Fogamzásgátlás – A nem kívánt terhesség elleni védekezés módszerei

A nem kívánt terhességek megelőzésének formái évezredek óta foglalkoztatják az emberiséget. Fogamzásgátlás már az ókorban is létezett, azonban az igazán hatékony és megbízható módszerekre egészen a 20. századig kellett várni. Ma már szerencsére rengeteg fogamzásgátlási lehetőség áll rendelkezésre, melyek közül kiválasztható az egészségi állapotnak, jelenlegi életmódnak és igényeknek legmegfelelőbb.

Az ENSZ adatai alapján Európában a tabletta és a gumióvszer a két leggyakrabban használt eszköz, ám az ideális fogamzásgátlási módszert érdemes egyénileg kiválasztani, figyelembe véve az életkort, az élethelyzetet és az egészségi állapotot.

Dr. Juhász Róbert, a Budai Egészségközpont nőgyógyász szakorvosa szerint: "Nem létezik olyan fogamzásgátló módszer, amely mindenki számára ugyanolyan mértékben hatékony lenne. Minden esetben fontos, hogy a fogamzásgátlás egyénre szabott legyen és hogy felmérjük az egészségügyi rizikófaktorokat, mint az életkor, a súly, a dohányzás, a kardiovaszkuláris rizikó, a trombóziskockázat, a migrénes előzmények, a szoptatás, illetve a szülés utáni állapot. Fel kell mérni azokat az alapbetegségeket is, amelyek állapota rosszabbodhat egy esetleges nem kívánt terhesség bekövetkezése esetén. Ilyenek lehetnek az emlő rosszindulatú megbetegedései, a súlyos cukorbetegség vagy például az epilepszia."

A fogamzásgátlás története: ősi praktikáktól a modern megoldásokig

A nem kívánt terhesség elleni védekezésre évezredek óta próbál az emberiség hatásos módszereket találni. Mai szemmel nézve meghökkentő és furcsa technikákkal igyekeztek meggátolni a fogamzást.

Ősi idők praktikái

• Az ókori egyiptomiak mézes krokodiltrágyát használtak spermaölőként: úgy gondolták, ha a nő hüvelyébe kerül a hüllő ürülékéből készült labdácska, az jó eséllyel megakadályozza a spermiumok célba érését.
• A rómaiak ezt elefántürülékből gyúrt pesszáriummal igyekeztek megoldani.
• Kínában a nők köldökére helyezett forró vasgolyó volt hivatva gátolni a fogamzást.
• A görögök már a magzatelhajtást is ismerték: a vadmurok főzetét használták erre, aminek valóban lehet hatása, mivel még ma is alkalmazzák Indiában.
• A nők igen hamar rájöttek, hogyha lezárják a méhnyakat, úgy könnyedén elkerülhetik a nem kívánt terhességet. E célból a legkülönfélébb tárgyakat helyezték fel a hüvelyükbe: az afrikai nők ruhadarabokba tekert füveket, a japán örömlányok bambuszpapírt, a görög hölgyek gyapjút, a szumátrai nők pedig a mákgubót formázták megfelelő alakura.
• Az ókori nők ecetbe áztatott tengeri szivacsot is használtak, hogy a spermiumok ne juthassanak fel a méhbe. Ez egyrészt fizikai, másrészt kémiai védelmet is jelentett.

A középkor és a modern kor előtti idők

• A Teremtés könyvében olvashatjuk az idézetet: „Onan valahányszor együtt volt bátyja feleségével, magját a földre ontotta, nehogy utódot támasszon bátyjának.” Ebből kiderül, már az Ószövetség is megemlékezik a fogamzásgátlás egyik ma is alkalmazott módszeréről, a megszakított közösülésről.
• A középkorban már nem állatürülékkel igyekeztek meggátolni a fogamzást: az ecetsavval vagy más anyagokkal történő hüvelyöblítést alkalmazták. Ám nem egyszer előfordult, hogy a fogamzásgátlásra használt különféle vegyületek olykor halálos mérgezést is okoztak.
• A híres itáliai anatómus Fallopius jött rá i.sz. 1564-ben, hogy ha a hímvesszőt lefedik, meggátolhatják a terhességet, így a férfiakat is bevonta némileg a védekezés felelősségébe. Állati bélből készültek az első, hatékonynak mondható kondomok: ezeket még a nagy hódító, Casanova is alkalmazta. Ekkor még minden használat után ki kellett mosni az eszközt - szó sem volt még egyszer használatos kondomról.
• Az első gumióvszerre egészen 1855-ig kellett várni.

