Kutyatartóként az egyik legfontosabb feladatunk, hogy kedvencünk egészséges és boldog életet éljen. Ennek egyik alappillére pedig a megfelelő táplálás. Az azonban már nehezebb kérdés, hogy mikor van itt az ideje a felnőtt kutyatápra való áttérésnek. A tápváltás időpontja kapcsán megoszlanak a vélemények és a tapasztalatok is.
Az alábbi tájékoztatóban összefoglaljuk a kutyák etetésének alapelveit, és választ adunk a leggyakoribb kérdésekre: Mit adjak enni a kutyámnak, melyik a legjobb megoldás? Tápot kapjon, főzzek neki, esetleg válasszam a nyers etetést? Milyen mennyiségű táplálékot tegyek elé? Életkortól függően hány alkalommal érdemes etetnem?
A kutya életkora és a táplálékigény
A kutyák energiaszükségletének fedezése szempontjából az egyik legfontosabb tényező az eleségük fehérje és szénhidrát aránya. Az életkor is fontos szempont. A kölyökkutya etetése nagy körültekintést igényel, hiszen ekkor alapozzuk meg az egészséges fejlődésüket.
A kölyökkutya etetése: az első lépések
A kiskutya etetése körülbelül egy hónapos korukban kezdődik, amikor fokozatosan elválasztják őket az anyjuktól. A teljes folyamat több hetet is igénybe vehet: egyes kölykök hat hetesen már önállóan esznek, de az sem ritkaság, ha csak nyolc hetesen hagyják el végleg az anyatejet. Az első hónapban a szoptatás is ilyen ritmusban zajlik, nem véletlenül. Mivel a gyomruk is kis méretű, az egyszeri, nagy mennyiségű táplálékkal nem bír el. Lényeges, hogy az etetésekre meghatározott napirend szerint, mindig azonos időben és helyen kerüljön sor.
- 3 hetes korig: A kiskutya etetése 3 hetes korában, a legideálisabb anyatejjel. Amennyiben ez valamiért nem lehetséges, szerezzünk be a kiskutyáknak kifejlesztett tejpótló tápszert.
- 4 hetes korig: A 4 hetes kiskutya etetése még főként anyatejjel történik, de ekkor már fokozatosan bevezethető a pépesített, tejpótlóval kevert, könnyen emészthető eledel. Először csak napi 1-2 alkalommal kínáljuk őket meg kis mennyiségű, pépes állagúra áztatott táppal. Ezt lényegében tekinthetjük a kiskutya hozzátáplálás előszobájának, hiszen itt már tálból, önállóban próbál enni a kutyus. Az ilyen korú kölyköket már napi 3-4 alkalommal kínáljuk meg a bekevert starter eleséggel.
- 6 hetes korig: A 6 hetes kiskutya etetése különösen fontos időszak, hiszen nagyjából ekkor történik az elválasztás és az önálló evésre való áttérés. Ilyenkor a legjobb, ha a kölyökkutya friss, sem túl meleg, sem túl hideg, lágy, pépes ételt kap, amit könnyen meg tud emészteni. A kölykök körülbelül 4-5 alkalommal kapjanak naponta enni, egyenlő időközönként.
- 8 hetes korig: Az etetés ilyenkor napi 4-5 alkalommal javasolt. Ebben az időszakban már kizárólag szilárd táplálékot fogyasztanak, naponta több alkalommal, kisebb mennyiségeket.
- 2-4 hónapos korig: Ekkor már elegendő a napi 3-4 etetés. A kis kutya etetése különös figyelmet igényel, hiszen az ő gyorsabb anyagcseréjük és növekedési ütemük miatt gyakrabban van szükségük kisebb adagokra.
- 5-6 hónapos korig: Napi háromszori etetés javasolt.
- 10-12 hónapos korig: Kétszeri etetés ajánlott.
A kölyökkutyáknak több kalóriára van szükségük, mint a felnőtt kutyáknak. Az extra kalóriák azért kellenek, hogy támogassák növekedésüket, fejlődésüket és magas energiaszintjüket. A fiatal kölyökkutyáknak körülbelül kétszer annyi kalóriára van szükségük, mint az azonos méretű felnőtt kutyáknak!
