A habituális vetélés: okai, diagnózisa és kezelési lehetőségei

A vetélés, vagyis a terhesség természetes megszakadása a 20. terhességi hét előtt, gyakrabban fordul elő, mint gondolnánk. Egyes vizsgálatok szerint a klinikailag igazolt terhességek 10-15%-a vetéléssel végződik. Ez a szám nagyrészt abból adódik, hogy a petesejtek, amelyek már egy lánymagzat petefészkében is megtalálhatók, öregednek az életkorral.

Sok vetélés olyan korán következik be, hogy észrevétlen marad, gyakran még a menstruáció idején, amikor a megtermékenyült petesejt kilökődik. Az ennyire korai vetélést a legtöbbször észre sem vesszük, hiszen még a terhesség tünetei, gyanújelei sem alakultak ki. Az életkorral sajnos a vetélés rizikója is növekszik: harmincöt felett már inkább 30%, negyvenhárom felett pedig 50%. A vetélések többsége (70%) a 12. terhességi hét előtt történik. A klinikailag igazolt terhességek 25%-a, becslések szerint az összes terhesség 60%-a vetéléssel végződik.

A vetélés tehát evolúciós szempontból egy természetes folyamat, a szelekció része, amennyiben elvétve fordul elő. Ha azonban valakinél visszatérő, spontán vetélések (habituális vetélés) állnak fenn, azt mindenképpen ki kell vizsgálni!

Nőgyógyászati vizsgálat, ultrahanggal

Mi az a habituális vetélés?

Definíció szerint habituális vetélésről akkor beszélünk, ha a terhesség a 20. terhességi hét előtt három vagy több egymást követő alkalommal megszakad. Dr. Imre Ruben szülész-nőgyógyász, meddőségi szakember, aki az Istenhegyi Géndiagnosztikai, Nőgyógyászati- és Családtervezési Centrum Meddőségi Központjának vezetőjeként dolgozik, azonban már két, teljesen ugyanolyan mechanizmussal bekövetkezett vetélés esetén is érdemes megvizsgálni, mi állhat a háttérben. Például, ha valaki mindkétszer az ötödik hét környékén görcsökkel kísért vérzéssel vetél el, vagy a hatodik héten, az ultrahangon kiderül, hogy a magzatának nincs szívhangja, akkor elképzelhető, hogy nem véletlenről van szó.

A habituális vetélés gyakoribb állapot, mint azt elsőre gondolnánk, a teherbeeséssel próbálkozó párok körülbelül 1%-át érinti. Sajnos a vetélés és a meddőség témaköre sok közösségben még mindig tabu, így nem vagyunk tisztában a probléma aktualitásával, és sokan önmagukban küzdenek ezzel az állapottal. Pedig hatalmas támogatásra lenne szükségük, mert a terhességek ismétlődő elvesztése nagyon gyötrelmes. Gyakran szinte elviselhetetlen a nőkre nehezedő pszichés és fizikai teher, és ez a teher minden egyes veszteséggel súlyosbodik.

A habituális vetélés egy válaszreakció a szervezettől. Amennyiben nem állnak fenn a terhesség kihordásának feltételei, a szervezet nem fogja támogatni a terhességet, és újra meg újra vetélés következhet be.

A habituális vetélés lehetséges okai

A habituális vetélés hátterében számos kiváltó ok lehet. A korai vetélések 81%-a úgynevezett aneuploidia miatt alakul ki, ami azt jelenti, hogy osztódás során kerül hiba a gépezetbe, vagy magának a petesejtnek az örökítőanyaga sérült valamilyen korábbi teratogén bántalom során. A maradék 19% hátterében az anyai szervezet valamilyen fel nem ismert, ezért nem kezelt betegsége (például az öröklött trombózishajlam), hormonális, anatómiai ok gátolja az embrió beágyazódását vagy fejlődését, esetleg a magzat valamilyen genetikai megbetegedéssel sújtott, vagy az anyai immunrendszer nem fogadja be a beágyazódó embriót.

