A császármetszés egy komoly hasi műtét, amely számos okból kifolyólag történhet. Manapság világszerte nő a császármetszés gyakorisága, és bár az esemény örömteli, a műtét jelentős fizikai megterhelést ró az anyára, és a regenerálódás folyamata is eltér a hüvelyi szülés után megszokottól.
A császármetszést - a tévhittel ellentétben - nem lehet kérni. Csak akkor indokolt, ha valamilyen okból a hüvelyi úton történő szülésnek nagyobb a kockázata, akár az anyára, akár a babára, akár mindkettőjükre nézve. Biztosan császármetszést terveznek, ha a várandós egészségi állapota nem teszi lehetővé a hüvelyi szülést, például súlyos betegség, korábbi baleset vagy a terhesség alatt kialakult veszélyeztetett terhesség miatt.
A műtéti eljárás indokolt lehet:
- Az anyának olyan alapbetegsége miatt, ami kizárja a sikeres természetes szülés lehetőségét (pl. bizonyos májbetegségek, veleszületett testfelépítési problémák, méhen végzett előzetes műtét).
- Ha a magzatnak olyan, már méhen belül felismert alapbetegsége vagy állapota van, amely a hüvelyi szülés során a magzat egészségkárosodásához vezethet.
- Ha mind az anya, mind a magzat egészségét, akár életét is veszélyezteti a hüvelyi szülés.
A császármetszés típusai
A császármetszés lehet tervezett (programozott) vagy sürgősségi.
- Programozott császármetszés: Akkor történik, ha a jövőben várhatóan nagy eséllyel következhet be egészségkárosodás, így ennek megelőzése érdekében végzik el az eljárást. Általában a terhesség betöltött 39. hetében történik, megfelelő kivizsgálás és műtéti előkészítés után. Előfordulhat, hogy a tervezett császármetszés időpontja előtt indul meg a szülés, és a műtét indoka még fennáll.
- Sürgős, illetve azonnali császármetszés: Általában azzal kezdődik, hogy a szülést vezető szülészorvos elrendeli a császármetszést. Ezután értesítik a műtőt és az altatóorvost. Eközben a szülésznő és a műtő személyzete a kismamát a lehető leggyorsabban előkészíti. Az orvosi döntés és a baba kiemelése között ilyenkor nem telhet el sok idő, maximum fél óra.
Érzéstelenítés és előkészületek
A császármetszések több mint 90 százalékát ma már gerincközeli (spinális) érzéstelenítésben végzik, csak ritkán, főleg sürgős esetben történik teljes altatásban a műtét. Bármelyik érzéstelenítésről legyen szó, fájdalmat egyáltalán nem érez az anya a beavatkozás alatt.
- Gerincközeli érzéstelenítés: Ebben az esetben a kismama melltől lefelé érzéketlen a fájdalomra, de érezhet tompa húzást, vonást a műtét alatt, végig eszméleténél van és kommunikatív, láthatja babáját közvetlenül a születése után. A spinális érzéstelenítés kevesebb kockázattal jár, a kismama megéli gyermeke születését, hallja a felsírást, közvetlenül a megszületést követően láthatja, időnként meg is simogathatja gyermekét.
- Teljes altatás: Altatás esetén a műtét teljes időtartama alatt a kismama nincs tudatánál, mesterségesen van lélegeztetve. Altatás során az anyánál is gyakrabban fordulhatnak elő általános altatási szövődmények. Bizonyos esetekben a gerincközeli érzéstelenítésre orvosi ok miatt nincs lehetőség, ezt ilyenkor altatásban végzik a császármetszést.
A császármetszés előkészítése minden esetben a szülőszobán történik, a császárműtő is itt található. Célszerű, ha a műtét előtt legalább 6 órán belül nem fogyaszt sem ételt, sem italt a kismama. Az előkészítés során az altatóorvos tájékoztatja a kismamát a fájdalomcsillapítás lehetőségeiről, illetve ha szükséges, akkor az altatásról.
A hasi katéter: invazív, de elkerülhetetlen
A császármetszést megelőzően az egyik legtöbb kérdést felvető téma a húgyhólyag katéterezése szokott lenni a (leendő) anyukák körében. A hólyagba állandó katéter kerül felhelyezésre, a vizelet folyamatos elvezetése, és a hólyagsérülés kockázatának csökkentése céljából. A katéter rendszerint a műtét másnapján kerül eltávolításra.
