Magzati fejlődési rendellenességek és emésztési problémák terhesség alatt

A méhen belüli fejlődés szempontjából az embrionális szakasz a legkritikusabb időszak, amely a sikeres beágyazódást követően a 6-8. hétig tart. A magzat ekkor a legsebezhetőbb, hiszen ebben az időszakban alakulnak ki a test alapvető szervei (agy, szív, tüdő, szem, fül, szájpadlás, emésztőszervek) és a testrészek. Ha ebben a szakaszban az embriót külső ártalmak érik, súlyos fejlődési rendellenességek alakulatnak ki. Azokat a méhen belüli ártalmakat, amelyek veleszületett fejlődési rendellenességeket okoznak, teratogéneknek nevezzük. A szülések körülbelül 6 százalékában jön valamilyen rendellenességgel a világra a gyermek. Magyarországon ez évente 5000-6000 babát érint. Sajnos sokan vannak közülük, akiknél maradandó a károsodás. A veleszületett rendellenességek a csecsemőhalálozás második legfontosabb okaként tartják számon.

Ha az embriót külső ártalmak érik, súlyos fejlődési rendellenességek alakulatnak ki. A vírusok, baktériumok, paraziták, gyógyszerek, káros szenvedélyek (alkohol, dohányzás, kábítószerek), különböző környezeti ártalmak, egyes vegyszerek, sugárzások, nehézfémek, például az ólom- vagy higanymérgezés károsak lehetnek a magzat fejlődésére.

A magzati fejlődést befolyásoló tényezők

Fertőző betegségek

• Rózsahimlő (Rubeola): a vírus nagy veszélyt jelent, főleg a terhesség első harmadában okoz fejlődési rendellenességet, siketséget, látáskárosodást (szürke hályog), szívbetegséget, értelmi fogyatékosságot, illetve a csontok fejlődésében is problémákat okozhat. A vírus az anya szervezetéből vérárammal jut át a méhlepényen keresztül a magzathoz. Az ultrahang-vizsgálat során látszik a máj és lép megnagyobbodása, megvastagodik és meszesedik a méhlepény, a magzat visszamarad a fejlődésben.
• Mumpsz (Parotitis): a terhesség korai szakaszában a fertőzés vetélést okozhat. Ha megmarad a magzat, akkor fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki (károsodhat a szív, az agy, illetve látás- és hallásproblémák léphetnek fel).
• Parvo B19 vírus: vetélést okozhat, ha a kismama az első trimeszterben kapja el.
• Herpesz: az arcon, főleg a száj és orr körül okoz jellegzetes nedvedző, fájdalmas kiütéseket de előfordulhat a nemi szerveken is.
• Cytomegália vírus (CMV): ez okozza a legtöbb méhen belüli fertőzést. Ultrahangvizsgálat során ha meszesedés látszik a méhlepényen, az agyban és megnagyobbodott a máj és a lép, akkor erre a megbetegedésre gyanakodhat az orvos.
• Bárányhimlő (Varicella): többnyire idősebb anyáknál fordul elő, megközelítőleg minden hatezredik terhességnél. Ha a fertőzés a terhesség első harmadában lépett fel, akkor nagyon nagy eséllyel okoz fejlődési rendellenességet.
• HIV: a HIV-pozitív terhes nők újszülöttjei 15-30 százalékos valószínűséggel fertőződhetnek meg a méhben vagy a szülés közben és az anyatejes táplálás során. A fertőzött terhes nőknek és az újszülöttnek vírusgátló gyógyszeres kezelést adnak, ami a kockázatot jelentősen csökkenti. A HIV-fertőzött nőknek nem javasolják a teherbeesést, ugyanis súlyos komplikációk adódhatnak. A magzat a fejlődésben visszamarad, átlagosan 500 grammal kisebb súllyal születik, és fennáll a koraszülés veszélye.

