A terhesség elleni védekezés tévhitei és a megbízhatatlan módszerek veszélyei

Sok különböző információt lehet olvasni az interneten a családtervezésről és a fogamzásgátlásról, ugyanakkor megannyi tévhit létezik az emberek fejében évtizedek óta. A nem kívánt megtermékenyülést nem csak nőgyógyász segítségével előzhetjük meg, a terhesség ellen házilag is védekezhetünk, azaz olyan módszerekkel, amik nem igényelnek szakértői segítséget. A különféle módszerek hatékonysága eltér, mindenkinek az egészségügyi állapota és a preferenciái alapján kell egy olyan megoldást kiválasztania, ami kellően hatékony, emellett nem gyakorol jelentős negatív hatást sem az életminőségére, sem az együttlétekre.

A huszadik századtól kezdve rengeteget fejlődtek a fogamzásgátlási technikák. A védekezés terhesség ellen többféle elven alapulhat:

• a fogamzóképes napok elkerülésével (naptármódszer, hőmérőzés),
• mechanikai módszerekkel (pl. kondom, spirál, méhszájsapka),
• hormonális fogamzásgátló módszerekkel (pl. kombinált tabletta, tapasz),
• kémiai módszerekkel (spermicidek),
• illetve ezek kombinációjával.

Nézzük meg részletesebben azokat a módszereket, amelyeket gyakran "házilag" vagy természetes úton próbálnak alkalmazni, és amelyek veszélyeire kiemelten fontos felhívni a figyelmet.

Természetes módszerek és népi praktikák: hatékonyság és kockázatok

Bár vannak úgynevezett természetes módszerek, a szakember szerint ezek egyike sem bizonyul megbízhatónak, és nem ajánlott pusztán ezekre hagyatkozni. A természetes módszerek (ciklusfigyelés, testőmérséklet mérés, ovulációs tesztek stb.) a legtöbb nő számára az ehhez szükséges biológiai ismeretek hiányában nem megfelelő hatékonyságúak. Ezen módszerek elsajátításához és helyes alkalmazásához komoly gyakorlat szükséges.

A megszakításos közösülés: a legkevésbé biztonságos "házi" módszer

A megszakításos közösülés (latinul coitus interruptus) az egyik legkevésbé biztonságos eljárás a nem kívánt terhesség megelőzésére. Sokan abban a tévhitben élnek, hogy majd a fiú „vigyáz”, pedig nem lehet eléggé óvatosnak lenni. A megszakításos közösülés a nyugati országokban főleg a fiatalok körében számít népszerű módszernek, illetve a kevésbé fejlett országokban, vagy ott, ahol vallási okok miatt nem engedélyezik a korszerű fogamzásgátlást. Főleg azért számít elterjedt módszernek, mert alkalmazása nem igényel speciális eszközt és anyagi ráfordítást.

Fiataloknál az is közrejátszik, hogy sokan a megszakításos közösülést választják, hogy nem mernek orvoshoz fordulni fogamzásgátló felírása céljából, nem merik szüleikkel megosztani, hogy nemi életet élnek, félnek, hogy kiderülne, ha fogamzásgátlót szednének. Sokan attól is tartanak, hogy a fogamzásgátlótól valamilyen probléma, betegség alakul ki a szervezetükben, míg a megszakításos közösülésnek nincs egészségre ártalmas hatása. Nagy esetszámú vizsgálatok eredményeiből látjuk, hogy a fogamzásgátlókkal szembeni félelem alaptalan, csak speciális esetekben nem ajánlott az alkalmazása.

A megszakításos közösülés az egyik legkevésbé megbízható módszer a nem kívánt terhességek szempontjából. Adatok szerint (WHO) a módszert alkalmazó 100 nő közül egy év alatt 4 nőnél alakul ki nem kívánt terhesség tökéletes alkalmazás esetén, 20 nőnél alakul ki fogantatás a gyakorlati tapasztalatok alapján. A számok értékeléséhez fontos azt is tudni, hogy a védekezés nélküli nemi együttlét esetén sem 100 százalék a teherbe esés esélye egy éven belül, hanem 85. A megszakításos közösülés tehát a gyakorlatban csak a negyedére csökkenti a fogantatás esélyét ahhoz képest, mintha semmilyen védekezés nem történne.

Mik a megszakításos közösülés kockázatai?

