Szülés élőben: Információk és etikai dilemmák

A szülés az emberi élet egyik legmeghatározóbb eseménye, amely köré az utóbbi években számos új trend és technológiai megoldás épült. Míg korábban a szülésfelkészítés hagyományos előadásokon zajlott, ma már az online tér és az élő közvetítések is részét képezik a témának. Azonban az élő szülésközvetítések komoly etikai kérdéseket is felvetnek.

Szülésfelkészítés: Hagyományos és online módszerek

A szülésfelkészítés célja, hogy a kismamákat támogassa a szülésre való ráhangolódásban és felkészülésben. A Szent János Kórház heti rendszerességű szülésfelkészítő előadásai magas szakmai színvonaluknak köszönhetően már 20 éve töretlen sikerrel támogatják a kismamákat. A koronavírus-járvány következtében a családok biztonságát szem előtt tartva az előadások felfüggesztésre kerültek. Ezt követően indult a „Babára várva online szülésfelkészítő tanfolyam” a Széchenyi 2020 - VEKOP-7.2.2-17-2017-00008 pályázat keretében a Szent János Kórházban.

Az online szülésfelkészítő tanfolyam részeként számos videó érhető el, amelyek hasznos és hiánypótló információkat tartalmaznak. Ezek a videók segítenek a teljes kép átlátásában, például abban, hogy miért ritka kivétel a kórházakban az igazán természetes, rutin beavatkozásoktól mentes szülés.

A várandósság és vajúdás fontos aspektusai

• Rizikóbesorolás: Mit jelent a rizikóbesorolás a várandósság során?
• Szülésznői várandósgondozás: Kik választhatnak szülésznői várandósgondozást? Nem mindenkinek kell szülészorvoshoz is járnia.
• A szülés menete: Mire számíts, hogyan zajlik majd? Mennyi idő, amíg megszületik a kisbabád? A szülések ~85 százaléka minden beavatkozás nélkül lezajlana. Mi lehet akkor mégis az oka, hogy Magyarországon átlagosan 8-9 beavatkozás jut egy szülésre?
• Vizsgálatok: A baba szívhangjának hallgatása információt ad az állapotáról. A méhszáj ellenőrzése mind a várandósgondozás során, mind a szülés idején rutinszerűen végzett vizsgálat.
• Oxytocin: Az amerikai Gyógyszerek Biztonságos Használatának Intézete a szintetikus oxytocint aközé a 12 gyógyszer közé sorolja, melyet a magas kockázati ártalomra való tekintettel kizárólag bizonyítékokon alapuló protokollok mentén szabadna alkalmazni. Ehhez képest az EMMI 2019-es ajánlásában az oxytocin szó mindössze egyszer szerepel.
• Evés és ivás vajúdás alatt: A vajúdás alatti evés és ivás rutinszerű korlátozása nagyon régi gyakorlat, még abból az időből származik, amikor csak altatásban végeztek császármetszést. Azonban a tilalom, ami az evés és ivás tiltását indokolta, az 1900-as évek közepén volt érvényes.

A szülési fájdalom és annak kezelése

Napjainkra a szülés és a fájdalom fogalma olyan szorosan összekapcsolódott, hogy a vajúdásban talán nem is látunk mást, csak a szenvedés lehetséges forrását, amin valahogy - és lehetőleg minél gyorsabban - túl kell esni. A szülészeti beavatkozások egyik kimondott, kimondatlan célja is a szüléssel töltött idő lerövidítése és a fájdalomtól való kímélet. Érdekes ellentmondás, hogy nincs olyan szülészeti beavatkozás, aminek ne szerepelne a kockázatai között a fokozódó fájdalom.

Többféle természetes vajúdástámogatási, fájdalomcsillapítási módszerrel is tehetünk azért, hogy a vajúdás órái könnyebbek legyenek.

• Természetes módszerek: Megismerhetjük a természetes módszerek működési elvét, jelentőségét, illetve a fizikai környezet szerepét a megélt fájdalomra. Nem mindegy, mi vesz minket körül.
• Szabad mozgás: Nincs egyszerűbben és olcsóbban megoldható vajúdástámogatási és fájdalomcsillapítási lehetőség, mint a szabad mozgás biztosítása.
• Víz: A kellemes meleg víz pozitív hatásai (nyugtató, lazító hatású, elősegíti a meditatív állapotot, csökkenti a stresszt és a fájdalmat) közismertek.

