A Tosa Inu, más néven japán masztiff, egy impozáns megjelenésű kutyafajta, amely erőt és méltóságot sugároz. Eredetileg harci kutyaként használták, és bár mára őrzésben jeleskedik és hűséges családi barát, Japánban még mindig találkozhatunk vele a harci ringben. A Tosa Inu a kutyák szumó birkózójának is titulálják.
A Tosa Inu eredete és története
A Tosa Inu Japánból származik, ahol eredetileg harci kutyaként tenyésztették ki. A fajta a 19. században alakult ki, amikor különböző nyugati kutyafajtákat, például bulldogokat, masztiffokat, német dogokat és szentbernáthegyiket keresztezték a helyi shikoku inukkal. A japán masztiffként is ismert Tosa Inu szomorú múltra tekint vissza, hiszen eredetileg kutyaviadalokra tenyésztették a szigetországban. Japánban a kutyaviadalok története egészen a 14. századig nyúlik vissza. A shikoku inu egykor a japán arénák abszolút bajnoka volt, a nyugatiak érkezésével pedig külföldről is elkezdtek kutyákat behozni a szigetországba. A Tosa Inu a shikoku-ken és a nyugati fajták hibridjeként jött létre, miután az európai és más nyugati kereskedők masztiff-típusú harci kutyákat hoztak az országba. A XIX. század közepétől, amikor is a szamuráj harcosok korszaka véget ért, és Japán hosszú ideig tartó elszigeteltségi politika után meghirdette a modern időket, egyre több külföldi érkezett az országba, s ilyen módon új kutyafajták is kerültek Japánba. A hazai kutyákkal ellentétben ezek a fajták gyakran nagyobbak, harcosabb kedvűek és állhatatosabbak voltak. Ezeket a tulajdonságokat az akkoriban Japánban virágkorukat élő kutyaviadalok révén rendkívüli módon nagyra tartották. Egy, a japán kutyaviadalokra szánt hazai és jól átgondoltan kialakított kutya kifejlesztésére 1872-ben először egy shikoku kent kereszteztek egy bulldoggal. Ezt további keresztezések követték - mégpedig masztiff-fal (1874) és német rövidszőrű kutyával (1876). Vélhetően angol bullterrierek és bernáthegyik is részt vállaltak a tosza-fajta kialakulásában. Ugyan a tenyésztés célja egyértelmű volt: ideális harci kutyát akartak kitenyészteni, azonban ebben az időben meg nem folyt tervszerű tenyésztés. Csak a XX. század 20-as éveiben kezdtek a Tosa Inu kitenyésztéséhez célzottan nyugati kutyákat Japánba importálni. Ezen professzionális tenyésztési fáradozások egyik első sikereként jelölhető meg, amikor 1924-ben német dogok bekeresztezése történt meg. Japán az 50-es években erre a célra bordói dogokat is bevitt az országba, bár ezen fajta befolyása a tosza tenyészetre nem igazolható. A második világháború kitörése majdnem a fajta kipusztulását jelentette. A szigetország nehezen tudta élelmezni a lakosságát, nem hogy az átlagosan 68 kilogrammos harci kutyákat. A United Kennel Club 1998-ban ismerte el a Tosa Kent, és őrző fajtaként sorolja be. Az American Kennel Club nem ismeri el a tosát, de versenyezhet AKC társas eseményeken, például engedelmességi próbákon.
A Tosa Inu Japánból származik, ahol eredetileg harci kutyaként tenyésztették ki. A fajta a 19. században alakult ki, amikor különböző nyugati kutyafajtákat, például bulldogokat, masztiffokat, német dogokat és szentbernáthegyiket keresztezték a helyi shikoku inukkal.
A Tosa Inu, más néven japán masztiff vagy egyszerűen Tosa nevét eredeti tenyésztési helyéről kapta. A shikoku-ken fajtát először bulldogokkal, majd masztifokkal, német vizslákkal és német dogokkal keresztezték. Egyes beszámolók szerint a fajta megalkotásában bernáthegyik és bull terrierek is részt vettek.
