A lombikprogram, más néven in vitro fertilizáció (IVF), egy orvosi eljárás, amely lehetővé teszi a gyermekvállalást azok számára, akik természetes úton nem képesek teherbe esni. Ez a technológia már több mint négy évtizede létezik, azóta pedig milliók számára hozott reményt és boldogságot világszerte. A lombikprogram működése több lépésből áll, és a folyamat során a petesejt érése, valamint a tüszők állapota kulcsfontosságú szerepet játszik a sikerességben.
Mi az a tüsző, és milyen szerepe van a petefészek működésében?
A tüsző - vagy follikulus - a petefészek önálló szerkezeti egysége, amely egy éretlen petesejtet és a körülötte lévő támogató sejteket tartalmaz. Feladata, hogy a petesejt érését hormonális és sejtszintű folyamatokon keresztül előkészítse, majd ovulációkor lehetővé tegye annak felszabadulását.
A petesejt túl kicsi ahhoz, hogy ultrahanggal látható legyen, átmérője mindössze 0,1-0,2 mm. A tüszők viszont jól nyomon követhetők, különösen az antrális és a domináns tüszők. A tüszőméret változását követő sorozatos ultrahang vizsgálatot hívjuk follikulometriának.
A primordiális tüszők <0,03 mm-esek, a primer tüszők 0,05-0,1 mm közöttiek, a szekunder tüszők 0,2-0,4 mm-esek. Az antrális tüszők 2-10 mm-esek, már ultrahanggal láthatók, míg a domináns tüsző 16-25 mm-re nő az ovuláció előtt.
A domináns tüsző az lesz, amelyik a leggyorsabban növekszik, a legtöbb ösztrogént termeli és a legérzékenyebben reagál az FSH-ra. A többi tüsző visszafejlődik, miközben a kiválasztott tovább érik.
Lombiknál a 2 mm feletti tüszők láthatók és befolyásolják a stimuláció eredményét. Az antrális tüszők száma (AFC) és az AMH-szint jelzi, hány petesejtre számíthatunk.
Hogyan változik a női tüszők száma életünk során?
A legtöbb tüsző még magzati korban van jelen, kb. 6-7 millió. Születéskor már csak körülbelül 1 millió, pubertáskorra pedig 300-400 ezer marad. A női élet folyamán mindössze 400-500 tüsző jut el az ovulációig. A készlet folyamatosan fogy, és nincs olyan módszer vagy étrend-kiegészítő, amely képes lenne ezt megállítani.
Téves az a gondolat, hogy fogamzásgátló tabletta szedése alatt - mivel gátolt az ovuláció - megáll a tüszőállomány csökkenése. A tüszők száma meghatározott, véges. A női élet során kb. 400-500 tüsző érik meg ténylegesen annyira, hogy petesejtet bocsásson ki.
Bár fogamzásgátló szedése mellett nincs ovuláció, a tüszők természetes módon akkor is elsorvadnak. A tabletta tehát nem tartja meg a tartalékot, a tüszők száma tovább csökken a szedés ideje alatt is.
A lombikprogram lépései és a petesejt szerepe
A lombikprogram egy utazás, amelynek minden lépése közelebb visz titeket ahhoz, hogy a családotok bővüljön. Az első állomás ezen az úton az alapos kivizsgálás, amelynek során mindkettőtöket megvizsgálnak, hogy pontosan kiderüljön, mi okozhatja a infertilitást.
1. Előkészületek és vizsgálatok
A kivizsgálás során a nőknél hormonális és anyagcsere profil elemzése, ultrahangos vizsgálatok történnek, és ellenőrzik a petevezetékek átjárhatóságát. A férfiaknál a spermiumokat vizsgálják meg alaposan - nemcsak a mennyiségüket, hanem azt is, hogy mennyire mozgékonyak és milyen az alakjuk. Fontos, hogy a férfiak hormonális és anyagcsere háztartása is ellenőrizve legyen, hiszen az befolyásolja a spermiumok minőségét. A spermiumok funcionális vizsgálata során pedig azért fontos hogy a jó minőségű DNS kerüljön az embrióba (DNS fragmentációs teszt) és megfelelő érettségű spermium termékenyítsen (HBA teszt).
