Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben jelentős lépéseket tettek a családok támogatására és a gyermekvállalás ösztönzésére. A kormány célja egy munkaalapú és családalapú társadalom és gazdaság erősítése, amely az adórendszeren keresztül is elismeri a gyermekvállalás költségeit.
Az első Orbán-kormány már 1998-ban elindult ezen az úton a családi adókedvezmények és az otthonteremtési támogatások bevezetésével. A 2002 utáni baloldali kormányok ezeket az intézkedéseket gyakorlatilag megszüntették, így 2010-ben a kormányváltáskor a megkezdett munkát folytatni kellett.
A családi adókedvezmények és szja-mentességek fokozatos bevezetése
Az adórendszer átalakítása során számos intézkedést vezettek be a családok anyagi terheinek csökkentésére:
- 2011: A gyermekek utáni családi adókedvezmény újbóli bevezetése, kezdetben csak a személyi jövedelemadóból (szja) érvényesíthető.
- 2014: A családi adókedvezmény kiterjesztése a tb-járulékokra is.
- 2015: Az első házasoknak járó személyi jövedelemadó-kedvezmény bevezetése.
- 2016-2019: A kétgyermekesek családi adókedvezményének megduplázása.
- 2020: A négy- vagy többgyermekes anyáknak teljes szja-mentesség biztosítása.
- 2022: A 25 éven aluliak szja-mentességének bevezetése.
- 2023: A 30 év alatti anyák szja-mentességet kaptak, valamint a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékkal élő gyermekek után plusz családi kedvezményt vezettek be.
Az elmúlt 15 évben szinte minden évre jutott egy adócsökkentő intézkedés a családoknak, miközben a többi támogatást is folyamatosan szélesítették, bővítették. Ma már harmincféle különböző családtámogatási intézkedés van Magyarországon, amelyek a házasságkötéstől és a gyermekvállalás tervezésétől a gyermeknevelésen át az időskorig minden élethelyzetben elérhetők.
Gazdasági kihívások és a családtámogatások fenntartása
A családtámogatások folyamatos bővítése különösen jelentős eredmény annak fényében, hogy az elmúlt években előbb a Covid-járvány súlyosan negatív hatásai tépázták meg a világ gyakorlatilag minden nemzetgazdaságát, majd jött az ukrajnai háború, a szankciók és az energiaválság.
Az ukrajnai háború kitörése az egekbe szökő energiaárak miatt csak a háború első évében plusz 4000 milliárd forintjába került Magyarországnak. Ennek ellenére a kormány büszke arra, hogy ebben a rendkívül nehéz gazdasági helyzetben is nemhogy szűkítette, hanem folyamatosan bővítette a családtámogatásokat.
Magyar Péter bejelenti a Tisza-kormány első minisztereit - ÉLŐ
A kormány álláspontja világos: nem engedi, hogy a háború árát a magyar emberek és a magyar családok fizessék meg. Folytatják az elmúlt 15 év következetes családbarát politikáját. Ennek jegyében haladnak tovább a miniszterelnöki évértékelőn bejelentett új családi adócsökkentési programmal, amely minden eddigi adócsökkentést túlszárnyal.
Az Európa legnagyobb adócsökkentési programjának részletei
Az új program keretében a következő intézkedések lépnek életbe:
- 2025. július 1-jétől: Az első lépcsőben 50 százalékkal megemelik a családi adókedvezményt. Szja-mentes lesz a csecsemőgondozási díj (csed), a gyermekgondozási díj (gyed) és az örökbefogadói díj. Ennek köszönhetően a jogosultak átlagosan nettó 78 ezer forinttal több csedet, nettó 43 ezer forinttal több gyedet, és az örökbefogadó szülők átlagosan nettó 43 ezer forinttal több örökbefogadói díjat kapnak kézhez havonta. Az intézkedés körülbelül 40 ezer főt érint, költségvetési hatása 2025-ben 10 milliárd, 2026-ban 15 milliárd forint.
- 2025. október 1-jétől: Teljes szja-mentességet kapnak a háromgyermekes anyák.
- 2026. január 1-jétől: Megduplázzák a családi adókedvezményt. Szja-mentesek lesznek a 40 év alatti kétgyermekes anyák, valamint az átlagbér felett is szja-mentesek lesznek a 30 év alatti egygyermekes anyák. Eltörlik az átlagbérhez kötött felső összeghatárt a 30 év alatti anyák szja-mentessége esetén, és a 2023. január 1-je előtt született gyermekek esetében is biztosítják az szja-mentességet. Ez átlagosan 109 ezer forintot jelenthet havonta a családi kasszában, ami évente 1,3 millió forintot. A családi kedvezmény megduplázásával egy gyermek esetében a 30 év alatti édesanyáknál 129 ezer forint maradhat ott havonta átlagosan. Az intézkedéssel további 10-15 ezer olyan 30 év alatti anyának segítenek, akiknek magasabb a jövedelmük, vagy akiknek gyermeke 2023. január 1-je előtt született. Ez 2026-ban körülbelül 10 milliárd forintot jelent. Összességében körülbelül 35 ezer édesanya tud majd élni a 30 év alatti anyák szja-mentességével.