A Tosa Inu az egyetlen kutyafajta a világon, amelyet csakis kutyaviadalokon való részvételre tenyésztettek, s amelyet Japánban a mai napig hivatalosan használnak viadalokra. Bár meg kell jegyeznünk, hogy a japán kutyaviadal, melynek gyökerei a XIV. századba nyúlnak vissza, össze sem lehet hasonlítania azokkal hajdani brutális és véres viadalokkal. Utóbbiak a XVIII. században főleg Angliában találtak lelkes publikumra, s manapság teljes joggal betiltottak. Ezzel szemben a japán küzdelmekben a kutyák inkább amolyan szumó-birkózók voltak, s ellenfelüket csakis lábaikkal és testükkel teríthették le. Az olyan agresszív magatartást, mint a morgás vagy harapás már akkoriban is kizárással büntették. Japánban a mai napig is ezeket a különleges rítusokat és cselekményeket követik.
A FCI (Fédération Cynologique Internationale) keretein belül a Tosa 260-as szabványszámon a dogfélék közé besorolt. Az FCI először 1964-ben ismerte el az újonnan kifejlesztett kutyafajtát, azonban az akkor megfogalmazott szabvány néhány pontban eltért a „Japan Kennel Klub“ szabványától. Míg a japán szabványban főként azokat a jellembeli sajátosságokat definiálják, amelyek a tosza harci kutya mivoltra predesztinálják. Az FCI jobban belemegy a részletekbe, s a harcra való alkalmasság mellett optikai szempontokat is figyelembe vesz. Egyébként a Tosa Inu fajtanevet - ami “toszai kutyát” jelent lefordítva -, a japán Tosa-han hűbérségből vette át a fajta; ez annak a területnek a neve, ahol az első tenyészkísérletek folytak. De a fajta “japán masztiff” vagy “Tosa harci kutya” néven is ismert.
Fajtastandard és megjelenés
A Tosa Inu impozáns megjelenésű kutyafajta, amely erőt és méltóságot sugároz. Testfelépítése robusztus, nagy, izmos kutyáról van szó. Az óriás kutyafajták közé tartozik, marmagassága 62-82 cm, a szukák valamivel kisebbek a kanoknál. A Tosa Inu jellegzetessége, nagy és széles feje, markáns arcvonásokkal. Szemei közepes méretűek, mandulavágásúak és mélyen ülnek, ami éber és intelligens tekintetet kölcsönöz. Fülei közepes méretűek és lelógnak, hozzásimulva a fej oldalához. Szőrzete rövid, sűrű, és egyenes.
A Tosa nagytestű kutya impozáns megjelenéssel és erős testfelépítéssel. Lógó fülek, szögletes arc és a tövénél vastag farok jellemzik. A fajta marmagassága nemtől függően minimum 55-60 centiméter, súlya 45-91 kilogramm között mozog.
Szőrzete rövid, kemény és sűrű. A bunda színe vörös, őzbarna, sárga, fekete és brindle (tigriscsíkos) verzióban fordul elő. Gyakoriak a fehér foltok a mellkason és a lábakon.
Rövid szőrzetéből adódóan pompásan érvényesül erős teste. Szőrzetének színe lehet vörös, fekete, falb (világos sárgás-barna), őszibarack vagy csíkos, de a meleg, erős vöröses színezet a leggyakoribb. Diszkrét fehér foltok a mellkason vagy a lábakon elfogadottak.
A Tosa Inu jelleme
A Tosa Inu veleszületett nyugodtságáról, csendes természetéről és rendíthetetlen engedelmességéről ismert. Nem jellemző rá, hogy hatalmas hangjával csődítené össze a szomszédságot. A családjával figyelmes, szeretetteljes, lojális és védelmező. Idegenekkel szemben tartózkodó, de nem agresszív az emberekkel. Más kutyáknak bölcs dolog távol tartaniuk magukat a tosától.
