Az orvosok, ápolók és egészségügyi dolgozók a filmművészet kedvelt alanyai, inspiráló vagy épp tragikus, az életet és a halált is kezükben tartó alakban jelennek meg a vásznon. Válogatásunkban a legizgalmasabb magyar “orvos-filmeket” szedtük össze az Anyák megmentőjétől, a múltja után kutató ápolónőn keresztül, az Istent játszó mentősökig, és még a 1930-as évekbeli doktort is megismerhetjük, aki a személyesen a Nagy Kaszással került szembe. Ezek az alkotások rávilágítanak az orvosi etika összetett kérdéseire és a gyógyítás mélységeire.
Modern Agysebészet és Szerelem: A Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre
Nemrég került mozikba a Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című film, melynek főhőse egy briliáns sebész, aki amerikai álom karrierjét adja fel magyar szerelméért.
Dr. Vizy Márta (Stork Natasa) idegsebész nagy megrökönyödést vált ki az idős osztályvezetőben, amikor beadja jelentkezését a budapesti kórházba - ugyanis eddig Amerikában, egy szakmai szinten vezetőnek számító kórházban dolgozott. De ahogy a főorvos is hamar kisakkozza, egy férfi áll a döntés hátterében. A nő egy New Jersey-ben tartott konferencián ismerte meg magyar kollégáját, aztán egy hónappal később, egy találkozó ígéretében visszatér Magyarországra. Csakhogy nem jön el, amikor pedig Márta megkeresi munkahelyén, úgy reagál, mintha még sosem látta volna a nőt. Horvát Lili filmje izgalmas rejtélyt támaszt, vajon valóság, vagy csak a nő képzelete szülte-e a korábbi találkozást.
Történelmi Orvosi Dilemmák a Filmvásznon
Dr. Morbidusz és a Halál félelme (1936)
Pályájának legkülönösebb kiszállásában van része az idős és elismert dr. Morbidusznak, akit az éjszaka közepén házhoz rendelnek egy különös, sziklák között tornyosuló épületbe. A doktor és asszisztense egy furcsa teremben találkoznak a beteggel, akiről kiderül, ő maga a Halál - akinek ráadásul halálfélelme van. A doktor megvizsgálja az idegent, és arra jut, nincs mese, műteni kell. Ekkor viszont előkerül a nagy dilemma: ha megszegné az orvosi esküt, és nem segítene a Halálon, talán mindenki más örökké élhetne.
Ahogy a 24.hu összefoglalójából kiderül, hogy Dudás László díszlettervező-rendező alkotása volt az első magyar film, amely az élőszereplős felvételeket animációval ötvözte. A baj csak, hogy senki sem láthatja. Az Amatőr Mozgófényképezők Egyesületének filmje, az 1936-os bemutatója óta nem került elő. Nagy kár, mert a néhány fenmaradt képkocka alapján egy német expresszionizmust idéző alkotásról van szó, amelynek nem sok párja akad a magyar filmtörténetben.
Semmelweis Ignác: Az Anyák Megmentője
Nemcsak az orvostudomány, hanem az egész emberiség örök hálával tartozik Semmelweis Ignácnak, a magyar orvosnak, aki elsőként jött rá arra, hogy a gyermekágyi lázat a fertőtlenítés hiánya okozza. Felfedezését kétkedve fogadták a kortársai, hosszú évek munkájába került, hogy elfogadtassa a tudományos világgal. Amellett, hogy nevét manapság orvos-egészségügyi egyetem őrzi, “az anyák megmentőjének” életét többször is feldolgozták filmen. Ezek közül a legkorábbi Tóth Endre (később André de Toth) alkotása, amely egyben az életrajzi filmes műfaj meghonosítója is hazánkban.
Semmelweis Ignác - Az igazság harcosa
Az Orvoslás Társadalmi Kérdései a Szocializmusban és Latinovits Zoltán
Elsőre meglepő lehet, hogy még az 50-es évek sematizmusában is készülhetett olyan film, amely az egészségügy problémáira próbált rávilágítani. Egy gyomorbántalmaktól szenvedő munkás, Tóth Gáspár (Molnár Tibor) kórházba kerül, de szerencsétlenségére az ügyeletes orvos, Málnási (Gábor Miklós) nem hajlandó bemenni a kórházba, inkább az asszisztensnőjével (Krencsey Mariann) töli az éjszakát. Tóth állapota rosszabbodik, de hiába tesz panaszt, a kórház dolgozói csalónak könyvelik el. Az orvosnak közben kezd kényelmetlenné válni az állapotos szeretője, kettejük dolgáról a párttitkár is tudomást szerez. A viszony tragédiába fordul, a hanyag orvos ügyei is felszínre kerülnek. Makk Károly filmje a Nagy Imre vezette demokratikus fordulat idején készült.
