Egy nő életének egyik legörömtelibb szakasza a gyermekáldás, de ezzel kapcsolatban számos olyan kérdés merül fel, amely befolyásolhatja a munkaviszonyát, vagy esetlegesen annak hiányát. A várandósság alatt érdemes tisztában lenni a legfontosabb jogokkal és kötelezettségekkel, amelyek érintik a munkaviszonyt, illetve az álláskeresés időszakát.
Várandósság alatti munkajogi védelem
A munkajogi szabályozás figyelembe veszi az érzékeny munkavállalói csoportok, így a várandós nők sajátos igényeit. A várandósság alatti és utáni megváltozott fizikai, pszichés állapotot fokozott védelemmel kell felruházni a legtöbb jogrendszerben, köztük a magyarban is. A védelem elsődleges oka, hogy a munkaviszonyból származó kötelezettség időleges elvégzésének ellehetetlenülése ne okozza a munkavállaló számára munkájának elvesztését és az ehhez kapcsolódó félelem ne befolyásolja őket a gyermekvállalásban.
Mikor kell közölni a munkáltatóval a várandósságot?
Alapesetben a meghirdetett állásokra jelentkező személyeket az állásinterjú során nem lehet a várandósságra, családtervezésre vonatkozóan válaszadásra kötelezni, hiszen ez jogellenesnek minősülhet, kivéve, ha a magzat egészségének védelme érdekében a kérdések feltevése indokolt. A munkaviszony tartama alatt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény („Mt.”) mind a munkáltató, mind a munkavállaló részéről kölcsönös tájékoztatási kötelezettséget ír elő, melyet az előbb említett két résztvevő, illetve harmadik személy (esetünkben a születendő gyermek) érdekei is indokolnak. A tájékoztatás elengedhetetlen egyes jogok gyakorlásához, illetve kötelezettségek teljesítéséhez. Az információk áramlásával, közlésével lehet tilalmakat, kedvezményeket és az egészségügyi állapotnak megfelelő intézkedéseket érvényre juttatni, pl. esetenként elképzelhető, hogy a munkavállaló nem dolgozhat tovább egy adott munkakörben.
Az Mt. alapján ugyanis a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely egészségére hátrányos következményekkel nem jár. Egészségi állapot változására tekintettel a munkafeltételeket és munkaidő-beosztást kötelező módosítani. A várandósság megállapításától a gyermek egy éves koráig, ha eredeti munkakörében e feltételek nem módosíthatóak, a munkavállalónak egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani. Ha nincs ilyen munkakör, akkor a munkavállalót a munkavégzés alól fel kell menteni. A felmentés idejére a munkavállalót megilleti az alapbére, kivéve, ha a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el.
A munkavállaló veszélyeztetett terhesség esetén nem betegszabadságra, hanem táppénzre lesz jogosult. Főszabály szerint a táppénz összege a jövedelem 60 százaléka, de a napi összeg nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét.
Felmondási védelem a várandósság alatt
A felmondási védelem azt jelenti, hogy a munkaviszony jogszerűen nem szüntethető meg felmondással, illetve a kismama a szülési szabadságot követően azonos, vagy azonos értékű beosztásba térhet vissza úgy, hogy a munkaviszonyból származó jogosultságai nem sérülnek.
A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt többek között a várandósság, a szülési szabadság, vagy a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetési szabadság tartalma alatt. Ennek ellenére lehetséges a várandósság alatti azonnali hatályú felmondás szigorú ismérvek teljesülése esetén, „rendes” felmondással azonban nem.
A határozott idejű munkaviszony például automatikusan megszűnik a határozott idő lejártával, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, illetve a munkavállaló halálával. Ezen megszűnési eseteket nem érinti a várandósság ténye, tehát ezekben az esetekben a munkaviszony jogszerűen megszűnik. A munkaviszony megszűnésével a munkavállaló egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultsága 45 napig marad fenn, ha a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt. Ha a jogosultsági feltétel fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt, akkor ezen időtartammal hosszabbodik meg és ennek eltelte után szűnik meg.
Ha a várandósság alatt felmondást közöl a munkáltató, a várandósság közlése esetén a munkáltató a felmondást visszavonhatja 15 napon belül. Amennyiben ez nem történik meg és a munkáltató megszünteti a munkaviszonyt, a munkavállaló harminc napon belül munkaügyi bírósághoz fordulhat, amely megállapíthatja, hogy a felmondás jogellenesnek minősül. A jogellenes megszüntetés esetén a munkáltató köteles a megtéríteni a munkavállalónak okozott kárt.
