A koraszülött gyermekek esetében nem lehet elégszer hangsúlyozni a korai diagnosztizálás és a korai fejlesztés jelentőségét. Nem szabad abba a hibába esni, hogy a baba „rendben” fejlődik, csak mert nagyjából hasonló korban kezd el forogni, kúszni, mászni, mint a nagyobb testvére vagy az ismerősök gyermeke. Ugyanígy nem szabad abba sem belenyugodni, ha a baba egyáltalán nem fejlődik.
Nagyon fontos, hogy a korai születés akkor is rizikótényezőt jelent a későbbi problémákat (egyensúlyzavar, mozgáskoordináció, tanulási nehézség, viselkedészavar) illetően, ha egyébként a baba pici korában nem volt tapasztalható maradandó sérülés. Ezek a funkciózavarok egyrészt az éretlenség, ritkábban pedig a koraszülöttek életben tartásáért vívott kitartó küzdelem következményeiként alakulnak ki. A koraszülött baba nem kezelendő automatikusan „betegként” vagy „sérültként”, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy laikus szemmel az apró eltérések nem minden esetben fedezhetők fel, és a „majd kinövi”, illetve a „majd behozza” típusú megnyugtatások sem célravezetőek.
Mit jelent a koraszülöttség?
A 37. terhességi hét előtt született újszülöttet tekintjük koraszülöttnek. Ezen belül extrém kis súlyú (1000 gramm), igen kis súlyú (1500 gramm), valamint kis súlyú (2500 gramm alatt született) csoportokat különböztetünk meg. A koraszülöttséget többféle ok idézheti elő, többek között a méhen belüli fertőzések, az anya tápláltsági állapota, gyógyszerszedése, a várandósság alatt őt ért trauma. Az adott várandóssági korhoz képest való kis súllyal születés is hasonlóan speciális rizikót képvisel. Minden koraszülött kisbabát rizikóújszülöttként tartunk számon.
A koraszülött gyermekek a megszületést követően az újszülöttellátásban speciális szerepet játszó perinatális, neonatális intenzív centrumba (PIC/NIC) kerülnek, ahonnan állapotuk stabilizálását követően koraszülött osztályon helyezik el őket. A csecsemők csak megfelelő érettség és állapot, illetve biztos otthoni táplálhatóság esetén adhatóak haza a szüleiknek.
A korrigált életkor jelentősége
Egy éretlenebb szervezettől természetszerűleg csak később várható el a fejlődési mérföldkövek teljesítése, mint az időre született, egészségesen fejlődő társaitól. Mindezek miatt a szakemberek a koraszülött kisbabánál korrigált életkorral számolnak. A korrigált kor megállapítása a fejlődésneurológiai vizsgálat első és egyik legfontosabb lépése - 2 éves korig tartó korrekció a javasolt -, az egyes pszichológiai vizsgálatokon túl nincsen jelentősége, így a hozzátáplálás vagy a védőoltások beadásánál a csecsemő valós korát, a születéstől eltelt tényleges időt veszik figyelembe.
Milyen következményekkel járhat a koraszülöttség?
Az idő előtti születés, az éretlen idegrendszer hatással lehetnek az érzék- és a mozgásszervek állapotára, a magatartásra, a figyelemre, az érdeklődésre, és később a szocializációra, a tanulási képességekre, majd végül a társadalmi beilleszkedésre is.
Mire kell figyelniük a szülőknek?
Születési traumát átélt csecsemőknél gyakrabban tapasztalható fokozott érzékenység, hosszan tartó, keserves sírás, illetve alvás és táplálás során fellépő problémák; ritkábban nehezített légzés, légzéskimaradás is jelentkezhet.
