A műtrágya kiválasztása és helyes alkalmazása a mezőgazdaságban

A növények megfelelő tápanyagellátása kulcsfontosságú a bőséges termés és az egészséges növekedés szempontjából. A műtrágyák és a szerves trágyák számos lehetőséget kínálnak a talaj tápanyagtartalmának javítására. Ahhoz, hogy a lehető legjobb eredményeket érjük el, fontos tudni, milyen típusú trágyát válasszunk, hogyan számítsuk ki a kijuttatási adagot, és milyen hasznos tanácsokat érdemes figyelembe venni a kijuttatás során.

Mit kell figyelembe venni a műtrágya kiválasztásakor?

A műtrágya kiválasztásakor több tényezőt is mérlegelni kell, hogy az adott körülményekhez leginkább illő terméket válasszuk. Ezek a tényezők magukban foglalják a fűfajokat, a talajtípust, a fenntartás intenzitását és a gyepfelület kialakítását.

Fűfajok

Minden egyes fűfaj eltérő mértékben tolerálja a talaj kémhatását, ezért fontos tudni, hogyan hat az adott műtrágyatípus a talaj pH-értékére. Az ammónium-szulfátot tartalmazó műtrágyáknak van a legerőteljesebb savanyító hatásuk. A túlnyomórészt karbamidból vagy ammónium-nitrátból összeállított műtrágyák szintén savanyítanak, de sokkal kisebb mértékben. A kálium-nitrát alapú műtrágyák megemelik a pH-t, ami idővel betegségekre és gyomosodásra hajlamos gyepet eredményezhet.

A talaj savanyítása leginkább a cérnatippan és csenkeszfajok által dominált kiváló minőségű díszgyepekben fontos feladat a gyomnövények növekedésének és a földigiliszta-ürülék mennyiségének csökkentése érdekében. A nagy arányban angolperjét és réti perjét tartalmazó gyepek nem igénylik a talaj savanyítását, de ha mégis sor kerül a savasodásra, a hatás ellensúlyozására meszet lehet alkalmazni. Az angolperje által dominált gyepek az egészséges növekedés fenntartásához magasabb nitrogénszintet igényelnek, mint a csenkeszes gyepek, különösen ott, ahol a felület jelentős taposásnak van kitéve.

A különböző fűfajok és a talaj pH-értéke

Talajtípus

A magas homoktartalmú talajokon erőteljesebb lehet a tápanyag-kimosódás, ezért nagyobb mértékű tápanyag-utánpótlást igényelnek, mint az agyagosabb, kötöttebb talajok. Az olyan szabályozott feltáródású műtrágyák, mint például a Landscaper Pro Full Season jó teljesítményt nyújtanak ilyen esetben.

Fenntartás intenzitása

Az olyan általános használatú közterületi gyepek esetében, ahol a vágási magasság meghaladja a 25 mm-t és a fenntartás kevésbé intenzív, a szabályozott feltáródású műtrágyák nagyon hasznosak, és az év folyamán csak egy vagy két kijuttatásra van szükség. Az alacsony vágási magasságú, kiváló minőségű díszgyepek esetében a fenntartás intenzívebb, és ennélfogva kifinomultabb műtrágyázási programra van szükség, alacsonyabb szintű nitrogénbevitel mellett.

Gyepfelület kialakítása

A foszfor létfontosságú a gyökérfejlődéshez és a fű megtelepedéséhez, akár vetőmagról, akár gyepszőnyegről van szó. Ilyenkor egy magas foszfortartalmú, szabályozottan, lassan feltáródó műtrágya (pl. Landscaper Pro New Grass) használata javasolt.

