A házi nyulak ivarérettsége és az ivartalanítás fontossága

A házi nyulak ivarérettsége sok gazdit váratlanul ér, mert ezek az állatok jóval fiatalabb korban válnak tenyészképessé, mint ahogyan „felnőttnek” látjuk őket. Az ivarérettség azt az életfázist jelöli, amikor a nyúl szervezete biológiai értelemben már alkalmas az utódnemzésre. A hormonális működés ekkorra beáll, a nemi szervek teljesen kifejlődnek, és megjelennek azok a viselkedésbeli változások, amelyek a párzáshoz kapcsolódnak.

Fontos különbség a gazdik szempontjából, hogy a nyúl testileg már szaporodásra képes, de fejlődése még folytatódik, és a teljes „felnőttkor” valamivel később következik be. Az ivarérettség fogalma a gyakorlatban azt jelenti, hogy ettől az időponttól kezdve egy bak nyúl képes megtermékenyíteni a nőstényt, a nőstény pedig képes vemhesülni és almot hozni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ebben a korban már célszerű lenne szaporítani őket. A túl fiatal kori vemhesítés, illetve pároztatás jelentős terhet ró az állatok szervezetére, és növeli a szövődmények kockázatát.

Érdemes az ivarérettséget külön kezelni az úgynevezett tenyészérettségtől. Ivarérettnek az állat viszonylag korán számít, tenyészérettnek csak később, amikor a csontozata, izomzata és általános kondíciója is stabilabb.

Mikor várható az ivarérettség?

Az ivarérettség életkora a legtöbb házi nyúlnál meglepően korán érkezik, gyakran jóval a gazdi várakozásai előtt. Kis- és közepes testű fajtáknál a bakok általában 3-4 hónapos kortól számítanak ivarérettnek, a nőstényeknél ez többnyire 4-5 hónapos kor körül jelentkezik. Nagytestű fajták esetében a folyamat lassabb, így náluk az ivarérettség jellemzően 5-8 hónapos kor körül alakul ki, testmérettől és egyedi fejlődéstől függően.

Az alábbiakban néhány tipikus életkori tartomány:

• Kistestű fajták (pl. törpenyúl):
  • bak: kb. 3-4 hónap
  • nőstény: kb. 4-5 hónap
• Közepes testű fajták (pl. magyar óriás közepes változatai):
  • bak: kb. 4-5 hónap
  • nőstény: kb. 5-6 hónap
• Nagytestű fajták (pl. belga óriás):
  • bak: kb. 5-7 hónap
  • nőstény: kb. 6-8 hónap

Mindez iránymutatásnak tekinthető, nem kőbe vésett szabálynak. Az egyedi fejlődési ritmus, a genetika, a takarmányozás minősége és az általános tartási körülmények is befolyásolják, pontosan mikor lép be az ivarérett kor. Emiatt érdemes a puszta életkor helyett az ivarérettség jeleit is figyelni, és szükség esetén kikérni állatorvos véleményét.

Ivarérettség jelei nőstény és bak nyulaknál

Az ivarérettség nemcsak dátum a naptárban, hanem látható és viselkedésbeli jelek összessége. A hormonális változások miatt a nyúl viselkedése fokozatosan átalakul, sokszor nyugtalanabbá, területvédőbbé válik. Az ivarérettség beköszöntésekor gyakran változik a szociális hierarchia is, főleg csoportban tartott nyulaknál. Gyakoribbá válhatnak a kisebb összezördülések, kergetőzések, rangsorküzdelmek. Ezek hátterében többnyire hormonális okok állnak, nem „rosszaság”.