A petefészkek funkcionális vizsgálata: a ciklus 2-4. napja között (FSH, LH, ösztradiol, prolaktin, TSH) és/vagy ciklustól függetlenül anti-Müller hormon (AMH) és/vagy antralis folliculus-szám (AFC) ultrahangos meghatározása. Méhüreg alaki alkalmasságának vizsgálata, hüvelyváladék vizsgálata: szűrés Chlamydia trachomatis baktériumra, indokolt esetben teljes bakteriológiai vizsgálat, spermiumvizsgálat, méhnyakrákszűrés (cytológia), emlő ultrahang (40 év alatt), mammográfia (40 év felett), szerológiai vizsgálat: a pár mindkét tagjánál egy éven belül hepatitis B, C, RPR (szifilisz), illetve HIV-szűrés, rubeola-szűrés és a pár nőtagjánál vércsoportvizsgálat, belgyógyászati kivizsgálás krónikus belgyógyászati probléma fennállása esetén, mely a teherbeesést, terhességet befolyásolhatja, a petesejtleszíváshoz szükséges minimális kivizsgálás, egy hónapon belüli vérkép vizsgálat végzése javasolt.
2. Petefészek stimuláció
Miután az előzetes vizsgálatok lezárultak és készen álltok a következő lépésre, jön a petefészek stimuláció időszaka. Ez egy izgalmas, bár egy kicsit intenzív szakasz, hiszen ilyenkor a cél az, hogy a petefészkek több érett petesejtet termeljenek. A természetes ciklus során általában csak egy petesejt érik meg, de itt most arra törekszünk, hogy több petesejt is készen álljon a megtermékenyítésre.
A stimuláció hormonális gyógyszerekkel történik, amelyek arra ösztönzik a petefészkeket, hogy aktívabbak legyenek. Ez a folyamat néhány naptól akár két hétig is eltarthat, és közben rendszeres ultrahangvizsgálatokkal, valamint vérvételekkel ellenőrzik, hogy minden jól halad-e. Ezek a vizsgálatok azért fontosak, mert így bizonyítható, hogy a petesejtek megfelelően fejlődnek és a legjobb eséllyel indulhatnak útnak.
Amikor a lombikprogram működése során az orvosok úgy látják, hogy a petesejtek már majdnem készen állnak, egy speciális hormoninjekcióval elindítják a végső érési folyamatot. Ez az utolsó lépés ahhoz, hogy a petesejtek készen álljanak a következő, nagyon fontos szakaszra: a megtermékenyítésre.
A stimuláció célja, hogy egyidejűleg több petesejt is megérjen, így több kerülhet később leszívásra, illetve megtermékenyítésre. A stimulációs protokollnak minél inkább testreszabottnak kell lennie, figyelembe véve az életkort, testsúlyt, hormonvizsgálati eredményeket, és így tovább.
A stimulációt legtöbb esetben előkezelés előzi meg, ami történhet fogamzásgátló tabletta szedésével (14-28 nap) vagy napi adagolású injekciókkal - ennek az a célja, hogy felkészítse a petefészket a stimulációra. Az előkezelés javíthatja a sikeres kezelés esélyét, valamint csökkentheti a petefészek túlstimulációs szindróma és a petefészek ciszták kockázatát.
Hosszú protokoll esetén a menstruációs ciklus 21. napja körül kezdődik a petefészek injekció-kúrával történő nyugalomba helyezése. Ez általában egyféle injekció, amit naponta kell beadni, legalább 10 napon keresztül. Vérvétellel ellenőrzik, hogy mikor is kezdődhet a petefészek stimulációja a hormoninjekciókkal (FSH és LH). Kétnaponta végzett vérvétel és ultrahangvizsgálat segítségével követik a tüszők növekedését és amikor elérik a megfelelő méretet, akkor jön az utolsó injekció, ami 35-36 órával előzi meg a petesejtleszívást. A hosszú protokoll kb. 22-24 napig tart.
Rövid protokoll esetén az előkezelés elmarad és a menstruáció 2-3. napján, ultrahangvizsgálat után egyből a stimuláció kezdődik. Csak az első, megfelelő méretű tüszők megjelenése után kerül sor újabb injekciós készítmény alkalmazására, az idő előtti tüszőrepedés megelőzése céljából. A rövid protokoll kevesebb injekcióval jár, és rövidebb ideig, kb. 10-12 napig tart.