A tosát nyugalma, csendes természete és engedelmessége teszi kedvelt fajtává. Nyugodt, ugyanakkor nagyon éber, amely ideális őrző-védővé teszi. Impozáns megjelenése és erős testfelépítése őrzi harci múltját, de jelleme mára egyáltalán nem hordozza az agresszív jegyeket.
Családja körében a Tosa Inu csendes és szeretetteljes, erős köteléket alakít ki gazdáival és nagyon hűséges. Első találkozáskor az idegenekkel tartózkodóbb és óvatosan közelít. Biztonságérzetet és bizalmat kelt az emberekben.
A tosák rendkívül intelligens kutyák, akik mindent megtesznek azért, hogy gazdáik kedvében járjanak.
A Tosa Inu bátor, hűséges és védelmező természetéről ismert. Nagyon nyugodt és méltóságteljes kutya, amely jól viseli a stresszt és a nyomást. Bár harci kutyaként tenyésztették, a modern Tosa Inu általában békés és kiegyensúlyozott, feltéve, hogy megfelelően szocializálták és nevelték. Kiváló házőrző, mivel nagyon éber és védelmező, ugyanakkor családjához rendkívül kötődő és szeretetteljes.
A legcsöndesebbek a legbátrabbak: a szamurájok ezen mondása megdöbbentően találó Japán legnagyobb kutyafajtáját illetően is. A Tosa nyugodt, érzékeny kutya, fensőbbséges, már-már fejedelmi kisugárzással. Távolból teljesen pontosan megfigyeli, ami körülötte történik - anélkül, hogy idegesen vagy agresszívan reagálna. Ugyan ez az öntudatos óriás bátorságának és rettenthetetlenségének köszönhetően megbízható őrző kutya, mégis nyugalmat sugároz. A vad, hangos csaholás nem az ő formája. Az agresszív vagy hangos fellépésre nincs is szüksége a Tosa Inunak, hiszen erős-izmos alkata, mérete és súlya - egy felnőtt hím akár 90 kg-ot is nyomhat - éppen elegendő az elrettentésre. Vagyis ezért tulajdonképpen nem kell félnünk ettől a kutya-óriástól. Bár egyes országokban szerepel a veszélyes kutyafajták listáján, de alaptalanul egyáltalán nem agresszív vagy vérengző ez a japán harci kutya. A szükséges tiszteletet azonban meg kell adnunk neki, hiszen azt az udvarias távolságtartást, amit a Tosa Inu kinyilvánít, önmagával szemben is elvárja. Nem kedveli, ha kéretlenül hozzányúlnak, és rendkívül kényelmetlennek találja az idegenek érintéseit. Amilyen visszafogott idegenekkel szemben, ugyanolyan mértékű ragaszkodást tanúsít családjával szemben. Még ha eredendően japán harci kutyának is tenyésztették, és ezáltal jó adag dominanciát és öntudatosságot hordoz, kifejezett családias érzés is van a birtokában. Aki családi kutyaként tart egy tosát, következetesen neveli és szocializálja, csodálkozni fog, milyen hűséges és érzékeny tud lenni ez a gyengéd óriás. Az övéi körében érzi magát a legjobban, s különösen a gyerekekkel való bánásmódjában mutatkozik extrém türelmesnek és szeretetteljesnek.