Mi is az a hólyagkatéter?
A hólyagkatéter egy invazív, elkerülhetetlen eszköz a hasi műtéti beavatkozás kezdetét megelőzően, azért, hogy a hólyag üres legyen, teltsége ne akadályozza a műtéti folyamat átláthatóságát, a szükséges szervek elérhetőségét, a méh összehúzódását. Biztosítja a vizeletürülés szabályozását is, mely a deréktól lefelé való átmeneti érzéketlenség miatt is elengedhetetlen és jelzője lehet a korai és akár későbbi posztoperatív műtéti szövődményeknek, a páciens általános állapotának.
A császármetszést megelőzően a latexből/szilikonból készült, legtöbbször 12Fr vagy 14Fr méretű, állandó katéter, úgynevezett Foley-katéter felhelyezése történik. Ezek átmérője 4-5 mm, melynek ballonja pedig egy 5-10 ml folyadékkal felfújt gömb lesz.
Mielőtt felhelyezik a katétert
Felhelyezést megelőzően nagyon fontos, hogy az ellátó személyzet a lehetőségekhez mérten nagy hangsúlyt fektessen az intimitásra, akkor is, ha az édesanya aktívan vajúdik, és látszólag nincs jelen, illetve akkor is, ha rutinszerűen programozott beavatkozást készít elő. Ehhez érdemes minden anyukának ragaszkodnia, és ahhoz, hogy megfelelő tájékoztatást kapjon, arról, hogy mi és miért fog történni, mire számíthat, hiszen legtöbbször egy szülőnő az élete során először tapasztalja meg ezt a folyamatot és az ezzel járó esetleges kellemetlenségeket. A katéter felhelyezését csak a legszükségesebb helyzetek indokolják - a császármetszés az egyértelműen ilyen körülmény.
Hogyan történik a katéter felhelyezése a gyakorlatban?
Legkésőbb közvetlenül a műtét kezdetét megelőzően helyezi fel két személy, annak érdekében, hogy a fertőzés kockázata minimálisra csökkenjen. Több ellátóhelyen ez a műtétet megelőzően fél órával történik az előkészítő helyiségben/vajúdóban, máshol közvetlenül a gerincközeli érzéstelenítő beadását követően, a műtőasztalon, hogy minél kevésbé legyen kellemetlen érzés a várandós számára.
A térdben felhúzott és egymástól eltávolított lábak helyzete a legideálisabb a katéterezéshez. Minél lazább helyzetben sikerül mindezt kivitelezni, annál könnyebb és gördülékenyebb mindenkinek a folyamat. Az egyik szakszemélyzet (leggyakrabban szülésznő) steril kesztyűt húz, segítője steril törlést kínál neki, esetleg ő fertőtlenít a szeméremtesten, mely hideg érzés lehet. Sok helyen ez az ismert povidon-jódos oldattal történik, így gyakran felteszik az édesanyának a kérdést: van-e ismert jódérzékenysége. A behatási időt követően a katéterezést végző személy a szeméremajkakat széttárja, és felülről lefelé irányuló mozdulattal törlést végez (három alkalommal, újabb és újabb steril törlőket alkalmazva) a csiklótól a végbél irányába, ez utóbbit nem érintve.
Ezután a segítő a steril katétert a kezébe kínálja a csomagolásból, és egy, a húgycsőnyíláshoz irányított érintés után, síkosságot segítő anyag használatával, jó nagy sóhajra kérve a várandóst, felvezeti pár centiméter hosszan az eszközt. Amint ez a hólyagba érkezik (nők esetén 3-5 cm a nyílástól, ellenben a férfiak 15-20 cm vezetékével) a katéterre csatlakoztatott zsák irányába megindul a vizelet ürülése, és a segítő felfújja/tölti a katéter addig láthatatlan ballonját fiziológiás sóoldattal, mely biztosítja, hogy az a helyén maradjon eltávolításig. A zsák a hólyagtól lejjebb kerül, biztosítva a megfelelő ürülés lehetőségét. Ha érzéstelenítő előtt történik a beavatkozás, olykor kellemetlen, folyamatos vizelési ingert érezhetünk, hiszen az idegen eszköz folyamatosan irritálja a húgyvezeték falait. Ez természetes ebben a helyzetben.
