Terhesség alatti székletproblémák és más gyakori kellemetlenségek

A várandósság egy semmihez sem hasonlítható, boldog, ám gyakran kihívásoktól sem mentes időszak. A 9 hónapon át tartó út alatt bizony nehézségek, kényelmetlenségek is felmerülnek. A várandósság nagy változásokat okoz nem csak az anya életében, de a testében is, ami teljesen normális. Ebben az időszakban többnyire élettani változások és veszélytelen egészségügyi problémák aggasztják a leendő anyákat, ám vannak olyan esetek is, amikor vagy elővigyázatosságból, vagy a közvetlen veszélyhelyzet elhárítása érdekében orvosi segítséget kell kérni.

Az aggodalomra okot adó tünetek a várandósság bármely szakaszában jelentkezhetnek. Általános érvényű szabály, hogy ha a kismama nem is biztos a tüneteiben - néha csak „úgy érzi”, hogy valami nincs rendben a gyermekkel vagy vele magával -, értesíteni kell a kezelőorvost, aki dönt a továbbiakkal, akár az esetleges kivizsgálással kapcsolatban.

Emésztési problémák a terhesség alatt

A várandósság egy olyan állapot, ami az egész testünkre hatással van. Igen, az emésztésre is, így aztán a széklet kapcsán is tudunk érdekes dolgokat produkálni. Látszólag semmi közük a szaporítószerveinknek az emésztőrendszerünknek, ez azonban nincs így: valójában egy olyan komplex állapot, mint a várandósság, nagyon sokféleképpen képes befolyásolni az emésztést, így a székelési szokásokat is.

Székrekedés és hasmenés

A terhesség során nagymértékű hormonális változások zajlanak, ami a szervezet egészét érinti. A hormonok hatására fordulhat elő például, hogy gyakrabban járunk vécére, és nem csak pisilni: tapasztalhatunk hasmenést, különösen a terhesség első szakaszában, de akár végig is elkísérhet.

Máskor éppen ellenkezőleg, szorulással kínlódhatnak a kismamák - és akár egy terhességen belül, ugyanannál a nőnél is válthatják egymást a szorulásos és a hasmenéses időszakok. Persze azért nem valószínű, hogy az egész terhesség ebből állna, de ezek az ellentétek meglehetősen furcsán tudják érinteni az embert. Éppen ezért, nem árt, ha tudjuk, hogy ez többnyire teljesen normális.

Ahogy telnek a hónapok, úgy egyébként egyre inkább a székrekedés lehet jellemző, ami azért van, mert a növekvő méh nyomást gyakorol a belekre. Ennek eredményeként a székletürítés nehézkessé válhat, akár annyira is, hogy egy kis gyógyszeres rásegítésre lehet szükség - ehhez viszont minden esetben orvosi egyeztetés szükséges!

A székrekedés okai

A székrekedésnek általában véve több lehetséges oka is lehet, ilyen például a rostszegény táplálkozás, a túl alacsony folyadékbevitel vagy a mozgásszegény életmód. A székelési nehézségek egyéb emésztőrendszeri problémák, például az irritábilis bél szindróma (IBS) tüneteként is felléphetnek.

A terhesség kívül-belül megváltoztatja a női test működését. Egyik ilyen fontos változás, hogy a hormonszintek ingadoznak, amitől a bélizmok ellazulnak. Különösképpen a progeszteron hormon szintjének emelkedése az, aminek hatására a test úgynevezett simaizmai relaxált, ellazult állapotba kerülnek. Ettől az emésztőrendszer lelassul, a salakanyag pedig a szokásosnál lassabban mozog.

A terhesség alatti vashiányos vérszegénység elkerülésére szedett vastartalmú étrend-kiegészítő is okozhat székrekedést, különösen magas dózis esetén. A terhesség későbbi szakaszaiban a növekvő méh által a végbélre kifejtett nyomás is állhat a székrekedés hátterében.

A várandósság alatt a progeszteronszint emelkedése miatt az izomzat renyhébbé válik és ez a bélrendszer izomzatára is igaz. Az emésztés lelassul, az étel lassabban ürül ki a vékony- és vastagbélből. Ennek következtében kellemetlen puffadásos tünetek is jelentkezhetnek. Ahogy a baba növekszik, nyomást gyakorol a belekre, így az emésztés és a bélműködés tovább csökken. A nem megfelelő mennyiségű vízfogyasztás a terhességtől függetlenül is a székrekedés okozója lehet. Alap esetben egy egészséges felnőtt napi 1,5-2 liter vizet kell, hogy fogyasszon, a terhesség alatt a szükséges mennyiség 2-3 liter.