Mindezek ellenére a Tosa mégsem az a kifejezett családi kutya. Hiszen tipikus türelme és higgadtsága ellenére a Tosa Inunak megvan a saját akarta. Mindez figyelemre méltó öntudatával, büszkeségével és megrettenthetetlenségével párosulva olyan kutyává teszi, amely nem egykönnyen illeszkedik a mi társadalmi korlátainkhoz és igényeinkhez. Feltétlenül korai és átfogó szocializációra van szüksége, valamint folytonos és konzekvens nevelésre, hogy a mi modern hétköznapjainkban el tudjon igazodni. Aki elegendő tapasztalattal bír, hogy szembenézzen ezekkel a kihívásokkal, s aki fizikailag is helyt tud állni ezzel a nagy és nehéz japán óriással szemben, olyan elképesztően hűséges társra lelhet a tosában, amely egész életében feltétel nélkül családja oldalán áll.
A Tosa Inu tartása és ideális környezet
A Tosa Inu nem való kis lakásba, nagy kerttel rendelkező otthonban érzi jól magát, amelyet magas, masszív kerítés vesz körül. Arra mindig figyelj, hogy a Tosa ne legyen udvari kutya, mert ez romboló viselkedéshez vezethet.
A tosák nem javasoltak lakásba - egy viszonylag nagy méretű, zárt kert elengedhetetlen ahhoz, hogy a fajta jól érezze magát. Legalább napi egy óra mozgásra és játékra, valamint edzési rutinra van szüksége annak érdekében, hogy szellemileg és fizikailag élénk és éber maradjon.
A tosák általában jól viselkednek a gyerekekkel, ha megfelelően nevelik és szocializálják őket, bár méretük miatt nem szabad felügyelet nélkül hagyni őket a család kisebb tagjaival. Más házi állatokat általában nem tűrnek meg maguk mellett.
Mivel a Tosa Inu nagy és erős kutya, amely nagy odafigyelést és szakszerű nevelést igényel, nem mindenki számára ideális választás. Azoknak ajánlott, akik tapasztaltak a kutyatartásban, és képesek következetesen és határozottan nevelni.
A Tosa Inu tartása szó szerint nehéz feladat. Ez a kutya már csak méreténél és súlyánál fogva is sportos és erős emberek kezei közé való, akik fizikailag képesek “megtartani” ezt a kolosszust. Egy tosanak kellő szabadban való mozgásra van szükségre, s egyértelműen nem városi lakásba való kutya. Séták során a legjobb végig pórázon vezetni ezt a dominanciára hajlamos kutyát, hiszen a többi kutyával - főként hímekkel - való találkozás nem mindig zajlik problémamentesen. Így azután gyerekek és törékenyebb emberek sohasem lehetnek magukban úton egy tosával.
Nevelés és szocializáció
Ha nyugodt, magabiztos kutyát szeretnél, akkor fontos, hogy ne sajnáld az időt és energiát, ha a Tosa Inu kölyök szocializációjáról és neveléséről van szó. Szerencsére a fajta intelligens, és könnyen képezhető engedelmes természete miatt. 10-12 hetes korától szocializáld kedvencedet! Fontos, hogy kölyökkorában elsajátítsa az alapvető engedelmességet!
A Tosa Inu kölyök szenvedélyes rágcsáló, és mérete miatt nagyobb kárt okozhat, mint más fajták kölykei. Ne engedd, hogy az egész házban szabadon mozogjon, amíg megbízható felnőtt nem válik belőle! A pozitív megerősítésen alapuló kiképzés ideális számára. Használd ki, hogy szeret a gazdi kedvében járni!
Feltétlenül korai és átfogó szocializációra van szüksége, valamint folytonos és konzekvens nevelésre, hogy a mi modern hétköznapjainkban el tudjon igazodni. Aki elegendő tapasztalattal bír, hogy szembenézzen ezekkel a kihívásokkal, s aki fizikailag is helyt tud állni ezzel a nagy és nehéz japán óriással szemben, olyan elképesztően hűséges társra lelhet a tosában, amely egész életében feltétel nélkül családja oldalán áll.
