Halász László, Hunyady György és Marton L. 1979-ben megjelent tanulmánykötete a pszichikus folyamatok dialektikus összefüggéseit vizsgálja az attitűdjelenség oldaláról. Ezek a kétszeresen is válogatott tanulmányok - a szerzők tudományos súlya és tekintélye, valamint a téma sokoldalúságának gazdaságos bemutatása szempontjából - gazdag áttekintést nyújtanak a pszichológia e termékeny vizsgálati területéről.
A könyv az attitűdjelenség fogalmi definíciójának kísérleteitől az attitűdnek mint pszichikus állapotnak és funkciónak a szerepéig széles spektrumot ölel fel. A kérdés egészének jobb áttekintéséhez a külföldi szerzőkkel egyenrangú bevezetést írtak a könyv szerzői.
Attitűdjelenség és pszichikus állapot
Az attitűdjelenség, mint pszichikus állapot és funkció, központi témája a kötetnek. A szerzők célja, hogy feltárják, hogyan alakulnak ki, változnak és befolyásolják az attitűdök az emberi viselkedést és gondolkodást. A tanulmányok bemutatják az attitűdök különböző elméleteit, mérési módszereit, valamint azok társadalmi és egyéni szerepét.
A dialektikus összefüggések elemzése rávilágít arra, hogy az attitűdök nem statikus jelenségek, hanem folyamatos kölcsönhatásban állnak más pszichikus folyamatokkal, mint például az észlelés, az emóciók és a motivációk.
Mi az attitűd?
Kapcsolódó témák és kutatások
Bár a könyv középpontjában az attitűdjelenség áll, a pszichológia más területei is érintőlegesen megjelennek a kontextus megértéséhez. Például a neveléstörténet, a tehetséggondozás és a média szerepe is felmerülhet, mint olyan tényezők, amelyek befolyásolhatják az egyéni és társadalmi attitűdök alakulását.
A neveléstörténet hatása az attitűdökre
Harsányi István, a magyar neveléstörténet elismert alakja, különösen a tehetséggondozás témakörében betöltött úttörő szerepe révén, kutatásai révén bepillantást enged abba, hogyan alakultak a nevelési elvek és azok hogyan befolyásolták a társadalmi attitűdöket a Horthy-korszakban. Harsányi írásaiban markánsan megjelenik a középosztály megerősítésének igénye, amelyet a „mély magyar kultúrán felnőtt” népi gondolkodású ifjúságban vélt felfedezni, ezzel is előmozdítva egy homogén, kulturálisan egységes nemzetállam képét. Ez a diskurzus nemritkán összekapcsolódott antiszemita narratív elemekkel, különösen a nemzetkarakterológiai érvelés, az erkölcsi újjáépítés és a társadalmi „tisztulás” jelszavai mentén. A kutatás hozzájárul Harsányi életművének értelmezéséhez, különösen a pedagógiai és közéleti szerepfelfogás összefonódásainak fényében, és rámutat arra is, hogy a Horthy-korszakban a pedagógiai szerepek milyen mértékben voltak kompatibilisek a hivatalos nemzetpolitikai diskurzus irányvonalaival. Az eredmények nemcsak egy életmű árnyalását szolgálják, hanem a pedagógia és politika kapcsolódási pontjait vizsgáló eszmetörténeti kutatásokhoz is hozzájárulnak.
Média és valóság: az 1956-os Szabad Kossuth Rádió
A média attitűdformáló erejét jól illusztrálja az 1956-os forradalom idején elhangzott „Szabad Kossuth Rádió” adás, amely új fejezetet nyitott a Magyar Rádió történetében. Ekecs Géza, a Szabad Európa Rádió egykori szerkesztője, személyes visszaemlékezéseiben mesél arról, hogyan fogadták a forradalmi adást Münchenben, a Rádiófigyelő Osztályon. Az 1956. október 30-án délután 15.05-kor elhangzott kommentár, az immár Szabad Kossuth Rádió indulását jelezve, legendás szállóigévé vált: „A rádió hosszú évekig a hazugság szerszáma volt. Parancsokat hajtott végre. Hazudott éjjel, hazudott nappal, hazudott minden hullámhosszon. Még a minap, hazánk újjászületésének órájában sem bírta abbahagyni a hazugságot. De az a harc, mely az utcán kivívta a nemzet szabadságát és függetlenségét, a Rádió falai közt is fellángolt. Akik a hazugság hirdetői voltak, e perctől fogva nem munkatársai többé a Magyar Rádiónak, mely ezentúl joggal viselheti Kossuth és Petőfi nevét. Mi, akik itt állunk a mikrofon előtt, jórészt új emberek vagyunk ezen a helyen. A jövőben a régi hullámhosszokon új hangokat fognak hallani, ahogy a híressé vált régi esküminta követeli: az igazságot, a teljes igazságot és semmi mást, csak az igazságot akarjuk elmondani.”
