Amikor egy újszülöttet először a karjainkba veszünk, az egyik legizgalmasabb pillanat az, amikor először mélyen a szemébe nézünk. A legtöbb szülőben azonnal felmerül a kérdés: vajon kire hasonlít majd, és milyen színű lesz a tekintete hosszú távon? Bár a babák szemének színét a szüleiktől örökölt gének határozzák meg, születéskor a legtöbb kisbaba szeme kékesszürke vagy palaszürke. Ez az állapot azonban sokszor csak átmeneti, és a szemszín alakulása az egyik leglátványosabb jele annak, ahogyan a kisbabád fejlődik és alkalmazkodik a külvilághoz.
Miért változik a babák szemszíne?
A szemszín kialakulásáért a szivárványhártyában (írisz) lévő melanin nevű pigment mennyisége felelős. Ez a pigment felel egyébként a haj- és bőrszínért is. Az írisz tartalmazza azokat a pigmentsejteket, amelyeket melanocitáknak nevezünk. A szemszín tehát a festékanyag mennyiségének, valamint a szivárványhártya különböző szerkezeti elemein való fénytörési és fényszóródási jelenségeknek az együttes hatására alakul ki.
Az anyaméh sötétjében a baba szemei nincsenek kitéve fénynek, így a pigmenttermelő sejtek „alvó” állapotban maradnak. Amikor a csecsemő megszületik, és a szemét éri az első természetes vagy mesterséges fény, a melanociták működésbe lépnek. Mivel a melanociták a fényre reagálnak, születéskor a baba szürke vagy kék szeműnek tűnhet, főként a pigment hiánya miatt, illetve azért, mert mindaddig a sötét anyaméhben volt. Ahogy egyre több fénynek van kitéve, idővel (akár több év alatt) megváltozhat a szemük színe.
A melanin szerepe a szemszín kialakításában:
- Ha a melanociták csak kevés pigmentet termelnek, a gyermek szeme kék marad.
- Ha kicsit többet, akkor zöld vagy borostyánsárga árnyalatokat kapunk.
- Amennyiben a sejtek intenzíven dolgoznak, a szem barna vagy egészen sötét, szinte fekete lesz.
A barna szemszínben található a legtöbb melanin, ezért ez lesz a domináns, míg a kék szemszínben a legkevesebb, ez lesz az úgynevezett recesszív allél.
Genetika és öröklődés: hogyan alakul ki a barna szem?
A szemszínt a genetika határozza meg. Bár technikailag a melanin adja a szem színét, valójában a csecsemő szülei - és bizonyos mértékig az ük- és a dédnagyszülők - azok, akik segítenek meghatározni, vajon mennyi melanin termelődik majd a kicsi szervezetében. Egy bizonyos kromoszóma nagyrészt felelős a szemszín meghatározásáért, amely két gént hordoz, az egyik a melanin mennyiségét határozza meg az íriszben, a másik pedig a melanociták aktivitását szabályozza. Ezek a gének együttesen hatnak a szemszínre.
Régen azt tanították az iskolában, hogy a barna szem domináns, a kék pedig recesszív, így két kék szemű szülőnek csak kék szemű gyermeke lehet. Mára tudjuk, hogy ez a leegyszerűsített modell nem teljesen igaz. A szemszín öröklődése egy komplex, poligénes folyamat, amelyben legalább 16 különböző gén vesz részt. Az OCA2 gén felelős az írisz melatintartalmának szabályozásáért, míg a HERC2 gén egyfajta kapcsolóként működik, amely korlátozza vagy engedélyezi az OCA2 működését. Ha a HERC2 „kikapcsolja” a pigmenttermelést, kék szem jön létre. Mivel azonban több gén is közrejátszik, előfordulhatnak meglepő kombinációk is.
Ha a gyermek ugyanazt az allélt örökli mindkét szülőtől - például mindkétjüktől kék vagy barna szemszínt -, akkor ezt homozigótának nevezzük. Viszont ha a gyermek különböző allélokat örököl, vagyis heterozigóta lesz ebben a tekintetben, akkor a domináns-recesszív öröklődési mintázat érvényesül. A barna szemszínért felelős allél domináns a kék szemszínért felelős recesszív alléllal szemben. Amennyiben mindkét szülő barna szemű, magas a valószínűsége, hogy a gyermekük is barna szemű lesz, mivel a barna allél domináns. De ha a családban vannak kék szemű rokonok is, akkor lehetséges, hogy két barna szemű szülő kék szemű gyermeket hoz a világra.
