy büntetésre számítson. Ez a jogfosztottság és a kiszolgáltatottság mélyen megrendítő.
Ez az igaz történet elrettentő példaként is szolgálhat, figyelmeztetve a naivitás veszélyeire és a kulturális különbségek tiszteletben tartásának fontosságára. A könyv arra ösztönöz, hogy gondolkodjunk el azon, mi is az igazi gazdagság: a materiális javak, vagy a szabadság és az emberi méltóság.
tags: #hercegno #voltam #teheranban