Az osztrák iskolarendszer alapjaiban tér el attól a szerkezeti felépítéstől, amit Magyarországon a közoktatás keretein belül megszokhattunk. Mivel minden szülő a legjobbat szeretné a gyermeke számára, így nem is kérdés, hogy mennyire fontos a tájékozódás ebben az ügyben.
Az osztrák iskoláztatás elsődleges célja, hogy az oktatásból kikerülő fiatal felnőttek a tanulmányaik végére pontosan tisztában lehessenek a saját képességeikkel, és olyan tudást kaphassanak, amelyek segítik a szakmai életüket. Az oktatás döntő tényező abban, hogy az állampolgárok rendelkezzenek minden, a társadalmi, a gazdasági és a kulturális élethez elengedhetetlen tudásbázissal. Az osztrák iskolarendszer felépítését az életkori és érettségi szint, a különböző tehetségek, valamint az életfeladatok és szakmai célok határozzák meg.
Az óvodai és iskolai felkészítés
A gyermekek, akárcsak Magyarországon átlagosan 6-7 éves korukra válnak iskolaéretté, ekkor kezdik meg a tanulmányaikat. Fontos információ: az óvoda (Kindergarten) csak az első iskolai tanévet megelőző tanévben kötelező, a szülők dönthetnek arról, hogy addig otthon nevelik a gyerekeiket. A hivatalos szabályozás szerint minden gyermek, akik az adott év augusztus 31-ig betölti az 5. életévét heti 20 órában, vagyis minimum heti 4 napon át köteles óvodai foglalkozásokon részt venni. Ezt különféle játékos foglalkozások keretein belül érik el.
Az óvodalátogatási kötelezettség alól némely esetben felmentést lehet kérni, ilyen például a fogyatékosság, különféle egészségügyi problémák vagy az intézmény látogatásának fizikai korlátai. Utóbbira lehet indok az óvoda és a lakhely közötti távolság is. Bizonyos körülmények között az otthoni oktatásra is van lehetőség, de ehhez bizonyítani kell, hogy a gyermek megfelelően elsajátította a családi köteléken belül a német nyelvet, külön oktatásra az iskola előtt már nincs szükség.
Iskolaérettségi vizsgálat és a Vorschulklasse
Az iskolakezdést Ausztriában is „iskolaérettségi vizsgálat” előzi meg, amit a tanítónők végeznek el. Az iskolaérettséget Ausztriában is felmérik, ehhez külön módszereket dolgoztak ki, de az óvoda visszajelzéseire is jelentősen alapoznak. Az eredmények megmutatják, mi az, amiben a gyermek még fejlesztésre szorul.
A szülők erre a vizsgálatra hozhatnak magukkal (ha van) pszichológiai/pszichiátriai szakvéleményt, amelyet a vizsgálatnál figyelembe vesznek. A még nem iskolaérett gyerekek úgynevezett „Vorschulklasse”-ba mehetnek, amely az iskolában működő iskolaelőkészítő osztály. Itt kis osztálylétszám (kb. 12 fő) mellett két pedagógus dolgozik a gyerekekkel, sok játékkal és sokkal kevésbé kötötten, mint az „igazi” első osztályban.
A nem iskolaérett gyerekek nem maradnak az óvodában, hanem egy plusz előkészítő éven esnek át. Ez történhet egy külön osztályban, de akár az 1. és 2. évfolyam valamelyik osztályában is. A nem iskolaérett gyerekek saját tanterv szerint tanulnak. Az iskolák, ahol nem működik „Vorschulklasse”, általában elég rugalmasak ahhoz, hogy az a hatéves kisgyerek is jól érezze magát, aki ugyan „nem iskolaérett” eredményt kapott az előzetes vizsgálaton, mégis első osztályba kellett mennie.
A soknyelvűség kihívásai és megoldásai
Ha a tanító nénin kívül alig van az osztályban gyerek, akinek a német volna az anyanyelve, akkor nincs olyan német nyelvű közeg, amelyben a más anyanyelvű gyerekek mint a szivacs magukba tudnák szívni a nyelvtudást. Hiszen egymás között sem németül beszélnek, vagy csak egy töredékes „konyhanyelven”, ami viszont kevés a későbbi „tökéletes” nyelvtudáshoz. Társadalmi szinten ez egy bonyolult kérdés, amire megoldásokat keresnek.
