Négy év telt el azóta, hogy Magyarországon bűncselekménnyé vált a hálapénz. Bár a legtöbb orvos és beteg megértette, hogy kerülni kell a borítékozást, rendszeresen derít fel eseteket a rendőrség, mikor előkerül a hálapénz így vagy úgy. A 2021. január 1-je fordulópont volt a magyar egészségügy történetében, a törvény bűncselekménnyé nyilvánította a hálapénz elfogadását, adását és ígérgetését is. A cél világos volt: elválasztani az állami és magánellátást, és felszámolni azt a mélyen gyökerező gyakorlatot, hogy a jobb ellátásért pénzt dugdosunk az orvosi köpeny zsebébe.
A kormány a Magyar Orvosi Kamara teljes egyetértésével léptette életbe a hálapénz eltörlésére vonatkozó törvénymódosítást. Az egészségügyi szolgálati jogviszony átalakításával 2021. január 1-jétől lépett életbe a hálapénzt ellehetetlenítő törvény. Papíron innentől büntethető az, aki hálapénzt ad vagy elfogad. A törvény annyi engedményt ad, hogy egy orvos legfeljebb kéthavonta egyszer most is elfogadhat ajándékot a betegeitől, de ezek értéke nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér 5 százalékát (ez most 8000-13 000 forint). Pénzt viszont egyáltalán nem szabad elfogadni.
A győri kórház érintettsége a hálapénz ügyekben
A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság büntetőeljárást folytat vesztegetés bűntett megalapozott gyanúja miatt több egészségügyi dolgozóval szemben, akik a rendelkezésre álló adatok szerint tevékenységük során hálapénzt fogadtak el a betegektől. Az érintettek kihallgatása zajlik, ám az ügyben a nyomozás érdekeire való hivatkozással bővebb információt nem adnak. A sajtó értesülései szerint a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Petz Aladár Egyetemi Kórház onkológiai osztályának orvosairól van szó.
Onkológiai osztály: számos beteg kezelését érinti a szakemberhiány
A győri onkológia régiós feladatokat lát el, a hat szakember kiesése sok ezer beteg kezelését érinti. A gyanúba keveredett orvosok ismertek és elismertek a betegek körében, több száz páciens kezelését végezték. A rákos betegségek kezelése hosszadalmas, mondani se kell, hogy mennyit számít ebben az orvos-beteg kapcsolat. Van olyan beteg, aki rövid időn belül a második orvosát veszíti el, mert a decemberi rendőrségi akció után a kórháztól azonnal elbocsátott orvosok betegeit elosztották a többi onkológus között. Most közülük újabb kettő lehet érintett az ügyben.
Hasonló eset a győri kórházban 2022 októberében történt, akkor is vesztegetés gyanúja miatt vittek el egy főorvost: a rendelkezésre álló adatok alapján a volt osztályvezető több betegétől fogadott el hálapénzt. Az ő ügye mostanra már lezárult. Tavaly decemberben a rendőrök ugyanezen az osztályon egy főorvost, egy beosztott orvost, valamint két asszisztenst fogtak el, a gyanú velük szemben is vesztegetés elfogadása. A győri onkológia régiós feladatokat lát el, a hat szakember kiesése sok ezer beteg kezelését érinti.
Bírósági eljárások a győri kórházban
Üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadása miatt emelt vádat a Komárom-Esztergom Vármegyei Főügyészség a győri kórház négy orvosa és két szakdolgozója ellen, akik hálapénzt fogadtak el betegektől. A vádlottak ugyanazon a szakrendelésen dolgoztak. Három orvos és két szakdolgozó 2024-ben több alkalommal fogadott el 1000 és 50 000 forint közötti összegeket, ajándékutalványokat és ajándékot, míg a negyedik orvos csak egy alkalommal fogadott el jogtalan előnyt a betegellátás során.