| Szülői szemszín 1 | Szülői szemszín 2 | Gyermek lehetséges szemszíne (valószínűség) |
|---|---|---|
| Barna | Barna | Barna (magas), zöld (közepes), kék (alacsony) |
| Barna | Kék | Barna (közepes), zöld (alacsony), kék (közepes) |
| Kék | Kék | Kék (magas), zöld (nagyon alacsony) |
| Zöld | Zöld | Zöld (magas), kék (közepes), barna (nagyon alacsony) |
Etnikai és földrajzi különbségek
Azok a csecsemők, akik a származásuk szerint sötétebb bőrűek, általában barna szemmel születnek, míg a skandináv újszülöttek általában kék vagy szürke szemmel jönnek a világra. Gyakori megfigyelés, hogy a kaukázusi típusú újszülöttek túlnyomó többsége kék vagy szürkéskék szemmel látja meg a napvilágot. Ez a jelenség a fent említett melaninhiánynak köszönhető. Mivel az írisz hátsó rétegeiben már ekkor is van némi pigment, de az elülső rétegekben még nincs, a fény szóródása miatt látjuk kéknek a szemet.
A sötétebb bőrű népcsoportoknál, például az afrikai, ázsiai vagy spanyol származású babáknál gyakran előfordul, hogy már születéskor barna vagy sötétszürke a szemük. Náluk a genetikai kód már a magzati korban is aktívabb pigmenttermelést ír elő, így náluk ritkább a drasztikus színváltás. Egy 2016-os tanulmány szerint a legtöbb kaukázusi csecsemő szürkéskék szemmel, míg a hawaii őslakosok, a csendes-óceáni szigetlakók és az ázsiai csecsemők gyakran sötétbarna szemmel születnek.
Mikor válik véglegessé a baba szemszíne?
Fontos azonban tudni, hogy az a szemszín, amellyel a kisbaba született, lehet, hogy a végleges szín, de az is megeshet, hogy nem. A szemszín módosulása nem egyik napról a másikra történik, hanem egy lassú, fokozatos folyamat. Az első három-hat hónap a legkritikusabb időszak. Ebben a fázisban a legtöbb baba szeme elkezd sötétedni vagy árnyalatot váltani. A kezdeti kékbe elkezdhetnek barna vagy arany pöttyök vegyülni, esetleg a szürke irányába tolódik az összhatás.
A hónap, amikor minden megváltozik… Baba Vanga már megmondta
Körülbelül egy évbe telik, amíg a melanociták befejezik a munkájukat, és a végleges szín kialakul. Bár a színváltozás üteme 6 hónap után lelassul, a szín még ezután is átalakulhat. Hat hónapos korra a legtöbb szülő már sejtheti, merre hajlik a mérleg nyelve. Ha a szem barna lesz, ekkorra már általában látható a karakteres sötétedés. Ha azonban marad a kék, az írisz tisztábbá és ragyogóbbá válik. Kilenc hónapos és egyéves kor között a folyamat lelassul, de még mindig nem ér véget. A tudomány mai állása szerint a szemszín akár a gyermek hároméves koráig is változhat, bár az ilyen késői módosulások már ritkábban látványosak. Általában csak az árnyalat mélysége vagy telítettsége finomodik. Cassie Ludwig, a Stanford Egyetem Byers Eye Intézetének szemésze 148 csecsemőt követett nyomon megszületésük után, és megfigyelték, hogy a babák egyharmadánál kétéves korig változott a szemszín, jellemzően sötétebbre. Egy másik amerikai vizsgálatban több mint 1300 ikret követtek nyomon csecsemőkortól felnőttkorig, náluk a szemszín változása általában hatéves korig lezajlott.