Idén áprilisban vezetik be például azt az újítást, hogy a hatévesek „bejövő” német nyelvtudását egy olyan teszttel fogják mérni, amelyet a gyerekek tableten töltenek majd ki - nyilván arra alapozva, hogy minden gyerek használ tabletet vagy valamilyen érintőképernyős kütyüt. Azon gyerekek pedig, akik nem beszélik jól a németet vagy egyáltalán nem ismerik még a nyelvet, DAZ (német, mint idegen nyelv) órákon egy külön tanár segítségével tanulhatnak németül. A külföldi gyerekek az iskolába történő beiratkozás után egy ún. MIKA-D teszten vesznek részt, ahol felmérik a nyelvtudásukat. Az eredménytől függően kapnak nyelvi támogatást az iskolában. Emellett egy különleges státuszba (Außerordentlicher) kerülnek, ami maximum két évig állhat fenn.
Az osztrák általános iskolarendszer (Volksschule)
A Volksschule az első olyan oktatási intézmény, amelyben az óvodából érkező gyermekek oktatása megkezdődik. A Volksschule-ba általában 6 és 10 éves koruk között járnak a tanulók. Van 1. 2. 3. illetve 4. évfolyam, ezeken belül A, B, C és további osztályjelöléseket használnak, csakúgy, mint Magyarországon. A Volksschule megfeleltethető a magyar általános iskolák alsó tagozatának.
Nagyobb városokban a Volksschule mind a négy évfolyama egy helyszínen tanulhat, a falvak viszont sokszor osztozkodni kényszerülnek, így előfordulhat, hogy az 1. és 2. évet más iskolában járja ki a gyermek, mint a 3. és 4. A gyerekek tanításának feladatát általában egy osztályfőnök látja el, de megeshet, hogy egyes szaktantárgyakat vagy a hittant más-más oktató tanítja. A tanítók mellett vannak segítők is, akik a lemaradó gyerekek felzárkóztatását végzik.
A Volksschule mindennapjai
A Volksschule-ban a tanítás 11:30 és 12:30 között véget ér, azok a gyerekek, akik szülei igényelték a napközit (Ganztagsschule), 16-17 óráig még felügyelet alatt maradhatnak. A kisfiunk a Volksschule 4. évfolyamát végzi és szeret Ganztagsschule-ba járni. Itt kap ebédet és uzsonnát, valamint rengeteg benti, illetve szabadtéri játék áll a rendelkezésükre.
A kisfiunk iskolájában ritkán írnak Schularbeit-ot, azaz dolgozatot. A röpdolgozat fogalma itt ismeretlen, a tanítónéni már szeptemberben meg szokta adni a használt applikációban, hogy mikor várható Schularbeit az évben. Minden dolgozat előtt külön is tájékoztatja a szülőket azokról a témakörökről, amelyeket érdemes átismételni. A legjobb jegy Ausztriában az 1-es, aztán jön a 2-es és így tovább egészen az 5-ösig. Itt is vannak szülői értekezletek (Elternabend) és olyan napok is, amikor a tanítók minden szülővel külön beszélgetnek a gyermek iskolai eredményeiről.
Étkezés az iskolában
A kisfiunk iskolájában nem engedik a cukros üdítőket, édességeket, azt szeretik, ha az otthonról hozott Jause, vagyis tízórai zöldségekben és gyümölcsökben gazdag. Az ebéd két fogásból áll, a leves és a főétel mellé azonban mindig van kihelyezve saláta, savanyúság is. Ritkán, de egy kis édesség is belefér, szokott lenni hamburger és pizza nap is. Az étkezések mellé víz jár, de hétfőn és csütörtökön üdítőkből is lehet választani.
