A keringési rendszerünk a szívünkből és az érrendszerünkből áll. A verőerek valamelyikén kialakuló tágulatot aneurizmának nevezik. Az aorta aneurizma az aorta, azaz a főverőér vagy főütőér egy szakaszának rendellenes tágulata, mely rendellenesnek tekinthető, ha eléri az ér normál átmérőjének másfélszeresét. Mivel az aorta szállítja az oxigénben gazdag vért a szív felől a többi testrészbe, az erek kiboltosulása komoly problémát idézhet elő.
Ilyen elváltozás leggyakrabban az aortának nevezett főverőér hasi vagy mellkasi szakaszán jön létre, de a kisebb artériákon is kialakulhat. Az aneurizmák leggyakrabban az aortát érintik, az összes eset 80 százaléka a főütőéren jelentkezik. Leggyakrabban az aorta ún. leszálló ágának valamely szakasza érintett.
Az aorta aneurizma típusai
Az orvosok az aneurizmákat méretük, elhelyezkedésük és alakjuk alapján osztályozzák. Az elhelyezkedés alapján a két leggyakoribb típus:
- Abdominális aorta aneurizma (AAA): Az aorta alsó, hasi szakaszán alakul ki, ez a gyakrabban előforduló lokáció. Ezen belül is az infrarenális aorta (azaz a veséket ellátó artérialeágazás alatti érszakasz) tágulata figyelhető meg legtöbbször. A hasi aorta a szervezetünk legvastagabb, kb. 3 cm átmérőjű ere, ebből indul a hasi szervek és az alsó végtagok vérellátása.
- Thorakális aorta aneurizma: Az aorta leszálló ágának felső, mellkasi szakaszán kialakuló aneurizma.
Az aneurysmák méret szerinti kategóriái, melyek a kezelési döntéseket is befolyásolják:
- Kis aneurysma: 3,0-4,4 cm átmérőjű
- Közepes aneurysma: 4,5-5,4 cm átmérőjű
- Nagy aneurysma: 5,5 cm vagy nagyobb átmérőjű
Az aneurizmákat alakjuk és az artériafalra gyakorolt hatásuk alapján is osztályozzák:
- Fusiform aneurysma: A leggyakoribb típus, ahol az artéria teljes kerülete egyenletesen kidomborodik kifelé.
- Saccularis aneurysma: Kevésbé gyakori, ahol csak az artériafal egyik oldala domborodik ki, tasak alakú megjelenést létrehozva.
Miért veszélyes az aorta aneurizma?
Az aneurizma legfőbb veszélye, hogy mivel ezeken a helyeken a kiboltosuló ér fala elvékonyodott, az érben uralkodó nyomás hatására megrepedhet, vérrel árasztva el a környező szerveket és testüregeket. Ez az aneurysma rupturának nevezett esemény, azaz az érfal megrepedése életveszélyes lehet! Az aorta tágulata megnöveli az aortadisszekció kockázatát, amelynek során a főütőér falának belső fala szakad át, és a vér az erek rétegei közé áramlik.
További veszély, hogy mivel a kitágult érszakaszban a vér áramlása lelassul, könnyebben képződik vérrög, úgynevezett thrombus. A vérrög az érfalról leszakadva trombózist okozhat.
Mi okozza az aneurizmát?
Az aneurizma kialakulásának közvetlen oka az artériák falának meggyengülése, elvékonyodása. Kezdetben kisebb tágulat alakul ki, amely a hosszú éveken át fennálló nyomás hatására fokozatosan egyre nagyobb mértékben kiboltosul.
Az aortafal károsodásának egyik oka az érelmeszesedés (atherosclerosis) lehet. A pontos mechanizmus feltárása még kutatások tárgya, de az biztos, hogy elsősorban az idősebb, 65 év feletti dohányzó férfiakat érinti legnagyobb mértékben a rendellenesség. A 75 évnél idősebb férfiak körében már 5-16 százalék az előfordulása. Fokozottan veszélyeztetettek azok is, akiknek a családjában előfordult már aneurizma. Az aortatágulatot okozhatja sérülés vagy gyulladás is.
