Az ovuláció: kulcsfontosságú információk a teherbeesésről

Az ovuláció teherbeesés szempontjából kulcsfontosságú, hiszen az egészséges női ciklus része, amely során az érett petesejt kiszabadul a tüszőből, és megkezdi útját a méhbe. Amennyiben megtermékenyíti egy hímivarsejt, nagy eséllyel beágyazódik, ám, ha ez nem történik meg, úgy a petesejt elhal, szétesik és a leváló méhnyálkahártyával együtt a menstruáció során távozik. Az ovuláció folyamatának megértése és időpontjának ismerete nagyban növelheti a teherbeesés esélyét.

Mi az az ovuláció?

Az ovuláció latin eredetű - ovum -, és tojást jelent, de mi leginkább peteérésként ismerjük. Az ovuláció során, tüszőrepedést követően az érett petesejt kilökődik a petefészekből, hogy megkezdje útját a petevezetéken át a méhbe, lehetőséget adva, hogy egy hímivarsejt megtermékenyítse. A peteérés a nők petefészkében található tüszők - és a bennük lévő petesejtek - érési folyamatát jelenti. A menstruáció jelentkezésével ciklusról ciklusra több tüsző is érésnek indul, azonban általában csak egy jut el a végső érési fázisig. A tüszőrepedés, az ovuláció a ciklus 14. napja körül bekövetkezik, az érési folyamat pedig a petesejt megtermékenyítésekor, tehát a hímivarsejttel, a spermiummal történő egyesülésekor fejeződik be.

A peteérés folyamata

Mikor következik be az ovuláció?

Ovuláció átlagosan a menstruációs ciklus közepén következik be, de ez egyénfüggő, sőt, ciklusonként változhat is. Nem hagyatkozhatunk tehát csupán a naptárra, fontos ismerni, hogy mik az ovuláció jelei, hiszen ezzel növelhetjük a teherbeesés esélyét. A menstruációs ciklus follikuláris fázisában a szervezet tüszőstimuláló hormont (FSH) szabadít fel, mely elindítja a peteérést. Ezt követően kezd el termelődni a luteinizáló hormon (LH), mely kiváltja az ovulációt. A peteérésre átlagosan a ciklus 12-16. napján - az LH szintjének megemelkedése utáni 24-36 órában - kerül sor.

Az érett petesejt kilökődését követően 24 óra áll rendelkezésre, hogy megtermékenyüljön, amennyiben ez nem történik meg, bekövetkezik a menstruációs vérzés, és kezdetét veszi egy újabb ciklus. Ez azonban nem azt jelenti, hogy csupán egyetlen termékeny napunk van. Előfordulhat, hogy egyidőben több petesejt is beérik, sőt, akár meg is termékenyül, ezekből lesznek a kétpetéjű ikrek. Az ovuláció általában középidőben, tehát a ciklus 14. napján következik be, de személyenként és ciklusonként is eltérő lehet az időpontja, és a 8-22. nap között is előfordulhat.

Női reproduktív ciklus | Ovuláció és menstruációs ciklus: Áttekintés

Mik az ovuláció jelei?

A peteérés megváltozott hormonszinttel és bizonyos izommunkával jár együtt, épp ezért tapasztalhatunk közben bizonyos tüneteket. Az ovuláció jelei nem mindenkinél jelentkeznek, továbbá egyéntől is függ, hogy mennyire észrevehetőek. A gyermeket tervező nők esetén épp ezért fontos, hogy folyamatosan figyeljék testük jelzéseit a ciklusuk alatt, mivel az ovuláció kiszámítása, napjának ismerete révén a teherbeesés esélye is nő. Az ovuláció a nők egy részénél kifejezett tünettel nem jár, kísérhetik azonban bizonyos észlelhető jelek, amelyekből következtethetünk esedékességére. Olyan is előfordulhat, hogy valaki ezeket a tüneteket az egyik hónapban tapasztalja, míg a következőben nem.

A méhnyak környékének változása

Az ovuláció jelei közül az egyik legszembetűnőbb, a méhnyaknyák, avagy hüvelyváladék áttetsző, opálos, tojásfehérjére emlékeztető állaga. A nyák szerepe a méhnyak védelme a külső hatásokkal szemben, ám az ovuláció idején funkciója a hímivarsejtek életben tartása - akár napokig -, és a méhbe, majd onnan a petevezetékbe való feljutásuk támogatása lesz. A hüvelyváladék állagának és mennyiségének megváltozása: a peteérés idején nagyobb mennyiségű, tapadósabb a váladék. A ciklus nem termékeny időszakában a méhnyaknyák ragadósabb. A méhnyaknyák állaga folyamatosan változik a ciklus alatt, először szinte alig vagy egyáltalán nem is termelődik, majd ragadós, krémes, vizes, tojásfehérjeszerű, és végül ismét ragadós vagy száraz.