Kölyökkutya hazahozatala, az első 48 óra
Felnőtt kutyák etetése
A legtöbb felnőtt kutya számára a napi kétszeri etetés a legideálisabb: reggel és este. Ha ez nem lehetséges, megfelel az egyszeri alkalom is akár már az 1 éves kutya etetése kapcsán is. Fontos, hogy a táp energiadús legyen, könnyen emészthető és mesterséges adalékoktól mentes.
Tápváltás a felnőttkorba lépéskor
A kutyák körülbelül egyéves korukig számítanak kölyökkutyának. A különböző fajták azonban eltérő ütemben fejlődnek. Például a nagy és óriás fajtájú kutyák akár kétéves korukon túl is növekedhetnek, és fejlődésük szempontjából kölyökkutyának számítanak. Ezért az egyéves koron túl is a kölyök táp lesz számukra az ideális.
Kistestű kutya esetén 10-12 hónaposan, közepes testű estén 6-8 hónaposan, nagy és óriás testű kutya esetén már 4-6 hónaposan ajánlott a felnőtt kutyatápra váltani. A felnőtt tápra való átállás előtt felmerül a kérdés: tulajdonképpen mire van szüksége az ebemnek?
A felnőtt tápra váltás időpontjának meghatározásakor az a lényeg, hogy a lehető legpontosabban eltaláljuk azt az időpontot, amikor a kölyök növekedése leáll. Tehát, amíg szüksége van a plusz kalóriákra. Ha túl korán váltunk, akkor a tápanyaghiány lassíthatja vagy gátolhatja a fejlődést. Ha túl későn, akkor az extra energiamennyiség túlsúlyhoz vezet.
Ha tápot, vagy etetési módot tervezel váltani, mindig ügyelj arra, hogy az átállás fokozatos legyen. A régi eleséget az újjal keverve, kb. 1-2 hét leforgása alatt vezesd ki, mert a hirtelen tápváltás sajnos gyakran súlyos, nehezen múló hasmenést, és egyéb gasztrointesztinális panaszokat okozhat.
Az idősödő kutya etetése
Az idősödő kutyák anyagcseréje lelassul, energiaszükségletük csökken, és gyakran érzékenyebbé válik az emésztőrendszerük is. Súlykontroll: Az idős kutyák hajlamosabbak a súlygyarapodásra, mivel kevesebbet mozognak. Egészségi állapot: Ha az idős kutyádnak krónikus betegsége van (pl. vesebetegség, ízületi problémák), speciális gyógytápokra lehet szüksége.
Mennyit egyen a kutya?
Az adagolt eleség mennyiségét az állat fajtájához és életkorához kell igazítanod, ezért pontos számot nehéz mondani. Ráadásul az eltérő eleségeket, eltérő összetételüknek köszönhetően, eltérő mennyiségben kell etetned. A kutya mérete és fajtája: Nyilvánvalóan egy csivava sokkal kevesebbet eszik egy bernáthegyihez képest.
A legtöbb tápon testtömeg kilogramm alapján meghatározott adagolási útmutatók állnak rendelkezésedre. Ezek nagyon jó viszonyszámok, amit kedvenced aktivitásától és anyagcseréjétől függően alakíthatsz. Kevésbé aktív, vagy ivartalanított négylábú esetében az előírt adaghoz képest kevesebbet is adagolhatsz, nehogy elhízzon. Nagy aktivitású, vemhes vagy szoptató anyakutyák, vagy munkakutyák esetén nagyobb adag eleséget szükséges adnod. A táp mennyiségének pontos beállítását tehát az adott egyed igényeihez kell alakítanod.
A következő alapszabály érvényes a szükséges energiamennyiség kiszámolására azon „normál családi kutyáknál”, akik nincsenek kitéve különösebb terhelésnek: kb. 57 kcal táp elegendő kilogrammonként.
