A modern műszerek és számítógépes elemzések ellenére, minél későbbi időpontra próbálunk időjárási előrejelzést készíteni, annál nagyobb a pontatlanság lehetősége.
A következő pár napra igen nagy valószínűséggel adható megbízható előrejelzés, de a rövid távú után a közép távú 30 napos időjárás előrejelzés esetében már jóval nagyobb a bizonytalanság.
A 30 napos időjárás előrejelzés alapvetően különbözik a rövid és középtávú 7 illetve 15 napos előrejelzéstől és a hosszútávú szezonális előrejelzéstől is. A rövid és középtávú előrejelzések alapja az un. numerikus modellek. Ezek a modellek összegyűjtik a Föld légkörének pillanatnyi helyzetére vonatkozó adatokat. Ez jelenti a modell kiindulási alapját. Ezt követően a modellbe beprogramozzák az ismert fizikai törvényszerűségeket és modellezik, hogy a légkör ismert fizikai állapota hogyan változik időben a fizikai törvényszerűségek alapján. Ma már ez a prognosztikai mód igen nagy pontossággal jelzi előre a várható időjárást, különösen 5-7 napos időtávra.
A szezonális modellek logikája nagymértékben eltér a fentiektől. Itt a Föld olyan jellemzőit veszik alapul, amely lassan változik és nagyban befolyásolja az időjárást. Ilyenek például a hófödte területek nagysága, a tengerjég kiterjedtsége, vagy éppen az El Nino jelenség erőssége.
A 30 napos időjárás előrejelzés a fentiektől nagyban eltér. Kiindulási alapja a numerikus modellek 15 napos előrejelzése, ebből áll össze az előrejelzés első fele. Itt ugyanis a történelmi éghajlati adatsorokat vesszük alapul. Azt keressük, hogy volt-e olyan év, amikor az időjárás hasonló mintázatot követett, hasonló volt a hőmérséklet és csapadék eloszlása. Feltételezhető, ugyanis, hogy ugyanazon időjárási állapotokat ugyanazok a nagytérségi folyamatok hozzák létre.
Ezen logika alapján kézzel kigyűjtöttük az éghajlati adatsorokat és elkészítettünk egy programot, amely igyekszik ugyanazokat a mintázatokat megkeresni a múltbéli adatsorokon, amit a jelenben illetve a 15 napos előrejelzésben tapasztalunk. A módszer ezentúl kiegészül még a hosszútávú szezonális előrejelzések figyelembevételével és különböző matematikai és statisztikai eljárásokkal. A végeredmény pedig a fent látható 30 napos időjárás előrejelzés.
A fent leírtakból azonban jól látható, hogy ez nem nevezhető valódi előrejelzésnek, inkább statisztikai módszernek, ám ennek pontossága nem elhanyagolható. Ennek oka, hogy az időjárás meghatározott mintákat követ. Mindannyian ismerjük a medárdi csapadékos időjárást vagy a vénasszonyok nyarát.
A 30 napos időjárás előrejelzés az ország egészére érvényes, nagyobb súllyal az ország középső területeire. Ennek oka, hogy még rövid távra is nehéz a területi sajátosságok figyelembevétele, egy ilyen kis ország esetén, mint Magyarország.
A 30 napos előrejelzés megbízhatósága és korlátai
Nos, az előrejelzés megbízhatósága folyamatosan csökken. Három napos időtávra mintegy 75-90%-os pontossággal számolhatunk, ami a 15 napos időtáv végére 60 % körüli értékre csökken. A 30 napos időjárás második szakaszában pedig 50-60% között mozog.
Ez nem jelent túl nagy megbízhatóságot, azonban még mindig nagyobb valószínűséggel választhatjuk így ki a családi nyaralásra legmegfelelőbb időpontot, mintha találomra böknénk a naptárra. Ugyanakkor a fent leírt korlátokat nagyon fontos szem előtt tartani az időjárás előrejelzés szóban is benne van, hogy a meteorológia még csak előre jelez, nem pedig pontosan tudja a várható időjárást. ez fokozottan igaz a 30 napos előrejelzésre is.
Ahogy azt leírtuk, a meteorológia valószínűségekről beszél, nem bizonyosságról. ez fokozottan igaz a 30 napos előrejelzésre, amely megbízhatósága alatta marad a hagyományos előrejelzéseknek. Hogy akkor miért adjuk ki mégis? Nos, ez a módszer még mindig biztosabb, mintha találomra, vagy éppen fej vagy írás alapon döntenénk.
A fenti elv figyelembe vételével elméletileg tetszőleges hosszúságú előrejelzés is készíthető, de a bizonytalanságok miatt sok értelme nincs.
Időjárási tendenciák és biometeorológiai hatások
CSÜTÖRTÖKÖN már országszerte hidegfronti hatás, erős É-i szél várható csapadékkal, nyugaton lehűléssel, keleten még enyhébb idővel.
