A koleszterin a testzsírok egy típusa, amely két úton kerülhet a szervezetünkbe: egyrészt állati eredetű ételekkel, másrészt a májunk termeli. A megtermelt koleszterin egy részét a szervezet epesavakká alakítja, és a széklettel távozik, egy másik része pedig az epe- és bélrendszeren keresztül visszaszívódik. Ez bizonyos mennyiségig hasznos, hiszen a koleszterin a sejtek alkotóeleme, részt vesz a hormontermelésben és a D-vitamin szintézisében is.
A laborleletekben három kifejezést különböztetnek meg: szérum koleszterin (összkoleszterin), HDL- és LDL koleszterin. Az összkoleszterin magában foglalja az utóbbi kettőt, azaz az alacsony sűrűségűt (LDL) és a magas sűrűségűt (HDL). Az úgynevezett káros koleszterin (LDL) szintje és a szív-érrendszeri betegségek szorosan összefüggenek, mivel a vérben túl sok LDL-koleszterin felhalmozódása, és a szervezet képtelensége annak lebontására, az artériák falában rakódik le. A tartósan magas vérzsírszint miatt az érfalakon zsírból és ásványi anyagokból álló lerakódások (plakkok) alakulnak ki, melyek csökkentik az erek rugalmasságát, szűkítik az átmérőt, és akár szívinfarktushoz vagy stroke-hoz is vezethetnek.
A hiperlipoproteinémiáról akkor beszélünk, ha a vérben emelkedett bármelyik lipid (lipoprotein, más néven vérzsír) vagy több lipid szintje. A vérzsírokat fehérjeburok veszi körül, amely meghatározza a vérzsír típusát. A hétköznapi gyakorlatban a hiperlipoproteinémia elsősorban a magas koleszterinszintet, azon belül a magas LDL-koleszterin-szintet jelenti. Egy másik fontos lipoprotein, amelynek szintje emelkedett lehet, a triglicerid. Ennek emelkedése szintén hiperlipoproteinémiát okoz.
Statisztikák szerint az elhízottak 49,7%, a túlsúlyosak 44,2%, és a normál súlyú emberek 28,6%-ának emelkedett a koleszterinszintje. Mivel a normál koleszterinszint 5,2 mmol/liter körül van, a 6,5 mmol/l már veszélyt jelent az egészségre. A duplájára emelkedett, 10-15 mmol/literes érték már nagyon magasnak számít.
A genetikai eltérés, amely ennyire súlyos vérzsír-emelkedést okoz, nagyon ritka, egymillió emberből nagyjából egyet érint. A 7-9 mmol/literes emelkedést okozó genetikai eltérés már gyakoribb, körülbelül 500 emberből egyet érint. Hiperlipoproteinémiánál magas lehet a koleszterin és a triglicerid szintje külön-külön és együtt, de állhat a háttérben más lipoprotein emelkedett szintje is. Egyre több lipoproteinnél ismert, hogy magas szintjét valamilyen genetikai eltérés okozza. A genetikai okok egészen magas lipoproteinszintet csak homozigóta formában okoznak (amikor az érintett mindkét szülőtől hibás gént örökölt): ennél a koleszterinszint 10-15 mmol/liter.
Másodlagosan magas lipoproteinszintet okoz a cukorbetegség, de társulhat hiperlipoproteinémia májbetegséghez, hematológiai betegséghez és pajzsmirigybetegséghez, például alulműködéshez, illetve alkoholizmushoz is. A triglicerid szintjét az alkoholfogyasztás szintén emeli.
A táplálkozás nem kiváltó oka a hiperlipoproteinémiának, de a vérzsírok szintjét 20-30 százalékkal azért befolyásolhatja. Ez azt jelenti, hogy akinél nincsen valamilyen szekunder betegség (például cukorbetegség, pajzsmirigybetegség, vesebetegség) vagy nincs genetikai adottság, annál pusztán a helytelen táplálkozás miatt nem alakul ki hiperlipoproteinémia.
