A nagyszülők szerepe a gyermekek életében felbecsülhetetlen értékű. Az unoka érkezése igazi kincs: végre kedvükre kényeztethetik, örülhetnek neki, felhőtlenül játszhatnak a babával, a kisgyermekkel, ugyanakkor a „következményeket” nem nekik kell viselniük. Az anyai aggódás természetes, ugyanakkor a gyerekek 1 éves kor felett már képesek alkalmazkodni ahhoz, hogy különféle felnőttek más-más módon viselkednek velük, és hogy mindenkinél mások a szokások, a kor előrehaladtával pedig egyre rugalmasabbak lesznek ebben. Már 1 éves kor előtt is képesek egy-egy szokást személyekhez és helyekhez kapcsolni.
Ebben a cikkben részletesen tárgyaljuk a nagyszülők jogait és kötelezettségeit, a nagyszülői GYED-et, valamint tanácsokat adunk a szülőknek és nagyszülőknek a gyermekek nevelésével és felügyeletével kapcsolatban.
Nagyszülői jogok és a gyámhivatal szerepe
Sajnálatosan gyakran fordul elő, hogy a szülők és felnőtt gyermekeik megromlott kapcsolatának leginkább az unokák isszák meg a levét. Ha egy nagyszülőt eltiltanak az unokájától, a gyermek lakhelye szerinti illetékes gyámhivatalhoz fordulhat segítségért. Kérvényét beadhatja írásban, vagy szóban is jegyzőkönyvbe mondhatja.
Ezután az ügyintéző felkeresi a gyermeket nevelő szülőt/szülőket, és kitűzi az első tárgyalási napot, amelyen egyezséget próbálnak kötni a felek. Ha ez mégsem következik be, a gyámhivatal mediátor segítségét kéri, aki szakértelemmel segít egymáshoz közelebb hozni a sértett feleket. Végül, ha ez sem jár sikerrel, a hatóság a gyermek érdekeit szem előtt tartva hozza meg a döntést.
Ha az ügy ebbe a szakaszba kerül, a gyámhivatalnak igen sok körülményt kell mérlegelnie. Tanúkat hallgatnak meg, környezettanulmányt végeznek, és megvizsgálják, van-e a nagyszülő életkörülményeiben bármi olyan tényező, amely a gyermek fejlődését károsan befolyásolhatja. A megítélt láthatási idő általában havonta egy alkalom. Hogy ez sok vagy kevés, nézőpont kérdése. Egy szoros nagyszülő-unoka viszony kiépítése ennél rendszerint több találkozást igényel, a legtöbb ilyen per érintettjei azonban elvált párok.
Hogy hol zajlik a láthatás, megegyezés hiányában szintén a gyámhatóság döntésén múlik. Minél kisebb a gyermek, annál inkább törekednek arra, hogy a megszokott környezetében, a szülei lakásán, vagy legalább velük együtt történjen meg a találkozás, néha azonban az érintettek közötti rossz viszony ezt lehetetlenné teszi. A szakértők tapasztalatai szerint az ilyen jellegű eljárások sajnálatosan megszaporodtak az utóbbi időben. Ennek azonban minden bizonnyal csak egyik oka a sok családi viszály, a másik az idősebb korosztály egyre növekvő jogtudatossága.
A szülői felügyeleti jog és a nagyszülők
A 2013-ban az új Ptk.-ban a gyermekelhelyezés kifejezést a szülői felügyeleti jog gyakorlása váltotta fel, és válás esetén az egyik szülőt ruházza fel a szülői felügyeleti jog teljes körű gyakorlásával. A törvény szerint bármelyik szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, akkor is közösen kell dönteniük a gyermek életét érintő lényeges kérdésekben. Az, hogy mik ezek a lényeges kérdések, a Ptk. szabályozza. Például a gyermek iskolaválasztása.
A szülők megállapodhatnak a szülői felügyeleti jog közös gyakorlásában is, de ilyet a bíróság hivatalból nem rendelhet el. A fenti döntési folyamatban korára, érettségére figyelemmel tekintetbe kell venni a gyermek véleményét is, 12-14 év között inkább közvetve, szakértő útján, 14 év felett közvetlen meghallgatás is lehetséges.
Jogilag bármennyire is szabályozott a szülői felügyeleti jog, válásnál is a gyerek lelki egyensúlyát a szülők, nagyszülők minél optimálisabb együttműködése támogatja. Ezt nagyon sokszor bonyolult lelki tényezők befolyásolják, főként az, hogy a válást megelőzően milyen volt a családi összhang, jelen, mindenki számára megviselő lelki helyzetben ki mennyire tudja háttérbe helyezni jelenlegi és korábbi sérelmeit, és fókuszba látni a gyermek érdekeit. Egy válás mindenki, de a gyerek számára így vagy úgy biztos veszteség.