A lombikbébi kezelés során arra törekszünk, hogy hormonkezeléssel több petesejt keletkezzen, mert a sejtszám növelésével a megtermékenyült petesejtek száma és a beültetésre alkalmas embriók száma is növelhető. Egy darabig. Ha friss beültetésre, úgynevezett „embriótraszferre” törekszünk, akkor az ebből létrejövő születések száma arányosan nő a megtermékenyült petesejtek számával, addig, amikiem ez a szám eléri a 20 petesejtet. 20 és 25 petesejtszám között a várandósság esélye nem változik - ez az úgynevezett „plató-fázis” -, azonban 25 feletti petesejtszám felett a sikerarány csökken.
A policisztás ovárium szindrómában (PCOS) szenvedő pácienseknél a stimuláció során keletkezett petesejtek magas száma a minőséget ronthatja. Ezáltal mind az érett petesejtek aránya, mind a termékenyülés és embriófejlődés nehezített.
3. Petesejtleszívás (oocita punkció, OPU)
Amikor a petesejtek elérték a megfelelő érettséget, elérkezik a petesejtleszívás, más néven a punkció ideje. Ez az a pillanat, amikor a lombikprogram működése során véghezvitt kezelések meghozzák a gyümölcsüket. Az eljárást altatásban végzik, így kényelmesen és fájdalommentesen zajlik. Az orvosok egy hosszú, vékony tű segítségével, ultrahangvezérléssel szívják le a petesejteket a petefészekből - ez a folyamat gyors és rövid.
Eközben a párod spermium leadása is megtörténik, majd laboratóriumi körülmények között előkészítik őket a megtermékenyítésre. Ha a spermiumok minősége nem lenne megfelelő, akár donor spermiumot is fel lehet használni, hogy a lehető legjobb eséllyel indulhasson a megtermékenyítés.
A petesejtleszívás majdnem mindig altatásban történik, így nem jár fájdalommal és biztonságosabb is. Az altatás nyugodt körülményeket teremt, aminek köszönhetően sokkal kisebb a petefészek körül található szervek sérülésének a kockázata.
A leszívásra reggel, az előre megbeszélt időpontban kell menned, éhgyomorra. Előkészítenek téged az altatásra, majd következik a petesejtleszívás. A hüvelybe vezetnek egy ultrahangfejet, amire egy tű van erősítve (ez a punkciós tű) - ennek segítségével a hüvelyboltozaton keresztül a tüszőkben lévő tüszőfolyadékot leszívják.
A tüszőfolyadékot steril csövekbe helyezik, majd mikroszkóp alatt megkeresik benne a petesejteket, amelyeket tápoldatba, szövettenyésztő edénybe helyezve inkubátorban tárolnak. Ez az ivarsejtek és embriók fejlődése számára megfelelő körülményeket biztosít.
A petesejtek leszívása a lombik eljárás egyik legfontosabb lépése, hiszen ennek segítségével nyílik lehetőség az “in vitro” megtermékenyítésre, azaz a petesejt és a hímivarsejt egyesítésére laboratóriumi körülmények között. A petesejtleszívást számos vizsgálat, valamint gyógyszeres előkészítés előzi meg, időpontja pedig erősen meghatározott. A sikeres megterményekítésben ugyanis lényeges tényező az időzítés: a megfelelő időben, a lehető legjobb állapotban lévő petesejtekhez kell hozzájutni.
A petesejtleszívás biztonságos eljárás: ehhez mérten a legtöbb esetben a páciens a leszívás napján, 2-3 órával a műtétet követően már elhagyhatja a kórházat és kísérővel otthonába távozhat. Mivel altatásban történő műtéti eljárásról van szó, a páciens a műtét napján éjféltől kezdve már nem ihat és nem ehet semmit. Természetesen a műtétet aneszteziológiai vizsgálat előzi meg, az altatás miatt pedig a beavatkozást általában a reggeli, délelőtti órákra időzítik.
A petesejtleszívás rutineljárásnak számít, nagyon ritkán fordul elő szövődmény vele kapcsolatban. Ha mégis, azok többsége jól kezelhető. A korai szakaszban - akár a műtét után közvetlenül - a leggyakoribb szövődmény a vérzés lehet. Nagyon ritkán az eljárás alatt a környező szervek sérülhetnek, mint a húgyhólyag vagy a bélhólyag. Ekkor szintén előfordulhat vérzés, amely általában a gyulladás miatt lázzal párosul.
4. Megtermékenyítés
A megtermékenyítés az a varázslatos pillanat, amikor a petesejtek és a spermiumok laboratóriumi körülmények között “találkoznak”, és elindul az élet kialakulásának folyamata. Kétféleképpen is megtörténhet ez a találkozás.