A 37. hét előtt születettek esetében a szülőknek gyakran táplálási problémákkal kell küzdeniük, ezért fontos, hogy a védőnő a házi gyermekorvossal/háziorvossal a korrigált életkornak megfelelően vezessék a csecsemő testméretének (hossz, tömeg, fejkörfogat) változásait. Ennek követését segíti, ha rendszeresen lejegyzik az elfogyasztott táplálék mennyiségét. Táplálási zavarok (pl. nyelészavar, gyengeség, táplálási nehezítettség) esetén érdemes szoptatási tanácsadót felkeresni. Az idő előtt születettek táplálékigénye eltérő, ezért fokozottan figyeljenek arra, hogy minden alapvető táplálékalkotóból nagyobb mennyiséget kapjon az újszülött. A hozzátáplálásuknál, az új ételek bevezetésénél lényeges a fokozatosság, a türelem. A koraszülött gyermekek esetében még inkább előtérbe kerülhet az evés-etetés és a gyarapodás üteme körüli bizonytalanságok mellett a megnyugtathatóság, az alvás és elalvás kérdése.
Egészségügyi megfigyelések és vizsgálatok
- A koraszülött gyermekeknél kimondottan javasolt otthon légzésfigyelő monitort (apnoe alarm) használni, ehhez a szülőknek segítséget nyújt a laikusoknak szóló újszülött-újraélesztési tanfolyam.
- A légúti fertőzések iránti fokozott érzékenység miatt fontos, hogy az ilyen természetű betegségeknél minél hamarabb felkeressék a házi gyermekorvost/háziorvost.
- Minden koraszülöttnél szükséges a rendszeres szemészeti vizsgálat a szemészeti megbetegedések, kancsalság és a hályog kialakulásának kockázata miatt.
- Bár hallásszűrésre már a kórházban sor kerül, a szülőknek különösen figyelniük kell a gyermek érzékszerveinek fejlődését, esetleg eltérését. Észrevételeikről a házi gyermekorvossal/háziorvossal konzultáljanak, aki, ha indokoltnak látja, szakorvosi vizsgálatot kezdeményezhet. Érzékszervi vizsgálatokra a védőnő is továbbirányíthatja a gyermeket. Az akusztikus észlelés korai fejlesztése akkor igazán eredményes, ha minél korábban, 6 hónapos kor előtt felfedezik.
- A különböző lélegeztetési módozatok (légcsőbe helyezett tubus, szájmaszk, orrszonda) befolyásolhatják a gyermek szájpad fejlődését, ezért kialakulhat később a száj- és az orrüreg, valamint a fogak fejlődési rendellenessége. Ezek korai felismerésében segítenek a kötelező szűrővizsgálatok. Gyanú esetén gyermekfogász szakorvoshoz kell fordulni.
Korai fejlesztés: Mit kell tudni róla?
A korai fejlesztés egy tervszerűen felépített program, amely komplex diagnosztikai vizsgálatot, gyógypedagógiai oktatást, fejlesztést és különböző terápiákat jelent. A korai fejlesztés célja nem „csak” a gyermek képességeinek fejlesztése, „iskolaérett” szintre való emelése.
Kik jogosultak korai fejlesztésre?
Korai fejlesztésre jogosultak azok a gyermekek, akik megfelelő diagnosztikai vizsgálómódszerrel jelentős elmaradást mutatnak egy vagy több fejlődési területen:
- mozgásfejlődés,
- értelmi fejlődés,
- hallásfejlődés,
- látásfejlődés,
- beszédfejlődés,
- szociális, érzelmi fejlődés,
- viselkedésbeli eltérés.
A 0-3 év közötti gyermekek részesülhetnek a korai fejlesztésben, akiknek van érvényes szakértői véleményük. Ha a gyermek betöltötte a 3. életévét, korai fejlesztésben és gondozásban továbbra is részt vehet, ha a szakértői bizottság szerint még nem áll készen az óvodai nevelésre.
A korai fejlesztés jellemzői és alapelvei
- A fejlesztést minden esetben komplex kivizsgálásnak kell megelőznie.
- A szülőé a döntés lehetősége, hogy kitől és milyen mértékű segítséget igényel.