A próbaidő esetén különös figyelemmel kell lenni arra a munkáltatónak, hogy egy esetleges felmondással ne sértse az egyenlő bánásmód követelményét, mivel a várandósság védett tulajdonságnak minősül.
Utólagos védelem a várandós munkavállalót
Ha a munkavállaló a felmondási idő alatt esik teherbe, az Mt. alapján főszabály szerint nem részesül védelemben. A felmondás a címzettel való közléssel válik hatályossá, tehát a felmondás közlése előbb valósul meg, mint a teherbe esés.
Elképzelhető azonban olyan precedens, hogy a munkavállaló a felmondás közlésekor már várandós volt, azonban nem tudott a terhességről. A bírói gyakorlat alapján a munkavállaló ebben az esetben is hivatkozhat a felmondás jogellenességére, hiszen felmondási tilalom áll fenn az ő tekintetében. A szabályozás hátterében a várandósság védelme áll, hiszen nem elsődleges szempont, hogy ki mikor szerzett tudomást az állapotról, hanem, hogy fennáll és közölve lett, hiszen a várandós nők és a gyermekek védelme az elsődleges célja ennek a fordulatnak, hiába hátrányosabb helyzetbe kerül ezzel a munkáltató.
Fontos e tekintetben az Alkotmánybíróság 17/2014. (V.30.) AB határozatában foglalt, utólagos normakontroll eljárás keretében hozott Mt. 65. § (5) bekezdés módosítása, amely során „a felmondás közlését megelőzően” fordulatot alaptörvény-ellenesnek mondták ki és megsemmisítették e szövegrészt az alapvető jogok biztosa indítványára.
A fentiek alapján tehát az esetben nem szüntethető meg jogszerűen az egyén munkaviszonya, ha a várandósság már folyamatban van, viszont a védelem független attól, hogy a munkáltató tudott-e a körülményről a közlésekor. A munkavállalónak joga van a várandósság utólagos bejelentésére, de feltétel, hogy tudja igazolni, hogy a felmondás közlésekor a terhesség már fennállt. Ilyenkor a munkáltatónak a már ismertetett eljárás áll rendelkezésére: 15 napja van a nyilatkozat visszavonására.
A felmondási tilalom hat hónapig áll fenn a kezelések megkezdésétől, ha a munkavállaló reprodukciós eljárásban vesz részt. Sikeresség esetén természetesen már a várandósság alapján fennálló védelem illeti meg a munkavállalót a terhesség kezdetétől.
Munkanélküliség és terhesség: Juttatások és támogatások
Ha a munkaviszony a már folyósítás alatt lévő ellátások közben szűnik meg, ezen ellátásokat nem tudja befolyásolni, viszont a jövőbeni ellátásokra vonatkozó jogosultságra hatással lehet. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény („Eb. tv.”) alapján csecsemőgondozási díj („CSED”) csak akkor jár, ha az anya gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt és akinek a gyermeke a biztosítás tartama alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül születik, vagy a biztosítás megszűnését követően 42 napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül születik.
Gyermekgondozási díjra („GYED”) jogosult az anya, ha a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, valamint az az anya, aki részére CSED került megállapításra és a biztosítási jogviszonya a CSED-re való jogosultságának időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a CSED-re való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket saját háztartásában neveli.
Biztosítotti jogviszony esetén többek között a következő pénzbeli támogatások járnak: CSED, GYED és azok a támogatások, amelyekre a biztosítotti jogviszonnyal nem rendelkező várandós nők is jogosultak, melyeket a későbbiekben mutatok be.
Munkanélküli ellátások
A munkanélküli segély (hivatalos nevén álláskeresési támogatás) rendkívül fontos pénzügyi támogatás azoknak, akik munka nélkül maradtak, és éppen új állást keresnek. Ahhoz, hogy valaki jogosult legyen erre a támogatásra, regisztrálnia kell a helyi munkaügyi központban mint álláskereső.
Ezt követően a munkaügyi központ ellenőrzi, hogy a kérelmező teljesíti-e az alapvető feltételeket, mint például az előző három évben megszerzett legalább 360 nap munkaviszonyt. Az álláskeresési járadék célja, hogy átmeneti anyagi segítséget nyújtson a munka nélkül maradt embereknek, amíg új munkát nem találnak. Ennek időtartama korlátozott, legfeljebb 90 napig folyósítják.