A cukros italok és a kakaó kerülendő, egyrészt a bevitt plusz kalóriák miatt, másrészt a székrekedést is fokozhatják. A szénhidrátban gazdag táplálkozás gyakran okoz puffadást és gázképződést, különösen a terhesség alatt, amikor a táplálék több időt tölt a vastagbéli szakaszban.

Aggodalomra okot adó székrekedés

A székrekedés alapból, nem kismamaként is rendkívül kellemetlen tud lenni, ezért ha terhesség alatt történik, teljesen természetes, hogy esetleg aggodalmat válthat ki. Tudnod kell azonban, hogy alapvetően normális jelenségről van szó, amit a várandósság alatt fellépő hormonális és fizikai változások miatt jelentkezik.

Mindemellett előfordul, hogy a székrekedés egyéb egészségügyi problémának a jele. Ha erős hasi görcsökkel, véres széklettel vagy hasmenéssel váltva jelentkezik, akkor keresd fel az orvosodat, aki alaposan ki tud vizsgálni.

Ha a székrekedést kezeletlenül hagyod és több mint két héten át tart, egyéb komplikációkhoz, például aranyér kialakulásához vezethet.

Vér a székletben

Kismamaként az átlagosnál is ijesztőbb, ha vért látunk a székletben, azonban nem kell feltétlenül valamilyen súlyos problémára gyanakodni.

Szülés utáni székrekedés

Sajnos a székrekedés nem csak terhesség alatt jelentkezhet, hanem szülést követően is folytatódhat. Ennek számos oka lehet:

• A szervezeted progeszteronszintje továbbra is magas és időbe telik, mire ez normalizálódik.
• A császármetszéskor kapott érzéstelenítés utóhatásait tapasztalod.
• A végbélnyílás környékén lévő szövetszakadás miatt kellemetlen a székletürítés.
• Nagy babát hoztál a világra.
• Megsérültek a medencefenék izmaid, amitől a széklet ürítése nehezebbé válik.

Mit tehetünk a székrekedés ellen?

Mielőtt még gyógyszerrel orvosolnád a problémát, érdemes lehet néhány természetes praktikát kipróbálnod. Ezek a lépések segíthetnek a terhesség alatt és után tapasztalt székrekedés enyhítésében:

• Fogyassz sok rostot! A gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban és hüvelyesekben gazdag étrenddel hozzájutsz az egészséges terhességhez szükséges antioxidánsokhoz, és a székrekedés enyhítését segítő értékes élelmi rostokhoz is. Napi 20-35 gramm rost fogyasztása ajánlott a kiegyensúlyozott táplálkozásban. A legjobb rostforrások a zabpehely, a teljes kiőrlésű tészták és kenyerek, a bab, a borsó és a hüvelyesek, bár ez utóbbiakkal érdemes óvatosnak lenni a terhesség alatt, ha nagyon puffasztanak. A gyümölcsök és zöldségek magas rost- és víztartalmúak, ezért székrekedés esetén csodákat képesek művelni. Fogyaszthatóak akár préselve is, azonban a cukrozott gyümölcsleveket érdemes kerülni. Mivel főve nemcsak a vitamintartalom, de a rosttartalom is kevesebb lesz bennük, így érdemesebb frissen fogyasztani őket.
• Mozogj rendszeresen! A testmozgás javítja az emésztést, elősegíti a gyomorürítést és fokozza a bélmozgást. Ha nem vagy biztos benne, hogy terhesen milyen és mennyi sportot végezhetsz, akkor konzultálj a kezelőorvosoddal, vagy egy gyógytornásszal. A rendszeres mozgás jó hatással van a bélműködésre, ezért legalább egy napi félórás sétát érdemes beiktatni.
• Maradj hidratált! Igyál naponta legalább 2 liter tiszta vagy házilag ízesített vizet - annyit, hogy soha ne érezd magad szomjasnak. Igyál citromos vizet (1 evőkanál citromlé egy pohár meleg vízben) minden reggel ébredés után!
• Egyél kisebb adagokat, gyakrabban! A nagyobb adagokból álló étkezések túlterhelhetik a gyomrodat és még inkább lelassíthatják az emésztésedet.
• Adj útifű maghéjat az étrendedhez! Ez a növényi rost a vízből saját tömegének akár hússzorosát is képes magába szívni. Megnöveli a széklet tömegét és lazábbá teszi az állagát, így az könnyebben távozik a szervezetből.
• Szedj napi rendszerességgel probiotikus készítményt! A jótékony baktériumok hozzájárulhatnak a bélflóra egészségéhez és a jó emésztéshez.
• Ha vaskészítményre van szükséged, válassz szerves formát (pl. vas-biszglicinát), ami kíméletes az emésztőrendszerrel és győződj meg róla, hogy a megfelelő adagot szeded belőle! Vasra a terhesség alatt nagy szüksége van a babának és a mamának is. A vaskészítmények és egyes vitaminok azonban fokozhatják a székrekedést. Ha ilyen problémával állsz szemben, ki kell próbálni másfajta készítményeket, hiszen a vasban gazdag táplálkozás és a vaspótlás nagyon is fontos.
• EXTRA TIPP: Áztass be este 1-2 dl vízbe 4-5 db aszalt szilvát, majd másnap éhgyomorra fogyaszd el és igyál hozzá a vízből. A szilva ősidők óta használt, kiváló és kíméletes természetes hashajtó.
• Konzultálj a kezelőorvosoddal, ha erős fájdalmakat érzel vagy bármilyen szokatlan tüneted, aggodalmad van!