A magas vérzsírszint az esetek egy részében véletlenül, mellékleletként derül ki - például, mert valakitől cukorbetegség vagy pajzsmirigybetegség miatt vért vesznek. Ilyen vérvételre szűrővizsgálatként is sor kerülhet. Fiatalabb korban főképp akkor vesznek vért ilyen vizsgálat miatt, ha valaki közeli rokonságában szívinfarktus fordult elő, vagy valamelyik szülőjének korai érelmeszesedése volt. Ha ilyenkor kiderül, hogy magasak a vérzsírok is, akkor érdemes a gyerekeket is szűrni.
A hiperlipoproteinémiának nincsenek tünetei: a baj egyedül a megmért vérzsír-értékekből derül ki. A magas lipoproteinértékek elősegítik az érelmeszesedés kialakulását. Ez érintheti az agyat, a szívet, a perifériás ereket, a hasi és a nyaki ereket, a kisereket. Összességében számos szív- és érrendszeri betegség jelentkezhet a hiperlipoproteinémia és a miatta kialakuló érelmeszesedés okán.
Az örökletes, familiárisan magas trigliceridszintnél sárga pontok jelennek meg a testen, főképp a far tájékán és a könyökön. A koleszterinszint emelkedésekor a kéz ízületei fölött és a szem körül is lehetnek jellegzetes bőrelváltozások.
Az érintetteknek azonnal lehet diétás tanácsot adni, de a más betegséghez társuló hiperlipoproteinémia kezelése inkább az alapbetegség kezelését jelenti. Ennek oka, hogy a koleszterin és a triglicerid szintje már pusztán attól javulhat, ha valakinek jól kezelik cukorbetegségét, vesebetegségét vagy pajzsmirigybetegségét. Ha az állapot súlyosabb, nemcsak diétára, hanem a magas koleszterinszint gyógyszeres kezelésére is szükség van. Ez azoknál különösen indokolt, akiknek olyan egyéb betegségük (például cukorbetegségük vagy magas vérnyomásuk) is van, amelyek szintén hajlamosítanak az érelmeszesedésre. Akiknek nincs kezelhető alapbetegsége, a lipoproteinek szintje pedig genetikai okok miatt magas, gyógyszeres kezelésre van szükségük.
A más betegséghez társuló hiperlipoproteinémia megszűnhet, ha az alapbetegség gyógyítható vagy kezelhető, a probléma hátterében pedig nem áll más ok vagy genetikai eltérés. Akinél ismert a hiperlipoproteinémiára való hajlam, mert például a családjában már előfordult korai érelmeszesedés, annál sokkal jobban kell figyelni a táplálkozásra. Kerülni kell egyebek mellett a csirke bőrét, a belsőségeket és a tojást. Érdemes megelőzni az elhízást is, aki pedig túlsúlyos, törekednie kell a testsúly csökkentésére.
A hiperlipoproteinémiának vaszkuláris (ér eredetű) szövődményei lehetnek. Aki tudja, hogy családjában előfordult korai érelmeszesedés, illetve 55 éves kor előtt szív- és érrendszeri betegség, annak tanácsos már 20 éves korában szűrővizsgálatra mennie, majd 2-3 évente ismételni.