Kutyák etetési táblázat példák
Kölyökkutyák etetése (Farm Food HE)
| Testsúly-kategória (kg) | Életkor (hónap) | Gramm/testsúly-kg/nap | Példa etetési mennyiség (15 kg-os kutya) | Napi étkezések száma |
|---|---|---|---|---|
| 10-20 | 6 hetesen | 26 | 390g | 4 |
| 10-20 | 8 hónaposan | 19 | 285g | 2-3 |
| 20-30 | Fiatal felnőtt (kezdet) | 17 | 374g (22kg-os kutya) | 3 |
| 20-30 | 16 hónaposan | 11 | 242g (22kg-os kutya) | 2 |
Az adagolás a kutya egyéni anyagcseréjétől és aktivitásától is függ. Fontos a fokozatos csökkentés, különösen nagytestű fajtáknál.
PLATINUM Puppy Chicken kölyöktáp adagolása (példa)
| Felnőtt súly (kg) | 6 hónapos korban (gramm/nap) | Napi adagok száma |
|---|---|---|
| 2,5-5 | 60-110 | 3 |
Az etetés alapelvei
Mielőtt belevágunk a gyakoriság és a mennyiség kérdésébe, fontos lefektetni az etetés alapjait. Rendszeresség és következetesség: Próbálj meg minden nap nagyjából ugyanabban az időben etetni. Ez segíti az eb emésztőrendszerének megfelelő működését, és elősegíti a stabil anyagcserét.
Fontos, hogy az etetésekre meghatározott napirend szerint, mindig azonos időben és helyen kerüljön sor. Ideális, ha etetés előtt közvetlenül a kiskutya nem mozog intenzíven, ilyenkor inkább várjunk 5-10 percet, amíg lenyugszik. Még fontosabb, hogy etetés után 1,5-2 óráig az állat pihenjen. Erre a megfelelő emésztés és az esetleges gyomorcsavarodás elkerülése miatt van szükség.
Milyen táplálékot válasszunk?
A kutyáknak kölyökkoruktól magas minőségű eledelt kell biztosítani. Szakértői vélemények szerint a magas minőségű kutyatápok és nedves konzervek egyetlen termékben jelentenek optimális megoldást a kutyák etetésére, hiszen minden megtalálható bennük, amire kedvenceinknek szükségük van:
- Legalább 70% friss, emberi fogyasztásra is alkalmas hús, vágóhídi hulladék és nyesedék nélkül!
- Értékes szénhidrátok és zöldségek.
- Vitaminok, gyógynövények, hidegen sajtolt olajok, és olyan ásványi anyagok, melyek segítenek a betegségek megelőzésében is.
- Ne tartalmazzon mesterséges adalékanyagokat, illat- vagy ízfokozókat, tartósítószereket, és cukrokat.
A száraztápok jól eltartható, egyszerűen adagolható, teljes értékű etetési lehetőséget biztosítanak. A nedves tápok fiatalabb és idősebb állatok számára könnyen fogyasztható állagúak, a száraztápokhoz képest magasabb víztartalommal is bírnak. A kereskedelmi forgalomban kapható tápok között azonban hatalmas különbségek is adódhatnak. Általánosságban elmondható, hogy a drágább tápok legtöbbször jobb beltartalmi értékekkel rendelkeznek, jobban emészthetőek, kevesebb adalékanyagot tartalmaznak olcsóbb változataiknál.
Főbb tápanyagok a kutya étrendjében
A fehérje (protein), a zsír, a szénhidrát, a vitaminok és a nyomelemek azok a fő tápanyagok, amelyeknek be kell jutniuk a kutya szervezetébe táplálékán keresztül. Ezek energiát adnak számára és gondoskodnak arról, hogy létfontosságú funkciói egészségesek maradjanak.
- Fehérje: Kétségtelenül a fehérje a legfontosabb energiaforrás kutyája számára. A proteinben lévő aminosavak ugyanis létfontosságúak. A hús különösen kiváló fehérjeforrás. Ezért célszerű, ha az eb tápja legalább 70%-ban húsból készül. Fontos, hogy a húst ne főzzék meg, mert úgy a fehérjetartalom denaturálódik és használhatatlanná válik.
