Köldökzsinórvér őssejtek: Gyakori kérdések és válaszok

A köldökzsinór a gyermeket köti össze a méhlepénnyel (placenta). Miután a baba megszületik, a köldökzsinórban és a placentában vér marad vissza, melyben nagy számú őssejt található. Az első köldökzsinórvér átültetésre 1988-ban került sor Franciaországban, és azóta több ezer átültetést végeztek világszerte. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján egy újszülött köldökzsinórvérének őssejtjei még 10-15 éves megfelelő tárolás után is egyes vérképzőszervi betegségekben autológ sejttranszplantációra alkalmasak maradnak.

Dr. Száraz Leonóra, a KRIO Intézet tudományos igazgatója most megválaszolja az őssejtek gyűjtésével, felhasználásával és tárolásával kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket, segítve a szülőket a döntésben.

Miért érdemes köldökzsinórvért gyűjteni?

Az újszülött köldökzsinórjából levett vér őssejtjei nem csak saját célra használhatók fel. Megfelelő immunológiai egyezés esetén a gyerek családtagjának, például testvérének kezelésére is alkalmas lehet. Számos kísérleti eredmény bizonyítja, hogy a köldökzsinórvér eredetű őssejtek primitívebbek, kevésbé fejlettek, illetve szaporodási dinamikájuk jobb a csontvelőből vagy perifériás vérből nyert felnőtt őssejtekhez képest.

Az éretlenségük további előnye, hogy transzplantációjuk kevesebb szövődményt okoz, vagyis kisebb a kilökődés kockázata (az ún. graft versus host betegség megjelenésének esélye). A tudomány mai állása szerint az őssejt alkalmazható leukémia, limfóma gyógyítására, azonban klinikai kísérletek során már szív és érregenerációs, érszűkületes betegségek, szívinfarktus, koraszülött, agyi sérüléssel született gyerekek esetén is pozitív eredményeket értek el. A statisztikai mutatók alapján, jelenleg minden 400. embernek van esélye arra, hogy olyan betegsége lesz az élete során, ami őssejtekkel (sajáttal vagy idegenével pl. testvérével) kezelhető lehet.

Hogyan történik a köldökzsinórvér levétele és tárolása?

A köldökzsinórvér levétele anya és újszülött számára egyaránt biztonságos, fájdalom- és kockázatmentes beavatkozás. A köldökzsinórvért a szülés pillanatában lehet gyűjteni, közvetlenül a köldökzsinór átvágása után, a méhlepény megszületése előtt vagy az után. Fontos, hogy elegendő mennyiséget sikerüljön összegyűjteni, ideális esetben legalább 40 cm³-t, de 60-150 milliliternyi vér gyűjtése jellemző.

A gyűjtés során levett vér egy speciális gyűjtőzsákba kerül, ami alvadásgátló folyadékot tartalmaz. A levett mintát 36 órán belül a tárolás helyszínére kell szállítani, ez idő alatt nem szabad fagyasztani, hanem +4 és +25 °C között kell tárolni. A speciális, termostabil transzfer box segítségével az előírt hőmérséklet betartható.

A laboratóriumba beérkezve a mintát megmérik, majd szigorúan meghatározott arányban védőoldattal keverik össze. A védőoldat védővegyületeket (krioprotektáns) tartalmaz, amelyek a sejtekből eltávolítják és helyettesítik a vizet, ezáltal megóvva a sejtek belső struktúráit a kristályosodáskor fellépő mechanikai roncsoló hatástól. A fagyasztandó mintát az előkészítés után speciális fagyasztózsákba teszik, és számítógép által irányított fagyasztóval mélyhűtik. A mintákat folyékony nitrogén gőzében, az ún. vapour phase technológiával tárolják, -196 °C-on.