- 2027. január 1-jétől: A jövedelemadó-mentesség kiterjed a 40 és 50 év közötti kétgyermekesekre is.
- 2028. január 1-jétől: Az 50 és 60 év közötti kétgyermekes anyákra is kiterjed az adómentesség.
- 2029. január 1-jétől: A 60 év felettiekre is kiterjed.
Így 2029-től szja-mentes lesz minden 25 év alatti fiatal, minden 30 év alatti anya és minden 30 év feletti többgyermekes anya, valamint minden csedben, gyedben, örökbefogadói díjban részesülő szülő. A becslések szerint 2026-tól félmillió anya, 2029-től pedig 1 millió édesanya lesz szja-mentes Magyarországon.
A két- és háromgyermekes édesanyák esetében is havonta átlagosan 109 ezer forinttal számolnak, ami éves szinten 1,3 millió forint. Az adómentességhez hozzászámolva a családi adókedvezmény megduplázását, a 40 év alatti kétgyermekes édesanyák esetében 2026 januárjától ez 80 ezer forintot jelent pluszban, így havonta átlagosan körülbelül 189 ezer forinttal tudják segíteni a családokat. Háromgyermekes édesanyák esetében ez még nagyobb összeg, hiszen ott közel 200 ezer forint a családi adókedvezmény duplázása 2026. január 1-jétől, így akár 307 ezer forinttal tudják havonta átlagosan segíteni a családokat. Kétgyermekesek esetében ez évente 2 millió 300 ezer forint nagyságrendileg, háromgyermekesek esetében pedig 3 millió 600 ezer forint évente.
A csed, gyed és örökbefogadói díj szja-mentessége
A gyermeknevelés kezdeti időszakában járó ellátások is mentesülnek a személyi jövedelemadó alól a kisgyermeket vállaló családok anyagi biztonságának erősítése érdekében.
- Csed (csecsemőgondozási díj): A szülési szabadságon lévő kismamáknak, édesanyáknak a kieső jövedelmét pótolja. 2015. január 1-je óta kapják az anyák. 2021. július 1-jétől a csed mértéke 70 százalékról 100 százalékra emelkedett (csed100). A módosítás értelmében július 1-jétől a csed után már szja-t sem kell fizetni, így az édesanyák a korábbi bruttó keresetükkel megegyező csedellátásban részesülnek.
- Gyed (gyermekgondozási díj): A csed lejártát követően a gyermek kétéves koráig vehetik igénybe a szülők, ha az előírt biztosítási idővel rendelkeznek. 2014-ben vezették be a gyed extra intézkedéscsomagot, amely lehetővé tette a gyed és a gyes melletti, időkorlátozás nélküli munkavégzést, és a gyermekgondozási ellátások egyidejű folyósítását testvér születése esetén. Ikrek esetén meghosszabbították a gyed időtartamát egy évvel, és bevezették a diplomásgyedet is. 2020. január 1-je óta a nagyszülők és a nevelőszülők is jogosulttá válhatnak gyedre. A törvényjavaslat szerint a gyed valamennyi formájára kiterjesztik az adómentességet, és nemcsak az édesanyákat, hanem az édesapákat vagy akár a nagyszülőket is megilleti. Július 1-jét követően a gyedellátást mindössze 10 százalék nyugdíjjárulék terheli.
- Örökbefogadói díj: 2020. január 1-jétől bővült az ellátások köre. Az örökbefogadó szülők örökbefogadói díjra válhatnak jogosulttá, ha a gyermek életkora miatt csed- és gyedellátást már nem tudnak igénybe venni, és rendelkeznek az előírt biztosítási idővel. Az ellátás összege jelenleg is kizárólag szja-előleg levonásával jár. A javaslat szerint 2025. július 1-jétől az örökbefogadói díj is adómentessé válik, és semmilyen levonás nem terheli.
A 30 év alatti anyák szja-mentessége
A magyar családpolitika kiemelten támogatja azokat a fiatalokat, akik már a húszas éveikben gyermeket vállalnak. Ennek érdekében vezették be 2023-ban a 30 év alatti anyák szja-mentességét. Az szja-mentességet a gyermeküket 2023. január 1-je után szült, 30 év alatti anyák vehetik igénybe annak az évnek a végéig, amelyben a 30. életévüket betöltik. 2023. január 1-jétől 2024. decemberig több mint 20 milliárd forinttal tudták támogatni ezeket az édesanyákat. 2024 decemberében 22 ezer ilyen édesanya volt Magyarországon.