Egyéb ártalmak

• Élősködők: kutyák, macskák és egyéb más állatok terjeszthetik, de akár fertőzött élelmiszerekkel is az anya szervezetébe kerülhetnek. A macskák által okozott toxoplazmózis hatására fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki. A terhesség középső harmadában agyvelőgyulladást, az utolsó harmadban máj- és lépgyulladást, szívizomgyulladást okozhat.
• Röntgensugárzás: mikrokefália (kisfejűség) jöhet létre, károsíthatja a magzat ivarsejtjeit. Közvetlen besugárzás esetén.
• Nehézfémek, vegyszerek, toxinok: nagyon károsak lehetnek a magzat fejlődésére, károsíthatják a DNS-t, komoly fejlődési rendellenességeket okozhatnak.
• Gyógyszerek: a terhes nőknek bizonyos gyógyszerek szedése tilos. A gyártók ráírják a betegtájékoztatóra, hogy mi vonatkozik a várandós és szoptató anyákra. Thalidomid: ezt a nyugtatót az 1950-60-as években alkalmazták, majd kiderült, hogy súlyos rendellenességeket okoz: a csecsemők végtagkárosodással jöttek a világra.
• Keringési zavarok: például az anya szívbetegsége vagy dohányzása miatt nem jut elegendő oxigén a magzat szervezetébe.

A méhen belüli magzati ártalmaknak sokszor nincs semmiféle olyan tünete, amelyet az anya érzékelne.

Diagnosztika és megelőzés

Praenatalis diagnosztikának, azaz magzati korban történő vizsgálóeljárásnak hívják azokat a módszereket, amelyek a fejlődési rendellenességek felismerésére irányulnak. Szűrővizsgálatokkal - ultrahanggal, laborvizsgálatokkal, magzatvíz- és méhlepényszövet-mintavétellel - tárják fel a problémákat. Fontos, hogy az anyát is ki kell kérdezni, hogy volt-e valamilyen betegsége, be van-e oltva egyes vírusok (Rubeola vagy bárányhimlő) ellen. A 12. héten végeznek először genetikai ultrahangos szűrővizsgálatot. A fejlődési rendellenességek közül a legjobban a Down-kórt lehet kimutatni, egy úgynevezett kombinált teszt (ultrahang és vérvizsgálat) segítségével. Ha ennek negatív az eredménye, akkor a 20. Ha a magzat fejlődésében rendellenességet tapasztal az orvos, ki kell vizsgálni, hogy ezt mi okozhatta. Ennek ismeretében kell meghatározni a további teendőket, ami lehet gyógyszeres kezelés, de legvégső esetben a terhesség megszakítása is.

A fejlődési rendellenességek egy része megelőzhető. Néhány vírus - például a Rubeola - ellen létezik védőoltás, amely nemcsak az anyát, hanem a magzatot is megvédi. A magyar törvények szerint a terhes nőt a munkavégzés alól fel kell menteni, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges.

Emésztési problémák terhesség alatt

A terhesség több okból is gyakran vezet emésztési zavarhoz. A terhesség során a test jelentős fizikai és hormonális változásokon megy át. Mindkétféle változás vezethet emésztési zavarhoz, amely rossz közérzettel, puffadással és émelygéssel jár, és gyomorégést is okozhat. A terhesség alatt a test jelentős fizikai és hormonális változásokon megy át. Mindkétféle változás vezethet emésztési zavarhoz, amely rossz közérzettel, puffadással és émelygéssel jár, és gyomorégést is okozhat.

A terhesség alatti emésztési zavar okai

• Hormonális kiváltó okok: A terhesség alatt a progeszteron hormon magasabb szintjére van szükség a baba fejlődéséhez. Emiatt az izmok, köztük a belek izmai is ellazulnak, ami lelassítja az emésztést és emésztési zavarhoz vezethet.
• A növekvő baba: Különösen a terhesség későbbi szakaszában, ahogy a baba nő, a méh nyomja a gyomrot. Így kevesebb hely marad az étel számára, ezért már kis adag elfogyasztása után is teltségérzet jelentkezik. A belekre gyakorolt nyomás pedig lelassítja az emésztőrendszert.
• Gyomorégés: Az emésztési zavar és a gyomorégés szorosan kapcsolódik egymáshoz. Terhesség során a gyomor és a nyelőcső közötti izmok ellazulnak, így a gyomorsav visszajuthat fel a nyelőcsőbe, kellemetlen érzést okozva a mellkasban és a has környékén.