Gázok és puffadás

Főleg az első trimeszter idején tudja megkeseríteni a kismama életét. Fő oka a megnövekedett progeszteronszint, mely lassítja a bélmozgást, ezáltal több gáz termelődik, mely akkor bugyog odabenn hangosan, vagy távozik, mikor a legkevésbé számít rá. Megoldást jelenthet, ha jobban odafigyel az étkezésére. Brokkoliból, hüvelyesekből fogyasszon kevesebbet, illetve csökkentse a szénsavas üdítőitalokat. Sokat segít, ha többször eszik keveset. Nem szerencsés a bélgázok elleni készítmények használata, hiszen a terhesség idején kerülendő a gyógyszerfogyasztás.

Hányás és émelygés

A hányinger és a hányás sok nő esetében a terhesség velejárója, különösen az első trimeszterben. Amikor ez az állapot túlzott mértéket ölt - a táplálék és a folyadék nem, vagy alig marad meg a várandós nőben - vészes terhességi hányásról van szó, ami akár kórházi kezelést is igényelhet. A drámai tünetek ellenére ez a betegség általában nem okoz kárt a magzatban, azonban ha az anya sokat veszít a normális súlyából, az befolyásolja a születendő gyermek testsúlyát is. Kezelése általában infúziós folyadékpótlással és hányingert csillapító készítményekkel történik.

A várandósság elején jelentkező reggeli rosszullétekről legendák keringenek, ám senki nem beszél arról, hogy a hányinger milyen pillanatok alatt válik valóssággá- számos kínos szituációt teremtve. Az émelygés jóformán minden terhesség része, ám a folyamat némileg enyhíthető és lassítható. Segíthet, ha a magzatvédő vitamint nem reggel, hanem az esti órákban veszi be, mindig étkezés közben. Ha így sem enyhülnek émelygéses tünetei, kérje ki orvosa tanácsát egy alacsonyabb vastartalmú vitaminról, mivel általában ez az összetevő okozza a gyomorpanaszokat. Javasolt még citrom- vagy gyömbérízű keménycukorka, esetleg jégkocka szopogatása, mivel ezeknek hányingercsökkentő hatásuk van.

Inkontinencia

Ez nem rémhír, sajnos az inkontinencia a terhességgel együtt jár. A problémát az okozza, hogy a növekvő méh nyomja a húgyhólyagot, így nagyon nehéz még a legkisebb mennyiségű vizeletet is visszatartani. Megoldást jelenthet, ha kevesebbet iszik, amikor nem tartózkodik otthon, illetve ha a napi folyadékmennyiség nagy részét az esti órákban juttatja be a szervezetébe. Ez azonban azzal jár, hogy az éjszaka folyamán kell sűrűn látogatni a mellékhelyiséget, illetve magában foglalja annak kockázatát, hogy reggelre esetleg nedves lesz a lepedő. Segítséget jelent, ha rendszeresen végez Kegel-gyakorlatot, mely a vizelet-visszatartó izmokat erősíti. Emellett javasolt a tisztasági betét használata, hogy ne érje kellemetlen meglepetés.