A műtét menete
Maga a műtét fél-egy órán át tart, átlagos ideje 30-40 perc. A műtét előtt intravénás kanül (branül) kerül behelyezésre a karjába, mely általában a műtét után 24-48 órával kerül eltávolításra. A hasfal fertőtlenítése után a has bőrén a behatolás köldök alatti alsó középső metszéssel, vagy a fanszőrzet feletti bőrön ívelt harántmetszéssel történhet. A leginkább használatos módszer manapság a „bikinimetszés”, ami később alig látszik majd.
A bemetszés egyúttal a különböző vastagságú bőr alatti zsírszövet átmetszését is jelenti, a hasfalat képző izmokat borító erős kötőszövetes lemezig. A hasizmokat sohasem vágjuk át, ezért a műtét után 6 héttel már akár a tornát is el lehet kezdeni. A méhfalon ejtett bemetszéssel megnyílik a méhüreg. A bemetszést a szülész két kezének ujjaival 10-12 centiméternyire tompán széthúzza, elkerülve így a fal nagyobb ereinek esetleges átmetszését és a vérzést.
A nyíláson enyhén görbített ujjakkal az elöl fekvő rész (legtöbbször a koponya) és a mellső méhfal mentén mélybe nyúlva kibillenti, aláfogja és kihúzza a magzatot a méhseben át. A magzat kiemelése során a hasfalra nyomást gyakorolnak, melyet érezhet.
A kiürült méh gyorsan összehúzódva segíti a lepény leválását, amelyet a köldökzsinór húzásával vagy a bekötött infúzióval is adható gyógyszerekkel is elősegíthet a szülést levezető orvos. Miután tapintással ellenőrizte annak ürességét, a méhfal sebét összevarrja felszívódó varratfonallal. A hasi seb és a bőr közben rétegesen zárásra kerül. Néha szükség lehet vékony szilikoncső (drén) behelyezésére a hasfalba, a sebváladék elvezetése céljából, ami általában 24 órával a műtét után kerül eltávolításra.
A baba a császármetszés után
Császármetszés esetén a magzat megszületése után megtörténik az újszülött elsődleges vizsgálata és az Apgar-teszt elvégzése. Ez alatt az apa a kórházban érvényben lévő gyakorlat szerint vagy az újszülöttellátóban, vagy a műtő területén várja a műtét végét. A műtét során az újszülöttet minden esetben gyermekorvos látja el, de ezt követően a szülésznő azonnal megmutatja az édesanyának.
Csak ha az újszülött szoros megfigyelésére van szükség, akkor viszik fel a csecsemőosztályra, alaphelyzetben a szülőszobán tartózkodó, apa vagy kísérő kapja meg a gyermeket, amíg a műtét befejeződik. Műtét után mindig biztosítunk lehetőséget a családnak az első közös percekre illetve a közös fotózkodásra.
A császármetszés utáni lábadozás és felépülés
A császármetszésből való felépülés fokozatosan zajlik. Közvetlenül a császárműtét után a műtét utáni megfigyelőbe tolják be, ahol általában 2-4 órát kell eltöltenie attól függően, hogy altatásban vagy gerincepidurális érzéstelenítéssel történt-e a műtét.
Közvetlenül a műtét után
A megőrzőben az életjeleket, a vérnyomást, a pulzust, a vizeletet, a méh állapotát (mennyire húzódott össze), valamint a vérzés mennyiségét (hasseb, méh) is rendszeresen ellenőrzik. A méh összehúzódásával akár már ekkor is tapasztalhat utófájásokat. Császármetszés után a fájdalomérzet fokozatosan, órák alatt tér vissza, először a lábakban megjelenő bizsergéssel, így általában már a műtét után az anyuka kap fájdalomcsillapítót.