Néhány betegség, mint például a szifilisz, vagy egy öröklődő, kötőszöveti rendellenességekkel járó ritka kórkép, a Marfan-szindróma, szintén együtt jár a nagy verőerek egyes szakaszainak tágulatával. Ezek a betegségek ritkák, de fontos azonosítani őket, mert a test más részeit is érinthetik. Azoknál a nőknél, akiknél a betegség 40 éves koruk előtt alakul ki, az esetek 50%-a terhesség alatt következik be.
Az aneurysma kialakulásának kockázati tényezői:
- Férfi nem: A férfiaknál körülbelül 4-6-szor nagyobb a valószínűsége az AAA kialakulásának, mint a nőknél.
- 65 év feletti kor: A kockázat 65 év után jelentősen megnő, különösen a férfiaknál.
- Dohányzás: A jelenlegi vagy volt dohányosoknál sokkal nagyobb a kockázat, amely a dohányzás mértékével növekszik.
- Családi anamnézis: Ha valamelyik szülőnek, testvérnek vagy gyermeknek aneurizmája volt, az növeli a kockázatot.
- Ateroszklerózis: Az artériák megkeményedése és szűkülése az egész testben.
- Magas vérnyomás: Idővel extra terhelést ró az artériafalakra.
- Magas koleszterinszint, krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD).
Tünetek és felismerés
A beteg tünetei nagymértékben függnek attól, hogy mely érszakaszon található az elváltozás és milyen mértékű a tágulat. Előfordulhat, hogy egyáltalán nem okoz tünetet. Ez lehet a veszélyesebb lefolyás, mivel ilyenkor időzített bombaként áll fenn a rendellenesség, és csak a ruptura, az aorta átszakadása az első jel: hasi vagy mellkasi fájdalom, keringési elégtelenség miatt bekövetkező ájulás, belső vérzés miatti sokk, elvérzés. Gyors orvosi ellátás nélkül végzetes kimenetelű.
Speciális esetekben az aorta aneurizma olyan tünetekkel jár, amely alapján felmerülhet az elváltozás gyanúja:
- Ha a tágult érszakasz közvetlenül az aorta szívből való eredésénél található, akkor billentyű elégtelenséget okoz (aorta insufficiencia). Ez pedig azzal jár, hogy a szívből kipumpált vér egy része visszafelé áramlik a rosszul záródó billentyűkön keresztül.
- Amennyiben az aneurizma nagy kiterjedésű és az aorta mellkasi részén található, nyomhatja a nyelőcsövet vagy a légcsövet, ezzel nyelési és légzési nehézséget, köhögést, ritkán vérköpést okozva.
- A mellkasi aorta által kifejtett nyomás következtében kimaródások jöhetnek létre a bordákon, a betegek hát- és mellkasi fájdalomra is gyakran panaszkodnak.
- Ha a tágult ér a gégét ellátó ideget is érinti, akkor állandó rekedtségre panaszkodhat a beteg, ha pedig egy másik ideget érint, akkor egy Horner-triásznak nevezett jellegzetes tünetegyüttes alakul ki.
- Ha a tágulat a hasi aortán található, akkor gyakran a furcsa lüktető érzést veszi észre először a beteg. Emellett erős hátfájdalom jelentkezhet, valamint a környező szervek nyomása miatti diszkomfortérzés lehet a panasz.
Sürgősségi tünetek (azonnali orvosi ellátást igényel):
- Hirtelen jelentkező, erős hasi vagy derékfájdalom, amely szakadásérzetet kelt.
- A fájdalom átterjed a lágyékra, a fenékre vagy a lábakra.
- Szédülés vagy ájulás.
- Gyors szívverés, izzadás és hányinger.
- Hideg, nyirkos vagy sápadt bőr.
Aorta aneurizma: Amit tudnia kell
Hogyan vizsgálható ki az aorta aneurizma?