A Mittelschule
A Mittelschule-ba a 10 és 14 éves korosztály jár, közvetlenül a Volksschule 4. osztályának elvégzése után. Az MS-ben nagy hangsúlyt kap a tanulók képességeinek megfelelő besorolási rendszer. Az MS második osztályától indul egy teljesítményen alapuló kategorizálás. Ennek két támoszlopa a Standard AHS és a Standard szint. A Standard AHS gyakorlatilag az alsó gimnáziumok oktatási rendszerének feleltethető meg, egy magasabb szintet képvisel a Mittelschule-n belül.
Ha a gyermek a második évben ebbe kerül besorolásra, de valami oknál fogva később ezt nem tudja követni, akkor átkerül az Standard csoportba, ahol már annak megfelelően kapja az új értékelést. Hogy érezni lehessen a kettő között a különbséget, a Standard csoport legjobb eredménye a Standard AHS-en belül csak egy közepes teljesítménynek felel meg. Egyébként mindkét szinten egy ötös skálán történik a tanulók értékelése. A Volksschule-hoz hasonlóan az MS-ben is van szülői elbeszélgetés, amikor a tanárok szóban is elmondják, hogyan teljesít a gyermek az intézmény falain belül. Észrevételek esetén jelzik a szülőknek, milyen változtatásokra van esetleg szükség.
Középfokú oktatási intézmények Ausztriában
Politechnikum (Polytechnische Schule)
A Politechnikum egy olyan iskola, ahova azon diákok járnak, akik a Mittelschule befejezése után még nem döntötték el teljes bizonyossággal, milyen szakma felé szeretnének orientálódni. Az egy éves képzési idő alatt a tanulók betekintést nyerhetnek a különféle szakmákba, amelyeket az adott politechnikum kínál. A szakmai alapképzés általában csak a második félévben indul meg. A tanulók általában hét főbb szakterületből is választhatnak az érdeklődési körüknek megfelelően. Emellett az órarendben szerepel még matematika, német nyelv, idegen nyelvi ismeretek és közgazdaságtan is. Van lehetőség a tanulható szakterületek listájának bővítésére is, amennyiben elégséges számú tanuló érdeklődik, és az iskola el tudja indítani a diákok által kért képzést.
Berufschule (Szakiskola)
A Berufschule egy duális képzési forma része Ausztriában. Ez az oktatási modell ötvözi a munkahelyi gyakorlatot és az iskolai oktatást. A diákok a Mittelschule befejezése után, 15 éves kor környékén kezdhetik meg itt a tanulást. Közel 200 tanulható szakma közül választhatnak a diákok, akik a tanulmányok végén szakmunkás vizsgát tesznek. Az elméleti vizsgarészt nem kell teljesíteni, ha a tanuló az utolsó évet sikeresen zárta, ekkor csupán gyakorlati vizsgán kell részt venni. Mivel a diákok a tanulmányaik alatt már dolgoznak, jövedelemre is szert tehetnek.
Középfokú szakképző iskolák (BMS - Berufsbildende mittlere Schulen)
A Középfokú szakképző iskolákba (BMS - Berufsbildende mittlere Schulen) a Mittelschule vagy a Politechnikum elvégzése után érkeznek a diákok. A Mittelschule-ból jövő tanulóknak általában felvételi vizsgát kell tenniük. A középfokú szakképző iskolák a szakterülettől függően 1-től 4 évig tartanak. Az 1-2 éves BMS-ek csak egy alapszintű szakképzést adnak érettségi nélkül. A hosszabb időt felölelő képzések végén szakmai vizsgát is tesznek a tanulók.
Főbb képzési területek: műszaki, kereskedelmi, gazdasági, divat, vendéglátás és szociális szakmák. Pedagógiai asszisztenseket és betegápolókat is a BMS-ben képeznek. Lehetőség van szakmai érettségi vizsgát is tenni, majd akár egyetemre felvételizni.
Felsőfokú szakképző iskola (BHS - Berufsbildende höhere Schulen)
A BHS (Berufsbildende höhere Schulen), vagyis a Felsőfokú szakképző iskola öt évfolyamos, az alsó gimnázium (AHS) vagy Mittelschule vagy a politechnikum után érkeznek ide a tanulók. Előfordulhat, hogy felvételi vizsgával lehet csak az intézményben továbbtanulni. A leendő tanárok, tanítók, üzletemberek és mérnökök alapképzése is ezen a szinten zajlik, innen mehetnek egyetemre, főiskolára. Az itt szerzett tudást az osztrák felsőoktatási intézmények mind elismerik. A tanulók a szakmai érettségi vizsgát tesznek, illetve diplomamunkát készítenek.