- Ha a szülő maga kér segítséget, azt valamilyen módon feltétlenül és azonnal meg kell kapnia.
- Ismerni kell a szülő igényeit, elvárásait, figyelembe kell venni a család életkörülményeit.
- A szülőt partnernek kell tekinteni, az övé a vezető szerep és felelősség gyermeke nevelésében.
- A gyermek fejlettségéről a szülőt korrekt módon kell tájékoztatni, mindvégig a gyermek pozitívumaira helyezve a hangsúlyt.
- A fejlesztés középpontjában az anya-gyermek kapcsolatnak kell állnia.
- A fejlesztő programot egyénre szabottan kell megtervezni és alkalmazni, kis lépésekben haladva.
- A fejlesztésben biztosítani kell az állandóságot, folyamatosságot.
- Ismertetni kell a szülővel az intézmény által nyújtott szolgáltatásokon túl az egyéb elérhető lehetőségeket is a gyermek fejlesztésével, a család jogaival, valamint a szociális juttatásokkal kapcsolatban.
A fejlesztés az aktív jelenlétedben zajlik hetente meghatározott alkalommal, hiszen a mindennapi rendszeres otthoni gyakorlást te végzed a babáddal. A gyermekek fejlesztésére fejlesztő módszerek és terápiák széles skálája áll rendelkezésre. A vizsgálatot végző szakemberek segítenek kiválasztani, hogy a ti számotokra melyik lesz a leghatékonyabb. Mindenképp olyan szakembert válassz, akiben megbízol, és akinek a tanácsait követni tudod, akarod. Legelterjedtebb fejlesztési formák: Katona-módszer, DSGM (Dévény Speciális manuális technika-Gimnasztika Módszer), Pető-módszer, Alapozó Terápia, Ayres-terápia, TSMT (Tervezett Szenzomotoros Tréning), DSZIT (Dinamikus Szenzomotoros Terápia), HRG (Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika).
A korai fejlesztés team-je
A koraszülött gyermek fejlődése nagyobb odafigyelést kíván. Nagyon fontos a rendszeres utánkövetés, és ha a neurológus bármilyen elmaradást észlel, mielőbb el kell kezdeni a korai fejlesztést. A team tagjai:
- Neonatológus: orvosi szempontok szerint vizsgálja a csecsemő fejlődését.
- Fejlődésneurológus: feladata az idegrendszeri betegségek kivizsgálása, diagnosztikája, kezelése. A szülő kérheti a fejlődésneurológustól, hogy prevenciós jelleggel javaslatot írjon a korai fejlesztésre, amennyiben a szülő úgy érzi, hogy gyermeke fejlődésének támogatásához szükség lehet szakmai segítségre.
- Fejlődéspszichológus: aki részletes diagnózist állít fel a gyermek fejlődésmenetéről.
- Gyógypedagógus-logopédus: aki a gyermek értelmi képességeit és nyelvi, beszédfejlődését fejleszti.
- Más szakokon végzett gyógypedagógusok: akik a látás-, hallás-, mozgásfejlesztést végzik.
- Konduktor: aki Pető-módszerrel dolgozik.
- Gyógytornász: aki a gyermek mozgásfejlődését vizsgálja és fejleszti.
Természetesen szükség esetén a fejlődési vizsgálatba egyéb alapellátást végző szakemberek is bekapcsolódnak úgy, mint szemész, audiológus és más szakorvosok. Fontos, hogy az utógondozásra érkező gyermekek fejlődését minél több oldalról közelítsük meg és tárjuk fel!
A gyermekpszichológus szerepe és a család támogatása
Fontos a segítségnyújtás pszichés szerepe is a család támogatásában, hiszen a különböző nehézségekkel küzdő vagy sérült gyermek megrengetheti a családi rendszert, annak belső egyensúlyát. Egy koraszülött vagy beteg baba születése minden szülő számára komoly megpróbáltatást jelent. Sokszor váratlanul következik be a koraszülés, vagy éppen hosszú kórházi tartózkodással járó, aggodalmakkal teli terhesség előzi meg. Kezdetben a gyermek életben maradása, majd egészséges fejlődése a tét, amelynek alakulása hosszú ideig kiszámíthatatlan.