Szűrési céllal az ultrahangvizsgálat gyors és fájdalommentes megoldást nyújt. A leggyakoribb elváltozás, a hasi aorta aneurizma kimutatására egy egyszerű hasi ultrahang is szinte biztosan alkalmas. A tünetek alapján felmerülő gyanú alapos kivizsgálást igényel.
A képalkotó vizsgálatok közül az ultrahang mellett MR- és CT-vizsgálattal pontosítható az aneurizma elhelyezkedése és mérete. Mellkasi érszakasz tágulata esetén speciális ultrahangvizsgálatot is végezhetnek a nyelőcső falán keresztül (transoesophagealis ultrahang). A szív érintettsége esetén CT-angiográfia végezhető.
A kivizsgálás során fontos a tágulat mértékének, az erek átmérőjének megállapítása, illetve az elhelyezkedés, a forma és a környező szervek feltérképezése az esetleges műtét előkészítése céljából.
A hasi aorta helye várandós nőknél
A terhesség előtt nehéz elképzelni, hogy mennyi minden változik meg a testünkben a baba kihordása alatt. A várandósság időszaka alatt kialakuló változások nem csak az emlőket és a méhet érintik. Valójában az egész test átalakul, hogy megfelelő környezetet, elegendő tápanyagot és oxigént biztosítson a fejlődő magzatnak.
Szív- és érrendszeri változások a terhesség alatt
A terhesség során kialakuló változások kihívást jelentenek a várandós szíve számára: egyrészt olyan hormonális és anyagcsere-változásokra kerül sor, amelyek befolyásolhatják a szívműködést is, másrészt a magzat számára is biztosítani kell a vérkeringést. A perctérfogat, tehát a szív által percenként továbbított vér mennyisége a 28. hétig nő. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy nő a pulzustérfogat, másrészt a pulzus is emelkedik (akár 100/perc is lehet nyugalomban a terhesség végén). A megnövekedett perctérfogat a méh és a magzat vérellátását fedezi.
A magzat a hasüregben növekszik folyamatosan, ahol a hasi aortát nyomhatja. A hasi aorta a szervezetünk legvastagabb, kb. 3 cm átmérőjű ere, ebből indul a hasi szervek és az alsó végtagok vérellátása. Ahogy megnövekszik a baba a hasüregben, illetve nő a hasűri nyomás, megnövekedhet a terhelés a medence alján ülő vénás érfonatra.
A terhes méh háton fekvő helyzetben összenyomhatja az alsó üres visszeret, ami hirtelen vérnyomáseséssel, ájulással, a magzati szívverés lassulásával járhat. Ezt vena cava inferior szindrómának nevezzük, és oldalra fektetéssel szűnik meg. A várandósság alatt kialakuló ödéma és visszeresség oka, hogy a végtagok vénás vérnyomása nő.
A terhesség tehát alapvetően, egészséges emberekben is egy fokozott véralvadási hajlammal jár. Éppen ezért a terhesség véralvadási zavarral duplán kockázatos és még több odafigyelést igényel.
Várandósság és véralvadási zavarok
A várandósság egy igen bonyolult állapot, amiben a szervezet biológiai működése szinte minden területen megváltozik. A változások a vérképzést és a véralvadási rendszert is érintik, méghozzá olyan módon, hogy a véralvadás felé tolják el az egyensúlyt. Ennek alapvetően védelmi oka van: a szervezet a véralvadás révén korlátozza a szülés körüli nagyobb vérvesztést.
A várandósság alatt a vérplazma térfogata, a vörösvérsejtek száma, a hemoglobinszint, a vasszint és a vérlemezkék száma is növekszik. Ez a rendszer véralvadási irányba tolódik el fiziológiásan. Ez azt jelenti, hogy egy természetes folyamat részeként több vérlemezke, több véralvadási faktor és fehérje termelődik, miközben csökken vagy gátlás alá kerül az ezt ellensúlyozó rendszer. A cél, hogy a szülést követően hamar és hatékonyan megalvadjon a vér, minimalizálva ezzel a vérvesztés mértékét.