A 20. század vívmányai

• A terhesség alatt nem történik peteérés: a 19. században Ludwig Haberlandt, az Innsbrucki Egyetem professzora tette e felfedezést. Arra a megállapításra jutott, hogy a fogamzásgátlás érdekében ezt az állapotot a nem terhes nők számára is elérhetővé kell tenni: a doktor megoldásként a petefészek-kivonat bevitelét javasolta.
• Az 1920-as évek végén aztán felfedezték az ösztrogéneket, a sárgatesthormont, kicsivel később a progeszteront.
• E hormonok mesterséges előállítására tett kísérletek végén - 1959-ben - megszületett az első kombinált fogamzásgátló tabletta, s a nők végre kezükbe vehették szexuális életük irányítását.
• Napjainkban már sokféle, alacsony hormontartalmú tabletta közül válogathatunk: ezek kellemetlen mellékhatásai már elenyészőek.

Fogamzásgátlási módszerek a modern korban

A nem kívánt terhesség elleni védekezésnek ma már számos módszere lehetséges. A védekezési módszerek sokfélék és többféle elven alapulhatnak:

• a fogamzóképes napok elkerülésével (naptármódszer, hőmérőzés),
• mechanikai módszerekkel (pl. kondom, spirál, méhszájsapka),
• hormonális fogamzásgátló módszerekkel (pl. kombinált tabletta, tapasz),
• kémiai módszerekkel (spermicidek),
• illetve ezek kombinációjával.

Hormonális fogamzásgátlás

A hormonális fogamzásgátló tabletták a 20. század közepe óta érhetők el a nők számára. Ezek mesterséges vagy természetes hormonokat tartalmaznak, amelyeknek csaknem ugyanolyan a hatásuk, mint a havi ciklusért felelős ösztrogénnek és a gesztagénnek, a szervezet saját hormonjainak.

Fogamzásgátló tabletta

A legszélesebb körben a fogamzásgátló tabletták terjedtek el. Az úgynevezett kombinált tabletták ösztrogént és progeszteront tartalmaznak, amelyek megakadályozzák az ovulációt, valamint a méhnyak által termelt nyák megvastagításával meggátolják, hogy a spermiumok a méhüregbe jussanak.

Előnyei:

• Magas hatékonyság.
• Sok nőnél a gyógyszerszedés idején kevésbé erős és fájdalmas a menstruáció.
• Csökkenthetik a különböző nőgyógyászati ciszták kialakulási esélyét.

Hátrányai:

• Mellékhatásként fejfájás, migrén, hányinger, mellfeszülés és/vagy libidócsökkenés jelentkezhet.
• Nőhet a magas vérnyomás, a stroke, a vérrögképződés és a szívinfarktus kockázata.

A "mini tabletta" csak progesztint tartalmaz, és főként a méhnyaknyák besűrítésével, valamint a méhnyálkahártyán keresztül fejti ki hatását, de egyes esetekben az ovulációt is gátolhatja.

Hormontapasz

A hormontapasz arra szolgál, hogy a máj terhelése nélkül, a bőrről közvetlenül az érpályába jusson a hormon. A fogamzásgátló tapasz hasonlít a sebtapaszhoz: úgy 5 cm nagyságú, négyzet alakú, és a vállra, az alhasra vagy a felsőtestre szokták elhelyezni, hogy a benne lévő ösztrogén és progeszteron a bőrön át a vérkeringésbe kerüljön. Minthogy elkerüli az emésztőrendszert, ezt a módszert különösen a gyomorproblémákkal küszködő nők kedvelik. Hetenként egy tapaszt kell feltenni, a harmadik hetet követi egy tapaszmentes hét, hogy teret adjon a nő menstruációs periódusának.