A habituális vetélés lehetséges okai:

  • Genetikai okok: A magzat kromoszóma-rendellenességei, vagy ritkábban a szülők kiegyensúlyozott kromoszóma-átalakulásai.
  • Anatómiai okok: Méh eredetű eltérések, például mióma, méhtestpolip, méhsövény, méhüregi összenövések.
  • Hormonális zavarok: Pajzsmirigy alul- vagy túlműködés, prolaktin túltermelődés, sárgatest-elégtelenség. A szokványos vetélőknél a ciklus második, luteális szakában jelentősen alacsonyabb a progeszteron (sárgatesthormon) szintje. A súlyos D-vitamin hiány gátolhatja a peteérést is.
  • Véralvadási zavarok (trombofília): Öröklött vagy szerzett trombózishajlam, például Leiden mutáció vagy antifoszfolipid szindróma (APS). Ez utóbbi egy autoimmun rendellenesség, amely fokozott vérrögképződési hajlammal jár, és az antitestek károsítják a véredények belső falát.
  • Immunológiai okok: Az anyai immunrendszer nem fogadja be a beágyazódó embriót. Normál esetben a terhesség képez maga köré egyfajta védőpajzsot, így az anyai immunrendszer nem intéz támadást az embrió ellen. Bizonyos esetekben azonban ez a védelem nincs meg.
  • Metabolikus okok: Inzulinrezisztencia, cukorbetegség.
  • Férfi faktor: Bár a spermiumok nem öregszenek úgy, mint a petesejtek, a férfiak életkorának is van hatása a fogantatás és a vetélés esélyére, illetve bizonyos genetikai rendellenességek gyakoribb előfordulására. Magas DNS-fragmentációhoz kétszeres vetélési kockázat társul, hátterében többnyire oxidatív stressz áll.
  • Környezeti okok: Életmód (dohányzás, alkoholfogyasztás, mozgásszegény életmód, elhízás, stressz).
Vérvétel laboratóriumi vizsgálatokhoz

A habituális vetélés kivizsgálása

A habituális vetélés kivizsgálása szisztematikusan, a legvalószínűbb okoktól haladva történik. Dr. Imre Ruben az összes eddigi lelet átnézésével, alapos konzultációval és ultrahangvizsgálattal kezdi a kivizsgálást. Fontos, hogy az ultrahang alapján sokszor már egyértelmű a probléma, még akkor is, ha korábban semmit sem találtak.

Férfi vizsgálatok:

  • Andrológiai vizsgálat.
  • Spermiogram (hímivarsejtek számának és tulajdonságainak vizsgálata).
  • Funkcionális vizsgálatok a spermiumok tekintetében.
  • DNS-fragmentációs tesztek, melyek az utóbbi években jelentek meg.

Női vizsgálatok:

  • Hormonális ciklus vizsgálata: Egyhavi hormonsor (3. és 21. napon vett vérből), peteérés meghatározása. AMH hormon szintjének vizsgálata a petefészkek tartalékának megbecsülésére.
  • Anatómiai vizsgálatok: 3D hüvelyi ultrahang, kontrasztos átjárhatósági vizsgálat a petevezetőknél. Szükség esetén méhtükrözés (hiszteroszkópia) vagy laparoszkópiás műtét méhsövény, méhüregi összenövések, mióma, méhtestpolip esetén.
  • Anyagcsere-szűrés: D-vitamin szint (súlyos D-vitamin hiány gátolhatja a peteérést), cukorterheléses vizsgálat az inzulinrezisztencia felderítésére.
  • Genetikai vizsgálat: Kromoszóma-rendellenességek kiszűrése céljából.
  • Hematológiai vizsgálat: Öröklött véralvadási zavar (trombofília), trombózishajlam (pl. Leiden mutáció). Sajnos hazánkban egyelőre sem a meddőségi kivizsgálás alkalmával, sem a lombik program megkezdése előtt nem általános protokoll a trombofília vizsgálata.
  • Immunológiai vizsgálat: Antifoszfolipid autoantitestek jelenlétének kimutatása (APS), autoimmun panelfelvétele indokolt esetben.
    • HLA keresztpróba (mikrolimfocítotoxicitási teszt).
    • FACS keresztpróba (apával szembeni szenzitizáció).
    • Kevert limfocita kultúra (MLC) és blokkoló antitest (MLCBI) vizsgálata.
    • Th1-Th2 citokin arányának mérése.
    • Természetes ölősejt (NK) vizsgálata.
  • Góckutatás: Esetlegesen fennálló krónikus gyulladásos betegségek felderítése (fogászati, fül-orr-gégészeti vizsgálat).

