A hason fekvés, vagy más néven tummy time, kulcsfontosságú mozgásfejlesztő gyakorlat a csecsemők számára. Már újszülöttkortól, éber állapotban és szülői felügyelet mellett elkezdhető, és elengedhetetlen a nyak-, váll- és hátizmok erősítéséhez, a fejkontroll kialakulásához, valamint a későbbi mozgások (kúszás, mászás, felülés) megalapozásához.
Az American Academy of Pediatrics (AAP) és a Cleveland Clinic is hangsúlyozza a hason fekvés fontosságát, többek között a koponya ellaposodásának (plagiocephalia) megelőzése, az izomtónus és a mozgáskoordináció fejlesztése, valamint a mozgásfejlődés előkészítése miatt.
Mikor kezdjük és mennyit legyen a baba hason?
A hason fekvést már újszülöttkortól el kell kezdeni. Kezdetben napi két-három perc is elegendő. Fontos, hogy a hason töltött időt beépítsük a napi rutinba, a játékidő részeként.
A nemzetközi ajánlások szerint:
- 0-2 hónaposan: naponta 2-5 alkalommal, 1-5 percig.
- 3 hónaposan: a baba már emelgeti és forgatja a fejét, összesen akár 20-30 perc/nap.
- 4-5 hónaposan: elérhető a stabil fejkontroll, napi 60-90 perc is javasolt, több részletben.
- 6 hónapos kortól: a hason fekvés szinte automatikusan része lesz a játéknak, hiszen a baba ekkor már kúszni, forogni kezd.
Fontos, hogy ne egyszerre, hanem rövid szakaszokban osszuk el a hason fekvést a nap során. A padló mindig a legbiztonságosabb hely a játékhoz, csak egy puha szőnyegre vagy takaróra, és a baba korának megfelelő játékokra van szükség.
A fejkontroll és a mozgásfejlődés
A fejtartás a mozgásfejlődés alfája és omegája. Csak akkor lesz képes szép, szabályos helyváltoztatásra egy gyermek, ha a fejét minden irányban megfelelően tartani tudja odafigyelés nélkül, tehát a funkció automatizálódott. Ez a fejkontroll.
A baba idegrendszere már az első naptól készen áll a fej megemelésére hason fekve. Az első hetekben elegendő, ha lassan, akár többször meg-megállva és a fejét a fekvőfelületen megpihentetve átfordítja a fejét egyik arcfeléről a másikra.
A fejemelés tökéletesedése
- 3-4 hónapos kora között kisbabád már valószínűleg fel tudja emelni a fejét a földről, és akár a könyökére és az alkarjára is fel tud támaszkodni.
- 4-5 hónapos korra alakul ki egy stabil fejtartás, mely megtartása mellett tudják elkezdeni gyakorolni az alkartámaszból előrefelé nyúlást, a tenyértámasszal mellkas emelést.
- Még egy hónap, és a tenyerére támaszkodva a teljes felsőtestét meg tudja emelni.
A stabil fejtartás és a horizont
Az érzékszerveink - szemünk, fülünk, belső egyensúlyozó szervünk (vestibularis rendszer) és a nyakizmok - mind arra vannak tervezve, hogy a vízszintes helyzetben kapják az információkat és továbbítsák az izmok felé. A test az ülésre, állásra, járásra, tehát a függőleges testhelyzetekre készül már az első perctől, de hosszú tanulás és sok-sok apró készséget kell megalapoznia, mire odáig eljut.
Ha a horizont egyenes és a fejkontroll kialakult, akkor eljött az ideje a kúszásnak. Fontos, hogy a gyermek a megfelelő képet dolgozza fel, hogy később bátran mászhasson, ugrálhasson, biciklizhessen, majd precízen írhasson-olvashasson.
Büfiztetés helyesen - Babadoktor
Hogyan tegyük vonzóbbá a hason fekvést?
Sok baba eleinte nem kedveli a hason fekvést, de néhány trükk segíthet:
- Feküdjünk le a baba elé, hogy lássa az arcunkat. Ez a testközelség nagy biztonságot ad a gyerekeknek, és hozzájárul a szülő-gyermek kapcsolat pozitív alakulásához.
- Használjunk kontrasztos kártyákat vagy egy törhetetlen tükröt. A kicsik szeretik nézni a tükörképüket, így könnyen rávehetők a mozgásra és különböző testhelyzetek felvételére.
- Adjunk kezébe könnyen fogható csörgőt vagy labdát.
- Tegyünk néhány játékot kartávolságon kívülre, hogy nyújtózkodnia és kúsznia kelljen érte.
- Tegyük hasra a szülő mellkasán is - így közelebb érzi magát hozzánk, és finom ingert kap a fejemelésre.