Pszichés megterhelést okozhat az állandó bizonytalanság, a babától való „elszakítottság” és a tehetetlenség érzése. Nem ritka az sem, hogy a kismamák magukat hibáztatják még akkor is, ha tudják, nem terheli őket felelősség a kialakult helyzetért. A posztpartum depresszió szintén jóval gyakoribb a koraszülött vagy súlyos komplikációkkal világra jövő gyermekek szülei körében. A pszichológus feladata azoknak a szülőknek a segítése, akik úgy érzik, nehezen tudnak megbirkózni a rájuk nehezedő teherrel, és szeretnék megosztani egy szakemberrel az átélt nehézségeket, félelmeiket, aggodalmaikat. A gyermek fejlődéskövetése mellett nem elhanyagolható az édesanya támogatása sem, akinek komoly lelki megpróbáltatással jár az idő előtt született gyermek gondozása. Emiatt az anya-csecsemő kapcsolata is nehezített körülmények között bontakozik ki. Az anyának a csecsemő iránti aggodalom, az átélt stressz feloldásához szüksége lehet szakember segítségére. De gyakran az is elegendő támogatást nyújt a számára, ha a védőnővel beszélhet ezekről a problémákról.
Mikor forduljunk gyermekpszichológushoz?
Bármilyen gyermekekkel kapcsolatos kérdésben az első és legfontosabb dolog, hogy végiggondoljuk, melyek az életkorából fakadó viselkedési mintázatok. Ha fejlődéslélektani szempontból szakaszokra osztjuk a gyermeki fejlődés menetét, akkor minden korban megfigyelhetünk olyan sajátosságokat, melyek arra az életkorra jellemzőek. Ilyen például a szeparációs szorongás csecsemőkorban vagy a dackorszak kisgyerekkorban.
Példánknál maradva a látszólag túl sűrű kézmosás szükségessége fakadhat abból is, hogy a gyermek 3 évesen irtózik a kosztól és rituálét alakít ki a kézmosás köré. Ismerve a három éveseket, ez része lehet annak a „kényszerességnek”, ami sokaknál megfigyelhető. Számukra a környezet alakítása, a precíz napirend és szokások betartása nyújtja a biztonságot. A két-három éves gyerek nem azért ragaszkodik a megszokott ágyához, anyához vagy a kisállataihoz éjszaka és nem azért mos sokszor kezet, mert kényszerbeteg, hanem számára ez jelenti a kiszámíthatóságot és a biztonságot. Problémás a gyermek viselkedése, ha ő maga szenved attól. Ugyanez igaz bármilyen egyéb viselkedésre akkor is, ha különben a környezetet nem zavarná. Ezt hívjuk szenvedésnyomásnak. Ha jobban belegondolnak, akkor a felnőttek többsége ennek nyomására fordul szakemberhez. Gyermekek esetében a környezet a családot és a közösséget jelenti. A gyermek túl sűrű kézmosása zavarhatja a szülőket vagy a pedagógusokat is úgy, hogy közben a gyermeket nem. De természetesen ez az a pont, ahová számos olyan problémát sorolunk, ami a szülők nevelési nehézsége.
Bármilyen mérlegelés esetén először tartsanak családi kupaktanácsot! Mi az, ami mindkét szülőt (esetleg nagyszülőt, testvért, egyéb családtagot) zavar? Ki hogyan látja a megoldást? Mit gondol a problémáról? Mit lehetne kipróbálni és hogyan, hogy megszűnjön? Tegyük fel, hogy az egész családban szokás a sűrű kézmosás. Így ez otthon egy elfogadott viselkedés. Ugyanakkor a kényszer miatt a gyerek rendszeresen elkésik az iskolából, így félő, hogy fegyelmit kap. Vagy otthon bevett szokás a káromkodás, de az iskola nem tolerálja. Természetesen minden olyan kérdés, hogy probléma van-e a gyerekkel egyedi elbírálás alá esik, éppen ezért komolyan kell azt venni. De a cikkben kifejtett pontok mentén gondolkodva talán könnyebben eldönthető, hogy probléma-e a probléma és kell-e vele szakemberhez fordulni.