Az álláskeresési járadék igénylése az ügyfél kérelmére induló ügy. A nyilvántartásba vételi és álláskeresési járadék iránti szándék elektronikus úton az Elektronikus ügyintézés alkalmazás használatával is jelezhető a foglalkoztatási osztály felé. Használatához az ügyfélnek elektronikus levélcímmel kell rendelkeznie.
Az igényléshez szükséges dokumentumok:
- "TB kiskönyv"/OEP igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról (a munkáltató adja ki), vagy 2026. január 1. napjától az ezt helyettesítő igazolás.
- Igazolólap az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához, amelyet a munkáltató állít ki (1991. évi IV. törvény 36/A. § szerint).
- Egyéni és társas vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, valamint a Tbj. 87. §-a szerinti járulékfizetés esetén a külföldi vállalkozás által foglalkoztatott természetes személy részére kiállított igazolás.
Az ügyfél a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól az ellátásra való jogosultság igazolása céljából igazolást igényelhet. Az álláskeresési járadék napi összege a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 26. §-a szerint kerül meghatározásra.
Az álláskeresési járadék összege 2025-ben különböző tényezőktől függ, legfőképpen a kérelmező korábbi fizetésétől. Általánosan az álláskeresési járadék a munkanélkülivé válás előtti átlagos kereset 60%-a. Azonban van egy maximális határ, amelyet nem haladhat meg. A munkanélküli segély összege nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér napi összegénél. Ez 2025-ben napi bruttó 9694 forintnak felel meg. Mivel a minimálbér folyamatosan emelkedik, a segély maximális összege is növekedhet.
Az álláskeresési járadék adózása szintén fontos tényező. Mivel az álláskeresési járadék adóköteles jövedelemnek számít, személyi jövedelemadót (SZJA) kell utána fizetni. Ez azt jelenti, hogy a munkanélküli segély bruttó összegéből levonják a 15%-os SZJA-t, és a kézhez kapott összeg már a levonás utáni nettó összeg lesz.
Az álláskeresési járadékot havonta egy alkalommal utalják, általában a tárgyhónapot követő hónap 10-ig. Fontos tudni, hogy az utalás időpontja függhet az igénylés feldolgozásának idejétől is. Ha a kérelmező időben benyújtotta az összes szükséges dokumentumot, és a munkaügyi központ jóváhagyta a járadékot, akkor általában zavartalanul megérkezik a segély.
Mire számíthat a várandós nő, ha nem volt munkaviszonya?
Ha valaki szeretne gyermeket vállalni, de nem volt munkaviszonya és nem is számít pl. egyéni vállalkozónak, akkor ez egy olyan helyzetet generál, amely során az érintett személy kevesebb juttatásban részesülhet. Nyilvánvaló kijelentés az, hogy azok járnak a legjobban, akiknek van bejelentett munkahelye, ezáltal biztosítotti jogviszonyban áll és részesül ellátásokban.
Abban az esetben, ha a személynek nem volt a szülés előtti két évben legalább 365 nap munkaviszonya, amely után fizetve voltak a járulékok, akkor kizárólag az állami támogatásokra, juttatásokra lesz jogosultsága. Ez az összeg elenyésző ahhoz képest, amit egy teljes jogosultságokkal (folyamatos munkaviszony utáni várandósság) rendelkező munkavállaló kap erre az időszakra. Biztosítotti jogviszony hiányában az alanyi jogon járó állami támogatásokra lesz jogosult a várandós nő. Ilyenek például: családi pótlék, GYES, anyasági támogatás, babakötvény, gyermeknevelési támogatás.
Egyéb támogatási formák a munkaügyi központon keresztül
A munkaügyi központ számos egyéb támogatási formát is nyújthat a munkanélküliek számára, amelyek segíthetnek a terhesség alatti és utáni időszakban is.