Gimnáziumi képzés (AHS és ORG)
Az osztrák gimnáziumok két részre tagolódnak, az alsó (AHS) és felső gimnáziumi (ORG) osztályokra. Mindkettő négy évfolyamos, a felső tagozat végén érettségi vizsgát tesznek a tanulók, majd általában egyetemre mennek. A gimnáziumba való belépés alapfelvétele a ”jó” vagy ”nagyon jó” érdemjegy német nyelvből. Vannak olyan gimnáziumok is, amelyek külön felvételi vizsgákat hirdetnek.
Külföldi családok és a költözés kihívásai
Fentebb már említettük, hogy az óvoda utolsó évétől kell a gyerekeknek, néhány esetet kivéve közösségbe járni. A tankötelezettség 15 éves korig tart, ami sok problémát jelenthet az ilyen korú gyermekkel Ausztriába érkező magyar családoknak. Tapasztalatunk ugyan nincs benne, de rengeteg történetet hallani arról, hogy nem vették fel a 15 vagy annál idősebb magyar gyermeket a kiválasztott iskolába, mivel már túl van a tankötelezettségen.
Egy fontos információ, amit mindenképpen érdemes még megjegyezni: 2020. január elseje óta minden külföldre vitt óvodás vagy tanköteles gyerekről értesíteni kell a magyar Oktatási Hivatalt is. Ha van Ügyfélkapunk, ez viszonylag egyszerű, a teljes folyamat elektronikus formában elintézhető.
A költözés folyamata és beilleszkedés
2022 év elején, sok-sok bizonytalanság közepette döntöttünk úgy, hogy végre rászánjuk magunkat a költözésre. Mivel nem volt sürgető tényező, Magyarországon is vállalkozók voltunk, így mindenképpen szerettük volna megvárni a tanév végét. Amikor június közepén eljött Magyarországon az általános iskolában a tanévzáró és a bizonyítvány osztás napja, a kisfiunk, Olivér elköszönt az osztályától, tanítóitól és körülbelül egy hét múlva már át is költöztünk Ausztriába.
Az otthonunk Stájerország keleti része lett, még elérhető közelségben a magyar határtól. Június közepén-végén még javában tartott Ausztriában a tanév, ezért még aznap választ is kaptunk. A Direktorin (igazgatóasszony) megírta, hogy Olivér az életkorának megfelelő osztályba fog kerülni szeptemberben. Mivel a gyerek nem német anyanyelvű, egy MIKA-D elnevezésű teszten kell részt kell vennie, ennek eredményétől függ, hogy milyen nyelvi támogatás szükséges neki a felzárkózáshoz. A nyomtatványok között volt a napközibe való beiratkozás is, egy részletes tájékoztató mellékletében. A nyomtatványokhoz a Meldezettel (lakcímigazoló) és gyermek születési anyakönyvének másolata kellett. Egy jó tipp: az anyakönyvvezetőnél tudtok kérni többnyelvű másolatokat is, amelyek között a német is szerepel.
Olivér volt magyar iskolája kért még az osztrák iskolától egy igazolást, hogy szeptembertől a gyerek valóban náluk tanul. A Volksschule a nyáron még küldött egy levelet a szükséges tanfelszerelések listájával. Augusztusban végre azt is megtudhattuk, melyik osztályba kerül a gyerek. A tanulókat minden nap az öltözőben a Schulwart vagy Schulwartin várja, ő egyfajta gondnok, segít a gyerekeknek, amikor megérkeznek az intézménybe, a rendre is felügyel. Az első napon tőle kértünk segítséget. A belső bejárati ajtóra már ki volt függesztve Olivér neve is, és hogy pontosan merre találjuk a tantermet. Nehéz volt egy teljesen idegen nyelvű környezetben otthagynunk őt, de szerencsére feltalálta magát, és hetekkel később már annyi mindent megértett, hogy gond nélkül elboldogult az új környezetben.