Még ha Ön fizikailag képes is az olykor 90 kg-os molosszere megfékezésére, feltétlenül kívánatos egy Tosa intenzív szocializációja és konzekvens nevelése. Csakis ebben az esetben tudja kezdetektől fogva kezelni és kézben tartani az állat pl. más hím kutyákkal szemben mutatott macsó megnyilvánulásait. A kutyának már kölyökkorában sok más kutyával kapcsolatba kell kerülnie, s meg kell tanulnia, hogy nem éri meg domináns módon viselkednie. Egy kölyökiskola, majd azt követően egy kutyaiskola látogatása nagyon javasolt. A tosával való harmonikus együttélés érdekében jó lehetőség a kísérő kutya vizsga letétele is.
Ápolás és egészség
A Tosa gondozásának fontos része a fog- és körömápolás. A fogakat ideális esetben naponta kell mosni a fogkőlerakódás megelőzése érdekében, a karmokat pedig legalább havi egyszer vágni kell. Bár a megfelelő mennyiségű időtöltés a szabadban általában természetes módon koptatja az állat karmát.
Fontos továbbá megjegyezni, hogy a Tosa hajlamos lehet a nyáladzásra. Ez teljesen természetes, de egyesek számára zavaró lehet.
A Tosa Inu szerencsére viszonylag egészséges fajtának számít, de a kutyusok hajlamosak lehetnek egyes betegségekre. A rendszeres állatorvosi ellenőrzések és a megfelelő gondozás segíthet minimalizálni a kockázatokat és biztosítani a Tosa általános jólétét.
Gyakori egészségügyi problémák
- Csípőízületi diszplázia: Ez egy örökletes rendellenesség, amelynek lényege, hogy a csípőízület vérellátása nem megfelelő. Ezért ezen a területen a combcsont felső területei károsodnak. A diszplázia eleinte sokszor tünetmentes, a kutyus idősödésével azonban gyulladás, fájdalom és sántítás alakulhat ki. Egyik legjellemzőbb tünete, hogy a kutya húzza a lábát.
- Gyomorcsavarodás (puffadás): Ez egy életveszélyes állapot, amely a nagytestű, mély mellkassal rendelkező kutyákat érintheti, különösen akkor, ha naponta egyszer, nagyobb mennyiségű ételt fogyasztanak, gyorsan esznek, és utána sok vizet isznak, valamint erőteljesen mozognak. A puffadás során a gyomor gázzal telik meg és gyomorcsavarodás alakulhat ki. A kutya nem tud böfögni vagy hányni, hogy megszabaduljon a gyomrában lévő felesleges levegőtől, és a vér normális visszaáramlása a szívbe akadályozottá válik. A vérnyomás leesik, a kutya sokkos állapotba kerül. Azonnali orvosi ellátás nélkül az állat meghalhat. Érdemes felfúvódásra gyanakodni, ha a kutyának kitelt a hasa, túlzottan nyáladzik és hányás nélkül öklendezik.
- Szemproblémák: A szemproblémák számos állapotot magukban foglalhatnak, beleértve a szürkehályogot, a zöldhályogot, a szaruhártyafekélyeket és még sok mást. A problémák különböző súlyosságúak lehetnek, és befolyásolhatják a kutya látását vagy általános szemegészségét. A tünetek közé tartozhat a vörösség, váladékozás, hunyorgás, homályos látás és viselkedésbeli változások. Néhány szemprobléma örökletes, míg mások sérülés, fertőzés vagy egyéb tényezők következtében alakulhatnak ki.
A Tosa Inu egészsége alapvetően nagyon robusztus. Még csak nem is ismertek fajtatipikus betegségei. Ahogyan minden más nagy testű fajtánál, a tosánál is gondot okozhat a csípőízületi diszplázia. Főleg a növekedés fázisában ügyelni kell arra, hogy fizikailag ne érje túlzott terhelés a kutyát. Ebben az időszakban tabuként kezelendő a hosszú közös joggingolás vagy a gyakori lépcsőmászás. Ezenkívül az is fontos, hogy a kutyának puha takarója ill. puha fekhelye legyen, mert a kemény padlózaton való huzamosabb fekvéstől könnyen alakulnak ki bőrkeményedések teste bizonyos felületein.