A műtrágyaszám titka, amit a legtöbb kertész nem vesz észre

Szerves trágyák

A trágya kiváló kiegészítője minden talajnak. Sok tápanyag forrása; tartalmaz nitrogént, foszfort, káliumot és egyéb vegyi anyagokat. Ez a legtöbb kertész kedvence. Nem annyira forró, mint a többi trágya és megbocsátó, ha véletlenül frissen dolgozzuk bele a földbe. Az volna a legideálisabb, ha ló vagy ökör trágyára szórnánk, ezeket azonban nehezebb beszerezni. Bár a tehén trágyának alacsonyabb a tápanyag szintje, mint a többi trágyának, de éppen ez teszi biztonságosabbá a nagyobb mennyiségben történő felhasználását. A lótrágya tápanyagszintje körülbelül fele annyi, mint a baromfitrágyáé, viszont nitrogénben gazdagabb, mint a tehén trágya. „Forró” trágyának tekintik. A baromfitrágya a leggazdagabb állati trágya. Mivel „forró” trágya, a legjobb, ha felhasználás előtt komposztáljuk. A juh vagy kecske trágya is „forró” trágyának számít. Kissé száraz és tápanyagban nagyon gazdag. A szénával és gabonával táplált juhok és kecskék trágyája sokkal erősebb, mint a legelő állatoké.

Sok kertész trágyaként utal a hínárra. Ha közel élünk a tengerparthoz, ez egy igen könnyen megszerezhető trágya és még pénzbe sem kerül, ha viszont nincs kijáratunk semmilyen tengerre, márpedig nincs, akkor ez kevésbé megoldható. Kiváló kalcium és káliumforrás.

A zöldtrágyát olyan termésekből állítják elő, amelyeket kifejlődésüket követően a talaj javításának céljából beleforgatnak a talajba és hagyják lebomlani. Ezek a hozzávalók több tápanyagot juttatnak vissza a talajba, mint amennyit a fejlődésükhöz felhasználnak. Talajtakarás céljából a következő növényeket lehet zöldtrágyaként használni: szóját, lóherét, rozst, stb.

Különböző típusú szerves trágyák

Komposzt tea

A komposzt teát a növény időszakos tápanyagforrásaként lehet alkalmazni vagy jól felhígítva, minden öntözésnél. Vigyázzunk, hogy tömény állapotban ne kerüljön a növény leveleire. Elkészítéséhez tegyünk egy-két lapát trágyát egy vízzel feltöltött konténerbe (20 literes vödörbe) és körülbelül egy hét múlva rostáljuk át a trágyát.

Fontos figyelmeztetések

Nagyon fontos: Ne használjunk macska-, kutya-, sertés-, valamint emberi ürüléket (trágyát) komposzt gyanánt, hiszen betegséget vagy parazitákat terjeszthet mind a kertben, mind pedig családtagjaink körében. Ugyanakkor soha ne használjunk friss (meleg) trágyát, hiszen oldódó nitrogén vegyületeket és ammóniát tartalmaz, mely kiégeti a növényeket és gátolja a csírázásukat. A megfelelően komposztált vagy a legalább hat hónapig érlelt trágya a legideálisabb, - ha egy évig vagy annál tovább érlelődött az még jobb, de nehéz olyat találni.

A friss és komposztált trágya közötti különbség

Granulált és folyékony műtrágyák

Sokféle lehetőség van, amivel kerti és szobai növényeinket tápanyagokkal láthatjuk el. Erre szükség is van, hiszen egy cserépben élő növény az igen korlátozott élettere miatt a kis talajmennyiségből hamar „kieszi” a tápanyagokat. Különböző összetételű műtrágyákat lehet kapni, de a komplexek a legjobbak, melyek meghatározott nitrogén:foszfor:kálium (NPK) arány mellett tartalmaznak nyomelemeket is.

Granulátum - hagyományos műtrágya

A hagyományos granulált műtrágyák gyakran a tápanyagok egyszerű formáit tartalmazzák. A granulátum feloldódik a vízben (eső- vagy öntözővízben), és a tápanyagokat a növények azonnal fel tudják venni. Gyors növényi reakciót váltanak ki, de gyorsan felhasználódhatnak vagy bemosódhatnak a talaj alsóbb rétegeibe, a gyökérzóna alá, illetve heves esőzések után teljesen el is tűnhetnek a talajból.