A tárolás időtartama

Elvileg mindaddig tárolható, amíg a megfelelő hűtés - 196 °C-on - biztosított. Jelenleg is folynak kutatások arra nézve, hogy van-e a felhasználhatóságnak felső időkorlátja. A tudomány mai állása szerint, úgy tűnik hogy a lefagyasztott köldökzsinórvér korlátlan ideig tárolható. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján egy újszülött köldökzsinórvérének őssejtjei még 10-15 éves megfelelő tárolás után is egyes vérképzőszervi betegségekben autológ sejttranszplantációra alkalmasak maradnak.

Ki veheti igénybe a köldökzsinórvér-őssejtek gyűjtését?

A köldökzsinórvér levétele anya és újszülött számára egyaránt biztonságos, fájdalom- és kockázatmentes beavatkozás. Nem kizáró ok a császármetszés, ikerszülés, sem az alternatív szülési módok. Azonban korábbi, helyi kezeléssel nem gyógyítható daganatos megbetegedés, korábbi fertőző - például nemi - betegségek, szervátültetések, illetve 12 hónapnál frissebb tetoválás vagy testékszer-berakás általában akadályt jelenthet, ezért ezek esetén mindenképpen konzultálni kell a szövetbank szakembereivel.

Azoknak, akiknél esetleges őssejtekkel gyógyítható megbetegedés esetén várhatóan nehezebb a megfelelő őssejt-donor megkeresése: adott országban a nemzetiségek, kisebbségek és ritka szöveti tulajdonságokkal bíró családok részére ajánlható.

Milyen betegségek kezelhetők köldökzsinórvér őssejtekkel?

Napjainkban a vérképző őssejteket olyan betegek kezelésére alkalmazzák, akik a rákos sejtek megsemmisítését célzó kemoterápián és/vagy sugárterápián estek át. A kemoterápia és sugárterápia sajnos a csontvelőben található neoplasztikus és egészséges őssejteket egyaránt elpusztítja. 2013-ig több mint 36 000 köldökzsinórvér transzplantációt végeztek a világon és 2006 óta több felnőttet kezelnek köldökzsinórvérrel, mint gyermeket.

Az őssejt-transzplantációk közel 30%-ában már jelenleg is a köldökzsinórvér biztosítja a vérképző őssejteket és ennek további növekedése várható, hiszen hiába emelkedett a csontvelő donor regiszterben elérhető donorok száma 27 millióra, mégis csak 50% a valószínűsége annak, hogy ebben megfelelő mintát találnak.

A köldökzsinórvér eredetű őssejtek rutinszerűen alkalmazhatók a vérrel és vérképzéssel kapcsolatos betegségek (pl.: leukémiák, anémiák), egyes immunhiányos betegségek, valamint anyagcserezavarok kezelésében. Hazánkban jelenleg öt őssejt-transzplantációs cetrum működik, ahol évente kb. 10 köldökzsinórvér őssejt terápia történik.

Kísérleti kezelések

Biztatóak a kísérletek, de nehéz megjósolni, hogy mikor kerülnek át klinikai gyakorlatba. Kísérleti stádiumban van a szívizom regenerálása, a cukorbetegség gyógyítása, valamint különleges szövettípusok (pl: porcszövet, idegsejtek) regenerálása őssejtek segítségével. Kísérletek történnek az őssejtek felszaporítására is, sőt nemrég az egyik amerikai cég szabadalmaztatott és bejegyeztetett is ilyen módszert.

Autoimmun betegségek klinikai kísérleti kezelésében sikeresen alkalmazzák a köldökzsinórból izolált ún. mezenchymális őssejteket. Klinikai kísérletek keretében egyes őssejtek az érregenerációban segítenek, így támogatva az érszűkületes, ill. agyi érkatasztrófán átesett betegeket. Előrehaladott klinikai kísérletek keretében súlyos oxigénhiánnyal született gyermekeket ill. koraszülötteket kezelnek a születésükkor gyűjtött saját köldökzsinórvér mintákkal.

Miben különböznek a köldökzsinórvér őssejtek a csontvelői őssejtektől?