A terhesség alatt végbemenő változások meggyengíthetik a medencefenék izmait, így a belső szervek megtámasztása bizonyos mértékben elveszti a stabilitását, így előfordulhat az inkontinencia minden fajtája, leggyakrabban a vizeletszivárgás. Ez a harmadik trimeszterre a legjellemzőbb, amikor már a magzat súlya is nyomja az izmokat, és olyan rizikófaktorok is közre játszhatnak, mint a többedik terhesség, az elhízás, a cukorbetegség, a székrekedés és neurológiai problémák. Mivel az inkontinencia a szülés után is fennmaradhat, nagyon fontos az idejében elkezdett intimtorna, az egészséges életmód, illetve, bizonyos esetekben orvosi eszközök is szóba jöhetnek a baba megszületése után.

Hüvelyi folyás és szagok

Noha valószínűleg a külvilág nem érzékel belőle semmit, a kismama számára így is kellemetlen. Amiről beszélünk, az a terhesség során jelentkező hüvelyfolyás, mely kellemetlen szagokkal, viszketéssel járhat. A dolog hátterében ismételten a terhességi hormonok, illetve a magzat növekvő testsúlya áll. Szerencsére van néhány dolog, amivel enyhíthetőek a tünetek. Tisztasági betét használata és gyakori cseréje segít a kényes terület tisztántartásában és a kellemetlen szagok, valamint viszketés enyhítésében. Az intim dezodorok használata azért nem javasolt, mert a megváltozott hormonháztartás miatt érzékenyebb bőrön égető, viszkető érzést okozhat. Ne feledjük, hogy a várandósság idején sokkal kifinomultabb a szagokra való érzékenység, ezért lehetséges, hogy ami a kismama számára kellemetlen szag, azt mások nem is érzékelik.

A hüvelyi folyás általában normális terhesség alatt, sőt, sokszor még bőségesebb is, mint egyébként. Ugyanakkor, ha a folyás színe megváltozik, rossz szagú, zavaros lesz, ha fájdalom vagy viszketés is jelentkezik a hüvelyben, azzal már érdemes orvoshoz fordulni, már csak azért is, mert mind a gombás fertőzésnek, mind a bakteriális vaginózisnak megnő a kockázata a várandósság alatt.

Feledékenység és ingerlékenység

• Feledékenység: A második trimesztertől szinte minden kismamánál megfigyelhető a feledékenység. Sokan ezért a tomboló hormonokat hibáztatják, ám leginkább azzal magyarázható, hogy a leendő anyuka próbálja eddigi teendőit ugyanolyan intenzitással ellátni, mint azelőtt, ehhez járulnak a terhességi tünetek, valamint aggódás a baba egészségéért, félelem a jövőtől, a szüléstől, gondolatok a babakelengye és babaszoba összeállításáról. Csoda-e, ha ilyenkor időnként kihagy az emlékezete? Mindez teljesen természetes, aggodalomra semmi ok!
• Ingerlékenység: Sajnálatos módon a terhességgel járó hormonváltozás a legnyugodtabb nőből is kihozza a legingerlékenyebbet! Azonban nem csak agresszívvé, hanem túlérzékennyé is válhat, s a legenyhébb érzelmi megnyilvánulás hatására is képes könnyekre fakadni. Bár mindezt nehéz elviselni, nem tud ellene mit tenni. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy abban az esetben, ha mindig ingerlékeny, morcos, vagy képes végigbőgni a nap nagy részét, jobb, ha beszél orvosával. A terhesség képes előhozni olyan érzelmi problémákat is, melyekért nem a hormonok felelősek!

Lábdagadás

A várandósság során három fő ok miatt alakul ki lábdagadás a kismamáknál. Egyrészt több vér kering a rendszerben, másrészt ahogyan nő a magzat, a méh nyomhatja, részben blokkolhatja a vénákat, amelyek visszaszállítják a vért a lábakból a szív felé, harmadrészt a hormonok némileg elgyengíthetik a vénák falát, ami megnehezíti a munkájukat. Leggyakrabban a lábfejek és a bokák dagadnak be, ami miatt érdemes kerülni a hosszú álldogálást, fontos kényelmes cipőt viselni, rendszeresen mozogni és ha lehet, felpolcolni a lábakat. Jót tehet a kompressziós harisnya is.