A megszakításos közösülés azon az elven alapszik, hogy ha az ejakuláció során a sperma nem kerül a női szervezetbe, nem jöhet létre a fogantatás. Az elképzeléssel két probléma van. Elméletileg, kellő óvatosság mellett sem számít biztonságos módszernek a megszakításos közösülés. Az ejakulációt megelőzően ugyanis az előváladékban is lehetnek spermiumok, így a hüvelybe kerülve ezek könnyen okoznak nem kívánt terhességet. Ennek egyik oka, hogy akár az előző magömlésből is maradhatott spermium a húgycsőben.

A másik probléma a gyakorlat. Különösen akkor, ha valakinek a szexuális életben még nincs kellő tapasztalata, nem is biztos, hogy tud „vigyázni”. Egyáltalán nem alkalmazható korai magömlés esetén. Érdemes megfontolni azt is, hogy nem rontja-e a szexuális együttlét élményét a módszerrel járó aggodalom. A módszer természetesen nem nyújt védelmet a nemi úton terjedő betegséggel szemben sem. Tudatosságot igényel a férfi részéről a helyes alkalmazás - ez azonban sok más, egyébként közkedvelt módszerre igaz.

Az előváladékban is lehetnek élő spermiumok, így az ejakuláció előtt is létrejöhet a terhesség. Ez attól függ milyen kapcsolatban élsz, milyen a viszonyod a pároddal, és ő mennyire gyakorlott ebben. Ez nem a kezdő pároknak, egyéjszakás kalandokhoz való módszer az biztos!

Mi a teendő a megszakításos közösülés esetén?

Az eddig megszakításos közösüléssel védekező, vagy inkább kockáztató pároknak javasolt biztonságos módszerre való áttérés. Sokkal jobb alternatíva az óvszer, amennyiben a szexuális úton terjedő fertőzésekkel szembeni védekezés is szempont. Amennyiben mégis ezt a módszert választják:

• Figyeljenek arra, hogy az ejakuláció a hüvelytől távol történjen!
• Tegyen óvintézkedést a következő együttlét előtt!
• Ha rövid időn belül újbóli aktust terveznek, a férfi előtte vizeljen és gondosan tisztítsa meg a péniszét. Csak így akadályozható meg, hogy az esetlegesen a testen megtapadt spermiumok a hüvelybe jussanak.

Naptármódszer és hőmérőzés

A másik "házi" megoldás a "naptármódszer", amely a tüszőrepedés (ovuláció) időpontjának meghatározásán alapul. Ha valaki gyereket szeretne - vagy pont, hogy nem szeretne-, ahhoz ismernie kell saját ciklusát, azt, hogy mikor van peteérése. A nagykönyv szerint ez a ciklus 14. napján következik be, ám a test általában nem működik óramű pontossággal, ezért ez lehet pár nappal előbb és később is, akár ugyanannál a személynél is. Azonban a petesejt 24-48 óráig életképes, tehát nemcsak az ovuláció napján, hanem az az előtti és utáni 2-2 napban sem biztonságos a védekezés nélküli együttlét. Ez a technika önmagában alkalmazva megbízhatatlan, ezért szintén nem javasolt.

A hőmérőzés vagy Hillebrant-módszer azt jelenti, hogy a nő minden ébredéskor rendszeresen megméri szájban, végbélben vagy hüvelyben a hőmérsékletét. A tüszőérés idején az alaphőmérséklet 0,2-0,5 °C-kal megemelkedik. Ezáltal a tüszőrepedés időpontja nagy biztonsággal megállapítható. A ciklus második részében biztonsággal jelzi a terméketlen napokat. A hőmérőzést legtöbbször a naptármódszerrel együtt szokták alkalmazni, melynek lényege, hogy az előző 12 hónap során a leghosszabb és a legrövidebb menstruációs ciklus hosszából kiszámoljuk a tüszőrepedés feltételezett idejét. Szabálytalan, változó hosszúságú ciklus esetén nem alkalmazható.

Ha meg akar arról bizonyosodni arról, hogy mikor van peteérése, ahhoz ma már forgalomban vannak LH-mérő eszközök, ám a legpontosabbat ultrahangos követéssel lehet mondani.

Cikluskövetés

Ha hallottál már a cikluskövetés módszereiről, akkor valószínűleg babatervezéssel vagy fogamzásgátlással összefüggésben kerültél velük kapcsolatba. Nos, a cikluskövetés valójában nem más, mint a női ciklus során bekövetkező, hormonális változásokhoz kapcsolódó testi tünetek megfigyelése, rögzítése valamint értékelése. A cikluskövetéses módszerek hátránya, hogy nem használhatóak azonnal a fogantatás elkerülésére - 3-4 hónapot rá kell szánnod, hogy elsajátítsd őket. Ezt követően azonban életed végig veled lesznek, ráadásul a fogamzásgátlás mellett az egészséged monitorozására is alkalmasak.