Nyelvtanulás és kétnyelvűség a külföldi környezetben
Ausztriában élve a legtöbb család azzal a kettős kihívással szembesül, hogy szeretné, ha gyermeke minél jobban megtanulna németül és beilleszkedne, de emellett a magyar nyelv és kultúra is az élete része maradna. Ehhez nagyon fontos, hogy otthon minél többet játsszunk és olvassunk magyarul, ám egy bizonyos idő után a nyelvi fejlődéshez külső támogatásra is szükség van.
Minél fiatalabb a gyerek, annál egyszerűbb a beilleszkedés. Mikor a család külföldre költözik, a gyerekek általában egyáltalán nem beszélik az új nyelvet, ez hároméves kor előtt nem jelent nagy problémát. Ekkor a gyerek egész világa a szűk családra korlátozódik, és ha a szülők meg tudják adni neki azt a biztonságot, amire szüksége van, akkor zökkenőmentes lesz ez a folyamat. Ha addig is a szülőkkel töltötte a legtöbb időt, akkor nem lesz gond.
A nehézségek ötéves kor után kezdődnek. 5 és 12 éves kor között a teljesítmény kerül a gyerek életének előterébe. Számtalan országban már ötéves kor körül megkezdik az iskolát a gyerekek. A tananyag elsajátításához szükség van nyelvtudásra, ennek már tétje van. A gyereknek már fontos, mennyi pozitív visszajelzést kap. Ha sokat dicsérik, eredményesnek érzi magát, a kompetencia érzése alakul ki. Ha azonban nem teljesít az elvárásoknak megfelelően, létrejön a kisebbrendűség érzése. És mivel hiányosak az idegen nyelven való ismeretei, így a teljesítménye az első években nem éri el azt a szintet, amit az anyanyelvén lenne képes nyújtani.
De ez egy átmeneti teljesítményromlás, a szülő nagyon sokat korrigálhat ezen, és szükség is van az aktív támogatásra, kompenzálni kell a gyereket az iskolai sikertelenségekért. A szabadidőben érdemes olyan tevékenységeket folytatni, amelyek garantáltan sikerélményhez juttatják a gyereket. Legalább 2-3 évet tanácsos külföldön maradni, ha az szeretnénk, hogy a gyerek is profitáljon, és anyanyelvi szinten megtanulja a nyelvet.
A gyerekek úgy tanulják meg a második-harmadik nyelvet, mint az anyanyelvüket, hallás, utánzás útján. A passzív nyelvtudás nagyon gyorsan fejlődik. És ugyanilyen tempóban elkezdik aktívan használni a nyelvet, nincsenek gátlásaik, és nem is szabad kijavítani, elég, ha az ember elismétli helyesen, amit ő helytelenül mondott. Nagyobb iskolás gyereknél könnyű lemérni, mikor sajátította el anyanyelvi szinten a nyelvet: mikor eléri azt a teljesítményt, amit előtte itthon nyújtott.
A kétnyelvűség megőrzése
Ha a kétnyelvű pár mindkét tagja következetesen a saját anyanyelvén beszél a gyerekkel születésétől kezdve, és elég időt tölt vele, akkor lesz a gyerek kétnyelvű. De ha pár hónapos korban beadják bölcsibe, vagy idegen nyelvű bébiszitter vigyáz rá egész nap, akkor nem fogja megtanulni az anyanyelvét. Azt gondolom, hogy ez a legnagyobb hiba, elveszik a gyerektől a szülők a kétnyelvűség esélyét.