Egyéb változások és kellemetlenségek

• Hátfájás: A hormonális változások (amelyek miatt többek közt a medencében és a hát alsó szakaszában lévő szalagok is megnyúlnak, hogy felkészüljenek a szülésre), a növekvő méh és magzat gyakran hátfájást okoznak a kismamáknál. Bizonyos tornagyakorlatok, a nyújtás és bizonyos mozdulatok helyes kivitelezése segíthetnek megelőzni és kezelni ezt a fájdalmat (ebben nagy segítség a gyógytornász), és esetleg vény nélküli fájdalomcsillapítókra is szükség lehet. Ebben a kérdésben a nőgyógyász iránymutatását kell kérni, de a paracetamol hatóanyagú gyógyszerek általában biztonságosak.
• Bőrelváltozások: A hormonális változások azt is eredményezhetik, hogy a meglévő szeplők, májfoltok sötétebbek lesznek, az anyajegyeknek pedig változhat a színe, mérete. Ezen változások általában jóindulatúak, de - mint minden változást - ezt is ajánlott bőrgyógyásszal ellenőriztetni. A terhességre különösen jellemző lehet, hogy bőrszínű, nyeles növedékek (fibrómák) alakulnak ki a nyak, hónaljak, mellbimbó területén. Megjelenhetnek apró, olykor viszkető, száraz felszínű, barna növedékek, nem fertőző szemölcsök is.
• Hajváltozások: Hormonális okok miatt a hajgyökereknél felgyorsul a sejtosztódás, meghosszabbodik a növekedésben lévő hajszálak élettartama, így a haj gyorsabban nő. Szülés után azonban a növekedés leáll, és azok a hajszálak is ekkor hullanak ki, amelyek normál hormonális viszonyok közt már régebben kihullottak volna. Vagyis a tévhitekkel ellentétben nem a szoptatás okozza a hajhullást.

Szövődményre utaló jelek

A lehetséges szövődmények sora rendkívül hosszú - közülük a legveszélyesebbekről és a leggyakoribbakról lesz szó az alábbiakban. Az alábbi tünetek egyértelmű jelei a várandósság alatti szövődménynek, ezért bármelyik fennállása esetén orvosi segítségre van szükség!

A várandósság során bármikor:

• elhúzódó vagy súlyos hányás;
• hüvelyi vérzés;
• szokatlan vagy a szokásosnál bőségesebb hüvelyi folyás;
• súlyos vagy hosszan tartó fejfájás, vagy szédülés;
• folyamatos fogyás;
• láz vagy hidegrázás;
• fájdalmas vagy égő érzés vizeléskor;
• állandó légszomj, gyengeség vagy szívdobogásérzés;
• ha a hasat ütés (trauma) érte (esés, baleset, erőszakos incidens);
• ha hosszabb ideig tartó, jelentősebb érzelmi probléma áll fenn.

A várandósság korai szakaszában (a 20. hét előtt)

Jelentkező fájdalom, illetve vérzés bizonyos típusai vetélés vagy méhen kívüli terhesség jelei lehetnek. Amennyiben ezek valamelyike fennáll, sürgős orvosi segítségre van szükség - ha más (gyorsabb) lehetőség nincs, hívja a 112-t és kérjen mentőt!

Mielőbb kérjen orvosi segítséget, ha a várandósság korai szakaszában:

• tartós vagy erős fájdalom jelentkezik a has egyik oldalán, vagy az egyik vállban;
• erős alhasi fájdalom vagy görcs jelentkezik;
• hüvelyi vérzést tapasztal.

A várandósság későbbi (20. hét utáni) szakaszában

Általában gyakoribbak a kellemetlenségek, amelyek egy része a várandós állapot normális velejárói. Néhány tünet azonban orvosi kontrollt igényel:

• látászavarok (villogó fények, szikralátás, homályos látás) - ezek a preeklampszia jelei lehetnek;
• hirtelen fellépő, súlyos, akár fájdalmas ödéma a kézen, a lábon vagy az arcon;
• erős bőrviszketés;
• ha a magzat mozgásában változás áll fenn (a kismama úgy érzi, hogy a szokásostól eltérően mozog, kevesebbet mozog, vagy nem mozog);
• májtáji fájdalom;
• bevérzések jelentkezése a bőrön;
• vérnyomásmérés során magasabb vérnyomásérték mérése;
• hüvelyi vérzés.

Vérzés a várandósság alatt

A várandósság idején a vérzés viszonylag gyakori tünet, és nem minden esetben ad okot aggodalomra, ettől függetlenül minden esetben jelezni kell a kezelőorvosnak, fontos ugyanis a háttérben álló ok felderítése. A kivizsgálás általában hüvelyi vagy kismedencei vizsgálattal, ultrahang-, illetve vérvizsgálattal történik - utóbbit a hormonszintek, máj- és vesefunkciók és a teljes vérkép ellenőrzése érdekében végzik.

A vérzés a terhesség alatt sokféle lehet. Előfordulhat pecsételő vérzés - ez a terhesség korai szakaszában jelentkező enyhe, barnás vérzés, ami általában csak a megtermékenyült petesejt méhfalba történő beágyazódását jelzi. Gyakran a következő menstruáció esedékességének időpontja körül következik be.