Ekecs Géza arról, hogyan fogadták a Szabad Európa Rádióban a Szabad Kossuth Rádió 1956. október 30-i adását, rendkívül élesen emlékezett vissza erre a napra. Napközis volt a Rádiófigyelő Osztályon, a Szabad Európa Rádió épületében, ahol a legmodernebb egysávos magnókkal dolgoztak, és minden híradásnál egymás után forogtak a gépek. Pontosan emlékszik a feszült várakozásra és a pillanatra, amikor a Liszt Ferenc egy műve után végre elhangzott az a híres mondás, ami a rádió új korszakát jelezte. „Eddig hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden hullámhosszon, és ezzel kapcsolatban még példázva is az, aki a hírt, mármint a váltást beolvasó közölte, hogy még néhány órával ezelőtt is a magyar rádió - a Kossuth Rádió - hazugságokat terjesztett. És ez, ez olyan elképesztő volt.” - idézi fel Ekecs. „Most, hogy megint hallottam, esküszöm, hát az ember libabőrös lesz, és úgy beszélek róla, szinte megfiatalodom.” Ez a példa rámutat, hogy a média miként képes gyökeresen megváltoztatni az emberek attitűdjét a hatalomról és az igazságról.
Kádár Erzsébet írói pályafutása és attitűdök
Kádár Erzsébet (1901-1946) festőként indult, majd viszonylag későn kezdett írni, mégis kétszer is elnyerte a Baumgarten-jutalmat, és írásait kortársai is nagyra tartották. Munkássága a női sorsok és a pszichológiai érzékenység témakörében jelentős, amely szintén szorosan kapcsolódik az attitűdök vizsgálatához. Kézirattárában őrzött hagyatéka, különösen Illés Endrével folytatott levelezése, bepillantást enged az írónő belső világába, küzdelmeibe és az őt körülvevő társadalmi attitűdökbe. Kádár Erzsébetnek az átalakuló világban egyedülálló nőként, magányos alkotóként kellett helytállnia, ami mentálisan is megviselte. Halála sok kérdést vet fel: baleset vagy önkezűség történt, már homály fedi. Az irodalmi kutatások tekintetében is háttérbe szorult, ennek ellenére időnként vannak törekvések Kádár kanonizálására.
A Nemzeti Könyvtár és az állományvédelem
A nemzeti könyvtár, amelyet gróf Széchényi Ferenc 1802. november 25-én kelt adománylevelével alapított, kulcsszerepet játszik a kulturális örökség megőrzésében. Érdi Marianne, könyv-, papír-, és bőrrestaurátor művész, az Állományvédelmi és restauráló osztály helyettes vezetője, a Széchényi Ferenc-emlékérem 2024-es díjazottja, munkássága révén az állományvédelem fontosságára hívja fel a figyelmet. Érdi Marianne az 1979-es érettségije után, a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában szerzett alkalmazott grafika szakon végzettséget. Az Országos Széchényi Könyvtár Hírlap-állományvédelmi osztályán 1982-től dolgozott. A Könyvtári Intézet által szervezett országos szintű segédkönyvtáros-képzés keretei között állományvédelmi, a Magyar Képzőművészeti Egyetem restaurátor szakán pedig évtizedek óta készítéstechnikai ismereteket oktat. 2022-ben - 10 év szünet után - az OSZK által újraindított Könyv- és papírrestaurátor szakmai képzés szervezésében és az oktatásban vezető szerepet vállalt. A képzés országos kompetenciaközpontként fontos, hiánypótló tevékenysége a nemzeti könyvtárnak. A kötéstörténeti kutatás a nemzeti könyvtárban a könyvrestaurátorképzéssel szinte egy időben kezdődött el. Marianne ezen a téren is sokat tevékenykedett. Vezetése alatt restaurátor szakemberek összefogásával megújult az ötnyelvű könyv- és papírrestaurálási szótár, ami a külföldi szakirodalom használatát segíti. A Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület Restaurátor Szakosztályának 1982 óta tagja, 2014 óta pedig az elnöke. Munkássága nemcsak technikai szaktudását, hanem pedagógiai és előadói készségeit is megmutatja. Számos alkalommal tart előadásokat konferenciákon belföldön és külföldön egyaránt, publikált szakmai folyóiratokban, kulturális magazinokban, adott interjút tévéműsoroknak, hogy bemutassa a könyvkötések technikai részleteit, valamint felhívja a figyelmet a megelőző állományvédelem jelentőségére, amely különösen fontos a muzeális dokumentumok fennmaradása szempontjából. Érdi Marianne munkássága, amely szintén az 1979-es évhez kapcsolódóan kezdődött el, jól példázza, hogy az egyes szakterületek hogyan járulnak hozzá a tágabb tudományos és kulturális képhez.
Mi az attitűd?
| Év | Esemény | Kapcsolódó személy/intézmény |
|---|---|---|
| 1802 | Országos Széchényi Könyvtár alapítása | Gróf Széchényi Ferenc |
| 1901 | Kádár Erzsébet születése | Kádár Erzsébet |
| 1935 | Sárospataki tehetséggondozó program indulása | Harsányi István |
| 1946 | Kádár Erzsébet halála | Kádár Erzsébet |
| 1956 | Szabad Kossuth Rádió adása | Ekecs Géza |
| 1979 | Halász László, Hunyady György, Marton L. tanulmánykötet megjelenése | Halász László, Hunyady György, Marton L. |
| 1979 | Érdi Marianne érettségije | Érdi Marianne |
| 1982 | Érdi Marianne az OSZK-nál | Érdi Marianne |
| 2024 | Érdi Marianne Széchényi Ferenc-emlékérem díjazottja | Érdi Marianne |