A koleszterinszint táblázat:
| Koleszterin típusa | 19 évesnél fiatalabb nők és férfiak | 20 éves és annál idősebb férfiak | 20 éves és annál idősebb nők |
|---|---|---|---|
| Összkoleszterin | kevesebb, mint 170 mg/dl (4,42 mmol/L) | kevesebb, mint 125-200 mg/dl (3,25-5,2 mmol/L) | kevesebb, mint 125-200 mg/dl (3,25-5,2 mmol/L) |
| non-HDL | kevesebb, mint 120 mg/dl (3,12 mmol/L) | kevesebb, mint 130 mg/dl (3,38 mmol/L) | kevesebb, mint 130 mg/dl (3,38 mmol/L) |
| LDL | kevesebb, mint 100 mg/dl (2,6 mmol/L) | kevesebb, mint 100 mg/dl (2,6 mmol/L) | kevesebb, mint 100 mg/dl (2,6 mmol/L) |
| HDL | több, mint 45 mg/dl (1,9 mmol/L) | több, mint 40 mg/dl (1,4 mmol/L) | több, mint 50 mg/dl (1,3 mmol/L) |
A koleszterinszintet számos faktor befolyásolja, köztük genetikai tényezők is. A familiáris hiperkoleszterinémia például - ahogyan a neve is mutatja - öröklődik, és mindenképpen kiemelt figyelmet és kezelést igényel. Ugyancsak felviheti az értékeket a 2. típusú cukorbetegség, amely azonban már életmóddal is kezelendő. Ezeken túl számos olyan életmódelem van, amelyekkel befolyásolható a koleszterinszint.
Mindenképpen fontos csökkenteni például a telített zsírsavak arányát az étkezésben és rendszeressé tenni a mozgást. Ezen kívül akár dietetikus segítségével ajánlatos kialakítani egy szívbarát étrendet, szükség esetén testsúlycsökkentési céllal is, valamint a dohányzásról való leszokás szintén sokat jelent az erek állapotromlásának megállításában. Mindezek mellett vannak olyan helyzetek, állapotok, amikor gyógyszeres kezelés is szükséges a koleszterinszint csökkentésében, de az életmód orvoslás akkor sem elhagyható.
Terhességben különösen kell figyelni
A várandósság alatt egészséges esetben is 25-50 százalékkal nőhet meg a koleszterinszint, ám ez még jelentősebb növekedés lehet, ha eleve magas volt a kiinduló szint, például a familiáris hiperkoleszterinémia miatt.
Sok nő már a terhesség előtt is tisztában van az egészségi állapotával, ezért már korábban is sztatin kezeléssel és esetleg más lipidcsökkentő gyógyszerekkel tartja normál szinten a koleszterinszintjét. Ezek a gyógyszerek azonban a várandósságban nem szedhetők, ideális esetben már a tervezett fogamzás előtt 3 hónappal érdemes elhagyni őket, de legkésőbb a terhesség bebizonyosodásával le kell állítani a szedésüket, mert kockáztatják a magzat egészséges fejlődését és növelik a koraszülés rizikóját. Egészen a szoptatás befejezéséig nem is szabad újrakezdeni a szedést.
Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a terhesség során emelkedik meg a koleszterinszint olyan szintre (vagy legalábbis akkor szembesül ezzel a kismama), amit nem szabad figyelmen kívül hagyni. Terhesség alatt ezért különösen oda kell figyelni a megfelelő életmódra és táplálkozásra. Alacsony zsírtartalmú és koleszterintartalmú ételek fogyasztása javasolt.
A familiáris hiperkoleszterinémiával élő kismamáknak éppen ezért különösen javasolt a dietetikussal való konzultációt a megfelelő étrend kialakítására. Szülés-szoptatás után pedig, különösen az öröklött hiperkoleszterinémia esetén a helyes életmód mellett szükséges lehet a gyógyszeres kezelés, még akkor is, ha nincsenek zavaró tünetek.
A koleszterin a trigliceridek mellett a vérzsírokat (lipidek) alkotó zsírszerű vegyület. A szervezetben található koleszterin legnagyobb részét a máj állítja elő, de táplálék útján is jelentős mennyiség kerülhet a szervezetbe. A koleszterin hidrofób (víztaszító) molekula, ezért szállítását a szervezetben lipoproteinek végzik, melyek hidrofil burokba zárják a molekulát, elválasztva ezzel a vérplazma vizes közegtől.
A koleszterin szint vizsgálatát leggyakrabban úgynevezett lipidprofil vizsgálat részeként rendeli el a szakorvos a HDL, LDL koleszterin, illetve a triglicerid vizsgálatok mellett. Ha a családban előfordult korábban szív- és érrendszeri megbetegedés, javasolt a koleszterinszint rendszeres ellenőrzése, ugyanis az e betegségekre való hajlam örökölhető, a vizsgálat segítségével pedig még időben kiszűrhető a szívinfarktus és trombózis kialakulásának kockázata.
