Élete során legalább egyszer valószínűleg minden embernek volt már gyomorégése. Egy rendkívül kellemetlen panaszról van szó, amelyet természetes, hogy gyorsan enyhíteni szeretnénk - nem mindegy azonban, hogy mihez nyúlunk ilyenkor.
Gyomorégésről akkor beszélhetünk, amikor a gyomorsav visszafolyik a nyelőcsőbe, és irritálja a nyelőcső, a szájüreg nyálkahártyáját. Az általunk elfogyasztott ételek és italok a nyelőcsövön keresztül jutnak a gyomorba. Normál esetben a nyelőcső és a gyomor között található alsó záróizom nyeléskor ellazul, hogy minden, amit megettünk vagy megittunk, szabadon bejuthasson a gyomorba, ezt követően pedig megfeszül, hogy megakadályozza a gyomortartalom visszaáramlását. Amennyiben a záróizom valamilyen oknál fogva nem működik megfelelően, vagy túl nagy a gyomor felől jövő nyomás, a gyomorsav visszafolyhat a nyelőcsőbe és gyomorégést okozhat.
Gyomorégés esetén az érintettek mellkasában égő fájdalom jelentkezhet, amely leginkább étkezés után és éjszaka tapasztalható, és fekvéskor vagy hajláskor súlyosbodhat. Bár számtalan ok miatt kialakulhat gyomorégés, leggyakrabban étrendünkben, étkezési szokásainkban kell keresni a hibát. A rendszertelen étkezés és a habzsolás például jelentősen növeli a kellemetlen panasz megjelenésének kockázatát, ugyanúgy, ahogy a nehéz, zsíros, fűszeres ételek fogyasztása. Paradicsom, citrusfélék, hagyma, fokhagyma, csokoládé, menta, alkoholos, koffeintartalmú vagy szénsavas italok után szintén gyakori "vendég" a gyomorégés.
A terhesség alatti gyomorégés a leggyakoribb, veszélytelen, ámde kellemetlen velejárója. Akkor jelentkezik, ha a gyomorsav ill. a savas gyomortartalom a nyelőcsőbe jut. Az égető érzés a mellkas alsó-középső részén lép fel, közvetlenül a szegycsont alatt. Terhességben gyakori, mivel a termelődő sárgatest-hormon elernyeszti a gyomor és a nyelőcső közötti záróizmot. Később a megnövekedett méh elmozdítja eredeti helyzetéből a gyomrot, és alulról nyomást is gyakorol rá. A terhelés a rekeszizmot is kimozdítja, ezáltal nő a nyílás, ahol a nyelőcső áthatol a rekeszizmon. Mindez tovább könnyíti a savas tartalom visszafolyását.
A kismamákat a gyomorégés leginkább az első három hónapban kínozza. A második trimeszterben legtöbbször enyhül, hogy a harmadik szakaszban aztán visszatérjen. Ekkor ugyanis a növekvő baba már jobban nyomja a gyomrot, és ezzel a gyomor tartalma visszakerül a nyelőcsőbe.
A terhesség vége felé gyakran előfordul, hogy az éjszakai nyugalmat is megzavarja a gyomorégés. Ilyen esetekben célszerű az ágy fejvégét kb. 10 cm-el megemelni, vagy a 2-3 nagypárnát használni. Utóbbi esetben figyeljünk arra, hogy ne csak a fejünket emeljük meg, hanem az egész felsőtestünket, mivel csak így kerül a nyelőcső alsó vége fentebb a gyomorszájnál.
A terhes nő teste a terhesség alatt jelentősen megváltozik és néha nem túl egyszerű megmondani, hogy melyik változás mit jelent. A leggyakoribb az égető érzés vagy fájdalom a mellkas környékén, a nyaki csigolyáknál, a bordák alatt vagy a szegycsont mögött. Más esetekben a gyomorégés gyomorgörcsök, hányinger, étvágytalanság vagy keserű szájíz formájában jelentkezhet.
A gyomorégés egyik lehetséges oka a Helicobacter pylori baktériumos fertőzés lehet.