A terhesség ideje alatt sok várandós nő szenved gyomorégéstől (savas reflux tünete). Ez a panasz a terhesség előrehaladtával általában egyre gyakoribbá válik. A terhesség során jelentkező gyomorégésnek alapvetően két kiváltó oka van: Az egyik a szervezetben zajló hormonális változás. A terhesség során megemelkedik a progeszteron hormon szintje, mely hatással van a gyomorszájnál található záróizomra is, ami a nyelőcsövet elzárja a gyomor tartalmától. A záróizom ellazul, melynek következtében a gyomorsav visszajuthat a nyelőcsőbe, és ez okozza a kellemetlen tüneteket. A másik kiváltója a magzat által okozott megemelkedett hasűri nyomás lehet mely a gyomortartalom, a gyomorsav felfelé áramlását, nyelőcsőbe kerülését eredményezheti.

Emésztési zavart kiváltó okok, amelyeket kerülni kell

• Ne dohányozz, ne igyál: Próbálj meg még a terhesség előtt pontot tenni a végére ezeknek a szokásoknak, mivel árthatnak a babának. Ugyanakkor az emésztési zavar kockázatát is növelik, amelyet egyébként el lehetne kerülni.
• Testhelyzet: A derékból előrehajolás terhesség közben több kellemetlenséget okozhat. Próbálj meg térdből hajolni, hogy csökkentse a test közepére ható nyomást, amely a gyomrot terheli.
• Szűk ruházat: Terhesség alatt kiemelten fontos a kényelem, mivel magad és a baba érdekében is kerülni igyekszel a kényelmetlenséget.

Terhesség során az étkezési szokások fontos szerepet játszanak az emésztési zavar súlyosságában:

• Túl sok étel elfogyasztása: Bár terhesség alatt fontos a jó táplálkozás, a túl sok étel elfogyasztása nagyobb valószínűséggel okoz ilyenkor emésztési zavarral kapcsolatos gondot, hiszen a hasi terület már amúgy is eléggé tele van.
• Egyél gyakran, keveset: Ismered a régi mondást, azonban terhesség alatt ez még fontosabbá válik. Segítheted az emésztőrendszer működését, hogy ne terheld túl a szervezeted túlságosan bőséges fogásokkal, amelyek emésztési zavart okozhatnak.
• Válaszd meg okosan az ételeket: Szorítsd vissza a koffein, a szénsavas italok és a nehéz, fűszeres és zsíros ételek fogyasztását. Ezek nagyobb valószínűséggel váltanak ki irritációt és puffadást, és rossz közérzetet okoznak, például felfúvódást korai terhességben.
• Egyenesen ülés: Evés közben próbálj helyes testtartással ülni. Ez csökkenti a gyomorra nehezedő nyomást, és segíti az emésztőrendszer hatékony működését.

Hasznos alvási szokások

• Evési tilalom: Ne egyél a lefekvés előtti három órában, hogy a szervezeted fel tudja dolgozni és meg tudja emészteni az ételt alvás előtt.
• Alvási testhelyzet: Emeld meg az ágymatracot, hogy a fejed és a vállaid egy kissé, körülbelül 10 cm-rel feljebb kerüljenek. Ez megakadályozza, hogy a gyomorsav alvás közben feljöjjön.
• Stresszcsökkentés: Relaxálj elalvás előtt, hogy megnyugtasd önmagad és a babát. Próbálj ki a meditációt, vagy tölts egy kis időt csendben, hogy a tested ne legyen feszült alvás közben.

Fontos tudni, hogy bár az emésztési zavar fájdalmas lehet, nem árt a babának. Sőt, az emésztőrendszer lelassulása több időt hagy arra, hogy a tápanyagok a babához eljussanak, így hát ne ess pánikba! Ha nem szűnő fájdalmat érzel, érdemes orvoshoz fordulni, legalább azért, hogy megnyugtasd magad.

A gyomor telítettsége és a nyelőcső atresia

A gyomortelődés hiányával viszonylag gyakran találkozunk a rutin genetikai ultrahangok során. Az eltérés önmagában nem rendellenesség, ugyanis a magzati gyomornak normál esetben is mintegy 30-40 perces telődési ciklusa van; tehát feltelődik magzatvízzel, amikor a magzat nyel, majd ezt követően kiürül a gyomorfal összehúzódásainak köszönhetően. Értelemszerűen előfordulhat, hogy a vizsgálatkor a gyomor éppen üres, ezért nem feltétlenül látható. Rendellenesség gyanúja akkor merül fel, ha a gyomornak nem csak a mérete kicsi, de hosszabb időn keresztül nem látunk gyomortelődést. Ilyenkor felvetődik a nyelőcső fejlődési rendellenességének (oesophagus atresia) lehetősége, melynek lényege, hogy a nyelőcső egy bizonyos szakasza lezárt vagy teljesen hiányzik, így nincs közvetlen kapcsolat a szájüreg és a gyomor között, a magzat tehát nem tud magzatvizet nyelni. Fontos megjegyeznünk, hogy az oesophagus atresia gyakran társul egyéb fejlődési rendellenességekkel, ezért kiterjesztett anomáliaszűrésre feltétlenül szükség van.