Azonban ez a fokozott véralvadási hajlam veszélyes is lehet mind a baba, mind az anya számára, mert fokozódik a vérrögképződés kockázata. Esetükben gyakori, hogy vérrögök képződjenek, amik elhelyezkedésüktől függően különböző problémákat okozhatnak. A terhesség véralvadási zavarral nehezített lehet már az első napokban, a véralvadási zavarok ugyanis az embrió beágyazódását is zavarhatják. Előfordulhatnak méhlepényen belüli kisebb infarktusok, korai lepényleválás és egyéb problémák, amik károsíthatják a magzat fejlődését. A méhen kívül is létrejöhetnek vérrögök, nő például a mélyvénás trombózis és a tüdőembólia kockázata.
Azoknak a nőknek, akiknek alapvetően is genetikai hajlamuk van vérrögök kialakulására, kiemelten oda kell figyelniük terhességük alatt. Esetükben a szülész-nőgyógyász mellett hematológusnak is végig kell kísérnie a terhességet.
Amennyiben a családban előfordult 40 éves kor alatt trombózis, tüdőembólia, szívinfarktus vagy stroke, úgy mindenképpen érdemes megnézetni az alvadási faktorokat és genetikai vizsgálatot végezni még a családtervezés előtt. Kiemelten fontos a szakorvosi konzultáció és gondozás akkor is, ha a kismama korábban már átesett trombózison! A hagyományos véralvadásgátlók ugyanis károsíthatják a magzatot és fejlődési rendellenességeket okozhatnak, éppen ezért már családtervezéskor konzultálni kell egy hematológussal. Már akkor át kell térni az LMWH (heparin) injekcióra, amikor elhatározza a pár a gyermek vállalását.
Aorta aneurizma kezelése várandós nőknél
A tágulat méretének pontos ismerete azért fontos, mert ez határozza meg a terápiát. Általánosságban 5-5,5 cm-t meghaladó átmérő esetén műtéti megoldást javasolnak. Az aneurizmaműtét során sztent beültetésével korrigálják a tágult érszakaszt, megerősítik az érfalat. Marfan-szindrómás betegeknél, akiknél az örökletes betegség miatt az érfalak eleve sérülékenyebbek, már ennél kisebb átmérő esetén is műtétet végeznek.
A műtétet leggyakrabban katéteres úton végzik, ami kevésbé invazív megoldás, mint a régebben végzett nyílt műtét. A legtöbb esetben a beavatkozás 4-5 nap kórházi benntartózkodást igényel. Ha 5 cm-nél kisebb az aneurizma, akkor rendszeres kontroll mellett gyógyszeres kezelést írnak elő, melynek célja elsősorban a vérnyomás csökkentésével csökkenteni az érfal feszülését.
A gyógyszerek nagymértékben csökkentik az aneurizma megrepedésének valószínűségét, de teljes mértékben sajnos nem tudják kiküszöbölni a kockázatot. Éppen ezért fontos a rendszeres orvosi kontroll betartása, ahol a képalkotó vizsgálatok segítségével figyelemmel kísérik az aneurizma méretének alakulását és szükség esetén - amennyiben az értágulat tovább növekszik - javasolják a műtét elvégzését.
A hasi aorta aneurizma otthoni kezelése a növekedésének lassítására és a szövődmények kockázatának csökkentésére összpontosít. A legfontosabb teendők otthon:
- Szedje a gyógyszereket az előírt módon, különösen a vérnyomáscsökkentő és koleszterinszint-csökkentő gyógyszereket.
- Rendszeresen ellenőrizze a vérnyomását, ha magas vérnyomása van.
- Kerülje a nehéz emelgetést vagy erőlködést, ami hirtelen megnövelheti a hasüregi nyomást.
- Kövessen egy szívbarát diétát, amely alacsony telített zsírtartalmú és alacsony nátriumtartalmú.
- Legyen fizikailag aktív, alacsony hatású gyakorlatokkal, például sétával.
- Kezelje a stresszt relaxációs technikákkal vagy tanácsadással.