- Használjunk gimnasztikai labdát (legalább 55 cm átmérőjűt, de a legalkalmasabb a 65 cm átmérőjű). Hasaltassuk labdára a babát, és figyeljünk rá, hogy mindig a feje legyen a legmagasabb ponton. Fogjuk át a mellkasánál finoman, 2,5 hónapos kortól pedig segíthetjük az alkartámaszt is. Óvatosan rugóztatva vagy hintáztatva stimulálhatjuk a fejemelést.
Mire figyeljünk és mikor kérjünk szakember segítségét?
A hason fekvés fárasztó móka a kicsik számára, ezért ha esetleg elalszik közben, óvatosan fordítsuk a hátára, és hagyjuk pihenni.
Az alábbi esetek figyelemfelhívóak és érdemes minél hamarabb szakemberhez fordulni (védőnő, házi gyermekorvos, fejlődésneurológus, mozgásfejlesztő szakember, gyógytornász, konduktor):
- Ha a baba 3-4 hónaposan sem tartja meg a fejét, vagy túl korán emeli a fejét, inkább hason szeret lenni.
- Ha a baba nem tudja letenni a fejét, mert ha hason van, folyamatosan emelve tartja.
- Ha zömmel csak az egyik irányba teszi le a fejét, vagy gyakran oldalra biccentve tartja.
- Ha hátracsapja a fejét hasonfekve a váll vonala mögé, vagy gyakran „leejti”, láthatóan nem tudja jól megtartani (kb. 2-2,5 hónapos korig ez még normális).
- Ha gyakran sír és nem tolerálja a hason fekvést, vagy nem támaszkodik a karjaira.
- Ha sokat bukik (ez akadályozhatja a komfortos hasalást).
- Ha „repülőzik” - karjait nyújtva hátra csapja, akár lábait is emeli hozzá, ellenben visszahelyezni nem tudja, sírni kezd. Ez izomtónusbeli eltérésre, fokozott csecsemőkori reflexműködésre utalhat.
Ilyenkor a szülőtől várja a megoldást, aki általában azonnal felkapja. Célszerű, ha először visszafordítjuk a hátára, és megpróbáljuk elterelni a figyelmét, kizökkenteni a sírásból, majd újra megpróbálni a hasalást.
Ferde fejtartás
A ferde fejtartásnak számos oka lehet, és fontos kizárni a szervi okokat (pl. elmozdult csigolya, izomprobléma, szemészeti probléma, csecsemőkori reflexek fokozódása vagy hiánya). Az idejében felismert ferde fejtartás sokkal gyorsabban és jobb eredménnyel kezelhető, ezért ne várjunk, amíg elmúlik.
Alvási pozíciók és a biztonságos alvás
Alvás közben a baba soha ne legyen hason - ez a biztonságos alvás szabálya (SIDS, bölcsőhalál megelőzése). Mélyebb alvás közben légzéskimaradás is könnyen kialakulhat. Az is veszélyfaktort jelenthet, hogy a kisbaba ebben a pozícióban visszalélegzi a kilélegzett levegőt, ami csökkenti az oxigénszintet.
Csak hasfájáskor érdemes hason altatni a kicsi babákat, mivel ilyenkor a hason lévő enyhe nyomás miatt a szelek könnyebben távoznak. Azonban, fokozottan oda kell figyelni a kisbabád alvására, és már egyetlen rizikófaktor esetén is érdemes a hátára fordítanod őt.
Fontos: Semmiképp se fektesd hason a babádat, amíg a köldökcsonk le nem esik.
Háton fekvés
Háton fekvéskor szabadon mozog a kéz és a láb, ami a mozgásfejlődésben rendkívül fontos. A háton fekvés másik előnye, hogy nem nyomódik a mellkas és a has, így könnyebben megy a légzés is. Háton alváskor érdemes egy vékonyka babapárnát tenni a kicsi feje alá, hogy egy vonalban legyen a pelenkával megemelt popója a fejecskéjével.
Oldalt fekvés
Oldalt fekve a baba ugyanolyan mélyen alhat, mint hason fekve. Oldalt fektetett babáknál viszont kevesebb az esélye a bukás visszacsorgásának. A szülő jól látja a kicsi arcát, így figyelheti légzését, bőrszínét, arcjátékát. Ha bukik, minimális a leszippantás, fulladás veszélye. Ezen úgy segíthetünk, hogy szoptatás és büfögtetés után tíz-húsz percre a bal oldalára fektetjük.
A kisbabák fektetésének kérdése csupán az első 3-4 hónapban bír jelentőséggel, mert azután már képes önállóan megfordulni.