Hasonló helyzet, hogy a kiköltözés után külföldön a tanárok gyakran arra biztatják a szülőket, hogy a gyerek gyorsabb nyelvtanulása érdekében beszéljek otthon is az idegen nyelvet, ha ők ismerik. Az új nyelvet még nem, az anyanyelvet már nem beszéli tökéletesen. Ezt nagyon nagy hibának tartom. A gyerek úgyis megtanulja a befogadó ország nyelvét, hisz ott szerez barátokat, ott jár iskolába. Ami még gyakori kicsi korban kivándorolt gyereknél: megmarad a passzív tudása, de nem használja aktívan. A gyerek érti, amit kérdeznek tőle magyarul, de idegen nyelven válaszol. Erről nagyon sokan számolnak be, ez akkor történik meg, ha 1-2 éves gyerek költözik ki, és a szülők kevés időt töltenek vele.
Ha a szülő fontosnak tartja, akkor a szaktárgyakkal is foglalkozni kell, hisz ezeknek megvan a szaknyelve, például a gyerek este elmeséli angolul, mit tanultak aznap, és a szülő elmondja magyarul is.
Magyar nyelvű programok Ausztriában
Az Ausztriában élő családok számára komoly kihívást jelent, hogy a gyerekek a többségi nyelv megtanulása mellett is megőrizzék és fejlesszék a magyar nyelvtudásukat, megismerkedjenek az otthoni szokásokkal és népi kultúrával.
Burgenlandi Magyar Kultúregyesület
- Babás foglalkozások: 2017 óta várja babás foglalkozásra a három éves gyerekeket és szüleiket, nagyszüleiket, hogy átéljék a közös játék örömét. Az énekszó jól fejleszti a mozgást és a beszédet, és természetesen az érzelmekre is pozitívan hat. A foglalkozáson olyan dalokkal, mondókákkal, ölbeli játékokkal ismerkedhetnek, amelyek erősítik a szülő-kisgyermek kapcsolatot, és amelyeket otthon is könnyen eljátszanak, elénekelnek.
- Magyarórák: Játékos ismerkedés a magyar nyelvvel - ez a célja a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület gyermekeknek szóló magyaróráinak. 2001 novembere óta zajlik a foglalkozás, ráadásul két csoportban, így már több generációnyi gyerek sajátította el itt a magyar nyelvi alapokat, és került közelebb a magyar kultúrához.
Linzi Mackó Kuckó
Linzben a Mackó Kuckó várja a gyerekeket babakortól egészen hatéves korig. Horváth Diána, a csoport vezetője azt szerette volna, ha a többgyerekes családok együtt is részt tudnának venni az alkalmakon, ezért nemcsak az óvodásokat, hanem kistestvéreiket is szeretettel fogadja. Ölbeli játékokat, ringatókat játszanak, mondókákat, dalocskákat tanulnak.
Ölelő baba-mama klub (Linz)
Az Ölelő baba-mama klub kifejezetten kisbabás anyukáknak szól, a babák kétéves koráig. Az Ölelőt szintén Horváth Diána vezeti, aki pedagógus, szoptatási és hordozási tanácsadó. Segíteni szeretne az anyukáknak a szülés utáni nehezebb időszakban, ami ráadásul külföldön, a családtól távol még nagyobb változás lehet. Diána azért hozta létre a csoportot, hogy a magyar édesanyák tudjanak az anyanyelvükön kommunikálni, legyen számukra egy közösség, ahol megértést és támogatást nyújthatnak egymásnak.
Felső-Ausztriai Hétvégi Magyar Óvoda és Iskola (Wels)
A Felső-Ausztriai Hétvégi Magyar Óvoda és Iskola 2000. március 4-én alakult meg Linzben, a Felső-Ausztriai Magyar Kultúregyesület szárnyai alatt működik. 2012-ben Wels-be került át a székhelyük, a Magyar Katolikus Lelkipásztori Központ épületében kaptak helyet, és azóta is itt tartják meg a gyerekeknek a magyar foglalkozásokat.
Salzburgi Brumi Ovi
A salzburgi Brumi Oviban szerdánként 16 órakor csendülnek fel a magyar gyerekhangok: vidám, játékos zenés foglalkozásaikon garantált a jókedv és a közös élmények.
Bécsi Magyar Óvoda és Iskola
Bécsben szerencsére több lehetősége is van annak, aki szeretne tartalmas időt együtt tölteni kisbabájával úgy, hogy közben más édesanyákkal is megismerkedik. A magyar nyelv és hagyományok ápolását minél előbb érdemes beépíteni a gyerekek mindennapjaiba. Ehhez nagy segítséget nyújt a Bécsi Magyar Óvoda szombatonként 10 és 12 óra között.