• Dobbant a hátsó lábával: Ezzel szeretné jelezni, hogy fél, megijedt, a veszélyre figyelmezteti a társait. A bak nyusziknál, ha kislány nyuszi van a közelében, ezzel jelzi az udvarlási szándékát.
• Két lábra áll: Figyel.
• Nyalogatás, csukott szemmel alszik: Ilyenkor a nyuszi teljesen megbízik a gazdiban.
• Sunyin harap és morog: Általában az ivarérett nőstény nyúl 2 hetente ivarzik, ilyenkor hisztisebb.
• Fejét a kezedhez lökdösi: Azt szeretné, hogy simogasd meg.
• Oldalán fekszik: Pihenni szeretne, ilyenkor elfáradt.
• Követ és lökdös az orrával: Szeretné, ha vele foglalkoznál.
• Hirtelen eldobja magát: Ilyenkor játszik vagy pihenni szeretne.
• Kapar: Ez az ösztöneiben van benne, ki szeretne jönni a ketrecből, vagy ha másik nyuszi illatát érzi a ketrecben.
• Rángatja a ketrecet: Jelzi, hogy engedd ki.

Fajták közötti eltérések

A különböző nyúlfajták sok mindenben eltérnek egymástól, így az ivarérettség időzítésében is. A törpe- és kistestű fajták általában gyorsabban fejlődnek, ezért náluk az ivarérettség is korábban jelentkezik. Az óriás és nagytestű fajták növekedése lassabb ütemű, ezeknél a teljes testi fejlettség és az ivarérettség is későbbi életkorra tolódik.

Néhány gyakrabban tartott fajta jellemző ivarérettségi kora:

Az egyes fajtákon belül is nagy a szórás, ráadásul a vonaltenyésztés, a célzott szelekció és a tartási gyakorlatok is módosíthatják a tipikus életkori határokat. A betegségek, a rossz táplálás vagy a túlzsúfolt tartás késleltetheti a fejlődést, míg a kiegyensúlyozott, jó minőségű takarmányozás és a megfelelő mozgástér elősegíti az egészséges ütemű érés folyamatát.

Az ivarérettség felismerésének jelentősége

Az ivarérett kor felismerése kiemelt jelentőségű a nem kívánt szaporulat megelőzésében. A nyulak rendkívül szapora állatok, rövid vemhességi idővel és nagy alommérettel rendelkeznek, így rövid idő alatt számos utód születhet. Az ivarérettség beköszöntével a különnemű nyulak közös tartása már komoly kockázattal jár, főleg akkor, ha a gazdi nem tervezi tudatosan a tenyésztést.

A gazdik felelőssége ilyenkor több döntés meghozatalában is megjelenik. Az időben felismert ivarérettség lehetőséget ad arra, hogy elkerüld a túl fiatal kori pároztatást, és biztosítsd a nyulad számára az egészséges fejlődéshez szükséges nyugalmat. Emellett a viselkedésbeli változások (pl. agresszió, jelölés) időben történő felismerése segíthet a problémás szokások kialakulásának megelőzésében vagy kezelésében.

Tévhitek az ivarérettségről

A házi nyulakkal kapcsolatban rengeteg félreértés kering, ezek közül több az ivarérettség témáját érinti. Sok gazdi gondolja azt, hogy a nyuszi „még gyerek”, mert kicsinek tűnik vagy játékos, ezért nem elképzelhető számára, hogy már ilyen fiatalon szaporodásra alkalmas. A méret és a viselkedés azonban gyakran megtévesztő, így könnyen előállhat váratlan vemhesülés.

Gyakori tévhit, hogy a nyulak csak akkor lesznek ivarérettek, amikor teljes testméretüket elérik. A valóságban az ivarérettség fázisa sokszor megelőzi a végleges testméret kialakulását. Ugyancsak elterjedt nézet, hogy „egyszer kell elleni az egészség érdekében”, vagy hogy a nőstény nyúl „szenved”, ha nem hoz világra almot. A modern állatorvosi szemlélet szerint ezek a felvetések megalapozatlanok, és fölösleges kockázatot jelentenek az állat számára.

Ivartalanítás: Miért és mikor?