A méhnyak még tartogat egyet, az ovuláció jelei közül. Amennyiben az előzetesen alaposan megmosott ujjunkkal kitapintjuk a méhnyakat, az ovuláció környékén érezhetjük, hogy az kissé feljebb húzódott, valamint felpuhult. Ennek észrevételéhez fontos ismernünk az alapállapotát, amihez elengedhetetlen a rendszeres, ilyen fajta önvizsgálat. A ciklus kezdetén azt fogja tapasztalni, hogy a zárt, száraz és kemény méhszáj könnyen elérhető, ovulációhoz közeledve egyre feljebb emelkedik, ezért nehezebb elérni és egyre nedvesebb és puhább lesz.

Az átlag testhőmérséklet megemelkedése

Az alaphőmérsékletet - vagyis testünk legalacsonyabb hőjét - alvás közben érjük el, így a babára vágyók esetén a testhőmérséklet mérése minden esetben reggel, közvetlenül ébredés után ajánlott, minimum 2-3 cikluson keresztül, minden egyes nap. Az ovuláció előtt, a progeszteron hormon hatására a női szervezet alaphőmérséklete megemelkedik, ám ez nem jelent több fokos eltérést. Az ovuláció kiszámítása során 0,2-0,5 °C közötti testhőmérséklet változást kell figyelembe venni, épp ezért ajánlott pontosan feljegyezni a naponta mért pontos eredményeket. Az ovulációt megelőzően a testhőmérséklet pár tized fokkal növekszik. Ha például normál esetben 36,8 fokos a testhőnk, az ovuláció kezdetén előfordulhat, hogy 37,2 fokot mérhetünk. Ezt úgy ellenőrizhetjük otthon, ha minden reggel, közvetlen ébredés után ugyanabban az időpontban megmérjük a hőmérsékletünket és feljegyezzük a kapott értéket.

Felfokozott libidó

A szervezet természetes mechanizmusa, hogy a termékeny időszakban növeli a női szexuális vágyat. Az ovuláció jelei közül talán ez az, amit különösen nehéz kiszűrni, mivel a libidó fokozódása több területen is megjelenhet: például féltékenyebbé, versengőbbekké válhatnak a nők, vagy épp a szokásostól eltérő típusú férfiakat találhatnak vonzónak és kívánatosnak. Ugyancsak evolúciós okai lehetnek annak, hogy a nők a peteérés napjaiban jobban kívánják a szexet. Ezt a szervezetben zajló hormonális változások is magyarázzák, ilyenkor ugyanis a nők tesztoszteronszintje enyhén megemelkedik, ami érezhető hatással van a libidóra.

A mellbimbók érzékenysége

A mell duzzanata, és a mellbimbó körüli érzékenység is az ovuláció jelei közé tartozhat. Ez a peteérés körüli hormonegyensúly természetes felborulásának tudható be, ami akár azt is eredményezheti, hogy a melltartó, ruha viselése irritálja a túlérzékennyé vált mellbimbót, az érintésre pedig fájdalommal reagál.

Ovulációs fájdalom (Mittelschmerz)

Az ovuláció környéki alhasi vagy deréktájéki fájdalom a termékenykorú nők körülbelül 40 százalékát érinti, méghozzá minden egyes ciklus alkalmával. Az ovulációs fájdalom oka a tűszőrepedés előtt álló petefészek simaizomrostjainak összehúzódása, ami leggyakrabban menstruációs fájdalomra emlékeztet. Ennek hiánya azonban nem jelenti, hogy elmarad a peteérés. Az ovulációs fájdalom mértéke a kellemetlen érzéstől egészen a görcsös, kínzó fájdalomérzetig terjedhet. Ezt az állapotot mittelschmerzként, azaz középidős fájdalomként is ismerjük.

Abban az esetben, ha az ovulációs fájdalom elviselhetetlenül kínzó, érdemes orvossal konzultálni annak enyhítéséről. Bizonyos esetekben azonban az is előfordulhat, hogy a nagyfokú ovulációs fájdalom az endometriózis vagy valamilyen más eltérés, betegség jele. A menstruációs ciklus közepén, nagyjából 14 nappal a soron következő vérzés előtt egyes nők enyhe alhasi fájdalmat, szúró érzést érezhetnek, ami hasonlít a menstruációs görcsökhöz. A pontos kiváltó oka nem ismert, de a szakértők azt feltételezik, hogy a megrepedt tüszőből felszabaduló folyadék vagy vér irritálhatja a hashártyát, ez okozza az érezhető kellemetlenséget.

