Halász Judit gyermekkora tele volt tündéri közvetlenséggel és közlékenységgel. Már egészen fiatalon, háromévesen képes volt észrevétlenül felosonni egy rendezvény színpadára, majd a zsúfolt nézőtér láttán sírva fakadni. Ezek az emlékek is hozzájárultak ahhoz a személyiséghez, amely évtizedekig elbűvöli a közönséget. A művésznő a lovakról, a sportról - ma is szívesen jár síelni - és a hűségről is mesélt, mely a Vígszínházhoz köti pályakezdése óta.
Halász Judit gyermekdalai ma ugyanúgy az aprónép kedvencei, mint a tíz, húsz vagy harminc évvel ezelőtti gyerekeké. A Kossuth-díjas művésznő kutatóvegyész fia ugyanis sokáig Amerikában élt családjával, így évente csak néhány alkalommal találkozhatott velük. Halász Judit így végre visszakapta a családját, és azóta kedvére kényeztetheti három unokáját. Szívesen mesél a fiúkról, akik közül a két idősebb Félix Sámuel, becenevén Sam, a művésznő Csiribiri című filmjében is komoly szerepet vállalt.
A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Halász Judit pályafutása is bizonyítja, hogy a művészet és az emberi kapcsolatok harmonikus egyensúlya elérhető.
A színházi sikerektől a családi édességig
1970. január 23-án mutatta be a Pesti Színház G. B. Shaw pazar vígjátékát, "A hőst és a csokoládékatonát". Ez az előadás hatalmas sikert aratott Halász Judit, Darvas Iván, Bárdy György, Básti Lajos, Sulyok Mária, Béres Ilona és Csákányi László főszereplésével. A folyamatos telt házzal játszott produkciót a színház történetében máig az egyik legemlékezetesebb darabként tartják számon.
Halász Judit visszaemlékezései a „csokoládékatona” kapcsán különösen érdekesek. „A Pesti Színház történetének egyik legnagyobb sikere volt, Kapás Dezső rendezésében. Nem tudom, matematikailag hogyan lehetséges, de azt olvastuk róla, hogy 115 százalékos teltházzal ment mindig. A siker mindenkinek jólesik, és talán ez volt a legparádésabb szereposztás, amiben valaha játszottam. Egy fiatal bolgár lányt, Raina Petkovát alakítottam, aki a szerbverő hős katonáról (Bárdy György) ábrándozik, amikor egy este beszökik a szobájába egy menekülésben lévő, pimasz, svájci kapitány (Darvas Iván), a »csokoládékatona«.” Apja, a bolgár őrnagy Básti Lajos volt, anyja Sulyok Mária, a két szolgálónk Csákányi László és Béres Ilona volt.
Az előadás kapcsán a művésznő egy emlékezetes anekdotát is megosztott: „Itt találkoztam először Cserhalmi Györggyel, aki még főiskolásként kis szerepet kapott. Az egyik előadáson, miután elmondta a szövegét, hanyagul keresztbefeküdt az öltözőkhöz vezető lépcsőn. Sulyok nem tudott felmenni, de mint tekintélyes színésznő és főiskolai tanár, nem volt hajlandó fegyelmezni egy növendéket. Úgyhogy odaszólt az ügyelőnek, hogy »távolítsa el innen az akadályt«.”
Komika, fiatalság és a színházi pálya
Várkonyi Zoltán sokat segített Halász Juditnak az indulásban. A komikát látta meg benne, szerződését azzal indokolta, hogy kevés az olyan színésznő, akinek van humora. Ugyanakkor, a félreértések elkerülése végett, jó előre kijelentette: „Nehogy azt hidd, hogy te itt femme fatale-t fogsz játszani. Vígjátékokat kapsz.”
Darvas Ivánnal való közös munka is meghatározó volt Halász Judit számára. „Boldog vagyok, hogy sokszor játszhattam Darvas Ivánnal. Általa tanultam meg - sok egyéb mellett - azt, hogy a fiatalságot nem az évek száma határozza meg, hanem a személyiség, a lélek, a gondolkodásmód, a viselkedés.”
Halász Judit öröksége és utódai
Orosz Ildikó, akit Halász Judit méltó utódjának tartanak, elmondta: „Zavarba jövök, amikor a Kossuth-díjas művésznőhöz hasonlítanak. Számomra óriási példakép. Szeretnék 80 évesen olyan energiával, ízléssel, finomsággal kiállni a gyerekek elé, ahogy Halász Judit teszi a mai napig.” Orosz Ildikó is fontosnak tartja, hogy elvigye a kultúrát a legkisebbekhez is, ezért kis falvakban, településeken is koncertezik.
Halász Judit a színpadon és a gyermekekkel való foglalkozásban is maradandót alkotott. Az Audiencia című előadás kulisszatitkait is megosztotta a hallgatósággal, mindenki átérezhette, milyen nehéz lehet II. Erzsébet királynőt alakítani a színpadon.
A művésznő életútja, színházi és zenei pályafutása, valamint családi élete mind azt mutatják, hogy a tehetség, a szorgalom és a szeretet hogyan teremthet csodákat.