Hobbiból tartott nyúl esetében az ivartalanítás - akár bak, akár nőstény nyúlról is van szó - fel kell merüljön. Az ivartalanítás nyulak esetében nem csupán a felesleges szaporulattól kímél meg bennünket, hanem egyéb előnyökkel is szolgál.

Nőstény nyulak ivartalanítása

A nőstény nyúl ivarérése után egészen addig folyamatosan ivarzik, ameddig vemhes nem lesz. Ez azonban nem természetes körülmény, és a folyamatos ivarzással járó magas ösztrogénszint károsítja a nyúl méhét, ami daganatos elváltozásokat okozhat, illetve hatására gyakran nagy méretű, de renyhe falú erek alakulhatnak ki a méh falában. Mind a daganatok, mind a vékony falú erek megrepedhetnek, és méhvérzést okozhatnak. A felmérések azt mutatják, hogy a nem ivartalanított nőstény nyulak 85%-a négy éves kor után, a méhvérzés tüneteit mutatja. Ezért javasolt nyulunkat még fiatalon, az elváltozások kialakulása előtt ivartalanítani. Az ivartalanításra leghamarabb 6-8 hónapos korban kerülhet sor.

Az ivartalanított nőstény nyulak nem lesznek álvemhesek, sokkal nyugodtabban viselkednek és könnyebben összeszoktathatóak más nyulakkal.

Bak nyulak ivartalanítása

Bak nyulakat főleg a nem kívánt viselkedési minták miatt célszerű ivartalanítani. A bak nyulak ivarérése előtt, kb. 10-12 hetes korukban szállnak le a herék, ezt követően lehet őket ivartalanítani. Idősebb korban végzett kasztrálás esetén nagyobb eséllyel maradhat vissza már kialakult ivari magatartásforma. Az ivaros bak nyulak gyakran vizeletet spriccelnek szét agresszió vagy vonzalom jeleként. Ezek a viselkedési formák ivartalanítás után nagy mértékben csökkennek vagy akár teljesen megszűnhetnek. Összességében elmondható, hogy az ivartalanított bak nyulak sokkal nyugodtabban viselkednek és könnyebben összeszoktathatóak más nyulakkal.

Az ivartalanítás menete és utógondozása

A műtétet gázzal altató géppel rendelkező állatorvosi rendelőben érdemes elvégeztetni, mert ez a legbiztonságosabb módja az altatásnak a nyulak számára. A nyuszik ugyanis a macskák és kutyákkal ellentétben nem tudnak hányni, így nem lesz fent a hányástól fulladás veszélye az altatás alatt. A másik ok, hogy a nyulak emésztőrendszere nagyon érzékeny. Ha belassul a bélműködés, az életveszélyes is lehet számukra!

Műtét előtt érdemes kifejezetten nyúlok számára kifejlesztett probiotikumot adni a nyuszinak, és kerülni a puffasztó zöldségeket.

Nőstény nyulak műtéti menete

Előre egyeztetett időpontban érkeznek a klinikára. A nyúl megkapja az előkészítő gyógyszereket, és vénakanült ültetnek be az infúzió beadásához. Az altatás altatógáz és oxigén keverékével történik. A hasfal megnyitását követően a sebész eltávolítja a petefészkeket és a méhet, majd a sebet 3 rétegben varrja. Ébredéskor a nyúl tiszta oxigént lélegzik be, majd egy kényelmes, melegített megfigyelő dobozba kerül. A műtét után fecskendős etetést alkalmaznak és fájdalomcsillapítót adagolnak. Legkorábban délutáni időszakban vihető haza.

Bak nyulak műtéti menete

Előre egyeztetett időpontban érkeznek a klinikára. Megkapják az előkészítő gyógyszereket, majd altatógáz és oxigén keverékével altatják őket. A herezacskókon ejtett kis metszésen keresztül a sebész eltávolítja a heréket. Ébredéskor a nyúl tiszta oxigént lélegzik be, majd egy kényelmes, melegített megfigyelő dobozba kerül. A műtét után fecskendős etetést alkalmaznak és fájdalomcsillapítót adagolnak. Legkorábban kora délutáni órákban vihető haza.