A magas koleszterinszintet okozhatja továbbá egészségtelen életmód (telített zsírsavakban gazdag ételek fogyasztása, kevés mozgás), más betegségek (pl. cukorbetegség, pajzsmirigy működés zavara, vagy a máj betegsége), egyes gyógyszerek (pl. szteroidok, béta-blokkolók, antidepresszánsok) is megemelhetik az értékeket.
A terhesség nem betegség, csak „más” állapot. Ennek ellenére a várandós nő szervezetében is kialakulhatnak új betegségek, ill. a már a fogamzás előtt meglévők is változnak. Emelkedhet a vérnyomás, cukorbetegség jelentkezhet, fokozódik a vérrögösödés (trombózis) veszélye. Ezek általában jól ismert változások a kismamák körében is.
A zsíranyagcsere laikusok előtt is legjobban ismert képviselője a koleszterin. Általában az anyagcsere „fekete bárányaként” ismerjük, hiszen tudjuk, hogy ha túl sok kering belőle vérünkben, az fokozott érelmeszesedéssel (arterioszklerózissal) jár. A megkeményedett (szklerotikus) erek viszont a szívinfarktus, a szélütés melegágyát képezik.
Minden egyes sejtünket sejthártya (membrán) veszi körül, amelynek fontos alkotórésze a koleszterin is! Koleszterin a kiindulópontja az ún. A koleszterin tehát inkább hasznos, mint káros! E megállapítás érvényes már a magzati élet során is, hiszen az anyaméhben csodálatos tempóval növekvő magzat sejtjei a koleszterin nélkül nem építhetnék fel a sejthártyájukat. E fokozott koleszterinigényhez alkalmazkodik a várandós nő szervezete is! Ezért fontos tudni, hogy a terhesség második harmadától az anya vérének koleszterinszintje enyhén emelkedni kezd, hogy elegendő koleszterint biztosítson a magzati sejtek számára. Ez az emelkedés a szülés előtti napokban akár az 50 %-ot is elérheti, magyarán: ha a kismamának terhessége kezdetén 4 mmol/liter volt a koleszterinszintje, ez a szülés idejére akár a 6-os értéket is elérheti.
Ez az emelkedett koleszterinszint kb. a gyermekágy végéig (tehát a szülés után kb. 6-8 hétig) áll fenn. Leszögezhető tehát, hogy normális terhesség során a korábban egészséges kismama vérében enyhe „hiperkoleszterinémia” alakulhat ki, amely a szülést követően magától megszűnik. Érdemes azonban a szülés után 6-8 héttel ellenőriztetni a vér koleszterinszintjét, ami jelzi az átmenetileg emelkedett érték visszatérését a normális szintre. Ha ez nem történik meg, további vizsgálat kell, hogy eldöntse: nem ún. familiáris hiperkoleszterinémiáról van-e szó. Ha e feltételezés beigazolódik, vagyis a koleszterinszint nem (csak) a terhesség miatt emelkedett, hanem tartósan magasabb a normálistól, akkor ez diétás és valószínűleg gyógyszeres kezelést is igényel. Különösen érvényes ez abban az esetben, ha a hiperkoleszterinémia már a fogamzás előtt ismert volt, ill. a 2. típusú cukorbetegség is fennáll.
Egészséges egyéneknél is a terhesség alatt 25-50%-kal nő a koleszterin szint. Azon egyéneknél, akiknek a familiáris hypercholesterinaemia miatt eleve magas a kiindulási koleszterin szintjük ez a koleszterin emelkedés még jelentősebb szérum koleszterin szinthez és LDL-koleszterin szinthez vezet.