A kettősfronti hatás, majd az erős hidegfront, illetve a hőmérséklet jelentős ingadozása a reflexek romlásához, a koncentráló képesség csökkenéséhez vezet. A krónikus betegségben szenvedők panaszai felerősödnek, ami elsőnként a magas vérnyomás betegek vérnyomás ingadozásában és a cukorbetegek vércukorszint ingadozásában mutatkozik meg. Nekik érdemes a szokásosnál gyakrabban vércukorszintet, illetve vérnyomást ellenőrizni és a szokásostól való jelentős eltérés esetén orvoshoz fordulni.
A csapadékos idő a mozgásszervi betegek állapotát ronthatja. Nemcsak a krónikus reumatológiai betegek, hanem a csontsérülést elszenvedettek is érzékenyek lehetnek. Ízületi- és csontfájdalmaik fokozódhatnak.
Pénteken az északkeleti országrész kivételével többfelé várható eső, zápor, sőt egy-egy zivatar sem kizárt. Kezdetben nyugaton és a Bakonyban átmenetileg havas eső, havazás is kialakulhat. Naposabb időszakok északkeleten lehetnek. Sokfelé lesz erős, viharos az északias szél. Reggel -1 és +9 fok közötti minimumokra van kilátás.
Szombaton délen erősen felhős, helyenként borult, máshol változóan felhős-napos lesz az idő. Több tájegységünkön is kialakulhat kisebb eső, futó zápor, egy-egy zivatar. A Dunántúlon az északi, északnyugati szél viharossá fokozódik, a Dunától keletre az északkeleti szél továbbra is sokfelé lesz erős, néhol viharos.
Vasárnap már többnyire napos időre van kilátás, de napközben többfelé megnövekedhet a gomolyfelhőzet, és elszórtan záporok alakulhatnak ki. Országszerte erős, többfelé viharos széllökések kísérhetik az északias szelet.
Csütörtökön nehéz nap vár az frontérzékenyekre. Egy mediterrán ciklon hatására mind melegfronti, mind hidegfronti tünetekre számítani lehet. A Dunántúlon utóbbi lesz jellemző, jelentősen visszaesik a hőmérséklet, görcsös fejfájás, keringési problémák, hasi görcsök, ízületi fájdalmak jelentkezhetnek. Az enyhébb keleti tájakon erős migrén, szédülés, vérnyomás-ingadozás, gyulladásos panaszok léphetnek fel.
A többfelé megerősödő, nyugaton viharossá fokozódó szél tovább fokozhatja a fejfájásos tüneteket, valamint nyugtalanság, ingerlékenység is előfordulhat. Érdemes rétegesen öltözködni, ilyenkor könnyen megfázhatunk. Erősítsük immunrendszerünket!
Csütörtökön többfelé, különösen a Dunántúlon készülhetünk esőtől, záporoktól vizes, csúszós útakra. A Nyugat-Dunántúlon és a Bakonyban havas eső, havazás is kialakulhat az esti órákban, emiatt még síkosabb, a magasabban fekvő területeken latyakos, hókásás, havas útszakaszok is előfordulhatnak ezekben a térségekben. Intenzívebb záporokban hirtelen lecsökkenhet látástávolság is.
A Dunántúlon többfelé viharos, erősen viharos északi, északnyugati széllökésekre is számítani kell, így jelentősebb mértékben is romolhat a járművek menetstabilitása. De az ország többi részén is élénk, erős széllökésekre lehet számítani.
A naposabb keleti tájakon érdemes lesz vezetés közben napszemüveget viselni. Tartsunk megfelelő követési távolságot!
Hogyan készül az időjárás előrejelzése?
A 30 napos előrejelzés alapjai és összehasonlítása
A 30 napos időjárás előrejelzés az elmúlt 100 év időjárási adatain, az aktuális számokon, előrejelzéseken és matematikai valószínűségszámításon alapulnak és egyfajta irányjelzőként szolgálhatnak a programok tervezésekor.
Látogatóink sokszor jelezték számunkra, hogy szeretnének hosszútávú előrejelzést is látni oldalunkon. Kívánságuknak eleget téve készítettük el a fent látható 30 napos időjárás előrejelzést.
| Időpont | Pontosság (becsült) |
|---|---|
| 3 nap | 75-90% |
| 15 nap vége | ~60% |
| 30 nap (második fele) | 50-60% |
A fenti grafikon Nyíregyháza 30 napos időjárás előrejelzését mutatja.
A fent látható települések (Nyíregyháza) szerinti 30 napos időjárás előrejelzés az elmúlt 100 év időjárási adatain, az aktuális számokon, előrejelzéseken és matematikai valószínűségszámításon alapulnak és egyfajta irányjelzőként szolgálhatnak a programok tervezésekor.
A fenti grafikon Debrecen 30 napos időjárás előrejelzését mutatja.
A fent látható települések (Debrecen) szerinti 30 napos időjárás előrejelzés az elmúlt 100 év időjárási adatain, az aktuális számokon, előrejelzéseken és matematikai valószínűségszámításon alapulnak és egyfajta irányjelzőként szolgálhatnak a programok tervezésekor.