Utógondozás

• Nőstény nyulak: Körülbelül 80-90%-uk jól viseli a műtétet. Ha nem eszik önállóan, fecskendőből szükséges kényszeretetni 2-3 napon át. Felszívódó varratokat használnak, így nincs varratszedés. Fontos a fájdalomcsillapítás, melyet otthon szájon át adagolhat a tulajdonos. A teljes sebgyógyulás 10-14 nap. Ajánlatos műtéti gallérral vagy ruhácskával védeni a sebet.
• Bak nyulak: Általában önállóan esznek és megfelelő mennyiségű bogyót ürítenek. Ennek ellenére 2-3 napig fájdalomcsillapítót kell szedniük. Varratokat nem helyeznek el a herezacskóba, így nincs varratszedés. A sebgyógyulás 8-10 napot vesz igénybe.

Vemhesség és ellés

A vemhesség megállapítása nagy gyakorlatot igényel. A fedeztetés után két héttel helyezzük az anyát szilárd felszínre. Nagyon óvatosan ujjainkkal tapogassuk meg a hasat, közvetlenül a medencecsont előtt. Ha az anya vemhes, apró, üveggolyó méretű duzzanatokat fogunk érezni. Ezek az embriók a méhben. Kicsivel nagyobbak, mint a bélsárgolyók, így nem téveszthetjük össze őket.

Az átlagos vemhességi idő 31-33 nap. A 29. naptól a 33. napig a normális időtartam. A 34 napnál hosszabb vemhességnél, a túlhordott nyulak szintén halva jönnek a világra.

A vemhesség látható jelei a 24. naptól figyelhetők meg. Ilyenkor biztosítani kell az állat számára a megfelelő alomanyagot (szalma, forgács), mellyel fészket tud készíteni. Az anya szájában az alomanyaggal helyet keres leendő fiókáinak. Ha teheti, üreget ás, de ha erre nincs lehetősége, az éppen adott ketrec alján próbálja ki ezt az ösztönét. Ezzel a csecsbimbók is szabaddá válnak. A törpenyulaknál azonban nem minden megy úgy, mint ahogyan az a nagyobb testű társaiknál. Az anyanyúl lehet, hogy csak az ellés előtt 1-2 órával épít fészket. Első ellésnél nem is biztos, hogy megtépi a szőrét.

Miután fedeztettük a kedvencünket, akkor a legjobb megoldás, ha mindent bekészítünk neki, amire szüksége lehet (tegyünk be neki egy ellető ládát, forgáccsal és szénával). Lehet, hogy ki fogja rámolni, azonban ha először ellik, nem biztos, hogy tudja, mit kell csinálnia. A 30 nap elteltével pedig, sokszorosan kell figyelnünk rá. Ekkor még több és friss szalmát vagy szénát tegyünk be az állatnak. Amint érzi, hogy ideje fészket rakni, el is fogja kezdeni. Az ellető ládát csak néhány nappal az ellés előtt helyezzük a ketrecbe.

A fialás általában az éjszakai órákban történik. A fialó anya, ülő testhelyzetet vesz fel, így fel tudja szakítani a magzatburkot, és elharapja a köldökzsinórt. A nyúl növényevő állat lévén, egyszer azért mégis eszik „húst”: méghozzá a méhlepényt. Bármennyire hihetetlen, megeszi a méhlepényt, mellyel fokozza a tejelválasztását.

Ellés előtt nagyon figyeljünk a megfelelő folyadékpótlásra, mert előfordulhat, hogy a szomjas anya elfogyasztja fiókáit. Nagyon könnyen megállapítható a szülés közeledte, ha a nyuszi sokkal több vizet fogyaszt, mint eddig korábban bármikor.