- Zsír: A szénhidráttal ellentétben a zsír a legideálisabb energiaforrás kutyáink számára, zsírszükségletük meglehetősen nagy, 15-18% -os arányú. Az olajok rendkívül lényegesek azért, hogy a fontos vitaminok fel tudjanak szívódni kedvence szervezetében. Ezért érdemes a zöldségeket mindig egy kis állati olajjal, mint pl. lazacolajjal meglocsolni.
- Szénhidrát: A burgonyában és gabonában található szénhidrát, ami nem létfontosságú tápanyag a kutyák számára. Az állatkereskedésekben kapható eledelek nagy része tartalmaz szénhidrátot, így nem szükséges külön adni számukra.
- Vitaminok és nyomelemek: Kutyája táplálékának megfelelő mértékben kell tartalmaznia vitaminokat és nyomelemeket, amik elsősorban a zöldségekben, gyümölcsökben és gyógynövényekben fordulnak elő. Az ideális, ha egy eb tápláléka 70% hús mellett kb. 25%-ban zöldségekből, illetve gyümölcsökből és csak kb. 5%-ban áll gabonából.
Kerülendő élelmiszerek és etetési szokások
Kerüld az asztali maradékokat: Bár csábító lehet megosztani az ételedet kedvenceddel, számos emberi fogyasztásra szánt élelmiszer mérgező vagy káros lehet a kutyák számára. Soha ne adj például csokoládét, szőlőt, mazsolát, hagymát, fokhagymát vagy xilitet tartalmazó élelmiszert a kutyádnak!
A kutyák és az emberek tápanyagszükséglete azonban nagymértékben különbözik, így a csak ilyen módon etetett állatok bizonyos tápanyagokból túl sokat, másból túl keveset fognak kapni. Ez az etetési mód amellett, hogy sajnos nem feltétlenül fedezi a négylábúak élettani igényeit, különböző betegségekhez is vezethet.
Tévedés, hogy a kutya előtt egész nap ott kell hagyni az ételt. Főleg a finnyás ebek esetében kell megtanítani, hogy ha nem eszi meg az elé tett falatokat, akkor legközelebb csak a következő etetésnél lesz alkalma megtömni a hasát. Ha jutalomfalattal motiválja a kutyáját, akkor számolja bele a napi kalóriabevitelébe az extra finomságokat is. A jutifalikkal könnyen túlzásba lehet esni. Erre jó módszer, ha a táp egyben a jutalomfalat is, amit akár behívásra, akár feladatra odaadhat kiskutyájának.
Speciális etetési igények
Az egészségügyi problémákkal küzdő vagy különleges táplálkozási igényű kutyáknak speciális etetési rendet kell tartaniuk, amiről mindenképp egyeztess az állatorvossal. Amennyiben kutyád érzékeny gyomrú vagy allergiás, érdemes hipoallergén tápot választani. Ilyenkor a leggyakrabban a csirkehúsban található fehérje és a glutén okoznak allergiás tüneteket, valamint emésztési problémákat. Ha Ön is észreveszi, hogy kedvence sokat vakaródzik, hullik a szőre, gyulladt a füle, netán hasmenés és hányás is jelentkezik nála, akkor gyanakodhat allergiára vagy intoleranciára.
A BARF etetés
A BARF, vagy nyers koszttal történő etetés egyre nagyobb teret hódít. Megfelelően ellenőrzött összetevőkkel és dietetikusokkal összeállított receptúrákkal minőségi étrendet tudunk biztosítani kedvenceinknek, de a jó BARF-os diéta meglehetősen költséges alternatívának számít. A barfozás nem olyan bonyolult, mint ahogy azt a részletes táplálkozási táblázatok feltételezni engedik. Ha kutyáját 70%-ban nyers hússal és 30%-ban nyers zöldséggel eteti, akkor már egy megbízható irányérték áll rendelkezésére a napi kutyaétek elkészítéséhez.