A gyerek-pszichoterápia célja és menete
A gyerek-pszichoterápia célja a gyermek fejlődését akadályozó tényezők elhárítása, a fejlődési lehetőségek helyreállítása. Cél, hogy a gyerek és a szülei/gondozói közti kapcsolatban minőségi változás történjen, felszínre kerüljenek a kapcsolatukban rejlő erőforrások, növekedjen mind a gyerek, mind a szülők kompetenciaérzete. A gyerekek tüneteiken keresztül tudják megmutatni, hogy fejlődésük valamilyen akadályba ütközött, érzelmeik kifejezésének lehetőségét nem találják, ezért segítségre van szükségük. A tünet függhet az életkortól, a személyiség érzékenységétől és a környezettől egyaránt. A lelki megterhelődés hatására jelentkező tünetek sokszor testi tünetek formájában jelentkeznek (pszichoszomatikus tünetek), ami a gyermek korlátozott nyelvi kapacitásából is következik. Kiemelendő, hogy egy pszichés zavar sohasem egyetlen okra vezethető vissza, hanem azt mindig számos tényező kölcsönhatása hozza létre.
A gyerekterápia a gyermek legtermészetesebb nyelvén, a játékon keresztül történik. A modern analitikusan orientált gyerekterápia jellemzője a kapcsolati hangsúly, ami azt jelenti, hogy személyiségünk fejlődése, önmagunk megismerése a másik által, a másik személlyel való kapcsolatban, az élmények, gondolatok, érzések megosztásán keresztül valósul meg. Biztonságos, kiszámítható kapcsolat csak rendszeres találkozásokon keresztül tud kialakulni. A szülőkkel való kapcsolat szintén elengedhetetlen része a gyermekekkel folytatott terápiának, hiszen a gyerek fejlődése a környezetével való kapcsolatban, attól való függésben történik, így a gyerek viselkedésének változása sem képzelhető el a környezet támogató hozzáállása és változási motivációja nélkül. Ezért is nélkülözhetetlen a szülők elköteleződése a terápia mellett.
A szülő pszichoterápiás rendelésre való bejelentkezése után időpontegyeztetés történik egy első interjúra. A beszélgetés kisgyerek esetén csak a szülővel/szülőkkel történik, 14-15 éves kor után pedig a szülőkkel és a fiatallal közösen találkozunk. Az első interjút a ‘pszichodiagnosztikai szakasz’ követi, ami kb. 2-3 alkalom. A probléma ismeretében szükség esetén pszichoterápiára teszünk javaslatot. Nehéz egy pszichoanalitikusan orientált gyerekterápia időtartamát előre megjósolni; vannak rövidebb idő alatt is rendezhető tünetek, de ez akár 2-3 évet is felölelhet.
Hol kaphat segítséget a család?
A házi gyermekorvos/háziorvos a hazaadást követően a szülőktől megkapott Újszülött zárójelentésből, a kórházi és a területi védőnőtől értesül(het) a koraszülöttel kapcsolatos további teendőkről. Gondozásba veszi a gyermeket, a betegrendelésen vagy az egészséges tanácsadások alkalmával tájékozódik a fejlődés menetéről és az esetleges szövődmények kialakulásáról.
A védőnő a kötelező szűrővizsgálatok, tanácsadások, családlátogatások során és a szülői kérdőív eredményeinek segítségével figyeli a kisded fejlődését. Amennyiben a koraszülött gyermeknél funkciókiesést, eltérő, megkésett fejlődést vagy fogyatékosságot gyanít, illetve azonosít, továbbirányítja ahhoz a szakemberhez, aki számára a legoptimálisabb fejlesztési formát biztosíthatja.