A gyomorégés, savtúltengés nem ellenjavallata a kismamatornának, kismamajógának.
A gyomorégést sajnos sokan elbagatellizálják, pedig hosszú távon akár súlyos szövődményeket is okozhat, így például gégegyulladást, nyelőcsőgyulladást vagy -fekélyt. Sőt, elképzelhető, hogy valamilyen betegség idézi elő, amit kezelni kell (pl. reflux).
A gyomorégés esetén sokan rögtön a nátrium-hidrogén-karbonát, ismertebb nevén a szódabikarbóna után nyúlnak, amely egy enyhén lúgos, vízben jól oldódó, bikarbonátionból és nátriumionból álló só. Pedig súlyos tévhit, hogy hasznos segítség lehet! Bár a savakat semlegesíti, tehát enyhítheti a gyomorégést, a hatása pusztán átmeneti.
Tévhit, hogy a szódabikarbóna segít gyomorégés esetén. Hosszú távú, rendszeres használata esetén ráadásul egyéb veszélyei is lehetnek: lúgos irányba tolhatja el a vér pH-ját, ami súlyosan egészségkárosító lehet, illetve, mivel a szódabikarbóna só, gyakori fogyasztása jelentősen megnövelheti a sóbevitelt, fokozva ezáltal a vesebetegségek vagy a magas vérnyomás kockázatát.
A hagyományos háztartási szódabikarbóna szintén nem ajánlható, mert bizonyos körülmények között az anyai és a magzati sav-bázis egyensúlyt felboríthatja, valamint folyadék visszatartással jár.
Sokkal jobb megoldás tehát, ha szódabikarbóna helyett más módszereket alkalmazunk.
Amennyiben csak ritkán jelentkezik a gyomorégés, nagy eséllyel néhány életmódbeli változtatással - amelyek egyébként a megelőzésben is segítenek - úrrá lehetünk a kínzó problémán.
Az első és legfontosabb, hogy igyekezzünk rendszeres időközönként, kisebb adagokat enni, így elkerülhetjük a kapkodást, habzsolást, és azt, hogy a méretes fogások megnöveljék a gyomron belüli nyomást. Együnk naponta többször. Mivel két étkezések között is termelődik a gyomorsav, ha gyakrabban étkezünk, rövidebbek lesznek azok az időszakok, amikor az üres gyomrot irritálja a sav.
Egyszerre csak keveset együnk. Kerüljük a folyadékokat és a pépes ételeket, mivel azok gyorsan ürülnek ki a gyomorból, és nem kötik meg a savat. A darabos, szilárd ételek fejtenek ki legtovább savmegkötő hatást.
Tartózkodjunk a savtúltermelést elősegítő ételektől, italoktól! Kerüljük a sok fűszert és az olyan ételeket, amelyek tipikusan gyomorégést okoznak.
Közvetlenül étkezés után ne dőljünk le pihenni, és a nap utolsó étkezését is úgy irányítsuk, hogy legalább három órával előzze meg a lefekvést.
Evés közben keveset igyanak, a megfelelő folyadékpótlásról inkább étkezések között gondoskodjanak.
A növényi zsírokat részesítsük előnyben az állati zsiradékokkal szemben.
Ne használjunk erős, csípős fűszereket, és mérsékeljük a sófogyasztást is.
Külön meg kell említenünk a tejet, mivel sokáig kifejezetten javasolták a túl sok sav ellenszereként. Azonban a tej csak átmenetileg köti le a savat, és később, az emésztése során még több sav fog keletkezni.
Előfordulhat, hogy nem tudod megelőzni a gyomorégést, ha hajlamos vagy rá.
A három nagy étkezést cseréld le pár kisebb adagra a nap folyamán. Minden étkezésnél ügyeljenek rá, hogy a táplálék lassan kerüljön a gyomorba, ne kapkodjanak. Ha gyorsan eszel, többet eszel, ami felesleges túlevéshez vezet.
Az éjszakai evés a várandósság alatt sem egészséges.