Az ügyészség a nagyobb mértékű hálapénzt elfogadó orvossal és egészségügyi szakdolgozóval egyezséget kötött. Ők elfogadták, hogy a Győri Törvényszék felfüggesztett börtönbüntetésre és pénzbüntetésre ítélje őket. A másik négy elkövetővel szemben a főügyészség pénzbüntetés kiszabását indítványozta. A vádirat szerint a győri orvosok és egészségügyi szakdolgozók ugyanazon a szakrendelésen végezték a munkájukat. Tavaly a betegek ellátása során a két egészségügyi szakdolgozó és három orvos több alkalommal fogadott el hálapénzt 1000,- és 50.000,- forint közötti összegeket, ajándékutalványokat és ajándékot. A harmadik orvos egy alkalommal fogadott el jogtalan előnyt a betegellátás során.
Átszövi a hálapénz a magyar egészségügyet
Hálapénz a szülészeteken: régi rendszer és új kihívások
A magyar egészségügy hálapénzzel legjobban „fertőzött” része pont a szülészeti ellátás volt. Az Ígyszültem.hu 2020 nyarán-őszén 11 ezer magyar nő beszámolóját rögzítette önkéntes alapon. A válaszokból sok más mellett kiderült az is, hogy a szülések 68 százalékánál fizetnek hálapénzt, ennek átlagos összege pedig 111 ezer forint.
Ezek a többi hazai szektor mutatóihoz képest és nemzetközi viszonylatban is extrém magas számok. A nők a biztonságérzetüket váltották meg a borítékban csúsztatott pénzekkel, illetve a lehetőséget, hogy ugyanaz a személy legyen jelen a szülésnél, aki várandósgondozást végezte. És rögtön itt az első ellentmondás: egyéni tapasztalatok és kutatások szerint is magasabb a beavatkozások aránya fogadott (vagyis hálapénzzel fizetett) orvossal, mint anélkül, ügyeletben.
| Szülési körülmény | Császármetszés aránya |
|---|---|
| Fogadott orvosnál | 45% |
| Ügyeletben | 33% |
A választott orvosos rendszer tehát majd’ minden objektív szempontból rossz: évi több milliárd forintnyi fekete pénzt mozgat, megalázó (mint a paraszolvencia általában) és még a császármetszési mutatókat is rontja. Ez a furcsa, ellentmondásos, biztonságérzet-vásárlós szülészeti rendszer egyébként abszolút hungarikum. Önmagában a hálapénz is posztszovjet jelenség - a magyarnál csak a román és az ukrán egészségügyben voltak magasabbak az informális kifizetések -, de az idehaza berögzült hálapénzes, orvost éj közepén riasztós szokás máshol ismeretlen.
Ennek oka, hogy nyugatabbra a szülészet főszereplői nem az orvosok, hanem a szülésznők és a bábák - „sima” szüléskor a nők sokszor nem is találkoznak orvossal -, az ellátás pedig személyfüggő esetlegességek helyett világos protokoll alapján történik.
A hálapénz eltörlésének következményei a szülészetben
Az intő jel, hogy egy alapvetően jó és régen követelt egészségügyi reformlépés, a hálapénz betiltása szabályos pánikreakciót váltott ki szülés előtt álló vagy gyereket tervező nők sokaságánál. Az ok: egy csapásra megszűnt a fogadott orvosnál szülés lehetősége is, egyúttal kiderült, mennyire nincs egységes szülészeti ellátás Magyarországon. A szükséges átszervezés és szemléletváltás előtt, mindenfajta átmenet nélkül vágták el nők sokaságát egy lehetőségtől, ami minden ellentmondása ellenére biztonságérzetet ígért.
A január elseje óta élő, hálapénzmentes magyar egészségügy nemcsak a fogadott orvosos rendszert vezeti ki, de életbe lépett a magánkliensek közkórházi ellátásának tilalma is, vagyis - papíron - a szülés helyszínénél nem az orvos, hanem csak a lakcímkártya dönt. Elméletben nem, elvétve vagy egyáltalán nem fordul elő, hogy a fogadott orvos bemenjen a szülésre. Ennek oka, hogy az egészségügyi szolgáltatónak, ahol az orvos járóbeteg-ellátást tart (tehát praktikusan: a magánrendelésnek) nincsen szolgáltatási joga, működési engedélye a kórház területén belül, ahol a szülést vezetni kellene.