Hüvelygyűrű

A hüvelygyűrű a 2001-ben megjelent eszköz, melyet csupán havonta egyszer kell cserélni, használata egyszerű, eredményessége közel 100 százalékos.

Implantátum beültetése

Ez a módszer a terméktől függően egy vagy több apró, gyufaszál méretű rudacska, ezeket helyi érzéstelenítés mellett a felkarba ültetik. Folyamatosan ugyanolyan hormonokat bocsátanak ki, így előzik meg az esetleges fogamzást, s akár évekig a helyükön maradhatnak.

Mechanikai fogamzásgátlás (barrier-módszerek)

A fizikai vagy mechanikus születésszabályozás, az úgynevezett barrier-módszerek lényege, hogy valamilyen akadályt képeznek annak érdekében, hogy a spermiumok ne juthassanak el a petesejtig.

Férfi óvszer (kondom)

Az egyik leggyakrabban használt és legjobban bevált módszer, amely mechanikai úton akadályozza meg a megtermékenyülést. Az ondó így a hüvelyen kívülre kerül. Ez az egyetlen férfiak által használt fogamzásgátló eszköz. Előnye, hogy véd a HIV-től és a többi szexuális úton terjedő megbetegedéstől. Nem tartós kapcsolatokban, illetve fiatal korban ezt tartják a legjobb választásnak. Megfelelő használat mellett megbízható védelmet nyújt, azonban mint mindennél itt is előfordulhatnak balesetek, például az óvszer kiszakadása vagy a hímvesszőről történő lecsúszása.

Női óvszer

Létezik még az úgynevezett női óvszer is, ez azonban manapság egyre kevesebben használják.

Pesszárium

A pesszárium egy méhnyakra helyezendő gömbszelet, egy „gumisapka", amely mechanikusan akadályozza meg a spermiumok méhbe jutását. Méretét orvosi vizsgálattal kell megállapítani, és az orvos tanítja meg a használatát is. Nagyobb súlyváltozások, szülések, nőgyógyászati műtétek után a méretet ismét ellenőriztetni kell. A szexuális kapcsolat előtt 20 perccel kell felhelyezni, és a szeretkezés után 4-6 óráig a hüvelyben tartani. 16 óránál tovább a fertőzésveszély miatt nem maradhat a hüvelyben. Célszerű spermicid anyaggal együtt alkalmazni. Előnye, hogy a szervezet működését nem befolyásolja, hátránya, hogy helytelenül felhelyezve hatástalan.

Méhszájsapka

A méhszájsapkát vékony, puha gumiból készítik, kisebb, mint a pesszárium, és többféle típusban és méretben kapható. A hüvely felső részébe kell helyezni, hogy fedje a méhszájat. Az így létrejött mechanikus gát megakadályozza, hogy a spermiumok bejussanak a méhbe. A pesszáriumhoz hasonlóan a sapka méretét is az orvosnak kell megállapítani, ez biztosítja ugyanis, hogy megfelelő méretűt alkalmazzunk és pontosan illeszkedjen. A segítséggel történt első felhelyezés után a nő már egyedül is fel tudja helyezni magának a közösülés előtt, amely után viszont legalább hat órán át fent kell maradnia.

Spirál (IUD)

A spirálok, vagyis a méhen belüli fogamzásgátló eszközök (IUD-k) kicsit más elven működnek. Ezek lehetnek hagyományos réztartalmúak vagy hormontartalmúak is. Ezeket kizárólag orvos helyezheti fel a méhen belülre. A spirálok megakadályozzák a megtermékenyült petesejt beágyazódását, és ezáltal a terhesség létrejöttét is, mégpedig azzal, hogy egy úgynevezett steril gyulladást hoznak létre a méhben. A spirálok nagy előnye, hogy nem kell velük napi szinten foglalkozni: felhelyezés után akár öt évig is használhatók rendszeres nőgyógyászati ellenőrzés mellett. További előnye, amit nagyon ritkán hangoztatnak, hogy jelentős védelmet nyújt a méhnyálkahártya daganatos betegségei ellen.