Koraszülöttek táplálása és gyomor telítettsége

Miért olyan nehéz „jól etetni” egy babát a koraszülött intenzív osztályon? A etetési gyakorlatok, ajánlások PIC-enként eltérőek és nincs egységes irányelv ebben a pillanatban. Méhen belül a magzat már 11-13 hetes korban szopja a mutatóujját, ujjait, lábujjait, és sokszor közelít a szájához. Érzi az édesanya magzatvizében lévő egyedi ízeket, amelyeket akkor kezd el beszívni, amikor az orrnyílások már nyitottak, illetve le is nyeli a magzatvizet. Az időre született babák megszületéskor készen állnak az evésre és az anyatej emésztésére. Nem sokkal a születésüket követően már képesek megtalálni a mellbimbót és szájukba venni azt. Egyáltalán nem meglepő, hogy a koraszülött babák szülei gyakran számolnak be etetési problémákról. Gyakran találkozunk averzív táplálkozási magatartással. Ez nagyon aggasztó lehet a szülők és a gyermekek számára egyaránt. Koraszülött babáknál érettségüktől függően amíg ez a mozdulatsor nem teljes, segíteni kell őket a táplálásban.

A koraszülöttek gyomra apró, 28 hetesen a térfogata kevesebb, mint 2 ml, míg az időre született babáknál ez már 6 ml. Az, hogy milyen mennyiséget tudnak elfogyasztani attól függ, hogy milyen gyorsan ürül ki a gyomruk, ami probléma lehet egy koraszülött babánál, akinek az emésztőrendszere még éretlen, emésztése pedig lassú. A bélrendszerben rengeteg neuron található, amivel az agyhoz kapcsolódik, és fogékonnyá válik a stresszre is. A táplálás és annak fontossága nagyon gyakran háttérbe szorul az ellátás során, és ha őszinték akarunk lenni, nem is igen magyarázzuk el a szülőknek a táplálás menetét és annak kivitelezését.

Koraszülött babáknál nagyjából előrelátható, hogy mikorra következnek be az egyes érési szakaszok. A szoptatáshoz vezető út első fázisa a gyakori bőr kontaktus és kenguru gondozás, majd kb. 32-33 hetesen a non - nutritív szopás. A szondás etetés a baba egyik első étkezési élménye, így szeretnénk, ha ezt kényelmesebbé tehetnénk. Először is gondoljuk át melyik a legmegfelelőbb méretű szonda, egy vékonyabb kényelmesebb lehet és le tudja lassítani az táplálék folyását. A levezetési technika is módosítható a kellemesebb élmény érdekében. Lehetőség szerint ajánljunk fel valamit, amit szophat és helyezzük a babát az oldalára. Mind a szondás, mind pedig a cumisüvegből etetést ütemezni kell a kényelmes emésztés érdekében.

Amennyiben a babát szondán keresztül tápláljuk az ágyban, tartsuk a kezünket a babán, hogy érezzük, hogyan reagál. Figyeljük a testi feszültséget és a légzést és annak megfelelően változtassuk az adagolási sebességet, szünetet tartva, amikor a diszkomfort jeleit mutatja. A PIC/NIC-en a babák számos kellemetlen érzékszervi tapasztalatot kapnak, és nem jutnak kellemes élményekhez. A száj és az orr szárazak lehetnek és számos invazív beavatkozásnak vannak kitéve, mint az intubáció, leszívás, gyomorszonda behelyezése, maszkok, ragtapaszok alkalmazása. Előfordul, hogy a gyomor záróizma nem tud rendesen bezáródni az etetőszonda miatt és a kellemetlen ízű bukás is gyakori probléma. A szondatáplálás azt is jelenti, hogy nem érezhetik az anyatej édes és ismerős ízét. Ehelyett sokkal fontosabb lenne minden etetéssel kapcsolatos információ átadása az inkubátor mellett mind írásos anyagok formájában, mind a szakszemélyzet megfelelő kommunikációja által.