A terhesség első 12 hetében a hüvelyi vérzés lehet vetélés vagy akár méhen kívüli terhesség jele is, azonban sok esetben nincs szó ilyen súlyos következményekről, és az anya sikeresen kihordja gyermekét. Előfordulhat viszont, hogy a vérzés miatt - a gyermek és a saját maga biztonsága érdekében - az anyának a várandóssága jelentős részét kórházban, megfigyelés alatt kell töltenie.

Súlyosabb terhességi szövődmények

Méhlepény-leválás

Ez a szövődmény igen súlyos, az anyai és a magzati életet is veszélyeztető állapot, amely - ahogy a neve is utal rá - azt jelenti, hogy a méhlepény elkezd leválni a méhfal belsejéről. A méhlepény-leválás általában a méh tónusfokozódásával, az érintett területen hasi fájdalommal jár, de nem minden esetben kíséri vérzés (általában barnás vérzés jellemzőbb, ritkább esetben bő és friss piros vér távozik). Burokrepedés esetén a magzatvíz vérrel festenyzett lehet. A magzati szívműködés monitozorása során oxigénhiányra utaló jelek lehetnek. Ha a leválás időpontja közel esik a szülési időponthoz, lehetséges, hogy a baba idő előtt megszületik (lásd még: Koraszülés).

Krónikus lepényi elégtelenség

Előfordul, hogy a méhlepény nem látja el megfelelően a funkcióját, ami azt jelenti, hogy a fejlődő magzat nem kapja meg a szükséges oxigént és tápanyagokat. Ez kiválthatja a magzat fejlődésben való visszamaradását, vagy koraszülést, a szülés során fellépő oxigénhiányt, alacsony vércukor- vagy kalciumszintet az újszülött vérében, de halva születést is okozhat. A lepényi rendellenesség megnyilvánulhat a placenta kis méretében vagy rendellenes formájában is. Ennek a terhességi szövődménynek nincsenek szubjektív tünetei, általában úgy derül ki, hogy a baba keveset mozog, vagy várandósgondozás során végzett rutinvizsgálatok derítenek rá fényt. Ilyenkor a 37. hét előtt az anyát szoros megfigyelés alatt tartják, de ha már közeli a szülés időpontja, előfordulhat, hogy az orvos a szülés idő előtti megindítása mellett dönt (lásd még: Szülésindítás). A dohányzás vagy a drogfogyasztás fokozza a rendellenesség kialakulásának kockázatát.

Placenta praevia (Előlfekvő méhlepény)

Előlfekvő méhlepényről beszélünk, ha a lepény nem a méh megfelelő szakaszán tapad. A méhszájtól való távolság alapján soroljuk őket kategóriákba, legrosszabb esetben a méhlepény a méhszáj fölött helyezkedik el. Általában a tünetek a harmadik trimeszterben jelentkeznek, fájások nélkül hirtelen fellépő vérzés képében. A harmadik trimeszter előtt pecsételő vérzések előzhetik meg. A vérzés életet veszélyeztető mértékű is lehet, így felismerése és időben történő kezelése elengedhetetlen fontosságú. Egyértelmű diagnózist ultrahang kép alapján lehet felállítani. Általában azonnali császármetszés indikációi közé tartozik.

Placenta accreta

A placenta accreta a méhlepény-beágyazódási egy ritka, de súlyos rendellenessége, ami életet veszélyeztető terhességi szövődményt okoz. Általában kizárja a hagyományos szülés lehetőségét. Olyankor alakul ki, amikor a méhlepény túl mélyen ágyazódik be a méh falába (esetleg a méhszájba), de előfordulhat, hogy a méh külső oldalán is megjelenik. Ilyenkor a szülés után nem távozik a méhlepény - ahogy normálisan -, hanem a méhhez tapadva marad. Ez súlyos vérzést okozhat, de koraszülés oka is lehet. A betegséget a gyanút követően - pl. vérzés a harmadik trimeszterben - általában ultrahang- vagy MRI-vizsgálattal igazolják, de előfordul, hogy csak a gyermek születése után derül rá fény. A szövődmény miatt súlyos esetben méheltávolításra is sor kerülhet. A rendellenesség valószínűségét fokozza minden műtét, amely után heg marad a méhnyálkahártyán - ilyen például a korábbi császármetszés is.