Hagyományos IVF esetén a preparált és előkészített spermiumokat egyszerűen összeengedik a petesejtekkel, és megvárják, hogy a megtermékenyítés természetes úton következzen be. Ez a folyamat hasonlít ahhoz, ami a természetben zajlik, csak itt minden kontrollált körülmények között történik.
Ha azonban a spermiumok mozgékonysága nem elég jó, vagy más okok miatt szükséges, akkor az intracitoplazmatikus spermiuminjekció (rövidítve ICSI) módszeréhez folyamodnak. Ez egy kis extra segítség, amikor a spermiumot közvetlenül bejuttatják a petesejtbe, hogy biztosan végbemenjen a megtermékenyítés.
Miután a megtermékenyítés sikeresen lezajlott, az embriókat speciális inkubátorokban helyezik el, ahol maximum 5-6 napig fejlődnek tovább. Ebben az időszakban az embriológusok folyamatosan figyelik, hogy az embriók hogyan fejlődnek. Csak a legerősebb és legjobban fejlődő embriókat választják ki a következő lépésre, a beültetésre, a szám feletti kiváló minőségű embriókat pedig a fagyasztásra.
A petesejteket a petesejtnyerés napjától termosztátban tenyésztjük és a következő napon megvizsgáljuk, hogy megtermékenyültek-e. Az embrióbeültetésre a tüszőleszívás utáni 2., 3. vagy 5. napon kerülhet sor.
5. Embrió beültetés
Amikor eljön az érett és fejlett embrió beültetésének fázisa, akkor a laboratóriumban gondosan kiválasztott embriók közül egyet - vagy néha többet is (maximum kettőt), a korodtól és az eddigi próbálkozásoktól függően - beültetnek a méhedbe. Ezt a folyamatot egy vékony katéter segítségével végzik, az egész eljárás gyors és teljesen fájdalommentes.
A beültetés után fontos, hogy néhány napig pihenj, és a tested nyugodtan befogadhassa az új életet. Nemcsak ekkor, de a teljes felépülési időszak alatt figyelned kell a stressz minimalizálására, és arra, hogy nyugodt, támogató környezet vegyen körül. Ezek a napok különlegesek, hiszen most már minden adott ahhoz, hogy az embrió beágyazódjon és elkezdjen fejlődni a méhedben.
Ez a lépés egy rendkívül izgalmas időszak kezdete, hiszen itt dől el, hogy az embrió megtalálja-e a helyét, mert az ötödik vagy hatodik napon kezdődik az embrió beágyazódása vagy betapadása a méhed nyálkahártyájába.
Az embriókat (egészen pontosan preembriókat) egy speciális katéter segítségével a méhnyakon keresztül a méh üregébe juttatják. Egy kis pihenő (kb. 30 perc) után haza is mehetsz.
6. Várakozás és terhességi teszt
Az embrió beültetése után elérkezik a 9-14 napos várakozás időszaka, amely talán a legizgalmasabb, de egyben a legnehezebb része is az egész folyamatnak. Ezeken a napokon minden pillanatban ott motoszkálhat a fejedben a kérdés: vajon sikerült-e? Ahhoz, hogy az embrió beágyazódását a lehető legjobban támogassuk, progeszteron hormonokat kapsz, amelyek segítenek a méh nyálkahártyájának megerősítésében és felkészítésében.
A két hét elteltével legkésőbb elérkezik a terhességi teszt napja, ami eldönti, hogy sikeres volt-e a beültetés és létrejött-e a terhesség. Ha a teszt pozitív, akkor elkezdődhet a várandósság izgalmas időszaka, és megkapod a szükséges terhesgondozást, hogy a babád egészségesen fejlődhessen tovább.
Ha a teszt negatív, az egy nehéz pillanat lehet. De ne feledd, hogy nem vagy egyedül ebben! Az orvosok veled együtt átbeszélik a következő lépéseket, ami lehet egy újabb IVF ciklus vagy más alternatív megoldások keresése is. Minden helyzet egy új lehetőség arra, hogy közelebb kerülj az álmodhoz, és az út során végig melletted állnak azok, akik segíteni szeretnének a célod elérésében.
A terhességet támogató, egészséges progeszteronszint fenntartása érdekében a petesejtleszívás napjától a pozitív terhességi tesztig progeszteron-kiegészítést szoktak felírni az orvosok. Ez szájon át, injekcióval, illetve hüvelykúppal is történhet.
A beültetést követően 11-13 nappal vérvétel útján igazoljuk a terhességet.
Mitől függ a sikeres lombikprogram?