A foglalkozás első részében körben ülve mondókáznak, énekelnek, táncolnak és különböző, a magyar szókincs fejlesztését szolgáló játékokat játszanak a gyerekek. A pedagógusok nagy hangsúlyt fektetnek az ismétlésre, amelyet minden alkalommal új ismeretekkel bővítenek. A foglalkozásokon a kreatív tevékenységek és a szabad játékok, spontán beszélgetések, meseolvasás, drámapedagógiai játékok és bábozás is nagy szerepet kapnak.
Az 5-6 éves korosztálynak játékos iskolaelőkészítőt is tart a Bécsi Magyar Iskola. Az előkészítőn játékos tevékenységek során fejlődnek olyan készségek, mint például a koncentráció, memória, szem-kéz koordináció, térbeli-időbeli tájékozódás, logika, térbeli eligazodás. A Bécsi Magyar Iskolában a gyerekek a jóga világába is bevezetést kaphatnak, természetesen a korosztályi sajátosságoknak megfelelő módon. Játék, zene, tánc, ismerkedés a jógapózokkal, rövid légzőgyakorlatokkal és meditatív kreatívkodással. Testtudat, elcsendesedés, a mozgás megszeretése - egy program akár az egész családnak.
Ősztől újra indulnak az alapozó balettórák a BMI-ben a 4-6 éves korosztály számára. A gyerekek támogató közösségben élhetik át a tánc örömét, miközben helyes testtartást, és a kecses mozgás alapjait is elsajátítják. Könnyed, játékos hangulatban fejlődik ritmusérzékük és koncentrációjuk is. Fejlődik az önbizalmuk és kitartásuk. Az órákat Lipták Zsófia táncpedagógus tartja, aki a Táncművészeti Egyetemen végzett, majd több nemzetközi produkcióban is részt vett. Számára a tanítás lett az igazi küldetés, és hogy a gyerekeknek támogató, örömteli közeget nyújtson az órák során.
AMAPED - Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesülete
Az AMAPED Ringató csoportjaival közel másfél évtizede több településen is jelen van Ausztriában. Képzett oktatói Bécs mellett Badenben, St. Pöltenben, Vorarlbergben is várják a kisgyermekes családokat. Dalokat, mondókákat, ölbéli játékokat játszanak, amelyek rendkívül pozitív hatással vannak a beszédre, idegrendszeri fejlődésre és az érzelmi világra is. A Ringató által a szülők és gyermekeik mintákat kapnak ahhoz, hogy otthon, közösen, együtt tudjanak énekelni és játszani.
Az AMAPED már óvodás korban segíti a gyerekeket ezen az úton, szintén több helyszínen Ausztria-szerte. A Kerekítő mára az egyik legismertebb magyar nyelvű foglalkozás, a Magyarországon és a határon túlon élő családok körében is.
Nevenincs óvoda (Innsbruck)
A Nevenincs óvoda több mint tíz éve működik Innsbruckban, a Magyar Házban. 3,5 éves korig a Mazsola, 3,5-től 5 éves korig pedig a Tádé csoportban ismerkedhetnek a magyar nyelvvel a gyerekek. Schenk Angyalka a cserkészpedagógiai múltjából és a Ringató képzésen szerzett tapasztalataiból is merít a foglalkozások során, kéthetente szombaton.
Zenebölcsi és Zeneovi (Vorarlberg)
Vorarlbergben 2018-ban indította útjára a Zenebölcsit a Mi Magyarok Egymásért Egyesület elnöke, Legény Annamária. Aztán a bölcsibe járó gyerekek és szüleik részéről felmerült az igény, hogy folytatni szeretnék a foglalkozásokat, így alakult meg az óvodás csoport, így azóta Wolfurtban és Feldkirchben is működik Zenebölcsi és Zeneovi a környékbeli magyar családok örömére. Sőt, még Svájcból és Lichtensteinből is járnak gyerekek a foglalkozásokra.