Orvosi beavatkozások és azok hatásai

A szülések során számos orvosi beavatkozás alkalmazható, amelyekről érdemes tájékozódni.

• Kéjgáz és opioid tartalmú fájdalomcsillapítók: Milyen előnyeik és hátrányaik vannak?
• Epidurális érzéstelenítés: Kétségtelenül pozitív tulajdonsága a fájdalom nélküli szülés ígérete, de nem elég csak az előnyeiről beszélni, a kockázatokról is kevés szó esik.
• Gátmetszés: Úgy él a fejünkben, mint a szülés kellemetlen, többé-kevésbé félelmetes, de elkerülhetetlen velejárója. Magyarországon a császármetszés aránya évek óta meghaladja a 40 százalékot. Megkerülhetetlen téma a szülésre való készülés során.
• Császármetszés: A császármetszésnek számos kockázata van, olyan, ami a műtét alatt léphet fel, és olyan, ami hosszútávon, akár évek múltán jelentkezhet. Muszáj ezzel tisztában lennünk ahhoz, hogy objektíven alkothassunk róla véleményt. Az anyát érintő kockázatok mellett elengedhetetlen a babát érintő kockázatokról is beszélni.
• Gyengéd császármetszés: A műtéti eljárásban alig különbözik a hagyományostól, azonban a műtét előtt, alatt és után az anyával és a babával történő események sok tekintetben mások.

Szülés élőben: A médiahatás és az etikai aggályok

Az élő szülésközvetítések, különösen hírességek esetében, komoly etikai és gyermekjogi aggályokat vetnek fel. Guld Ádám médiaszakértő szerint ennek egyfajta evolúciója van: „Emlékszem azokra az időkre, amikor például óriási sajtóbotránnyal járt az, hogy a Big Brother Házban megtörtént az első aktus, amit a televízió közvetített. És ez pár év alatt teljesen semlegessé, gyakorlatilag érdektelenné vált. A szülés mint újabb érdeklődésre számot tartó esemény néhány évvel ezelőtt megjelent már külföldön - az ismert emberek közül Khloé Kardashian volt az első, aki beengedte a kamerákat a szülőszobába. És most, néhány év késéssel megérkezett Magyarországra is, ráadásul élő adásban.”

Annak ellenére, hogy gyermekjogi, etikai és a figyelemgazdálkodás szempontjából is komoly aggályokat vet fel, a dolog működik, hiszen médiahekké válik, hogy egy ember világra jön. Ez a tartalom teljesen más, mint azok a szülés témáját feldolgozó műsorok, amelyek valóban edukációs, illetve információmegosztó céllal jönnek létre, és a szülést, illetve a szülés körüli történéseket őszintén, de szakemberek által szerkesztett formában mutatják be.

Az influenszerek és a gyermekek online szerepeltetése

A Hintalovon Alapítvány szakemberei több ajánlást és cikket írtak már arra vonatkozóan, milyen formában kerülhetnek fel a gyerekek a netre - az teljesen bizonyos, hogy ilyen formában nem. Ráadásul annak is komoly felelőssége van az influenszer szülők esetében, ha reklámozásra használják a gyereküket.

Egy anyuka élőben közvetítette lánya születését 45 000 embernek a YouTube-on, mert be akarta bizonyítani, hogy a szülés nem mindig „ijesztő” vagy „undorító”. Siobhan - aki „civilben” hipnoszülés-tréner - így indokolta a szokatlan ötletet: „Azt szerettem volna, hogy az emberek normális dologként tekintsenek a gyerekszülésre. A legtöbb nő retteg tőle, mert abban a hitben élnek, hogy a vajúdás egy többórás, szünet nélküli fájdalom. Az embereknek látniuk kell, milyen lehet a vajúdás valójában - hát, elég unalmas. És ha nem rettegsz a szüléstől, lehet életed legcsodálatosabb napja.”

Magánélet és láthatóság: A határok elmosódása

Guld Ádám társadalom- és médiakutatót elsősorban az foglalkoztatja, hogy egy ilyen médiaesemény milyen etikai kérdéseket vet fel, és mennyire bontja le vagy erodálja tovább a hagyományos kulturális értékeket, mondjuk, a magánélethez való jogot és a láthatóság viszonyrendszerét, illetve az, hogy ennek hosszabb távon milyen hatása lesz. „Nem akarok túl extrém következtetésekbe bocsátkozni, de akkor mostantól kezdve ugyanolyan bevett gyakorlattá válhat az, hogy valaki élőben közvetíti a szülését, mint ahogyan ez a szexualitás bemutatásával kapcsolatban már megtörtént bizonyos felületeken, beszivárgott a mindennapi közösségi médiatartalmak közé. És ha már születés, akkor jogos a felvetés, hogy a következő a halál lesz? Külföldi példa már van rá, de nagyon remélem, hogy ez senkinek nem fog eszébe jutni.”