A csípőízületi diszplázia elkerülése érdekében a kutya tartójának mindig oda kell figyelnie a megfelelő kutyaeledelre is. Míg a kölyköknek még energiadús tápra van szükségük, addig kb. 6. hónapos kortól a túl gyors növekedés elkerülése érdekében egyre inkább csökkenteni kell az eledel energiasűrűségét. Hiszen ha a kutyák túl gyorsan növekednek, s csontjaik nem tudnak lépést tartani a gyors izomgyarapodással, és könnyebben fordulnak elő olyan ízületi problémák, mint a csípő- vagy könyökízületi diszplázia.
Extra tipp: A fenti betegségekre való hajlam miatt érdemes már kölyökkutya korban kisállat biztosítást kötni kutyusodra.
Táplálkozás
A Tosa Inu táplálása során fontos a megfelelő minőségű, kiegyensúlyozott táplálék biztosítása, amely fedezi a nagytestű kutya energia- és tápanyagszükségletét. A PetChef frissen főtt kutyaeledeleit Dr. Varga József állatorvos állította össze, aki a kutyák táplálkozására specializálódott. Ha kutyusodat igazán egészségesen szeretnéd etetni, esetleg válogatós, érzékeny gyomrú, hasmenéssel vagy hányással küzd, válaszd az Ünnepi malac eledelünket! Ez az eledel rendkívül ízletes, így kutyusod az utolsó morzsát is eltünteti majd a tálkájából. Kizárólag természetes, feldolgozatlan összetevőkből főzött eledelünket állatorvos állította össze - mindezt házhoz is szállítjuk Neked!
Ezenkívül a Tosa Inu semmi különös igényt nem támaszt táplálékát illetően. Egyformán szereti a húst és a halat, akár nyersen, akár megfőzve, akár száraz-, akár nedveseledel formájában. Azt azonban bele kell kalkulálnia a kutya tartójának, hogy a tosára gyorsan le tud rakódni egy kis zsír. Főleg ha az állat elődei között már voltak túlsúlyos példányok, különösen ügyelni kell a helyes eledelmennyiségre, s le kell mondani az étkezések közötti finomságokról.
Annak meghatározására, hogy mi és mennyi kerüljön a Tosa etetőtáljába, javasolt egy állatorvossal vagy táplálkozási tanácsadóval folytatott beszélgetés. Hiszen nemcsak az eledel mennyisége, hanem annak alkotóelemei és összetétele, az abban lévő ásványi anyagok mennyisége is nagy mértékben függ az adott állat rendkívül egyedi adottságaitól, olyan kritériumoktól, mint pl. a kor, súly, aktivitási fok és a tartási körülmények. “Normál” tartási feltételek között egy kifejlett, átlagos mozgásmennyiséget produkáló Tosa Inu hímnek mintegy 1,5 - 2 kg húsra és 500 g zöldségre van szüksége naponta.
Nagyon fontos, hogy a kutyának mindig álljon rendelkezésére friss ivóvíz. Mivel a Tosa ajkai túl nagyok, a kutya sokat nyáladzik, s főleg evés közben hosszú nyálcsíkok lógnak ki a szájából. A vizes tálját naponta többször ki kell öblíteni, mert különben könnyen helyet kaphatnak ott különféle baktériumok.
Kutyusod motiválása és jutalmazása a napi kapcsolatotok fontos része - ehhez jól jön néhány egészséges falat! Az izlandi tőkehal tallérok, izlandi farkashal- és tőkehal bőr rágókák tökéletes választás. Mindennapos használatukkal csökkenhet a barna foglepedék, fogkő, és javulhat a kutya lehelete is.