Ovulációs vérzés

A ciklus közepe környékén észlelt pecsételő vérzés vagy barnás hüvelyváladék az ovuláció jelei közé tartozik, ám nem minden nőnél jelentkezik. Az se ritka jelenség, hogy az ovulációs vérzés az egyik menstruációs ciklusban jelentkezik, a következőben pedig nem. Az ösztrogénszint változása okozta ovulációs vérzés pár órától, pár napig is tarthat. Ám, ha a vérzés nagyobb mennyiségű, hosszabb ideig tart és heves görcsök kísérik, annak nagy valószínűséggel más oka van, így érdemes orvoshoz fordulni. Az esetleges fájdalom mellett egyes nőknél pecsételő vérzés is előfordulhat az ovuláció időszakában, de aggodalomra ez esetben sincs ok.

Egyéb jelek

  • Páfrányszerű alakzatok a nyálban: Az ösztrogén az ovuláció előtt éri el a legmagasabb szintjét. Ahogy az ösztrogénszint emelkedik, úgy emelkedik a nyál sótartalma is, aminek következtében páfrányos, kristályos alakzatok jelennek meg a nyálban.
  • Megváltozott hangszín: A Kaliforniai Egyetem egy 2008-as kutatása azt találta, hogy az ovuláló nők hangja magasabbá válik az egyébként megszokottnál.
  • Hormonális pattanások, kiütések: Másoknál hormonális pattanások, kiütések jelennek meg a háton, hason, arcon.
  • Érzékenyebb petefészek: Vannak, akik pontosan meg tudják mondani, melyik petefészekben érlelődik a tüsző, mert az az oldal érzékenyebbé válik.

Az ovuláció elmaradásának jelei

Ha nincs ovuláció, nincs teherbeesés sem, hiszen nem szabadul ki a petefészekből megtermékenyítésre alkalmas petesejt. Az ovulációs zavar átmeneti és hosszútávú meddőséget is eredményezhet. Az elmaradt ovuláció jelei közül a leggyakoribb a menstruációs ciklusban tapasztalt zavar: kimaradása, rendszertelensége, vagy túl rövid, túl hosszú lefolyása. A termékeny nők egy része gyakran értetlenül áll a sikertelen teherbeesési kísérletek előtt, hiszen rendszeresen menstruálnak, amiből automatikusan arra következtetnek, hogy van peteérésük. A havi vérzés akkor is beindulhat, ha nem történik ovuláció; a méh bizonyos esetekben felkészül a lehetséges terhességre érett petesejt hiányában is, majd a megvastagodott méhnyálkahártya vérzés formájában távozik.

Az elmaradt ovuláció hátterében állhat PCOS, petefészek ciszta, pajzsmirigy alulműködés, felborult hormonháztartás, stressz, tápanyaghiány, cukorbetegség, ösztrogéndominancia vagy más krónikus betegség. Hogy miért nincs ovuláció, annak több oka is lehet, ám leggyakrabban pajzsmirigyzavar, PCOS, cukorbetegség, ösztrogéndominancia, korai klimax áll a hétterében. Első körben a legfontosabb, hogy kiderüljön, vajon mi okozza a peteérés zavarát. Ehhez szükség lehet az általános nőgyógyászati vizsgálaton túl ultrahangos ellenőrzésre, valamint hormonvizsgálatra is.

Mikor vagyok a legtermékenyebb?

A tervezett várandósság során az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy milyen napokon van a legnagyobb esély teherbe esni. Ahhoz, hogy ezt tudjuk, ismernünk kell a ciklusunkat, ugyanis a legtermékenyebb napok a luteális szakaszban, vagyis az ovuláció és a menstruáció közé eső időintervallumban vannak. Az ovuláció során kiszabaduló érett petesejt a petevezetékbe jutva 12-24 órán át képes megtermékenyülni. Az, hogy akár 6 napos is lehet a legtermékenyebb időszak egy cikluson belül, a hímivarsejteknek köszönhető. Megfelelő környezetben a spermiumok akár 5 napig is életképesek, ezáltal nemzőképesek maradnak a méhben és a petevezetékben, így nem csupán közvetlenül az ovuláció alatt, de az azt megelőző pár napban történt együttlét is eredményezhet terhességet, ám a konkrét fogantatás az ovuláció utáni 24 órában történhet meg.

A termékeny időszak a női ciklusban

A legtermékenyebb napok meghatározásában hatalmas segítség, ha a ciklus során jelentkeznek az ovuláció jelei, melyek felismerésével meghatározható az ovuláció napja. Mivel a legtermékenyebb napok közvetlenül az ovuláció előtti 3-5 napot és az ovulációt követő 1 napot foglalják magukba, a termékenységi ablak maximum 6 napos lehet. Az együttlétek tekintetében tehát, a teherbeesésre ebben a pár napban a legnagyobb az esély. A petesejt 24 óráig életképes a női szervezetben, a hímivarsejt 48 óráig, így egy hónapban csupán 3 nap az, ami fogamzóképes időszak egy házaspár életében. A megfelelő időpont szempontjából előnyös, ha a fogamzóképesség szempontjából ideálisnak ítélt együttlét időpontja előtt a házaspár 3-4 napig nem él házaséletet.