Hegszétválás

Előzetes császármetszés után a méhen ejtett vágás hege a következő várandósság alatt fokozott figyelmet érdemel, mivel a várandósság során a hegszétválás veszélye fennáll. Ennek gyakorisága igen alacsony, azonban nyilalló, fájdalmas hegvonal, terhesség alatti vérzés, a méh (és a has) alakjának a hirtelen változása esetén gondolni kell rá.

Preeklampszia (Terhességi toxémia)

A preeklampszia (terhességi toxémia) a terhesség második felében (a 20. hét után), vagy nem sokkal a szülés után jelentkezhet, általában a terhességi rutinvizsgálatok során derül rá fény. Csökkent véráramlás következtében alakul ki az anya szervezetéből a méhlepény felé, melynek eredménye a magzat nem megfelelő oxigén- és tápanyagellátása. Sok esetben enyhe lefolyású, de kezelés nélkül előfordul, hogy súlyos szövődményekhez vezet az anya és a gyermek szempontjából is. A betegség a gyermek születésével megszűnik, addig általában gyógyszeres vérnyomáscsökkentést alkalmaznak. Szélsőségesen súlyos esetben - megfelelő korú terhesség esetén - sor kerülhet idő előtti szülésindításra vagy császármetszésre is.

Jellemzőbb tünetek:

• magas vérnyomás;
• végtag- és arcödéma;
• erős fejfájás;
• látászavarok, szikralátás;
• fájdalom közvetlenül a bordák alatt.

A fenti tünetek minden esetben orvosi vizsgálatot igényelnek! Minél korábban megállapításra kerül a betegség, annál jobbak az anya és a gyermek kilátásai.

Vérszegénység a várandósság alatt

A terhességi vérszegénység azt jelenti, hogy túl kevés a vörösvértest (és a hemoglobin) a várandós nő szervezetében ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű oxigént szállítson a fejlődő magzat számára. Ilyenkor általában nem áll szervi ok a háttérben, egyszerűen arról van szó, hogy a terhes nők szervezetében az átlagosnál jóval több vér kering, és a többlet előállításához nagyobb mennyiségű vasra, B12-vitaminra és folsavra van szükség. A várandósság alatti vérszegénység enyhébb fokozatát a legtöbb anya a fáradékonyság formájában megtapasztalja, de a probléma jól kezelhető megfelelő táplálkozással vagy - az orvos által előírt mennyiségben - étrendkiegészítők szedésével.

Terhességi cukorbetegség

A várandósság idején jelentkező cukorbetegség (a normálisnál magasabb vércukorszint) általában átmeneti állapot: a terhesség második felében jelentkezik, és a gyermek születése után legtöbb esetben megszűnik. Az ebben szenvedő nők egy részének elegendő diétát tartani, súlyosabb esetekben viszont inzulinadagolást igényelhet. A terhességi cukorbetegség nem ritka állapot, a várandósok 12-14 százalékánál alakul ki.

A terhességi diabétesz leggyakoribb következménye lehet az átlagosnál nagyobb magzat, ami bizonyos esetekben császármetszést tehet indokolttá. Azonban a legtöbb terhességi cukorbetegséggel diagnosztizált nőnek egészséges lefolyású a terhessége, és normális lefolyású szülés során egészséges gyermeket hoz világra.

Koraszülés

Ha a gyermek a terhesség 24. hete után, de a 37. hete előtt megszületik, koraszülésről beszélünk. Ennek - a gyermek fejlettségétől függően - vannak fokozatai: minél korábban születik meg a baba, annál több kockázattal kell szembenézni. A legtöbb koraszülött csecsemő azonban megfelelően fejlődik a kórházi, majd az otthoni körülmények között.

A koraszülésre figyelmeztető jelek:

• tompa, „mély” hátfájás;
• nyomásérzés a medencében;
• végtag- vagy arcödéma;
• óránként négynél többször jelentkező összehúzódások;
• hányinger, hányás vagy hasmenés;
• homályos- vagy kettős látás, egyéb szemészeti zavarok;
• menstruációs fájdalomhoz hasonló hasi görcsök;
• a baba mozgása lelassul vagy megszűnik;
• folyadék vagy vér távozik a hüvelyből.

Mindezek nem feltétlenül utalnak vetélésre, de jelentkezésükkor indokolt sürgős orvosi ellátás kérése. Az is előfordulhat, hogy semmilyen előjele nincs a koraszülésnek.

Vetélés

A vetélés - vagyis a magzat elvesztése a 24. terhességi hét előtt, vagy míg nem érte el az 500 grammos súlyt - az esetek többségében az anyán kívül álló ok(ok) miatt következik be. Sor kerülhet rá a terhesség egészen korai szakaszában, ilyenkor a nők többségének még nincs is tudomása arról, hogy gyermeket várt.