Granulátum - szabályozott feltáródású műtrágya

A szabályozott feltáródású granulált műtrágyák úgy vannak megalkotva, hogy a tápanyagok feltáródása és rendelkezésre állása a növekedéssel és a környezeti viszonyokkal (különösen a talajhőmérséklettel) összhangban történjen. Kijuttathatók tavasszal is, amikor a talajhőmérséklet alacsony. Ilyenkor a tápanyagok elraktározódnak a szemcsékben, és csak akkor táródnak fel, amikor a fű növekedéséhez megfelelőek az időjárási körülmények.

Granulátum - szerves trágya

A szerves alapú granulált műtrágyák esetében „aktív” talajéletre van szükség a tápanyagok lebontásához és feltárásához. Ha azonnali javulást szeretnénk elérni a növekedésben alacsony talajhőmérséklet mellett (< 10 ⁰C), akkor könnyebben oldódó anyagot kell használni.

Folyékony műtrágyák

A kristályos formában készült műtrágyákat is általában vízben oldva juttatjuk ki, a tápoldatok már eleve oldottak, ezeket tovább kell hígítani a használati utasítás szerint. Ez azért is lényeges, mert a növények a tápanyagokat csak oldott formában képesek felvenni. Több olyan tápoldat féle is van, melyek nem csak alaptrágyaként, hanem lombtrágyaként is használhatók - lévén a növények leveleiken keresztül is képesek tápanyagokat felvenni. Ezekről érdemes tudni, hogy alaptrágyaként (tőhöz öntözve kijuttatva) kisebb, lomtrágyaként használva jóval nagyobb vízadaggal kell hígítanunk. Nem összetévesztendő a két arány, mert az elégtelenül hígított szer lombra juttatva perzselhet! Másik lényeges dolog, hogy - lévén a növény elsődleges vízben oldott tápanyag felvételére szakosodott szerve a gyökér - az alaptrágyázás hosszabb hatású, és jobb hatásfokú.

Hogyan kell kiszámítani a műtrágyák adagját?

A műtrágya megfelelő adagolására vonatkozóan a termék csomagolásán található útmutatót kövessük. Előfordulhatnak olyan helyzetek, különösen a különböző műtrágyatermékek költségének és hasznának összehasonlításakor, amikor a kijuttatott tápanyagszintet ki kell számítani.

Szilárd műtrágyák adagolásának kiszámítása

A szilárd műtrágya adagolását a termék címkéje tartalmazza. Vegyük példának a Landscaper Pro All Round 24-5-8+2% MgO típust. Az egyes tápanyagok adagját a teljes kijuttatott műtrágyadózis százalékában kell kiszámítani. Például:

  • Ajánlott kijuttatási dózis = 250 kg/ha
  • Nitrogén: 24/100 x 250 = 60 kg nitrogén
  • Foszfor: 5/100 x 250 = 12,5 kg foszfor
  • Kálium: 8/100 x 250 = 20 kg kálium

Ezeket az értékeket adunk ki egy teljes adagú kijuttatás alkalmával.

Folyékony műtrágyák adagolásának kiszámítása

A folyékony műtrágyával kijuttatott tápanyag mennyiségének kiszámítása a tömegszázalék alapján (w/w) történik, ugyanúgy, mint ahogyan azt a szilárd műtrágyák esetében fentebb bemutattuk. Ahol a folyadékok adagolása tömeg/térfogat (w/v) formában van megadva, ott a termék fajsúlyának ismeretére van szükség a tápanyagok pontos kiszámításához.

Műtrágya adagolási táblázat

Hasznos tanácsok a műtrágyák kijuttatásához

A műtrágya legmegfelelőbb felhasználása érdekében a tápanyagokat egyenletesen kell szétszórni a megfelelő mennyiségben és a kívánt szórásszélességgel. Fontos az is, hogy védjük a környezetet a felesleges kimosódástól, megakadályozzuk a talajvíz és a természetes vízforrások esetleges szennyeződését.