„Jogos igénynek tartjuk, hogy minden hölgy annál szülhessen, aki kezelte. Keressük azt a megoldást, ami nem feszíti szét a jelenlegi megállapodás kereteit” - mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter január közepén. A „megoldást” a hónap végére ígérték - de még február közepén sincs jele annak, hogy megtalálták volna. A minisztériumi háttéregyeztetéseket ismerő forrásunk szerint több lehetséges forgatókönyv is kering, de egyelőre senki sem tudja megmondani, mi lesz azok sorsa.
Az új egészségügyi szolgálati törvénynek több járulékos következménye van és lesz, amire forrásaink szerint érdemes felkészülni. Az egyik a lakcím-átjelentkezések jelensége: így ugyanis viszonylag egyszerűen megoldható, hogy valaki mégis a „választott kórházához” tartozzon. Hallottunk több példáról, amikor ez megtörtént, az egyedi esetekből pedig trend lehet.
Nem véletlenül: a magyar szülészeti ellátás fő jellegzetessége, hogy nincs fő jellegzetessége. A szemlélet, a hozzáállás intézmény-, sőt, orvosfüggő. Van olyan kórház, ahol a gátmetszések aránya 85 százalékos, máshol fele annyi, van, ahol az esetek 50-55 százalékában „császároznak”, máshol 30 alatt. (A WHO által elvárt maximum 10-15 százalék lenne.) Egységes és kötelező szülészeti protokoll, képzésekkel keresztülvitt szemléletváltás nélkül ez nem fog változni. Addig marad a trükközés a lakcímekkel.
Átszövi a hálapénz a magyar egészségügyet
Kapacitáshiány és a magánellátás felé fordulás
A másik jelenség, ami már érezteti hatását, az az egyes szülészeteken fellépő kapacitáshiány. Hiszen a fogadott orvosok, szülésznők mostantól kiesnek a munkából, az eredetileg hozzájuk címzett anyukákat is az ügyeletnek kell ellátni. A másik trend, amit az új szolgálati törvény erősíthet, a kivonulás az állami ellátásból. Aki ragaszkodik a várandósgondozás és a szülészeti ellátás személyi folytonosságához, és fizetőképes, bátran fordulhat a magánegészségügyhöz.
Végül a probléma, amire a napokban a Másállapotot a szülészetben csoport hívta fel a figyelmet: nem mindegy, hogy a nők félnek-e a véletlenre bízni a szüléseiket, a bizonytalanság pedig fokozza a tervezhetőség igényét. Következmény: a szülések időzítése, programozása iránti igény akkor is megnőhet, ha eltöröljük a fogadott orvosos rendszert. Az „ott szülsz, ahová lakcím szerint tartozol, és annál, aki éppen bent van” mondás Európa legtöbb országában senkiből semmilyen bizonytalanságot vagy félelemérzetet sem váltana ki.
Alternatív megoldások: praxisközösségek és protokollok
A hálapénz 2021-es megszüntetése valójában elodázhatatlanná teszi a kemény szülészeti protokoll érvénybe léptetését, amely garantálja a szülő nőknek a tiszteletteljes bánásmódot, az informált döntéshozatalt és az evidenciákon alapuló ellátást. A lapunk által megkérdezett szakemberek ezzel párhuzamosan a szakmai továbbképzési programok kibővítését és felgyorsítását sürgetik, valamint az „orvosfüggőség” csillapítását. Utóbbira a lehetséges eszközt úgy hívják: praxisközösség.
Ennek lényege, hogy az anyák nem egyetlen doktorhoz járnak, hanem 5-6 hasonló szemléletet és módszertant képviselő orvos és szülésznő alkotta csoporthoz. A nyugatabbra sok helyen jól bevált szülészeti praxisközösséggel áthidalható az egyik legnagyobb probléma: a szakemberhiány. A praxisközösség is egyfajta ügyelet, ahol nem azt garantálják, hogy XY orvos akár éjjel kettőkor is kipattan az ágyból és bemegy a szülésre, hanem a szemléletet és a hozzáállást.