Összefoglaló táblázat a habituális vetélés lehetséges okairól és javasolt vizsgálatairól:

Ok kategória Lehetséges tényezők Javasolt vizsgálatok
Genetikai Kromoszóma-rendellenességek (magzati, szülői) Kariotipizálás, speciális genetikai tesztek
Anatómiai Mióma, polip, sövény, összenövések 3D hüvelyi ultrahang, kontrasztos átjárhatósági vizsgálat, hiszteroszkópia, laparoszkópia
Hormonális Pajzsmirigy zavarok, prolaktin, sárgatest-elégtelenség, D-vitamin hiány Hormonvizsgálatok (TSH, Prolaktin, Progeszteron), D-vitamin szint, peteérés vizsgálat
Véralvadási Leiden mutáció, antifoszfolipid szindróma Trombofília panel, antifoszfolipid antitestek
Immunológiai Anyai immunreakció, NK sejtek HLA keresztpróba, FACS keresztpróba, MLC, Th1-Th2 citokin arány, NK sejt aktivitás
Metabolikus Inzulinrezisztencia, cukorbetegség Cukorterheléses vizsgálat
Férfi faktor Magas DNS-fragmentáció, oxidatív stressz Andrológiai vizsgálat, spermiogram, DNS-fragmentációs teszt

Kezelési lehetőségek

A habituális vetélés kezelése a fenti alapproblémák kezelését jelenti. Fontos, hogy a Czeizel Intézetben - ahol a vizsgálatokat a legmagasabb szakmai színvonalon végzik - az a hitvallás, hogy minden felesleges lombikot megpróbálnak elkerülni. Nagyon sok helyen csak az alapvető vizsgálatokat végzik el, nem néznek utána az összes számba vehető, és esetleg kezelhető oknak, amely a meddőség hátterében állhat, így olyan párok is lombikoznak, akiknek természetes úton vagy inszeminációval is lehetne gyermekük.

A cél a kiváltó ok(ok) azonosítása, a következetes kezelés és az életmódtámogatás. Az esetek közel felében azonban sajnos nem tudjuk azonosítani a habituális vetélés okát, ilyenkor a pszichológiai segítségnyújtásra, a stressz csökkentésére és a lelki támogatásra helyeződik a hangsúly.

Specifikus kezelések:

  • Genetikai problémák esetén: Klinikai genetikushoz irányítás.
  • Anatómiai eltérések esetén: Műtéti (hiszteroszkópos) megoldások (mióma, méhtestpolip, méhsövény, méhüregi összenövések).
  • Hormonális zavarok esetén:
    • Pajzsmirigy-alulműködés és pajzsmirigyellenes ellenanyagok (anti-TPO) magas szintje esetén tiroxinpótlás, túlműködéskor propiltiouracil.
    • Prolaktin túltermelődésekor dopaminagonista.
    • Sárgatest-elégtelenség esetén progeszteronpótlás (lágy kapszula/hüvelykapszula) a ciklus második felében. Ez az ismeretlen eredetű ismétlődő vetélés egyetlen bizonyítottan hatásos kezelése. A hormonális ciklus rendezésével a párok 65-70%-ánál sikerül szülést elérni.
    • Peteérés hiánya esetén annak helyreállítása különféle gyógyszerek segítségével (clomifen-citrát, aromatátgátlók, gonadotropinok, prednizolon).
    • D-vitamin pótlás (napi 2000-4000 NE) javasolt, bár arra egyelőre nincs adat, hogy javítaná a terhesség kimenetelét.
  • Véralvadási zavarok esetén: Véralvadásgátló kezelés heparin és acetilszalicilsav szedésével (antifoszfolipid autoantitestek jelenlétében).
  • Immunológiai problémák esetén: Immunológus bevonása.
  • Anyagcsere-zavarok esetén: Anyagcsere és testsúly rendezése a tervezett fogamzás előtt (pl. inzulinrezisztencia esetén metformin).
  • Férfi faktor esetén: Oxidatív stressz csökkentése (életmódváltás, testsúly rendezése, dohányzás, alkoholfogyasztás kerülése, ondóúti gyulladás, herevisszér-tágulat kezelése).

Általános javaslatok:

  • Életmódváltás, rendszeres testmozgás, optimális tápanyag-összetételű diéta.
  • Stresszcsökkentés.
  • Dohányzás és alkoholfogyasztás kerülése.
  • Mikrotápanyagok pótlása orvosi javaslat szerint.

A sorozatos veszteség jelentős pszichés terhet ró a párra. A gyász feldolgozásához pszichológus, gyászfeldolgozó csoportok és sorstársközösségek nyújthatnak segítséget. Fontos hangsúlyozni, hogy még ismétlődő vetélés esetén is sok párnál születik egészséges gyermek a későbbiekben. A siker kulcsa a kiváltó ok(ok) azonosítása, a következetes kezelés és az életmódtámogatás.

tags: #habitualis #veteles #szakember