A lombikprogram eredményessége egy sor tényezőtől függ és minden pár számára egyedi lehet. Az egyik legfontosabb tényező a nő életkora: fiatalabb nők esetében általában magasabb a sikeres terhesség esélye, míg az életkor előrehaladtával ez csökkenhet. Ezen kívül a termékenységi problémák típusa (PCOS, endometriozís, mióma, OAT, IR, stb), valamint az embriók minősége is nagy szerepet játszik abban, hogy mennyire sikeres és zökkenőmentes a lombikprogram működése.
Fontos tudni, hogy bár a lombikprogram sok pár számára valódi reménysugarat jelenthet, nem minden esetben garantált a siker. Néha előfordulhat, hogy több próbálkozásra is szükség van, ami érzelmileg és anyagilag is kihívást jelenthet. Ez az út nem mindig könnyű, de tudnod kell, hogy nem vagy egyedül, hisz minden lépésnél ott van az szakértő csapat (orvosok, asszisztensek, biológusok, endokrinológusok, dietetikusok, pszichológus, hematológus) amely támogatni fog téged és párodat is.
Tudnod kell azt is, hogy az orvostudomány és a technológia folyamatos fejlődése növeli a sikeres gyermekvállalás esélyét. Minden egyes próbálkozás során az orvosok azért dolgoznak, hogy nagyobb eséllyel érhessétek el a vágyott célt: egy kisbaba érkezését.
Az életkor előrehaladtával a sikerességi mutatók csökkenést mutatnak, ez azt jelenti, hogy míg 35 év alatt két embrió visszaültetése esetén a terhesség esélye 40-45% körül van, addig 40 évesen már csak 20-25% körül, 45 éves korra pedig legfeljebb 1-2%. (Magyarországon egyébként 45 éves korig finanszírozza az állam a lombikprogramot.)
Fontos tudnivaló, hogy a kezelés sikerének valószínűsége a próbálkozások számával növekszik. Egy ausztrál kutatás szerint 35 év alatt három próbálkozás után 3-ból 2 nőnek gyermeke születik, és még ezután is növekszik a sikeres kezelések aránya a további próbálkozásokkal.
Az esetek többségében több próbálkozásra van szükség a sikeres gyermekszületéshez, ezért fontos, hogy tudd, az „átlagnőnek” nem elég egyetlen kezelés. Persze ettől még nem szabad pesszimistán nekifutnod az első próbálkozásnak sem, légy elszánt és pozitív!
A sikeres fogantatás valószínűsége 15-20 petesejt leszívása esetén a legmagasabb és a petesejtek számának emelkedésével fokozatosan csökken. A tizenöt petesejt egyidejű leszívását követő teherbeesési arány 2006 és 2007 folyamán a 18 és 34 év közötti nők körében negyven, a 35 és 37 éveseknél harminchat, a 38 és 39 éves korosztály esetében huszonhét, míg a negyven, vagy annál idősebbek körében 16 százalékos volt.
A Human Reproduction című európai szakfolyóiratban megjelent tanulmánynak köszönhetően a jövőben sokkal hatékonyabbá válhatnak a lombikbébi eljárások - állítják a szakemberek, akik szerint elkerülhetővé válhat az értékes petesejtek elpazarlása, valamint a petefészek veszélyes túlserkentésének kockázata.
Korábbi kutatások már foglalkoztak a petesejtek száma és a teherbeesési arányok közötti összefüggésekkel, ám ez az első tanulmány, amely az élve születések száma - legalább egy élve született gyermek - tekintetében közelített a kérdéshez.
A lombikbébi kezelés során a leszívott petesejteket laboratóriumi körülmények között ondósejttel megtermékenyítik. A korai-stádiumban lévő embriók egy részét beültetik a méhbe, annak reményében, hogy legalább egyikből biztosan gyermek születik, habár nem szokatlan, hogy több is sikeresen megtapad a méhfalon. A be nem ültetett embriókat általában lefagyasztják, hogy a későbbiekben újabb beavatkozásokhoz tudják felhasználni őket.
A tanulmány elkészítésekor a szakemberek nem tettek különbséget a "friss", vagy lefagyasztott embriókra visszavezethető élve születések között.