Ne hordjanak szoros szoknyákat, ruhákat, öveket, harisnyákat. Ruházatuk legyen laza, kellemes viselet.
Alvás, pihenés közben egyébként is legyen magasabban a fejük, ezzel segítenek a gravitációnak a gyomorban tartani a savat.
A gyógyviz-kúra: naponta két-háromszor 0,5 dl Salvus víz fogyasztása javasolt. Oldja a felhalmozódott nyákot, tisztítja a gyomornyálkahártyát, eltávolítja az összegyűlt gyullasádi termékeket.
Homeopátia: Iris versicolor 9 CH, napi 2×5 golyócska. Étkezés előtt kb. 20 perccel szopogassuk el a nyelv alatt.
Gyógynövények: gyógyszertárban kaphatók gyomortea-keverékek, melyek jó hatással lehetnek a gyomorsavtúltengésre, gyomorégésre.
Hatásos háziszer lehet a frissen préselt burgonyalé: pucoljunk meg 1-2 nagyobb burgonyát, reszeljük le, majd préseljük ki a levét, és frissen igyuk meg. Naponta kétszer, étkezés előtt kb. 15 perccel igyunk 0,5 dl-t.
A híoszi gyógyító gyanta néven is ismert masztika híres az emésztési problémák gyógyításáról, köztük a gyomorégés enyhítéséről. A híoszi masticha a Pistacia Lentiscus fából kinyert gyanta, amely a görög Híosz szigetén nő. A jótékony hatásai az emberi testre már több mint ezer éve ismertek. Ez a táplálékkiegészítő számos változatban áll rendelkezésre, elsősorban a gyomor megfelelő működésének elősegítésére és emésztőrendszerünk egészséges állapotának biztosítására szolgál. A masticha több mint 80 hatóanyagot tartalmaz, kimutatható antibakteriális, gombaellenes és gyulladásellenes hatásokkal.
Milyen gyógyszerek biztonságosak terhesség alatt?
Állatkísérletek során a sav megkötését szolgáló úgy nevezett antacidák (savlekötők, savközömbösítők) nem okoztak fejlődési rendellenességet, ezért alkalmazásuk első vonalbeli kezelésként ajánlott. Azonban nagy dózisban szedésük nem ajánlható, sok estben pedig kis dózisuk nem kellően hatékony.
Amennyiben csak nagy dózisú savlekötővel uralhatók a panaszok, helyesebb tovább lépni és a savtermelést csökkentő H2 receptor-blokkolót alkalmazni. A terhességük korai szakában lévő, H2 receptor-blokkolót szedő terhes adatait feldolgozva kutatók azt találták, hogy sem a fejlődési rendellenességek, sem a spontán abortusz, sem a koraszülés előfordulása nem volt gyakoribb ebben a csoportban, mint a gyógyszert nem szedők esetén. Ezek alapján úgy tűnik, biztonságosan szedhető gyógyszernek tartható várandósok számára.
Amennyiben a H2 receptor-blokkolók sem kellően hatékonyak, a hatékonyabb protonpumpa-gátlók (PPI) adása lehet a következő lépés. A terhesek eddigi nagy elemszámű vizsgálatai során szintén nem észleltek káros mellékhatást, így az eddigi eredmények szerint ezek a készítmények is veszélytelenek a magzatra nézve.
A fenti eredmények azt bizonyítják, hogy a terhesek reflux betegségének kezelésére a teljes gyógyszeres arzenál rendelkezésre áll. A protonpumpa-gátló szereket egyelőre csak a legsúlyosabb tünetek mellett, és a szükséges legkisebb dózisban kell és lehet alkalmazni terhesekben.
Diéta terhesség alatt? (Ricz Zsuzsa gyermekgyógyász)
Fontos, hogy ezeket a gyomorégési tüneteket észre vegyük, és ha rendszeresen jelennek meg, látogassunk el az orvosunkhoz.
A terhesség alatti gyomorégés magától elmúlik már néhány nappal a szülés után.
tags: #gyomoreges #szodabikarbona #terhesseg