Ritka szemszínek és rendellenességek
Míg a barna és a kék szemszín a leggyakoribb, léteznek ritkább és nehezebben meghatározható árnyalatok is. A zöld szemszín a világ népességének csupán körülbelül 2 százalékát jellemzi. A zöld szem nem tartalmaz zöld pigmentet; ez a szín a kevés melanin és a fény szóródásának (Rayleigh-szórás) különleges találkozásából adódik. A borostyán vagy arany szem szintén ritkaság, és gyakran összekeverik a világosbarnával. Ez a szín egy speciális pigmentnek, a lipokrómnak köszönhető, amely sárgás-aranyos fényt kölcsönöz a tekintetnek. A „mogyoró” (hazel) szemszín talán a legváltozékonyabb mind közül. Jellemzője, hogy az íriszben többféle árnyalat keveredik: barna a pupilla körül, zöld és szürke a széleken. Az ilyen szemű babák tekintete szinte napszakról napszakra változhat a fényviszonyoktól vagy éppen az öltözékük színétől függően.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Bár a szemszín változása természetes élettani folyamat, vannak olyan jelek, amelyekre szülőként érdemes odafigyelni. Ha azt veszed észre, hogy a gyermeked két szeme eltérő színű (például az egyik kék, a másik barna), azt heterokrómiának nevezzük. Ez az állapot jellemzően születéskor jelentkezik (veleszületett heterokrómia), és általában nem okoz semmilyen negatív tünetet. Azonban a heterokrómiát akár egészségügyi állapot vagy trauma is okozhatja. Például a Horner-szindróma, amely az agyból az arc és a szem egyik oldalára vezető idegpálya megszakadását jelenti és váratlan szemszínváltozást okozhat. Mila Kunis színésznő két szemében az íriszek színe eltérő, jobb szeme barna, a bal szeme pedig zöld. Kunis heterokrómiáját az írisz fertőzése okozta, amely elpusztította a bal szemében lévő pigmentek egy részét. Mackey szerint egyes fertőző betegségek is okozhatják a melanin mennyiségének megváltozását, ilyen a Fuchs heterokróm iridociklitisz, amit okozhat vírusfertőzés is.
Szintén figyelmet igényel, ha a baba szeme nemcsak színét váltja, hanem zavarossá válik, vagy fehéres reflexió jelenik meg a pupillában (különösen vakuval készült fotókon). Ez utóbbi akár a retinoblasztóma nevű ritka gyermekkori daganat jele is lehet, ezért ilyenkor azonnali szemészeti kivizsgálás szükséges. A szemszínváltozások egy további vállfaja a Waardenburg-szindróma, amely egy genetikai állapotok csoportja. Az ebben az állapotban szenvedő gyermekeknek gyakran nagyon halvány kék szeme van, vagy egy kék és egy barna szemük van, vagy az egyik szemük két különböző színűre szegmentálódik. Bármilyen hirtelen bekövetkező, drasztikus változás vagy gyulladásra utaló jel (pirosság, váladékozás) esetén konzultáljunk a gyermekorvossal.
Fényérzékenység és látásfejlődés
Érdekesség, hogy a világosabb szemű (kék, zöld) emberek gyakran fényérzékenyebbek, mivel az íriszükben lévő kevesebb pigment kevesebb fényt nyel el, így több jut el a retináig. A kék, szürke vagy zöld szemű emberek általában fényérzékenyebbek, mint a barna vagy fekete szeműek. Ez az érzékenység annak köszönhető, hogy a világos szemű emberek szemének több rétegében kevesebb a pigmentáció. Ennek eredményeként nem képesek blokkolni az erős fény vagy a napfény hatását. Ezt szem előtt tartva a szülőknek szemmel kell tartaniuk gyermekeiket, amikor a szabadban vannak, és figyelniük kell az arra utaló jelekre, hogy gyermeküknek szüksége lehet egy kis szünetre a napfénytől.
Miközben mi a színek játékát figyeljük, a baba szeme belül is óriási fejlődésen megy keresztül. Az újszülöttek látása kezdetben meglehetősen korlátozott: csak kb. 20-30 centiméterre látnak élesen, ami pont az anya arcának távolsága szoptatás közben. A szemszín változásával párhuzamosan alakul ki a mélységészlelés és a színek teljes spektrumának érzékelése. Mire a szem eléri a végleges színét, a gyermek látórendszere is teljesen éretté válik. Az egészséges szemfejlődéshez elengedhetetlen a megfelelő vitaminbevitel, különösen az A-vitamin, amely a retina egészségéért felelős.
Tévhitek és valóság a szemszínről
A szülői közösségekben és az internetes fórumokon számtalan tévhit kering a szemszínnel kapcsolatban. Az egyik legmakacsabb mítosz szerint a szoptatás befolyásolja a szem színét, és a sokáig szoptatott babák szeme kék marad. Egy másik gyakori hiedelem, hogy a babák szeme akkor lesz kék, ha sokáig sötét szobában tartjuk őket. Bár igaz, hogy a fény aktiválja a pigmenttermelést, a genetikai kódot nem lehet „kijátszani” sötétséggel. Sokan hiszik azt is, hogy ha a baba szeme „kitisztul”, az azt jelenti, hogy kék marad. Valójában a „tisztulás” csak a születéskori zavarosság megszűnése, ami minden babánál végbemegy a látásfejlődés során.