Számos kísérleti eredmény bizonyítja, hogy a köldökzsinórvér eredetű őssejtek primitívebbek, kevésbé fejlettek, illetve szaporodási dinamikájuk jobb a csontvelőből vagy perifériás vérből nyert felnőtt őssejtekhez képest. Az éretlenségükből fakad, hogy köldökzsinórvér esetén a szöveti összeférhetőség vizsgálata csak 6 ponton történik, szemben a csontvelőnél vizsgált 12 ponttal.

Az éretlenségük további előnye, hogy transzplantációjuk kevesebb szövődményt okoz, vagyis kisebb a kilökődés kockázata (az ún. graft versus host betegség megjelenésének esélye). Számos klinikai vizsgálat mutatja, hogy a túlélési arány a rokon donortól származó köldökzsinórvér transzplantációja esetén majdnem kétszer nagyobb, mint a nem rokon donorok (közösségi bankból vásárolt minták) esetén.

Mit jelent a "graft versus host" betegség?

Ez a betegség akkor jelentkezik, ha transzplantációt követően a donortól (adományozótól) származó minta, immunológiai reakciókért felelős limfocitái korábbi programjuk szerint működnek, a recipiens (befogadó) sejtjeit ellenséges sejteknek tekintik és a donor limfocitái megsemmisítik a recipiens sejtjeit. A megsemmisítés folyamata valójában a recipiens összes sejttípusát érintheti, de leginkább a rövid életciklusú sejtek sérülnek, például a hámréteg vagy az emésztőtraktus sejtjei, így ez az állapot a bőrön kiütés, csalánkiütés, száraz foltok formájában jelentkezik, ill. az emésztőtraktusban hasmenést okoz. A fenti állapot rendkívül súlyos és ellenáll a kezelésnek, így kimenetele gyakran végzetes.

Felhasználható-e a köldökzsinórvér felnőtt korban?

Bár Magyarországon valóban csak gyermekek vérképzőszervi rendellenességei, immunhiányos betegségei kezelhetők köldökzsinórvér eredetű őssejtekkel, de a nagyvilágban 2006 óta évente több felnőttet transzplantálnak köldökzsinórvérrel, mint gyermeket. A minta felnőtteknél való felhasználhatóságát tulajdonképpen az határozza meg, hogy milyen térfogatú, pontosabban milyen magvas sejtszámú az eltárolt köldökzsinórvér. Egy átlagos térfogatú 85-90 ml-es minta, már annyi magvas sejtszámot tartalmaz, hogy elegendő egy kb. 50 kg-os felnőtt kezelésére is. Nagyobb testtömeg esetén pedig arra is van lehetőség, hogy a köldökzsinórvér mintákat a szöveti összeférhetőség alapján párba állítsák egymással, és így növeljék meg a minta mennyiségét. Így a levett minta saját részre akár felnőtt korban is felhasználható lehet.

A köldökzsinórból átlagosan nyert vér mennyisége egy 40-50 kilós ember transzplantációjához elegendő, azaz gyermekeink felnőtté válásáig biztosan. Felnőttkorban kiegészíthető más forrásból nyert őssejttel, ami még mindig nagyobb eséllyel lesz transzplantálható és sikeresen működő, mint egy idegen sejt.

Mire figyeljünk őssejtbank választásakor?

Olyan szolgáltatót válasszunk, amelynek:

• laboratóriuma teljes körű és megbízható, magas színvonalú köldökzsinórvér-őssejt-banki szolgáltatást nyújt.
• az őssejtmintákat lehetőség szerint Magyarországon tárolja.
• a hazai jogszabályoknak megfelelően magyarországi transzplantációs központtal kialakított szakmai együttműködése van. A felhasználás során ugyanis a magyarországi szakmai háttérintézet dönt a minta sorsáról.
• működését folyamatos szakmai fejlődés és naprakész tudományos igényesség jellemzi.

Az intézmény rendelkezik biztosítással, amely csőd esetén anyagi fedezetet biztosít a szövetminták biztonságos további tárolására.

tags: #koldokzsinor #ver #gyakori #kerdesek