Nagyszülői GYED: Anyagi segítség a családoknak
Sajnos ma már nem olyan világot élünk, ahol az apa egyedüli keresete bőven elég a család fenntartásához, így az anya otthon tud maradni a gyerekekkel, amíg el nem érik legalább az óvodás kort. Ráadásul az édesanya minél hosszabb időre esik ki a munkából, annál nehezebb lesz visszatérnie később a munkaerőpiacra, esetleg tovább építeni a karrierjét. Habár manapság már egyáltalán nem szokatlan bölcsődébe vinni egy kisgyermeket, az állami intézményekbe nehéz bekerülni, a magánbölcsődék költségei viszont sok esetben túlságosan megterhelhetik a családi kasszát.
Kézenfekvő megoldásnak tűnik ilyen esetben a nagyszülők segítségét kérni. Erre nyújthat megoldást a nagyszülői GYED, ami azonban csak nemrég került bevezetésre, így a többség számára igen sok a kérdés a támogatással kapcsolatban. A nagyszülői GYED a Családvédelmi akcióterv részeként került bevezetésre 2020. januárjától.
Mit jelent a nagyszülői GYED és ki igényelheti?
A GYED, azaz Gyermekgondozási Díj egy olyan pénzbeli ellátás, amely a gyermekvállaláshoz nyújt anyagi segítséget az egészségbiztosítás keretében. A 2020-as törvénymódosításig csak a szülők vehették igénybe. A GYED-et a szülőkön felül igényelhetik a felsőoktatási intézményben nappali tagozaton tanuló hallgatók (ezt nevezik diplomás GYED-nek), illetve 2020. január 1-jétől a nagyszülők is.
A nagyszülői GYED-et az általános szabályok szerinti alapjogosult (az édesanya vagy az édesapa) vér szerinti vagy örökbefogadó szülője, illetve annak házastársa veheti igénybe. Fontos aláhúzni azt is, hogy ez a konstrukció nem mindenkinek éri meg. Egy magasabb fizetés esetén például a nagyszülőnek drasztikusan csökkenhet a bevétele. De az is előfordulhat, hogy nehezen tudna az ellátás megszűnése után ismét munkába állni.
A nagyszülői GYED-et nyugdíj mellett nem lehetséges igénybe venni. Mivel a támogatás a még dolgozó nagyszülőket célozza meg, ezért csak azok igényelhetik, akik nem részesülnek nyugellátásban, vagy az alábbi járadékok valamelyikében: ellátási díj, bányászjáradék, özvegyi nyugdíj, szolgálati járandóság, táncművészeti életjáradék, megváltozott munkaképességű személyek ellátása. Ha a gyermek nappali ellátást biztosító intézménybe jár (pl. bölcsőde, mini bölcsőde), akkor a nagyszülő nem jogosult GYED-re.
A nagyszülői GYED összege és időtartama
Ha pénzbeli támogatásokról beszélünk, akkor egyáltalán nem mindegy, hogy “mennyi az annyi”, tehát esetünkben az, hogy várhatóan mekkora lesz a GYED összege. A gyermekgondozási díjnak az alanyi jogon járó GYES-sel ellentétben nincs egységesen fix összege, hanem a támogatás mértéke attól függ, hogy mennyi volt a jövedelmünk az elmúlt időszakban.
A GYED összegének megállapításához először is meg kell határozni az ellátás alapjául szolgáló jövedelmet. A nagyszülői GYED a normál GYED-hez hasonlóan a naptári napi átlag 70%-ának megfelelő összeg. 2021-ben a bruttó minimálbér összege 167.400 Ft/hónap, vagyis a GYED maximális összege bruttó 234.360 forint lehet havonta. Mivel a jogszabályok értelmében a GYED is jövedelemnek számít, ezért adókötelezettség terheli: 15% SZJA-t és 10% nyugdíjjárulékot vonnak le belőle. Értelemszerűen ez azoknak a nagyszülőknek okozhat gondot, akiknek ennél jóval magasabb a keresete, hiszen az ő esetükben a GYED igénybevételével a bevételük jelentősen csökkenhet.
A támogatás összegét minden év elején, január 15-ig hivatalból felülvizsgálják. Ha ez idő alatt változás történt (pl. a nagyszülő munkaviszonya megszűnt, vagy jövedelme megváltozott), akkor a módosításokat figyelembe veszik. A nagyszülői GYED folyósításának időtartama alatt a nagyszülő munkaviszonya nem szűnik meg, hiszen ez az időszak fizetés nélküli szabadságnak számít, és megilleti a felmondási védelem is.