Mozgásigény
A Tosa Inu mérsékelt mozgásigényű kutya, de napi legalább egy óra intenzív mozgásra van szüksége, amely magában foglalhatja a hosszú sétákat, futásokat és szabadtéri játékokat. A Tosa Inu mentális stimulációja ugyanolyan fontos, mint a fizikai aktivitás. A kutyakiképzési rutinok beépítése a napi programba segíti a kutyát abban, hogy mentálisan is lefáradjon, és elkerülje az unalomból fakadó destruktív viselkedést. Az engedelmességi gyakorlatok, a trükkök tanítása és az intelligenciát igénylő játékok, mint például a rejtvények és az interaktív játékok, mind hozzájárulnak a Tosa mentális egészségéhez.
A Tosa Inu izmos, aktív kutya, ezért napi mozgásra van szüksége, hogy szellemileg és fizikailag is le legyen kötve.
A tosák hajlamosak lehetnek a súlygyarapodásra, ha nem kapnak elegendő napi mozgást. Rendszeresen ellenőrizd kutyád súlyát, és ha plusz kilókat tapasztalsz, csökkentsd az eledel mennyiségét és vidd többet mozogni!
Szaporítók és tenyésztők
Az első lépés a megfelelő Tosa Inu kennel kiválasztása. Sajnos a kutyák népszerűségének és az óriási keresletnek köszönhetően rengetegen szaporítanak a tekintélyes fajtatiszta Tosa Inu árak miatt. A szaporítókat pedig nem érdeklik a fajta érdekei és az sem, ha valamilyen genetikai betegség öröklődik a vérvonalon. Éppen ezért nem mindegy, milyen tenyésztőtől származik!
Mivel a Tosa Inu sok európai országban szerepel a veszélyes kutyák listáján, Dániában, Írországban és a svájci Wallisban bevitele és tenyésztése teljesen tiltott. Ezért ha egy Tosa Inu beszerzésén töri a fejét, először is már jó előre meg kell ismerkednie az országában érvényes szabályozással.
Miért TOSA INU? Miért választanának a csatorna készítői Tosa Inut?
Kutyakiállítások és események
A MEOE Miskolci Önálló Jogú Szervezete a kutyakiállítások rendezése terén is nagy hagyományokkal rendelkezik, hiszen a 2000-es éveket átlépve szinte majdnem minden évben megkapta a jogot az anyaegyesülettől nemzeti vagy nemzetközi kutyakiállítás rendezésére. A Marathon Dog Show a 2012-es évtől kerül megrendezésre, az addigi 2 x CACIB nemzetközi kutyakiállítás + 1 Holdvilág CAC kiállítással bővült, így a kutyakiállítások és a látogatók 2 nap alatt 3 kutyakiállításon vehetnek részt. 2025-ben a Marathon Dog Show megújult, 3 nap alatt 3 CACIB kiállítást kínál a tenyésztők, a kiállítók, és az érdeklődők számára.
A Magyarországon érvényben lévő állat-egészségügyi szabályzatnak megfelelően, az érvényes veszettség elleni védőoltás(ok) igazolása kötelező a kiállítás területére való belépés előtt! A kiállítók felelősséggel tartoznak kutyájuk biztonságáért, fizikai jólétükért a kutyakiállításokon. Tilos a kutyát olyan körülményeknek kitenni, amelyek veszélyeztetik testi épségét egészségét és komfortját. Ennek alapján tilos a kutyát autóban hagyni hideg vagy meleg időben, vagy bármilyen formában bántalmazni. A résztvevők a térképen kijelölt kiállítási, parkolási területeken és azon kívül is akként kötelesek viselkedni, hogy azzal saját vagy mások, vagy a résztvevő kutyák biztonságát, testi épségét ne veszélyeztessék vagy sértsék.
A kiállításra kizárólag 3 hónapos kort betöltött, és FCI származási lappal rendelkező kutyák nevezhetők be. A korhatár megállapításánál a bírálat napja az irányadó.