Általános tippek

  • Mindig biztosítsa a műtrágya egyenletes kijuttatását, hogy a kezelt gyep egyenletesen növekedjen és ne perzselődjön.
  • Gyakori esőzések idején száraz közbenső időszakban juttassa ki a műtrágyát. Ez segít abban, hogy a kijuttatott műtrágya megfelelő mértékben bemosódjon a talaj felső rétegébe.
  • Ha nem esik az eső, az műtrágyát be kell öntözni, különösen a prémium gyepek esetében, amelyek hajlamosabbak a perzselődésre.
  • A granulált műtrágyák kis területekre kézzel is kijuttathatók, de nagyobb gyepfelületekhez többféle szóróberendezés áll rendelkezésre.
  • Bár az ilyen szóróberendezések rendelkeznek kalibrációs jelzésekkel és útmutatással, a legjobb gyakorlat az, ha minden gépet a helyszínen állítanak be használat előtt.
Műtrágyaszóró gép kalibrálása

Speciális kijuttatási technikák

  • Ha a műtrágyát ejtőtartályos kiszóróval juttatjuk ki, a mennyiséget két részre kell osztani, és a területet két menetben kell kezelni - a második menetet az elsőhöz képest merőleges irányban haladva.
  • A repítőtárcsás szóróberendezések általában több anyagot juttatnak ki a szórási sáv közepére. Az egyenetlen kijuttatás elkerülése érdekében meg kell mérni a készülék által lefedett terület szélességét, miközben az előírt adag felének megfelelő adagolásra van beállítva. Ezután jelölőkarók segítségével biztosítható, hogy minden egyes egymást követő menet a repítőtárcsa által lefedett szélesség felére legyen beállítva.
  • A folyékony műtrágyákat gyalogkíséretű vagy járműre szerelt permetezőgépekkel kell kijuttatni; ezek előnye, hogy a műtrágyát úgy juttatják ki, hogy a gyepfelületen nem maradnak vissza granulátumszemcsék. Általánosságban azonban az egy művelet során kijuttatott tápanyag mennyisége lényegesen kisebb, hatása rövidebb, mint granulált műtrágya használata esetén, ezért többszöri kijuttatásra van szükség ugyanolyan szintű tápanyagbevitel eléréséhez.

A szórógép beállítása és karbantartása

A műtrágyaszóró gépek gyártójától származó szórási táblázatok a tesztállomásokon ideális feltételek melletti vizsgálatok alapján készültek. Arról adnak tájékoztatást, hogy miként kell beállítani a szórógépet az optimális, egyenletes szórás érdekében, a kívánt kijuttatási mennyiség (kg/ha) és a meghatározott szórási szélesség figyelembe vételével. Kisebb területen gyakran használnak centrifugális rendszerű szórógépet 12 m-es szórási szélességre beállítva. A műtrágya nem megfelelő arányban történő kijuttatása gyenge hozamot és sok hulladékot eredményez.

  • Használja a szórógépnél az egyes műtrágyákhoz javasolt beállításokat, és tesztelje a beállítást a műtrágyázás megkezdése előtt.
  • Rendszeresen tisztítsa a szórógépet, használat előtt és után is.
  • A szórógép megfelelő beállítását a műtrágya fizikai tulajdonságai határozzák meg. Olvassa el a kezelési útmutatót!
  • A táblázat szerint állítsa be a centrifugális rendszerű szórógépet. MEGJEGYZÉS! A terméknek emiatt különböző szórási jellemzői lesznek, ahogy azt a szórási táblázat is mutatja.
  • Tartsa be a megfelelő munkatávolságokat a termőterületen. Ne terítse a műtrágyát erős szélben.
  • A centrifugális rendszerű szórógépek általában érzékenyebbek az injektáló berendezéseknél. Legyen nagyon figyelmes magas páratartalom esetén.
  • Haladjon egyenletes sebességgel. Ne hajtson túl gyorsan. A nagyobb sebesség túlfeszítheti a lemezeket, és emiatt nagyobb mennyiségű műtrágya kerül kijuttatásra.
  • Folyamatosan ellenőrizze a szórógép működését. A tömlőkön található törések és lyukak miatt egyenetlen lehet a műtrágya-eloszlás.

tags: #ha #az #gy #d #nt #kitakar