Kémiai fogamzásgátlás (spermicid szerek)

A spermicid krémek, zselék, hüvelykúpok lényege, hogy a hímivarsejtek útjába olyan kémiai anyagot juttatnak, mely megakadályozza azok mozgását, ezáltal csökkenti a lehetőségét, hogy feljussanak a megtermékenyítés helyére. Kaphatóak hüvelykúp, krém, zselé és hab formájában is. Azok, akik nem akarnak hormonális készítményeket választani fogamzásgátlásra, alkalmazhatnak olyan hüvelykrémeket/kúpokat, melyek spermicid, azaz spermaölő anyagokat tartalmaznak.

Ezekről azonban érdemes tudni, hogy nem nyújtanak teljes biztonságot, ezért inkább azok használják, akiknél nem gond, ha esetleg teherbe esnek. Semmilyen mellékhatást nem okoznak, nem ártanak a női szervezetnek, hatékonyságuk azonban alacsony, ezért leginkább valamilyen más fogamzásgátló eszköz mellé, kiegészítésként, plusz biztonsági elemként javasolhatóak. Az eljárás azonnali védelmet biztosít, és 10 órán át tart a hatása, azonban minden újabb együttlét előtt újabb adagot kell felhelyezni. Sem használat előtt, sem közvetlenül utána nem szabad hüvelyzuhanyt alkalmazni, illetve szappannal mosakodni.

A hüvelytampon a krémekkel ellentétben egy egész napon át védelmet biztosít. Legalább egy, legfeljebb 24 órán át lehet a hüvelyben hagyni. Ezek a fogamzásgátlók önállóan is használhatóak, de mechanikai módszerekkel kombinálva (pesszárium, kondom) még teljesebb védelmet nyújtanak. Hátrányuk lehet az egyes összetevőkkel szembeni esetleges allergiás reakció. A spermicidek a modern fogamzásgátló eszközök legkevésbé hatékony formái, önmagukban ugyanis 28% körüli hibarátával működnek.

A fogamzásgátló módszerek hatékonysága: a Pearl-index

Ha tisztán a hatékonyságot nézzük, akkor a Pearl-indexből érdemes kiindulni, ami százalékos arányban adja meg a különféle fogamzásgátló módszerek hatékonyságát. A Pearl-index nem tökéletes, de arra kiválóan alkalmas, hogy lássuk, melyek a legjobb védekezési módszerek, illetve mennyire hatékonyak a módszerek egymáshoz képest.

Az alábbi táblázat összefoglalja a különböző fogamzásgátlási módszerek Pearl-indexét, amely megmutatja, hogy az adott módszer mellett egy év alatt száz nőből hány esett teherbe. Minél kisebb a Pearl-index, annál biztosabbra mehetünk.

Miért fontos a szakértői tanácsadás?

Sokan azt hiszik, ha rendszeres a menstruációjuk, akkor könnyen teherbe is fognak esni. Azonban ez nincs mindig így, hiszen ennek ellenére még fennállhat hormonális zavar - sőt, anovuláció is-, fizikai, illetve pszichés probléma, de akár a férfinál is lehetnek olyan állapotok, melyek hátráltatják a teherbeesést. Éppen ezért, ha fél-egy év múlva sem esik teherbe, érdemes szakemberhez fordulni.

Minden esetben fontos, hogy a fogamzásgátlás egyénre szabott legyen és hogy felmérjük az egészségügyi rizikófaktorokat, mint az életkor, a súly, a dohányzás, a kardiovaszkuláris rizikó, a trombóziskockázat, a migrénes előzmények, a szoptatás, illetve a szülés utáni állapot. Fel kell mérni azokat az alapbetegségeket is, amelyek állapota rosszabbodhat egy esetleges nem kívánt terhesség bekövetkezése esetén. Ilyenek lehetnek az emlő rosszindulatú megbetegedései, a súlyos cukorbetegség vagy például az epilepszia.