Hátrányai:

• Megfelelő ellenőrzés hiányában növelik a gyulladások és fertőzések kialakulásának veszélyét.
• Vannak nők, akiknek a szervezete egyszerűen nem bírja ezeket az eszközöket.
• Gyakori mellékhatás a bő vérzés és az alhasi fájdalom.
• A legtöbb gond azonban az odafigyelés hiányából adódik, leggyakoribb, amikor az ötéves cserére vonatkozó javaslatot a nők sok évvel túllépik.

A magyarországi gyakorlatban a szexuális élet elején járó fiataloknak és a gyermektelen nőknek nem ezt a fogamzásgátló módszert ajánlják elsősorban. A méhen belüli fogamzásgátló eszközök tartós, akár 5 évig terjedő védelmet nyújtanak. Mind szült, mind nem szült hölgyeknek bármikor felhelyezhetőek. A felhelyezés ambuláns nőgyógyászati vizsgálat alkalmával történik.

Kémiai fogamzásgátlás (spermicidek)

A kémiai fogamzásgátlók egyszerű elven működnek: elpusztítják a spermiumokat, így megakadályozzák a fogamzást. Kaphatóak hüvelykúp, krém, zselé és hab formájában is. Semmilyen mellékhatást nem okoznak, nem ártanak a női szervezetnek, hatékonyságuk azonban alacsony, ezért leginkább valamilyen más fogamzásgátló eszköz mellé, kiegészítésként, plusz biztonsági elemként javasolhatóak. Ez az eljárás azonnali védelmet biztosít, és 10 órán át tart a hatása, azonban minden újabb együttlét előtt újabb adagot kell felhelyezni. Sem használat előtt, sem közvetlenül utána nem szabad hüvelyzuhanyt alkalmazni, illetve szappannal mosakodni. A hüvelytampon a krémekkel ellentétben egy egész napon át védelmet biztosít. Legalább egy, legfeljebb 24 órán át lehet a hüvelyben hagyni. Hátrányuk lehet az egyes összetevőkkel szembeni esetleges allergiás reakció.

Természetes fogamzásgátlási módszerek

Bár vannak úgynevezett természetes módszerek, a szakember szerint ezek egyike sem bizonyul megbízhatónak, és nem ajánlott pusztán ezekre hagyatkozni. A természetes módszerek (ciklusfigyelés, testhőmérséklet mérés, ovulációs tesztek stb.) a legtöbb nő számára az ehhez szükséges biológiai ismeretek hiányában nem megfelelő hatékonyságúak. Ezen módszerek elsajátításához és helyes alkalmazásához komoly gyakorlat szükséges.

Megszakított közösülés

A természetes fogamzásgátlás legismertebb módja a megszakított közösülés. Ez azonban jelentős teherbeesési kockázattal jár, hiszen egyrészt megfelelő önuralom kell hozzá a férfi részéről, másrészt, sokan nem tudják, de a spermium a húgycsőben akár 72 óráig is életképes, ami jelentősen rontja a módszer hatékonyságát.

Naptármódszer és hőmérőzés

A másik ilyen a "naptármódszer", amely a tüszőrepedés (ovuláció) időpontjának meghatározásán alapul. Azonban a petesejt 24-48 óráig életképes, tehát nemcsak az ovuláció napján, hanem az az előtti és utáni 2-2 napban sem biztonságos a védekezés nélküli együttlét. Ez a technika önmagában alkalmazva megbízhatatlan, ezért szintén nem javasolt.

A hőmérőzés vagy Hillebrant-módszer azt jelenti, hogy a nő minden ébredéskor rendszeresen megméri szájban, végbélben vagy hüvelyben a hőmérsékletét. A tüszőérés idején az alaphőmérséklet 0,2-0,5 °C-kal megemelkedik. Ezáltal a tüszőrepedés időpontja nagy biztonsággal megállapítható. A ciklus második részében biztonsággal jelzi a terméketlen napokat. A hőmérőzést legtöbbször a naptármódszerrel együtt szokták alkalmazni, melynek lényege, hogy az előző 12 hónap során a leghosszabb és a legrövidebb menstruációs ciklus hosszából kiszámoljuk a tüszőrepedés feltételezett idejét. Szabálytalan, változó hosszúságú ciklus esetén nem alkalmazható.