Egy a Human Reproduction című lapban közölt, új ausztrál tanulmány szerint az in vitro megtermékenyítés (IVF) akkor a legsikeresebb, ha az ahhoz felhasznált petesejteket nyáron szívják le. A kutatásból az is kiderül, nem az számít, hogy a lefagyasztott embriót végül mikor ültetik be az anyaméhbe, a sikerességet csak az befolyásolja, hogy eredetileg mikor gyűjtötték be őket felhasználásuk és esetleges lefagyasztásuk előtt. Ha a petesejteket nyáron nyerik ki, az élve születési arány 31 százalék; ha viszont ősszel, az élve születési arány 26 százalékra csökken.
Míg a korábbi IVF-kutatások szerint az évszakok nem befolyásolják következetesen a beültetés sikerességét, a terhességet vagy az élve születési arányt, a petesejtek begyűjtése az új kutatás megvilágításában már más kérdésnek tűnik. „A legtöbb tanulmány, amely az IVF sikerességét vizsgálta, pusztán a friss embrióátültetéseket vizsgálta - magyarázza Sebastian Leathersich, a King Edward Memorial Hospital szülész-nőgyógyásza. A kutatók most nyolc év, és 3657 lefagyasztott embrió beültetésének adatait elemezték egy perthi termékenységi klinika adatbázisa alapján.
A Bostonban nyáron begyűjtött petesejtek 42 százalékkal nagyobb valószínűséggel vezettek élve születéshez, mint a télen begyűjtöttek, a legmelegebb napokon begyűjtött petesejtekből fogant embriókból pedig 34 százalékkal nagyobb valószínűséggel születtek is meg a babák, mint azokból, amiket a leghidegebb napokon szívtak le. Az eredmények azt sugallják, hogy az évszakok fontos hatással lehetnek a nők petefészek működésére, bár nem feltétlenül a méh állapotára vagy a magzat korai fejlődésére.
A két tanulmány azonban nem ért egyet abban, hogy a környezeti hőmérséklet vagy az erős napsütés időtartama a fontosabb tényező esetleg a D-vitamin vagy a melatonin termelésén keresztül. „Lehetséges, hogy a különböző évszakokban egy adott nő aktivitása, a táplálkozása és az életmódja terén olyan különbségek vannak, amelyek az élveszületési arányokban megfigyelt különbségek hátterében is állhatnak, bár ilyen adatokat ebben a tanulmányban nem gyűjtöttünk” - ismerik el a szerzők.
A lombikbébi eljárás során, bár nagyon nehéz, de egyben nagyon lényeges a stressz-szint csökkentése, hiszen a kortizol hormon negatívan befolyásolja a test működését, a hormonháztartást. Ennek érdekében a kellemes, nem megerőltető, örömet adó mozgás kifejezetten ajánlott, valamint az egészséges táplálkozás is sokat segíthet a jó közérzet létrejöttében, valamint a megfelelő hormonháztartás alakulásában.
A petesejt egészségét és a termékenységet nagyban befolyásolja, hogy a tüszőn belüli sejtek hogyan kommunikálnak egymással, különösen a petesejt és a körülötte lévő sejtek közti anyagcsere- és jelátviteli kapcsolatok. Fontos megérteni: nem minden tüsző tartalmaz petesejtet, és nem minden petesejt tud megtermékenyülni. Ez az egész folyamat önszabályozó, érzékeny az életmódra, stresszre, táplálkozásra, sőt az alvásra is.
Előfordulhat, hogy egy tüsző teljesen üresnek bizonyul (empty follicle syndrome), vagy éretlen, még fejlődési stádiumban lévő petesejtet rejt. Az érett, megtermékenyíthető petesejtek aránya számos tényezőtől függ: a választott stimulációs protokolltól, a gyógyszerdózisoktól, a trigger időzítésétől, valamint a páciens életkorától és petefészek-tartalékától. Az éretlen petesejtek arányát növelheti, ha a tüszők nem kapnak elegendő időt a végső érésre, vagy ha a stimulációs paraméterek nem optimálisak.
Az egészséges életmód, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a megfelelő vitamin- és ásványianyag-bevitel, valamint a káros szokások (dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás) elkerülése mind hozzájárulhatnak a petesejtek minőségének javításához. Az étrend-kiegészítők szedése, mint például a Q10 koenzim, a mio-inozitol, az N-acetil-cisztein, és az alfa-liponsav, szintén támogathatják a petesejt minőségét és a lombikbébi-kezelés sikerét. Fontos megemlíteni az endokrin diszruptorok (pl. BPA, ftalátok) kerülését is, mivel ezek negatívan befolyásolhatják a termékenységet. A zsírsavak és antioxidánsok jöhetnek szóba.