Rendszeres bőr kontaktus, kenguru módszer: A bőr-bőr kontaktus számos kellemes érzékszervi tapasztalatot biztosít, mint az édesanya bőrének illata, és visszaadja a magzatvízből tapasztalt ismerős ízeket is. Az anya bőre sima, meleg taktilis élményt ad és ebben a pozícióban a baba meg tudja találni a mellet, amikor készen áll rá. Ideális esetben a szülők etetik először cumisüvegből a babát. Ha támogatjuk az anyákat abban, hogy ők lehessenek az elsők, akik ilyen módon táplálják gyermeküket, az azt a fontos üzenetet jelenti számukra, hogy a baba az övék. Ez egy fontos mérföldkő a baba életében, amit nem szeretnénk elvenni az édesanyától.

Fontos, hogy a szülők értsék, milyen ütemben várjuk a baba állapotjavulását, melyek egymásból következő változásokat hoznak. A koraszülöttségből adódó apnoe a 32. hét előtt nagyon jellemző, de például a 36. A gyomorszondáról szoptatásra vagy cumisüvegből etetésre történő átállás szintén a baba érettségének, fejlődési ütemének függvénye. Fontos, hogy a szülők elég időt tölthessenek gyermekükkel, hogy felismerjék a baba jelzéseit, igényeit, amelyhez a személyzet segítsége elengedhetetlen. Ahhoz, hogy lássuk, a baba képes az orális táplálásra, léteznek különböző felmérő - kiértékelő skálák, amelyek segítik nemcsak a személyzetet, hanem a szülőket is. Ezzel tudjuk elkerülni az olyan konfliktusokat, amelyek a baba állapotából történő különbségek miatt jönnek létre, mint pl.: a nővérnél jól eszik a baba, az édesanyánál kevésbé. Összehangolt, erős szopó mozgás, de az idő haladtával elfárad. Kb. Nem tud mellre tapadni.

Anyatej és donor anyatej

• Anyatej: az édesanya lefejt teje, nem győzzük eleget hangsúlyozni, hogy az anyatej több, min táplálék!
• Donor anyatej: (más, donáció irányába leszűrt, egészséges édesanya lefejt teje, amelyet az anyatejgyűjtő állomáson ellenőriznek, így biztonságos, megfelelő tápértékű.

A koraszülött babák agyi és idegrendszeri éréséhez és fejlődéséhez elengedhetetlen az igény szerinti táplálás. Ehhez szükséges extra kalóriák adása nemcsak a PIC-en, hanem a hazaadást követően is annak érdekében, hogy felzárkózhasson a baba növekedésben és idegrendszeri érés szintjén is kortársaihoz.

A biztonságos etetés alapja a baba megfelelő pozícionálása etetés során. Nagyon türelmesnek kell lennünk az etetéssel kapcsolatos kérdésekben, a szülőknek támogató kommunikációra és reális elvárásokra van szükségük a szakemberektől, legyen az PIC nővér vagy orvos. Az oldalt fekvő pozíció, ahol a fej magasabban van, mint a láb, sokszor a legkényelmesebb testhelyzet a cumisüvegből táplálásra és kifejezetten hasznos az intenzív kezelést igénylő babáknál. Megtámasztja a testüket és mivel a fej szabadon van, a baba el tud fordulni a cumitól, amikor szükséges, ugyanúgy, ahogy a mell esetében is tenné.

A tej orális bevitele stresszforrás is lehet egy baba számára, ha a gyermek nincs megfelelően pozícionálva, az etetést pedig rosszul ütemezzük. Mindig biztosítsuk, hogy a baba kezei szabadon legyenek, mert ez az önszabályozáshoz rendkívül fontos.

Általános tévhit, hogy a baba akkor megy haza az osztályról, amikor elér egy bizonyos súlyt (pl.: 2 kg) vagy azon a napon, amikor megszületett volna. Nagyon fontos a baba táplálásának és növekedésének utánkövetése mind a gyermekorvos, mind a védőnő segítségével és amennyiben szükséges, laktációs szaktanácsadó közreműködésével. Erre nemcsak a baba biztonsága érdekében van szükség, hanem a szülői kompetencia megerősítésében, a szülők mentális egészségének érdekében is.

Homeopátiás szerek emésztési zavarokra

tags: #gyomor #telitodes #magzat