A szülés utáni időszak: Az aranyóra és az újszülött ellátása

A lepényi szak a baba megszületésével veszi kezdetét, a méhlepény megszületéséig tart. Optimális esetben, amennyiben anya és baba is jól vannak, a fókuszában nem is annyira maga a méhlepény, hanem a kisbaba érkezésének öröme, az aranyórában egymással bőrkontaktusban ismerkedő baba-mama páros van. Az aranyóra érzékeny, meghatározó időszak. Nagyon alapos ok nélkül nem szabad beleavatkozni.

Az újszülött első vizsgálatai és a tejtermelés

Beszéljünk most kisbabád első vizsgálatairól: az Apgar-értékelésről, a légutak kitisztításáról, az első fürdetésről és a magzatmázról, valamint a kisbaba szemébe történő rutinszerű cseppentésről.

Gyakori tévhit, hogy az első napokban úgysincs még tej, már-már felesleges is a szoptatással próbálkozni a tejbelövellés előtt, de ez nem igaz. A tejtermelés beindulásának kulcseseménye a méhlepény megszületése, ugyanis a méhlepény termelte azokat a hormonokat, amik nem engedték a prolaktinszintet emelkedni. Az aranyórában megvalósuló szoptatás pedig egy meghatározó jelentőségű esemény.

A kisbaba megszületését követően a méhlepény még folytatja munkáját, és a köldökzsinóron keresztül oxigéndús vérrel látja el a babát. Ez nem köldökzsinórvér, ez a baba vére. Minden cseppje fontos a baba számára. Egyre gyakoribb kérdés a gyermeket váró szülők körében, hogy születendő gyermekük vagy testvéreik egészségének megőrzése érdekében tároltassák-e gyermekük őssejtjeit.

Kórházi gyakorlatok és tévhitek a szoptatásról

Amikor a szülések a kórházakba helyeződtek át, egyben megszülettek a csecsemőosztályok is, ahová összegyűjtötték az újszülötteket, és ahol a kórházban töltött napjaik alatt a csecsemős nővérek vigyáztak rájuk, amíg az édesanyjuk egy másik kórteremben került elhelyezésre. Ez a gyakorlat nem kedvezett sem a bontakozó kötődésnek, sem a szoptatás megalapozásának, nem segítette az anyai kompetencia erősödését. Sajnos sok-sok tévhit hangzik el a gyermekágyas osztályokon még ma is. Érdemes tisztába tenni néhány dolgot, hogy magabiztosan fogadhassuk, ha találkozunk velük. Beszélünk a születés utáni súlyvesztésről, a pótlás jelentőségéről, a tejtermelés fenntartásáról, és az anyagcsereszűrés fontos vizsgálatáról.

Szülés helyszínének megválasztása: Magán vagy állami kórház, otthonszülés?

Az elmúlt években egyre többen választják a magánszülészeteket. Az állami ellátás bizonytalanságai, a kiszolgáltatottság, a méltó bánásmód iránti igény mind közrejátszanak ebben. Az anyai beszámolók - az állami kórházban zajló szülésekhez hasonlóan - vegyesek. A békés, szép szüléstörténetek mellett jelen vannak kevésbé felemelő történetek is. Joggal merül fel a kérdés, vajon megéri-e tetemes összeget áldozni a szülés helyszínének a megválasztására. A magánklinikák reklámjaiban markánsan megjelenik a természetes szülés iránti elköteleződés. De mit mutatnak az anyai tapasztalatok?

Az otthonszüléssel kapcsolatosan felmerülő leggyakoribb ellenérv és aggodalom: mi lesz, ha történik valami? Ha baj van, hogyan számol el magával az otthonszülő anya? A kérdésfelvetés abból indul ki, hogy aki kórházba megy, az már a helyszínválasztással megtett mindent a biztonsága érdekében. Sőt, részéről több felelősségvállalás nem is szükséges. Azt gondolom, érdemes elgondolkodni, mi mindent jelent ez a gondolatmenet már önmagában is. Közben pedig vessünk egy pillantást az anyai beszámolókon keresztül reálisan az otthonszülés témájára.

tags: #szules #eloben #videok