Ellés után másnap vizsgáljuk át az ellető ládát, és távolítsuk el a halva született utódokat. Különös gondot fordítsunk az előhasi (először ellő) anyára. Az előhasi anyák általában 3-4 utódot hoznak a világra. A már ellett törpenyulaknál a 4-6 a leggyakoribb, de vannak 10 felett ellők is. Ha a vemhesség a 33. napjáig nem indul el a szülés, forduljunk állatorvoshoz. Ilyenkor az állat oxitocin injekcióra szorul, melynek méhösszehúzó hatására megindul az ellés. Maga a szer nagyon gyorsan 5-15 perc alatt kifejti hatását.

Tenyészérettség és szaporítás

Az ivar- és tenyészérettség az állatok jellegzetes biológiai-élettani fázisai. A két fogalom jelentése között feltétlenül különbséget kell tenni. Az ivarérettnek akkor tekinthetők a nyulak, amikor a bakok termékenyítésre alkalmas hímivarsejteket, a nőstények pedig érett petesejteket termelnek. Az ivarérettség után a különböző nemű nyulak (bakok, nőstények) elkülönítését el kell végezni.

A tenyészérettség egy meghatározott fejlettségi szakaszhoz kötött tulajdonság. Tenyészérettnek tekinthetők azok a nyulak, amelyek a rendszeres és tartós szaporítással, tenyésztéssel, vehemneveléssel, valamint szoptatással együttjáró megterhelést biológiai hátrányok nélkül képesek elviselni. A korán tenyésztésbe vett nyulak nem képesek a vehem nevelésével és a szoptatással együttjáró nagy igénybevétel elviselésére, növekedésükben visszamaradnak.

Az ivar- és tenyészérettséget befolyásolja a fajta is. A gyors növekedési- és fejlődési-erélyű fajták korábban érik el az ivarérettséget. Tenyészéretté pedig akkor válnak az állatok, amikor elérik várható kifejlettkori testsúlyuk 75-80%-át. A kis és közepes testű húsfajták 4-6 hónapos (új-zélandi fehér, kaliforniai, pannon fehér), a középnagy testű fajták 5-7 hónapos (bécsi kék, német világos nagyezüst, nagycsincsilla), míg a nagy testű fajták (német óriás, belga óriás) csak 8-9 hónapos korban érik el a tenyészérettséget. A bakokat egy hónappal később célszerű tenyésztésbe állítani, mint az anyákat. Anyanyulak esetében nem előnyös viszont az első vemhesítés időpontját túl későre kitolni.

Nyúlápolás és egészség

Általános gondozás

• Tisztítás: Rendszeresen kell takarítani a WC-t, és amennyiben ketrecben tartod, a ketrecet is. A ketrecek alja lecsatolható, így könnyen tudjuk tisztítani.
• Bűzmirigy: A bűzmirigyet érdemes havonta, 2 havonta ellenőrizni és takarítani.
• Karmok: A karmát is vágni kell, ha szőrön túl nőtt. Ha nem vagy benne biztos, hogy kell csinálni, vidd el orvoshoz. Általában 2 havonta kell ellenőrizni, és vágni. Arra kell nagyon figyelni, hogy ami a szőrből ki lóg karom, csak azt szabad levágni, de vigyázzunk, ne vágjuk túl nekik. Erre alkalmas egy körömvágó csipesz. Vágáskor vegyük az állatot ölbe, vagy ha túl izgága, keressünk valakit, aki addig megfogja.
• Fürdetés: TILOS!
• Oltások: A nyuszikat minden évben be kell oltani RHD1 és myxomatosis ellen. Ezt tavasszal, amikor csoportos oltást szervez az aktuális orvos, a legideálisabb.