A jól gondozott betegek egy része a terhesség előtt már tudatában van a betegségének, és ezért sztatin kezelésbe részesül, mely jelentősen csökkenti a koleszterin szintet. Sokszor a statin kezelés önmagában nem elégséges a megfelelő szérum koleszterin szint eléréséhez, ezért más lipidcsökkentő gyógyszerekkel kombinálják a statint. Ezeket a gyógyszereket a terhesség előtt ki kell hagyni, mert a magzat károsodásához vezethetnek. A legtöbb alkalommal a koleszterincsökkentő gyógyszereket az első trimeszterben hagyják ki, ennek ellenére csak néhány közlemény van, mely arról számol be, hogy a magzat valamilyen károsodással született volna. Ezért is az javasolt, hogy ne csak a terhesség időszakában, hanem már a gyermek megtervezése előtt érdemes kihagyni a lipidcsökkentő kezelést.
A nemzetközi ajánlások alapján 3 hónappal a fogamzás előtt javasoljuk a lipidcsökkentő kezelés elhagyását, melyet a terhesség és a szoptatás ideje alatt is szüneteltetni kell. A szoptatást követően ismételten folytatni kell a korábban elkezdett lipidcsökkentő kezelést.
A koleszterincsökkentő gyógyszerek közül egyetlenegy az, amely esetleg ajánlható a terhesség alatt: az epesavkötő gyanta, mivel ez nem szívódik fel a tápcsatornából és nem jelenik meg a keringésben. Sajnos a legtöbb esetben ez hasi puffadáshoz, hasmenéshez vezet, ezért a betegek nem tudják szedni a gyógyszert és a koleszterinszint csökkentő hatása sem jelentős. Terhesség alatt ezért különösen oda kell figyelni a megfelelő életmódra és táplálkozásra. Alacsony zsírtartalmú és koleszterintartalmú ételek fogyasztása javasolt.
A koraszülés egy sor egészségügyi problémának megnöveli a kockázatát, így a tüdő- és szívproblémák, vakság, süketség és tanulási nehézségek. A vizsgálat során a kutatók több, mint 1000, dél-carolinai nő koleszterinszintjét követték nyomon a várandósság második trimeszterétől a szülésig. A kutatók azt találták, hogy a mérsékelt koleszterinszintű nők 5 százalékánál fordult elő korszülés, míg a magas koleszterinnel élő nőknél ez az arány 12 százalék, az alacsony koleszterinnel élő, fehér nőknél 21 százalék volt. Az afrikai amerikai nők között az alacsony koleszterinszintű kategóriában nem figyeltek meg ilyen változást.
A kutatás vezetője úgy nyilatkozott, hogy a megfelelő mennyiségű koleszterin alapvetően fontos a jó egészséghez, mind a születés előtt, mind azután, de a várandósság alatt a koleszterin kritikus mind a méhlepény, mind a magzat, különösen az agy fejlődéséhez. A kutatók szerint, az alultáplált nők általában korábban szülnek és ismert, hogy a méh kevésbé hatékonyan húzódik össze azoknál a nőknél, akiknek magas a vérlipidszintjük.
Ha a nőkben a szülés előtt mért LDL-koleszterin szint meghaladta a 4,65 mmol/l-t, akkor ötszörös volt annak az esélye, hogy fiatal felnőtt utódaiknak is magas lesz az LDL szintje - ezt mutatta ki egy többváltozós elemzés, amelyet korrigáltak az anya életkorára és az utód nemére nézve. Ezzel szemben az apa terhesség előtti magas LDL szintje nem függött össze a fiatal felnőtt utód diszlipidémiájának kockázatával.
Magas koleszterinszintet okozhat a terhesség? - Kardiológiai Közösség
A magas koleszterinszint összefüggésben állhat a koraszüléssel egy nemrégiben napvilágot látott átfogó tanulmány szerint, ezért nagyon fontos lenne annak csökkentése. A korábbitól kisebb zsírtartalmú és emellett csökkentett szénhidráttartalmú diétát javaslok, mellette rendszeres testmozgás javasolt.