Ejtsünk néhány szót a nagyszülői GYED időtartamáról is: a juttatást a CSED időtartamának lejárta után (168 nap) lehet igénybe venni, addig, amíg a gyermek be nem tölti a 2. életévét. Ikrek esetén a gyermekek 3 éves koráig jár. Érdemes még röviden kitérni arra is, hogy mi történik, ha a körülményekben valamiféle változás következik be. Ilyenkor kérvényezhető, hogy a továbbiakban például az anyuka kaphassa a GYED-et a gyermek után a nagymama helyett, vagy fordítva.
Az igénylést (hacsak nincs szükség hiánypótlásra) a kormányhivatal 8 napon belül elbírálja, majd egy határozat formájában értesítik az igénylőt a döntésről. Ezután kerül sor a támogatás folyósítására, amelyet kérhetünk átutalással bankszámlára, vagy postai kifizetéssel, készpénzben. A GYED-et mindig utólag folyósítják, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig.
Nagyszülői segítség a gyermeknevelésben: előnyök és kihívások
Bármilyen okosan szervezi is az ember a nyarat, mindig van pár olyan hét, amikor nagyon is jól jön a nagyszülők segítsége. Bár sokkolónak tűnhet, hogy akár egy éjszakára is elváljunk a gyerekünktől, nemhogy egy hétre - valójában a gyerekek többsége imádja a nagymamáknál töltött időszakot, és sokat tanulnak belőle. A kezdeti félelmet, szorongást pedig okos felkészítéssel le lehet csökkenteni!
A nagymamák többsége szívesen jön segíteni ebben az időszakban, és örülnek, ha babázhatnak kicsit. Az agilis nagymamák egyre többször jegyzik meg, hogy szívesen elvállalnák a gyereket egy-két éjszakára. A legfőbb érvük, hogy a szülőknek is kell egy kis kikapcsolódás, és ebben igazuk van - de valójában saját maguknak akarnak jót: szeretnének picit több időt tölteni az unokával. Ez nagyon is érthető - hiszen ebben az életkorban a gyerekek nagyszerű társaságot jelentenek, lehet velük beszélgetni, van véleményük, és megértik azt is, mi történik velük, ha a szülők ott hagyják őket. De megvan még az a kisbabás báj is bennük, ami olyan ellenállhatatlanná teszi a totyogókat.
Nagyszülőknél alvás és az elválás kezelése
Minél hamarabb van módja megtapasztalni, milyen az, ha a mama vigyáz rá, annál pontosabban fogja ismerni, milyen szabályok vannak a nagymamánál és milyenek otthon, sőt, ha több nagymama (esetleg dédnagymama) lakik a környéken, akkor elfogadja azt is, ha az egyiknél így, a másiknál úgy alszik el, ha az egyiknél így, a másiknál úgy eszik. Ez adott esetben még jól is jöhet. Ismerek például olyan kislányt, aki 2 évesen csak cicin tudott elaludni és éjjel is többször szopott, azonban a nagymamánál gond nélkül el tudott aludni nappal és éjszaka is enélkül. A nagyszülők egyébként segíthetnek az alvásra szoktatásban is 1 éves kor után, amikor a gyakori éjszakai ébredésnek legtöbbször a szeparációs szorongás az oka.
A legtöbb gyerek számára nagyszerű kaland a nagymamánál aludni, és kifejezetten élvezik, hogy itt más szabályok érvényesek. A legtöbb nagyi kicsit több édességet ad, kicsit tovább lehet nála fennmaradni, több a tévézés - de cserébe több a beszélgetés, a játék és az odafigyelés is. Nem árt a gyereknek, ha rájön arra, hogy máshol másféle szabályok érvényesek, ez csak segíti őket abban, hogy rugalmasabbak legyenek.
„Sokat segít, ha anya és a gyerek egyaránt trenírozva van az elválásra - tanácsolja Nagy Brigitta pszichológus szakértőnk. - Ez azzal kezdődik, hogy nélküle megyünk le a boltba, aztán a következő lépésben néhány órára bízzuk másra, majd a nap nagyobbik részét nélkülünk tölti, és ideális esetben ezután jön csak az első külön töltött éjszaka.”
Ha a kicsi rendszeresen, hetente legalább egyszer találkozik egy rokonnal, akkor akár már egyéves kora előtt nála aludhat. Ha mégis, akkor kiskanállal vagy pohárból lehet megetetni vele a tejet. A legtöbb baba gond nélkül elfogadja ezt, és egy etetésnél szépen megissza cumisüvegből a tejet. Ha már elmúlt egyéves, és csak néha, leginkább alvás előtt szopik a baba, akkor gond nélkül elalszik enélkül, legfeljebb az első alkalom tarthat kicsit tovább az altatás.