Sterilizálás

A fogamzásgátlás kevésbé ismert, de egyre elterjedtebb módszere a sterilizálás. A műtét elvégezhető nők és férfiak esetében is, azonban Magyarországon a férfi sterilizációs műtétek kevésbé elterjedtek. A női meddőségi műtéteknél figyelembe kell venni a jogi szabályozásokat is.

Fogamzásgátló módszerek hatékonysága (Pearl-index)

A különféle születésszabályzó eljárások hatékonyságát a Pearl-indexszel jellemzik, amely megmutatja, hogy az adott módszer mellett egy év alatt száz nőből hány esett teherbe. Minél kisebb a Pearl-index, annál biztosabbra mehetünk.

A Pearl-index nem tökéletes, de arra kiválóan alkalmas, hogy lássuk, melyek a legjobb védekezési módszerek, illetve mennyire hatékonyak a módszerek egymáshoz képest.

Dr. Juhász Róbert tanácsolta: "A táblázat alapján látszik, hogy 100 százalékos fogamzásgátló módszer nem létezik. Az, hogy számunkra ténylegesen melyik a legmegfelelőbb módszer, az az életkorunktól, az élethelyzetünktől, az egyéni igényeinktől és az egészségi állapotunktól függ. Ezért mielőtt letennénk a voksunkat valamelyik fogamzásgátlási eszköz mellett, mindenképpen kérjük ki a nőgyógyászunk tanácsát és beszélgessünk vele nyíltan a lehetőségekről."

Vegyszerek kerülése terhesség alatt

A terhesség alatt különösen kerülni kell a vegyszereket. Az első 12 hét a legkritikusabb időszak. Ebben az időszakban nagyon kell vigyáznunk. Ne most fessük ki a lakást, óvakodjunk minden mérgező anyagtól, gáztól! A leginkább tiltott, hiszen komoly károsító hatással rendelkeznek (gyakoribb vetélés, koraszülés veszélye, növekedési elmaradás, stb.). A tisztítószerekkel körültekintően kell bánni. Ha a terméknek erős szaga, vagy gőze van, ne lélegezzük be! Csak is jól szellőztethető helyen használjuk! Aeroszol spray helyett használjunk inkább pumpásat! Soha ne keverjünk össze ammóniát klór alapú termékekkel, mert a kettő együtt nagyon veszélyes gőzöket termel! Kerüljük az olyan termékek használatát, melyek címkéjén mérgező hatásra figyelmeztetnek! Takarítás közben húzzunk kesztyűt! Ha van hozzá lelki erőnk, akkor keressük inkább a természetes tisztítószereket, mint például a szódabikarbónát, az ecetet vagy a mosószódát! Ha tisztítószerek miatt kesztyűt húzunk, hogy a benn lévő vegyszer (pl. SLS- Sodium Laureth Sulfate) ne érintkezzen a bőröddel, akkor ugyanígy gondolkozzunk a kozmetikumokkal kapcsolatban is! Ne használjunk olyan kozmetikumot, amiben SLS, parabén és hasonló vegyszerek találhatóak!

Terhesség ideje alatt kerüljük az erős vegyszereket, növényvédő szereket, rovarirtókat és a kozmetikumokat is, amennyire csak lehet, mivel pl. néhány molyirtó és WC tisztító naftalint tartalmaz. A nagy mennyiségű naftalin károsíthatja a vérsejteket. A magas naftalin tartalmú szerek használata fáradékonyságot, étvágytalanságot, hányingert, hányást és hasmenést okozhat. Az újszülöttek és kisgyermekek szervezete sokkal érzékenyebb a vegyszerekre, mint egy egészséges felnőtté.

tags: #ecet #terhesseg #ellen