Környezet és biztonság

• Ketrec: A ketrec mérete 100*50 cm a minimum, ettől csak nagyobb lehet, de kisebb nem. A ketrec elején található egy kis ajtó, a nyuszi ki és be tud ugrálni.
• Itató és etető: Kell itató, ez lehet csöpögtető vagy tálka. Egy önitató vagy tál kell, amiből itatjuk, és egy nehéz kerámia tál az etetéshez.
• Játékok: A játékok és a szórakozást biztosító tárgyak már mellékesek, de a nyuszik nagyon szeretnek játszani.
• Szobatisztaság: A legtöbb nyúl szobatisztaságra nevelhető, ami annyit tesz, hogy többnyire ugyanarra a helyre végzik el a dolgukat, amit alommal (erre legjobb a fapellet) feltöltünk, és a nyuszi ezt tudja használni vécéként. A cél az, hogy a vizelet és nyúl bogyó nagy részét ide ürítse.
• Mérgező szobanövények: Ezeket úgy kell elhelyezni, hogy a nyúl ne tudjon hozzáférni, ez az életébe is kerülhet!
• Vegyszerek: A vegyszereket, tisztítószereket tartsuk elzárva!
• Sérülések megelőzése: Ne tudjon magában kárt okozni, pl. ne tudjon semmit magára rántani! WC tető mindig legyen lecsukva, bele tud esni!
• Kertben tartás: A kertben tartásnál is gondoskodnunk kell ketrecről. Amennyiben nincs lehetőségünk naponta felügyelet mellett kiengedni nyuszinkat, szüksége lesz egy kifutóra is. Ragadozóbiztosnak kell lennie. Illetve ügyeljünk arra, hogy a kifutóban legyen mindig friss víz, széna, elbújó. Ketrecből ne tudja magát kiásni. Fontos, hogy a ragadozóktól (macskák, rókák, nyestektől) megvédjük, így estére mindenképpen zárjuk be ketrecébe.
• Hőmérséklet: Nyáron ügyeljünk arra, hogy nyuszink nehogy hőgutát kapjon, a nyulak ugyanis kifejezetten érzékenyek a melegre! A kifutó és a ketrec nagy része árnyékban legyen. Télen olyan helyen kell tartani, ami fagy, huzat, eső, hó ne érje. Érdemes vastag almot rakni neki, bújót, ami jól be van szénázva és szalmázva, ő el tudjon bújni.

Gyakori betegségek és kezelésük

Figyelembe kell venni, hogy a nyuszinak a pocakja nagyon érzékeny, ezért bármikor orvoshoz kerülhet, ami plusz költségeket von maga után!