Sok egyéb lehetőség közül lehet választani, mérlegelve mindegyik előnyeit és hátrányait, az alkalmazás módját, biztonsági és kényelmi szempontokat egyaránt. Amikor a számodra legmegfelelőbb fogamzásgátlási forma kiválasztásáról van szó, általában nincs egyetlen helyes válasz, és nem is létezik egyetlen, egész életre szóló legmegfelelőbb, minden életszakaszban tökéletes, kompromisszummentes megoldás. A legfontosabb, hogy mindig a te élethelyezetednek megfelelő döntéseket tudd meghozni a fogamzásgátlás kérdéseiben is. Stigmák helyett beszélgetésekre, tippek és előítéletek helyett pedig adatokra van szükség ahhoz, hogy megtaláld a neked legmegfelelőbb módszert, természetesen a pároddal egyetértésben.

Gyógyszerbiztonság és terhesség: A sikertelen "házi" védekezés következményei

A "házi kotyvaszok" és megbízhatatlan módszerek legnagyobb veszélye, ha nem kívánt terhességhez vezetnek. Ilyenkor különösen fontossá válik a gyógyszerbiztonság kérdése, hiszen az anya gyógyszerfogyasztása - akár tudtán kívül is - hatással lehet a magzatra.

Gyógyszeralkalmazás a terhesség alatt

Megkülönböztetünk anyai és apai gyógyszerkitettséget. Az apai gyógyszeralkalmazás a fogamzást megelőzően lehet fontos kockázati tényező, ami elsősorban a hímivarsejtek károsításán keresztül tud hatást kifejteni a későbbi magzatra.

Magzati gyógyszerkitettség

A méhlepényben (placenta) található membrán (ún. placentáris membrán) fontos szerepet tölt be az egyes anyagok, így a gyógyszerek magzati véráramba jutásának megakadályozásában is. Ennek ellenére a különböző, méhlepényen keresztül végbemenő folyamatok miatt sok anyag átjut a magzati vérkeringésbe. Ilyen például az alkohol, a koffein, a kábítószerek és a gyógyszerek nagy része is.

A gyógyszerek hatása a magzatra alapvetően két csoportra osztható: direkt és indirekt hatásokra, melyeket az alábbi táblázat foglal össze.

A magzatkárosodás szempontjából a megtermékenyítés utáni első 20 nap, illetve az azt követő időszak, a 3-8. hét közötti idő a legérzékenyebb periódus. A 2. táblázat az egyes terhességi szakaszokban előforduló lehetséges gyógyszerhatásokat mutatja.

Minden gyógyszer piacra kerülése után kiemelten fontos a gyógyszerbiztonsági adatok gyűjtése a várandósság alatti alkalmazás esetén. Sokszor ugyanis az alkalmazás azért ellenjavalt (kontraindikált), vagy azért írnak elő körültekintő elővigyázatossággal történő alkalmazást, mert nem minden gyógyszer esetében áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű és minőségű klinikai bizonyíték a biztonságos alkalmazhatóságával kapcsolatban terhesség ideje alatt. A gyógyszerfejlesztés során a klinikai vizsgálatba ritkán vagy egyáltalán nem vonnak be várandós vagy anyatejes táplálást végző nőket.

Ezért minden esetben körültekintően kell a kockázatokat értékelni, és felmérni, hogy az adott terápia elmaradása és az esetlegesen kialakuló magzati rendellenességek milyen arányban állnak egymással. Minden esetben fontos, hogy a várandós nő megbeszélje a kezelőorvossal vagy a gyógyszerésszel ezeket a kérdéseket, mind a recept nélkül kapható, mind a vényköteles termékek esetében.

Terhesség tervezésekor, illetve a terhesség megállapítása esetén feltétlenül fel kell venni a kezelőorvossal a kapcsolatot, és megvitatni, hogy a rendszeresen szedett gyógyszerrel mi a teendő. A rendszeresen szedett gyógyszerek hirtelen abbahagyása nemcsak az anyára, de a magzatra is ártalmas lehet, ezért minden esetben előzetesen orvossal kell erről egyeztetni. Vannak természetesen bizonyos gyógyszerek, amelyek egyértelműen nem alkalmazhatók, vagy csak nagyon alapos indokkal és körültekintéssel használhatók terhesség során, mert fejlődési rendellenességet okozhatnak a magzatban. Ezeket az ajánlásokat állatkísérletek, illetve rendelkezésre álló klinikai vizsgálatok és tudományos orvosi bizonyítékok alapján fogalmazták meg az egyes gyógyszerek esetében. Ilyen gyógyszerhatóanyagok például: alprazolam; captopril; carbamazepin; codein; enalapril; fluoxetin; hydrocodon; imipenem; isotretionoin; losartan; methotrexat; morphin; oxycodon; paroxetin; thalidomid; tramadol; valproinsav; warfarin.

tags: #hazi #kotyvaszok #terhesseg #ellen