Közel élő rokonnál egy-két napot és éjjelt gond nélkül ottmaradhat, a több éjszaka sem gond, de készülj fel rá, hogy utána kell majd néhány nap, mire visszaáll a megszokott kerékvágásba. Mivel a kicsinek még nincs időérzéke, nem tűnik fel neki, hogy két-három napot vagy egy hetet maradt a mamánál, bár először érdemesebb csak egyetlen éjszakával próbálkozni. Ha nincs hozzászoktatva a kicsi, hogy más vigyázzon rá, akkor egy-két éves korában különösen nehéz lehet ezt elkezdeni. Ilyenkor ez a taktika működik: búcsúzz el tőle, mondd el, mikor jössz meg (az érkezésedet valamilyen eseményhez kösd), és bármit csinál utána, menj el, ne fordulj vissza, ne akard megvigasztalni.
A távol élő rokonoknál való néhány napos vagy hetes nyaralással legalább ötéves korig érdemes várni. Ha a nagyszülők közelebb laknak, és legalább havonta egy-két alkalommal találkozik velük a gyermek, akkor már két-három évesen meg lehet próbálni egy néhány napos nyaralást. Ha azonban csak évente pár alkalommal találkoztok, és nagyon messze laknak, akkor érdemes kivárni az ötéves kort. Ekkorra már a távolabb élő, ritkábban látott rokonokra is emlékszik a kicsi, meg tudja mondani, hogyan érezte magát, mit szeret csinálni náluk, lehet vele beszélgetni az élményeiről. Semmiképp ne tervezz az első külön töltött nyaralás idejére külföldi utazást, mert lehet, hogy nem sül el jól az ottalvás, és a kicsiért kell menned.
Ha a gyerek sír, vigasztalhatatlan, huzamosabb ideig duzzog a rokonoknál, annak általában az az oka, hogy nem készült fel teljesen a szülőktől távol töltött napokra. Előre érdemes beszélgetnetek arról, mi fog történni vele. Amennyiben várja a nyaralást, szívesen megy, és a rokonok is értenek a gyerekekhez - a legjobb, ha náluk is vannak kicsik, ötévesen már sokat számít a hasonló korúak társasága -, akkor az első önálló vakáció élmény lesz számára.
Napközis táborba öt-hat éves korától már mehet a kisgyermek. Ottalvós táborba hat-hét évesen, de csak akkor, ha ismerős társasággal (óvodás csoporttal, osztálytársakkal, megszokott óvónénikkel, tanítónénikkel) lehet. Ebben az időszakban az agilis nagymamák egyre többször jegyzik meg, hogy szívesen elvállalnák a gyereket egy-két éjszakára. A legtöbb gyerek számára nagyszerű kaland a nagymamánál aludni, és kifejezetten élvezik, hogy itt más szabályok érvényesek.
A szülők és nagyszülők közötti konfliktusok kezelése
Ha próbálod napirend szerint nevelgetni a csemetédet, ha igyekszel nem minden szóra azonnal felkapni és nem tömni édességekkel, akkor zavaró lehet, ha a nagyszülők totálisan az ellenkezőjét teszik ennek. Hogyan lehet kezelni ezt a helyzetet?
Ha együtt laktok, az bizony nehéz helyzet, hiszen a nagyszülők folyton kényeztetnék a kicsit, te azonban szeretnéd napirendre szoktatni. Különösen egészen kis csecsemőknél okozhat gondot, hogy ha sír, akkor néha felveszik (a nagyszülők), néha nem (a szülők). Olykor szükség lehet a baba egészsége vagy biztonsága érdekében komolyabb és egyértelmű szabályok felállítására is: például nincs dohányzás a lakásban, nem lehet babaülés nélkül autóztatni, nem ehet pörköltet 6 hónaposan stb. Viszont más kérdésekben lehetünk hajlékonyak: pl. a baba 1 éves kora után.
A legtöbb vita abból szokott adódni a családban, hogyan is kéne etetni a babát. A szoptatáshoz mindenképpen ragaszkodj, ne hagyd, hogy olyan idejétmúlt szlogenekkel vegyék el a kedvedet tőle, mint „túl vizes a tejed”, „nincs tápértéke a tejednek”, „látszik a babán, hogy már valami rendeset is enne”. Amikor megkezdődik a hozzátáplálás, fokozatosan adhatsz teret a nagymamának is az ételek kiválasztásában, elkészítésében.
A másik neuralgikus pont az édességek: ha heti 1-1 alkalommal a nagyszülők csokival, nyalókával lepik meg a kisgyermeket, attól semmi baja nem lesz, de ha együtt éltek, akkor egyáltalán nem egészséges, ha minden nap édességgel tömi őt a nagyi. Beszéld meg vele, miért nem szeretnél feleslegesen édességet adni a kicsinek és kínálj olyan alternatívát, ami egészséges és örömet szerezhet vele a gyereknek (pl. gyümölcsök, házi kekszek).