- Képzési támogatások: Mindenekelőtt az a munkanélküli kaphat támogatást, aki a munkaügyi központban nyilvántartásban szerepel, továbbá aki 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a 30. életévét - nem töltötte be, és munkanélküli-járadékra nem szerzett jogosultságot. Aki gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetve terhességi-gyermekágyi segélyben vagy gyermekgondozási díjban, valamint aki öregségi nyugdíjban részesül, ugyancsak igénybe veheti ezt a támogatási formát. A támogatást azok is igénylik, akik munkaviszonyban vannak ugyan, de a munkaviszonyuk várhatóan 1 éven belül megszűnik. A támogatást mindenekelőtt valamilyen munkakör ellátásához szükséges szakképesítés megszerzésére, továbbá a már megszerzett szakképesítés magasabb szintű gyakorlásához szükséges ismeretek elsajátítására lehet igényelni. A támogatás kiterjedhet a képzéssel kapcsolatos költségek, illetve a képzéssel összefüggő utazási költségek, szállásköltségek, valamint élelmezési költségek megtérítésére.
- Munkába állást segítő támogatás: Azoknak a munkanélkülieknek, akik a munkaügyi központtal együttműködve részt vesznek a munkahely felkutatásában, az így felmerült bizonyos kiadásokat megtéríti a munkaügyi központ. Ennek előfeltétele azonban, hogy a munkanélküli legalább 3 hónapja szerepeljen a munkanélküliek nyilvántartásában, és úgynevezett együttműködési tervet készítsen az intenzív álláskeresésben való részvételről. A támogatás havi összege a munkahely felkereséséhez szükséges költség esetén a munkanélküli-járadék alsó határának 30 százaléka.
- Vállalkozás indítását segítő támogatás: Az a munkanélküli, aki vállalkozásba akar fogni, vagy egy már működő vállalkozáshoz kíván csatlakozni, önfoglalkoztatási támogatásban részesülhet. A visszatérítendő, kamatmentes támogatás mértéke legfeljebb 1 000 000 forintig terjedhet. E támogatás keretébe tartozik még a vállalkozói tevékenységhez szükséges szaktanácsadás költségeinek a megtérítése is.
Közhasznú tevékenység támogatása
Közhasznú tevékenységet is támogathat a munkaügyi központ. Közhasznú az a tevékenység, amit a lakosságot vagy az adott települést érintő közfeladat, illetve a lakosságot vagy a települést érintő feladat ellátására szerveznek. A támogatás igénylésekor a munkaügyi központ által kiközvetített munkanélküli foglalkoztatását kell vállalnia a munkáltatónak úgy, hogy e foglalkoztatással a havi átlagos statisztikai létszámhoz képest bővíti a létszámát, és a foglalkoztatással nyújtott szolgáltatás ellenértékeként más szervtől nem részesül díjazásban. A támogatás a foglalkoztatásból eredő közvetlen költségek legfeljebb 90 százalékáig nyújtható. A konkrét összeget a Munkaerő-piaci Alap Irányító Testülete határozza meg.
Babavárás után: szabadság, munkaidő és részmunkaidő
Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult, melyből két hetet köteles igénybe venni. Ennek kiadása során kötelező, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen. Ezután kezdődik el a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, amely a gyermek hároméves koráig jár.
Az említett hat hónap fizetés nélküli szabadság és 24 hét szülési szabadság munkában töltött időnek minősül, melyeket a végkielégítésre való jogosultság szempontjából is figyelembe kell venni. A fizetés nélküli szabadsága munkavállaló által megjelölt időpontban, de leghamarabb a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.
A szülési szabadság és a fizetés nélküli szabadság letelte után a munkáltató köteles ajánlatot tenni a munkabér emelésére az azonos munkakörű munkavállalók részére időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékének alapulvételével, ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó.
A szülés után a munkavállaló pótszabadságra lesz jogosult, illetve a munkába visszatérés során munkáltató rendkívüli munkaidőre, készenlétre, illetve éjszakai munkavégzésre nem kötelezheti a kismamát gyermeke hároméves koráig.
A munkavállaló kérésére a munkáltató a gyermek négyéves koráig, három, több gyermek nevelése esetén a gyermek hatéves koráig köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő időtartamú részmunkaidőre módosítani.
Újra munkába állás során, a gyermek hároméves koráig korlátozottan van lehetőség a munkaviszony felmondással történő megszüntetésére:
- A munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg, ha a munkáltatónál a munkavállaló munkahelyén nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy az anya az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.
- A munkavállaló magatartásával összefüggő okból kifolyólag történő megszüntetésére pedig még szigorúbb előírások vonatkoznak: csak olyan esetben szüntethető meg a munkaviszony, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
tags: #ha #munkanelkuli #alatt #esek #teherbe