A perinatális, neonatális intenzív centrumok a gyermekeket koraszülöttségükből adódó éretlenségük miatt bizonyos időközönként visszahívják utógondozásra. Ekkor a kötelező belgyógyászati vizsgálat mellett fejlődésneurológiai státuszfelmérést (a korrigált korához képest mit tud a csecsemő, mennyiben tér el a tipikus fejlődésmenettől), labor- és egyéb vizsgálatokat is elvégeznek. Az utánvizsgálatok jelentősége természetesen nemcsak a korai fejlesztés megindításában mutatkozik meg, hanem a későbbi életkorokban rendszeresen elvégzett felmérésekben is. Az első évben 3 havonta, ezt követően 18 hónapos és 2 éves korban, majd évente történik az ellenőrzés. A visszahívások időpontját a gyermek aktuális állapotához igazítják, a vizsgálatot többféle szakemberből álló team: gyermekneurológus, szemészorvos, konduktor vagy gyógypedagógus végzi. A gyermeket innen közvetlenül irányíthatják a „kulcsintézménybe”, az elsődleges ellátó intézménybe, ahol az állapotának megfelelő, szükséges fejlesztési formákat biztosítani tudják számára.
A koraszülött gyermek kórházi zárójelentésével és/vagy a gyermekneurológus szakvéleményével a szülő felkeresheti a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálatot, ahol a gyermek komplex koragyermekkori prevencióban, tanácsadásban és fejlesztésben részesülhet. A pedagógiai szakszolgálatok ellátásai ingyenesek. 18 hónapos életkor alatt a szakellátó szakorvosok javaslata elegendő a korai fejlesztés megkezdéséhez a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálatnál.
A Bethesda KIDSz Koraszülött Prevenciós Programja
A Programba való jelentkezés már a kórházi tartózkodás alatt megtörténhet, illetve onnan hazakerülve vehetik fel szakmai csoportunkkal a kapcsolatot. Intézményünkben komplex állapotmegismeréssel kezdődik az együttműködés. Egyedülálló a Program azon vállalása, hogy a szülők igénye szerint a csecsemő korrigált 3 hónapos koráig otthonukban látogatja szakemberünk a családot. Ezáltal megkíméljük a babát az utazástól, és közvetlenül segítjük szüleit a mindennapok megszervezésében. Ezt követően Intézményünkben fogadjuk a családot, a gyermek állapota és a szülők szükségletei szerinti gyakorisággal.
A Bethesda KIDSz csapata köszönetet mond a MOL-Új Európa Alapítványnak, amely lehetővé tette ezt a támogatási lehetőséget. Gyógyító közösségünk gyógypedagógusokból, pszichológusokból, logopédusokból, gyógytornászokból, zeneterapeutákból, családterapeutákból és pszichiáterekből, szakorvosokból áll, akik együttesen nyújtanak segítséget a családoknak.
- 📍 Helyszín: Bethesda KIDSz (Budapest, Hungária krt. 200/B)
- ⏳ Időtartam: Kéthetente 60 perces alkalmak
- 👨👩👧👦 Résztvevők: A szakemberekkel egyeztetve a szülők, az egész család, vagy akár a tágabb család (pl. nagyszülők)
Gyermekpszichológus magánrendelésemen lehetőség van egyszeri 90 perces konzultációra, ahol szívesen segítek átbeszélni a felmerülő kérdéseket. Panoráma Poliklinika (Buda) 1126 Budapest, Derkovits u. 7. Panoráma Poliklinika (Pest) 1147 Budapest, Ilosvai Selymes u. Egyes ellátásainkhoz időpont-egyeztetés szükséges (közvetlenül bejelentkezni nem lehetséges). Kérjük, kattintson a gombra, és küldje el elérhetőségeit.
tags: #gyermekpszichologus #ket #eves #koraszulott