Az első napokban és hetekben
Az őrzőből a szobájába átkerülve számítania kell arra, hogy a katétert általában csak a műtét utáni napon távolítják el, illetve előfordulhat, hogy infúziót kap majd mindaddig, míg a belei újra dolgozni kezdenek. A hólyagkatétert minimum 24 óráig fenn hagyjuk. Amikor a katéter eltávolításra kerül, nem kell megijedni, ha utána még nehezen jön a vizelési inger a korábban tapasztaltakhoz képest, idővel újra bejáratódik a ’rendszer’, érdemes picit préselni inger hiányában is. Égni és/vagy csípni fog, amikor először mész vécére, de az is lehet, hogy a kapott katéter miatt sosem fogod úgy érezni, hogy teljesen sikerült kiürítened a húgyhólyagod.
A legjobb tanács a felépüléshez, hogy kezdjen el mozogni, amilyen gyorsan csak tud! Érdemes először oldalra fordulni és úgy felülni, nem hasizomból próbálkozni. A mozgás korai elkezdése felgyorsítja a felépülést, és a mélyvénás trombózis elkerüléséhez is hozzájárul. Az első napokban még géz fedheti a sebet, és előfordulhat, hogy egy speciális cső vezeti el belőle a felgyűlt folyadékot. A seb környéke érzékeny lehet, látszódhatnak a varratok vagy kapcsok, amelyek pár napon belül eltávolításra kerülnek, vagy felszívódnak.
Amíg a seb teljesen be nem gyógyul, kerülnöd kell a nyújtózkodást, hajolgatást, elfordulást, rázkódást, és a babádnál nehezebb dolgok emelgetését. Az első két hétben felejtsd el a mosott ruhák cipelését, a porszívózást, a mosogatógép kipakolását is.
Székrekedés és fájdalomcsillapítás
Székrekedéssel is találkozhatsz: részben a terhességi hormonok miatt. A csípő ringatózása segíthet ezen, ahogy a magas rosttartalmú ételek fogyasztása is, például a szilva, a sárgabarack, a lenmag. Tartózkodjon a szénsavas, túl meleg vagy túl hideg italok fogyasztásától, mivel ezek bélgáz képződésre hajlamosíthatnak.
A műtét után fájdalmat fog érezni, aminek csillapítása szintén fontos, hiszen minél kevesebb fájdalmat érez, annál hamarabb tud felkelni és járkálni, ami a gyors császármetszés utáni felépülés egyik kulcsa. Noha a gyógyszerek átkerülnek az anyatejbe, és az egyik ajánlott a szoptató anyák számára, a másik nem, ezért kérje ki orvosa vagy gyermekorvosa tanácsát, mielőtt bármit bevenne.
A császármetszés heg és gyógyulás
A heg körüli idegek regenerálódása akár egy évig is eltarthat. Néha előfordul, hogy a heg egyenetlenül gyógyul, így az egyik oldalon duzzadtabb és érzékenyebb is lehet a seb. Évek alatt sokat fog halványulni, ám sajnos előfordulhat, hogy teljesen nem tűnik el. A seb körül viszketést és érzéketlenséget is tapasztalhatsz.
A hasi sebet az első napokban nem szükséges kezelgetni, a kötést is csak akkor kell cserélni, ha teljesen átázna vagy esetleg átvérezne. Fontos, hogy rendszeresen ellenőrizze a sebet, hogy mielőbb jelenthesse azokat a változásokat orvosának, melyek fertőzésre utalnak.
Érzelmek a császármetszés után
Az újdonsült anyukákat heves érzelmek egész sora önti el a szülést követő napokon, ami teljesen normális reakció. Lehet, hogy félt, mikor azt mondták, császármetszésre van szüksége, mert valami nincs rendben a babával. Érezhet csalódottságot is a szülés módja vagy a történtek miatt, vagy, mert bizonyos dolgok, melyeket eltervezett, és a hüvelyi szülésnél magától értetődőek, a császármetszés miatt nem történhettek meg (pl. a baba szoptatása a születés után, apa általi köldökzsinór elvágás stb.) Ne aggódjon, ezek az érzések teljesen normálisak! Fontos felismerni, hogy ezekkel az érzésekkel ugyanúgy foglalkozni kell, mint a fizikai gyógyulással.
Ha bármilyen kérdés merül fel a császármetszéssel kapcsolatosan, fontos, hogy a kismama beszéljen a jelen lévő orvossal, szülésznővel vagy nővérrel.
tags: #csaszarmetszes #hasi #kateter