A törvényjavaslat lényege két pontból áll:
- 2026. január 1-jétől: A 30 év alatti anyák szja-mentessége esetén eltörlik az átlagbérhez kötött felső összeghatárt, és már a teljes jövedelmükre igénybe tudják venni az szja-mentességet.
- A 2023. január 1-je előtt született gyermekek esetében is biztosítani fogják a 30 év alatti édesanyáknak az szja-mentességet.
Fontos kiemelni, hogy a 30 év alatti anyák szja-mentessége a várandósság 12. hetétől egyébként már igénybe vehető.
Két- és háromgyermekes anyák szja-mentessége
Ez a módosítás a legtöbb anyát érinti. A két vagy több gyermeket nevelő anyák élethosszig tartó szja-mentességével a jelentős anyagi segítség mellett a kormány a megbecsülését és támogatását szeretné kifejezni az édesanyáknak és azoknak az anyáknak is, akik már felnevelték a gyermeküket. Ez a támogatás az édesanya és a gyermekek életkorától függetlenül igényelhető. A két- és háromgyermekes anyákat - a már 2020 óta szja-mentes négy- vagy többgyermekesekhez hasonlóan - a meglévő kiskorú és a felnőtt gyermekeik után megilleti a jövedelemadó-mentesség élethosszig, mindaddig, amíg dolgoznak.
Az szja-mentesség a munkával, keresőtevékenységgel szerzett jövedelmekből (munkabérből, vállalkozói jövedelemből, őstermelői jövedelemből, megbízási díjból) érvényesíthető. Az anyák havonta az adóelőleg-nyilatkozatuk útján hívhatják le az szja-mentességet, vagy utólag, az éves adóbevalláskor egy összegben.
| Gyermekek száma | Szja-mentesség bevezetése | Érintett anyák száma (becslés) |
|---|---|---|
| Négy vagy több | 2020 | ~55 000 |
| Három | 2025. október 1. | 200 000 - 250 000 |
| Kettő | 2026. január 1. (40 év alatt) | ~690 000 |
| Egy (30 év alatt) | 2023, kiterjesztés 2026. január 1. | ~35 000 |
A kétgyermekesek esetében 690 ezer édesanyáról beszélünk, míg háromgyermekesek esetében 200-250 ezer anyát érint. A négy- vagy többgyermekes anyák szja-mentességénél körülbelül 55 ezren vannak jelenleg.
Az ukrán állampolgárok családtámogatási jogosultsága
A veszélyhelyzetre tekintettel a 246/2022. Korm. rendelet változtatott azon a helyzeten, hogy a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező ukrán állampolgár nem volt jogosult táppénzre, baleseti táppénzre. Ennek értelmében a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező ukrán állampolgárnak a 2007. évi LXXX. tv. vagy a 2007. évi II. tv. szerinti szálláshelyét állandó lakóhelynek kell tekinteni. Ennek következtében, ha az ukrán állampolgár rendelkezik az adott ellátásra vonatkozóan a jogosultsági feltételekkel, részére táppénzt, baleseti táppénzt lehet megállapítani.
2023. december végén a 636/2023. Korm. rendelet módosította a 246/2022. Korm. rendeletet oly módon, hogy a 2023. december 31. napját követően született gyermek után csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) is megilleti az ukrán állampolgárt. Tehát a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező ukrán állampolgárok - a táppénzhez, baleseti táppénzhez hasonlóan - 2024. január 1-jétől jogosultak csed-re, gyed-re. A jogosultság elbírálásánál csak a Magyarország területén szerzett biztosítási időt lehet figyelembe venni.
Összehasonlítás más közép-európai országokkal
Csehország az Európai Unió második legnagyobb termékenységi rátájú országa lett 2021-ben, ahol már a kétgyermekesek is jelentős adókedvezményeket kapnak. Lengyelországban nem kötötték össze a szülők foglalkoztatását és a gyermektámogatást, ott annak az intézkedésnek van nagy sikere, hogy - bizonyos követelmények teljesülése esetén - minden gyermek után kap a szülő havonta ötszáz zlotyt, azaz több mint negyvenezer forintot.
Azonban ilyen mértékű és ilyen szerteágazó családtámogatási rendszer, mint amilyen hazánkban kiépült az elmúlt évtizedben, sehol máshol nem működik az unióban. A jövő évi költségvetésben is 3307 milliárd forintnyi lesz az adókedvezményekkel együtt számított családtámogatások összege, ami a 2010-es szint három és félszerese, a GDP 3,9 százaléka.
tags: #hany #szazolek #ukrajnaban #gyed