A vetélések hátterében álló ok sokszor nem egyértelmű, azonban a legtöbbször a gyermek fejlődési vagy kromoszóma-rendellenessége okozza. A már megkezdődött vetélés nem megállítható, ugyanakkor az azon átesett nő az esetek többségében újabb, egészséges terhességet hordhat ki.

Az embrió vagy a magzat halálát (az életjel hiányát) több, egymástól független vizsgálattal igazolják. Ezt követően a szülészorvos javaslata alapján a megszakadt terhességet - ha nem indul be a vetélés spontán - műtéttel, vagy a 13. hét után általában mesterségesen megindított vetéléssel fejezik be.

A vetélés gyakori jelei a görcsös, menstruációhoz hasonló hasfájás és a hüvelyi vérzés. Mindezek azonban nem minden esetben jelentenek vetélést! A vetélés megelőzése vagy megállítása érdekében nem lehet tenni semmit. A vetélés valószínűsége csökkenthető a fent elsorolt kockázatok - dohányzás, alkohol, koffein - kerülésével.

Szövődmények megelőzése

A terhességi szövődmények egy része nem előzhető meg, mivel sok esetben eleve kockázatot jelent, ha a kismamának a fogantatás előtt súlyosabb egészségügyi problémája volt, vagy ha része volt már komplikált terhességben, netán vetélésben. Családi halmozódás sem kizárható. Éppen ezért még a családtervezés fázisában, a fogantatás előtt érdemes lehet az életmódbeli tényezőket rendezni, ezzel csökkentve a szövődmények kockázatát.

Az anya és a gyermek biztonságát nagyban szolgálja, ha az anya rendszeresen részt vesz a várandósgondozáson és betartja a védőnő utasításait. A várandós nőnek ezen felül tartózkodnia kell:

• az alkohol és a drogfogyasztástól;
• a dohányzástól (a passzív dohányzástól is);
• a nehéz fizikai megterheléstől;
• a stressztől és a lelki megpróbáltatásoktól (lehetőség szerint).

Méhen belüli növekedés-visszamaradás (IUGR)

Minden harmadik gyermeket sújt a fejlődő országokban a növekedés elmaradása, amely visszafordíthatatlan testi és szellemi károsodást okoz - állapította meg egy friss tanulmány. A rosszul táplált anyák magzatait végleges lemaradás fenyegeti. A 137 fejlődő ország adatait elemző harvardi kutatócsoport szerint a növekedés elmaradásának legfontosabb oka a korlátozott magzati fejlődés (fetal growth restriction - FGR), amelynek következtében a baba abnormálisan kis súllyal jön világra. 2010-ben 44,1 millióra becsülték a növekedésben elmaradott kétévesek számát, ezen esetek majdnem egynegyede az FGR számlájára írható a kutatók szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy eredményeik alapján paradigmaváltásra van szükség, a gyerekekre irányuló programoknak a leendő anyákra is összpontosítaniuk kell. Kathlyn Andrews kutatásvezető a Reutersnek elmondta , nagyobb fontosságot kell tulajdonítani annak, hogy a kismamának elég élelme legyen, a táplálék minőségét kiegészítőkkel kell javítani.

Méhen belül akkor beszélünk elégtelen fejlődésről, ha a magzat becsült súlya 10 percentilis érték alatt van, azaz gyengébben fejlett, mint az azonos korú magzatok 90 százaléka. Születéskor diszmaturusnak tekintendő a kis súlyú - 2500 gramm alatti - magzat, ha normális időre születik.

Az FGR-ről eddig is tudták, hogy egyike a növekedési elmaradás számos okának, de ez volt az első tanulmány, amelyik minden egyes ok relatív súlyát megállapította. Az okok között a második a rossz higiénia, a harmadik a gyermekkori bélhurut, az esetek 16,4, illetve 13,2 százaléka írható a számlájukra a kutatók szerint. A további okok között voltak a fertőzések, a gyerekek hiányos táplálkozása és a hamar abbahagyott szoptatás. Tavaly az ENSZ célul tűzte ki, hogy 2030-ra megszünteti az éhezést és a szegénységet. A növekedés elmaradás mindkét területet érinti, mivel azok a gyerekek, akik első éveikben szegénységben élnek, később rosszabbul teljesítenek az iskolában, ami felnőtt korukban általában gyengébb kereseti esélyekkel jár.

tags: #ha #terhesen #lesunk #a #szekrol #van