• Hasmenés:
  • Oka: Rossz etetés, túl sok zöldtakarmány, romlott táplálék, kokcidózis, tápváltás, stressz, fogproblémák.
  • Tünetek: Étvágytalanság, folyós széklet.
  • Megelőzése: Etessük megfelelően, rendszeresen ellenőrizzük a fogait, ne váltogassunk hirtelen tápot és ne adjunk neki túl sok friss zöldet.
  • Teendő: Vidd el állatorvoshoz, aki megfelelően kezeli. Diéta: széna, és friss víz. Ha hasmenést tapasztalsz, ne adj neki mást, csak ez legyen előtte.
• Bélelzáródás:
  • Oka: Szőr lenyelése, kevés rost, táplálkozási hiba.
  • Tünetek: Kisebb, apró széklet vagy széklet egyáltalán nincs, láncos bogyók.
  • Megelőzése: Etessük megfelelően, vedléskor gondoskodjunk a fésülésről (javaslom a napi fésülést Furminátor fésűvel). Szőroldó paszta adása, de csak ha a bogyó láncos.
  • Teendő: Ha ezeket tapasztalod, vidd orvoshoz! Szőroldó paszta és ananászlé segíthet. Sok széna!
• Egyszerű nátha:
  • Oka: Illóolajok, illatosítók, füst, stressz, poros széna, táp.
  • Tünetek: Orrfolyás, tüsszögés.
  • Megelőzése: Ne használjunk aeroszolos illatosítókat, semmilyen illatosítót a nyuszi mellett, ez irritálhatja a nyálkahártyát. Ne adjunk neki poros szénát, tápot.
  • Teendő: Állatorvos! Adhatsz neki kamillavirágot, szárítva, kamillafőzetet, fűzfa ágat levelét is, de ha 2-3 nap alatt nem múlik el, akkor vidd orvoshoz.
• Pasteurellozis (bakteriális fertőzés):
  • Tünetek: Erős orrfolyás, fehér, zöld váladék, tüsszögés, tartósan fennálló tünetek.
  • Megelőzése: Tartsuk tisztán a ketrecet és a felszereléseit.
  • Teendő: Ez ellen sajnos semmit, vidd orvoshoz minél hamarabb, hosszadalmas betegség, sokáig tart kezelni, más nyuszit is letud fertőzni.
• Talpfekély:
  • Oka: Kemény felületen, túlsúly.
  • Tünetek: Piros, fekélyes talp. Lekopott szőr a talpon.
  • Megelőzése: Tegyünk le a nyuszinak egy szőnyeget.
  • Teendő: Ha már megvan a baj, akkor vidd el orvoshoz.
• Táylog (bakteriális fertőzés, sérülés):
  • Tünetek: Gennyes gyulladás a nyuszin, bárhol előfordulhat.
  • Megelőzése: Vigyázzunk a nyuszira, védjük meg a sérülést okozó dolgoktól, amennyire lehet.
  • Teendő: Sürgősen vidd el orvoshoz!
• Myxomatózis (Leporipox vírus):
  • Terjesztők: Vérszívó állatok (bolha, szúnyog, kullancs).
  • Tünetek: Fülkagyló vérzés észlelhető, majd ez a fejre és arcra is kiterjedhet. Lappangási idő 7-10 nap. A betegség az állat elhullását okozza.
  • Megelőzés: Vérszívók távol tartása, oltás Myxovac 5-6 hetes kortól.
  • Teendő: Időben elviszed az állatorvoshoz oltásra a nyuszinkat minden évben beoltatjuk. Ez tavasszal, amikor csoportos oltást szervez az aktuális orvos, a legideálisabb.
• Vérzéses megbetegedés (Calicivírus, RHD):
  • Lappangási idő: 1-3 nap.
  • Tünetei: Levertség, nehéz légzés, láz, orrvérzés.
  • Megelőzés: Oltás.
  • Teendő: Időben elviszed az állatorvoshoz oltásra a nyuszinkat minden évben beoltatjuk. Ez tavasszal, amikor csoportos oltást szervez az aktuális orvos, a legideálisabb.

Gyógyszerek és kiegészítők

• Bio Lapish (gyomor- és bélproblémák esetén): Hűtőben tárolandó. Egy tasakot 50 ml vízben feloldani és 4 óránként 5ml adagokban adni.
• Fibreplex Paszta (gyomor- és bélproblémák esetén): Hűtőben tárolandó. 1 ml paszta/testtömeg kg naponta háromszor, egy-két napon keresztül.
• Gastroferm (antibiotikum kúra után): Hűtőben tárolandó. 3-5 g 10 L ivóvízhez vagy 5-7 dkg 100 kg takarmányhoz keverve.
• No Spa (puffadt has, fájdalom): Egyed gyógyszer másfél kilós nyuszira számolva. Lassítja a bélműködést, érdemes mellé Cerucal bélmozgató gyógyszert adni.
• Meloxidil Szuszpenzió (fájdalom és gyulladáscsökkentő): 1,5 mg/ml dózisú. Adagolás szájon át, 0,4 ml/kg.
• Ferdocat Paszta (féreg): Adagolás: 1 g/testtömeg kg.
• Betadin, Tetrán Kenőcs (felületi sérülésekre).
• Kamillavirág, Fűzfa ág (megfázásra, ha tüsszög, folyik az orra).
• Bórvíz (piros, gyulladt szemekre): Maximum 3%-os oldat. Ezzel csak a szemet törölgetheted körbe, bele ne menjen!

tags: #hany #hetesen #ivarerett #a #hazinyul