Termékeny napok kiszámítása

A peteérés pontos ideje, vagyis az ovuláció kiszámítása nagyban növeli a teherbeesés esélyét, hiszen ennek segítségével könnyedén meghatározható a termékenységi időablak. Erre alkalmasak az ovuláció jelei, de van még két módszer, melyek segíthetnek maximalizálni a teherbeesés esélyét.

Ovuláció kiszámítása teszttel

A patikákban, drogériákban kapható ovulációs tesztek a vizeletben jelen lévő luteinizáló hormon (LH) koncentrációját vizsgálják. Ez a szint a ciklus elején mindössze 3-15 mlU/ml, ami az ovuláció alatt akár az 50 mlU/ml-t is elérheti. Az ovulációs tesztek általában 25 mlU/ml esetén lesznek pozitívak. Ha a teszt pozitív, az általában a ciklus 12-13. napján bekövetkező LH-csúcsot, az úgynevezett luteális hormon megemelkedését jelzi, melyet az agyalapi mirigy termel. Lehet alkalmazni a hőmérőzéses módszert is arra, hogy az ovulációra következtessünk, de ez kevésbé megbízható, mint a házi teszt.

Ovuláció kiszámítása naptármódszerrel

Ez abban az esetben használható, ha rendszeres a menstruáció. Legalább 2-3 hónapon át érdemes naptárban vezetni a ciklus napjait, így kiszámítható az átlagos peteérés ideje, ami a ciklus 14. napja. A peteérés pontos időpontja a menstruációs ciklus hosszától függ, szabályos ciklus esetén az utolsó naptól 14 napot visszaszámolva kaphatjuk meg azt, mikor esedékes az ovuláció. (32 napos ciklus esetén tehát a 18. napon várható a peteérés.)

Táblázat: Az ovuláció és a ciklus hossza

Ciklus hossza (nap) Várható ovuláció napja (a menstruáció első napjától számítva)
28 14
30 16
32 18
21-42 8-22

Mikor nem érdemes a peteérés jeleire figyelni?

A természetes módszerek alkalmazása, az ovuláció tüneteinek figyelése azonban nem minden esetben, illetve életszakaszban lehet célravezető. Ha változókorban vagy, illetve túl fiatal vagy (pubertáskorban), akkor a nem szabályos menstruációs ciklusok miatt nehéz megállapítani a termékeny napokat. Hasonló a helyzet cikluszavar esetén. Betegségek, főként hüvelygyulladás idején ugyancsak nem célszerű természetes módszerekkel próbálkozni, mivel a kóros hüvelyváladékból nem lehet reálisan megállapítani a peteérés tüneteit. Ugyancsak félrevezető lehet, ha pajzsmirigyproblémákkal küzdesz, stresszes állapotban vagy, illetve alváshiányban szenvedsz. Fogamzásgátló tabletta szedése esetén sem ajánlatos ezekre a módszerekre támaszkodni, mivel a hormonalapú gyógyszerek általában meggátolják azt, hogy kilökődjön a petesejt, így nem jön létre mellettük peteérés idején sem.

Mennyire fontos az ovuláció pontos napjához ragaszkodni?

Meg tudod-e állapítani a fenti módszerek bármelyikével is az ovuláció pontos dátumát? Az igazság az, hogy az egzakt időpont egyáltalán nem is számít. Ha a lehetséges ovulációs naphoz viszonyított 3-4 napon belül minden nap, vagy minden második nap van szexuális együttlét, akkor a fogamzás szempontjából legmegfelelőbb időpontokban voltatok együtt. Tudományos kutatások szerint talán nem is lehetséges 100%-os pontossággal meghatározni az ovuláció napját. Mivel ultrahang segítségével meg lehet mondani, hogy mikor történt meg az ovuláció, a kutatók összevetették az ultrahangos eredményeket a népszerűbb ovuláció előrejelző megoldásokkal. Arra az eredményekre jutottak, hogy az alap testhőmérséklet követése csak az esetek 43 százalékában jósolta meg helyesen az ovuláció pontos napját, míg az ovulációs tesztek az esetek 60 százalékában bizonyultak pontosnak. A jó hír tehát az, hogy felesleges azon stresszelned, vajon pontosan az ovuláció előtti napon szeretkeztek-e - a lényeg, hogy a legtermékenyebb napokban próbálkozzatok, megfelelő gyakorisággal.

tags: #hasszurka #peteeres #utan #egy #hettel