A szocializmusban az osztályharc az orvostársadalomban is jellemző volt, ennek a hiábavalóságáról szólt Jancsó Miklós második nagyjátékfilmje. A paraszti származású sebész, Járom doktor (Latinovits Zoltán) zsebébe diplomát tett a rendszer, belépőt kapott az értelmiségi körökbe. Amikor azonban a régi, polgári világhoz tartozó értelmiségi, Ádámfy professzor (Ajta Andor) bravúros és komplikált szívműtéttel sikeresen visszahoz egy beteget az élők sorába, Ambrus önmagába vetett hite meginog.
Etikai Határok és a Betegellátás Valósága
A Lelki Utazástól az Eutanáziáig
A túlsúllyal küszködő ápolónő, Fodor Piroska (Gábor Éva) is gyakran megfordul a hullaházban, mivel az egyetlen, talán még annál is kevésbé szívderítő helyen, a végstádiumú betegek elfekvőjén dolgozik. Otthon is munkahelyének ridegséghez fogható közeg várja, vőlegényét csak a lakás közepén felállított terepasztal érdekli. Ingerszegény életét egy Pál Adrienn nevű beteg érkezése borítja fel, akiről az ápolónőnek eszébe jut egy gyerekkori barátnője. Piroska fejében csak részletek vannak a lányról, akivel évtizedek óta nem találkozott, kutatása során a régi osztálytársak és ismerősök is csak hasonló töredékekkel tudnak szolgálni számára. A Pál Adrienn pszichológiai megközelítése miatt különleges road movie, az emlékezet szubjektív jellege és az énképünk törékenysége áll a középpontjában.
A mentőorvosok gyorsasága és szakértelme már azelőtt eldöntheti egy súlyos állapotban lévő beteg sorsát, hogy beérnek vele a kórházba. Ebben a mentőautóban az orvos (Rába Roland) higgadt rutinnal kezeli a legbrutálisabb eseteket, a sofőr (Keresztes Tamás) eszeveszett tempóban navigál a pesti éjszakában, a hozzájuk csatlakozó újonc (Ötvös András) viszont hamar szembesül vele, hogy társai maguk döntenek a páciensek túléléséről. Némi mellékesért cserébe illegális eutanáziában utaznak, így gyakrabban fordulnak meg egy kétes temetkezési vállalkozónál, mint a sürgősségi osztályon.
Stephanus doktor és a Vidéki Betegellátás
Egy nyugdíjba kényszerült fővárosi főorvos (Klaus Maria Brandauer) megrendülve szembesül a vidéki betegellátás állapotával, amikor elvállalja a körörvosi tisztséget rég nem látogatott szülőfalujában. Naiv rácsodálkozása miatt Stephanus doktor egy kicsit olyan, mintha Budapest helyett valamely nyugati országból csöppent volna bele a magyar egészségügybe, ám a helyi, korrupt polgármesterrel folytatott harca fájóan pontos kórkép napjainkról. Legutóbbi filmje nemcsak Szabó Istvánt hozta újra össze az Oscar-díjas Mephisto főszereplőjével és operatőrével (Koltai Lajos), hanem Andorai Péter, Eperjes Károly, Udvaros Dorottya és Kerekes Éva is visszaköszön korábbi alkotásaiból.
Válogatás Magyar Orvosfilmekből
| Film címe / Téma | Orvos/Egészségügyi Szereplő | Főbb témák / Dilemmák |
|---|---|---|
| Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre | Dr. Vizy Márta (idegsebész) | Szerelem, valóság és képzelet, szakmai karrier feladása |
| Dr. Morbidusz | Dr. Morbidusz | Halálfélelem, orvosi eskü, morális dilemmák |
| Semmelweis életrajzi filmek | Semmelweis Ignác | Gyermekágyi láz, fertőtlenítés, tudományos elfogadás |
| (Makk Károly filmje az 50-es évekből) | Málnási (ügyeletes orvos) | Hanyag orvosi munka, korrupció, társadalmi problémák |
| (Jancsó Miklós filmje) | Járom doktor (Latinovits Zoltán, sebész) | Osztályharc, önbizalom, értelmiségi lét |
| Pál Adrienn | Fodor Piroska (ápolónő) | Emlékezet, énkép, elszigeteltség |
| (Mentőorvosokról szóló film) | Mentőorvosok | Illegális eutanázia, morális határok, sürgősségi ellátás |
| (Szabó István filmje) | Stephanus doktor (főorvos) | Vidéki betegellátás, korrupció, nyugati-magyar kontraszt |
tags: #agysebesz #abortusz #latinovics