Gyermekagyi depresszióra szedhető készítmények áttekintése

A hangulatstabilizálók a pszichiátriában alkalmazott gyógyszercsoportok jelentős részét képezik, melyeket gyakran alkalmaznak hangulatingadozások kezelésére. A hangulatstabilizálók olyan gyógyszerek, amelyek a hangulat szélsőséges ingadozásait, különösen a maniás vagy hipomániás (felvillanyozott, túlaktivált hangulat) és a depressziós epizódokat kezelik.

A hangulatstabilizálók alkalmazása

A hangulatstabilizálók általában a bipoláris zavar kezelésére javallottak, mivel ezek a gyógyszerek képesek szabályozni és kiegyensúlyozni a hangulat szélsőséges ingadozásait, beleértve a maniás és a depressziós epizódokat. A bipoláris zavar olyan mentális rendellenesség, amelyben a betegnek időszakosan előfordulnak maniás (felvillanyozott, túlaktivált hangulat) vagy hipomániás epizódok (enyhébb maniás állapot), valamint depressziós epizódok. Néhány hangulatstabilizálót alkalmazhatnak más pszichiátriai állapotok kezelésére is, például bizonyos típusú depresszió, szorongászavarok vagy impulzivitás szabályozására.

Bipoláris zavar (mániás-depressziós betegség)

A hangulatstabilizálók elsősorban a bipoláris zavar kezelésére szolgálnak. A bipoláris zavar olyan mentális rendellenesség, amelyben a betegnek időszakosan előfordulnak maniás (felvillanyozott, túlaktivált hangulat) vagy hipomániás epizódok (enyhébb maniás állapot), valamint depressziós epizódok. A hangulatstabilizálók szerepe a bipoláris zavar kezelésében az, hogy segítenek kiegyensúlyozni a hangulatot, megelőzni a maniás vagy depressziós epizódok kiújulását, valamint csökkenteni a tünetek súlyosságát.

A hangulatstabilizálók típusai

• Lítium: A lítium a legrégebben használt hangulatstabilizáló, és hatékonynak bizonyult a bipoláris zavar maniás és depressziós epizódjainak kezelésében.
• Antikonvulzív szerek: Néhány antikonvulzív gyógyszert is alkalmaznak hangulatstabilizálóként a bipoláris zavar kezelésében. Valproinsav, karbamazepin és más antikonvulzív szerek is hatékonyak lehetnek a bipoláris zavar kezelésében.
• Atípusos antipszichotikumok: Bizonyos atípusos antipszichotikumokat is alkalmaznak hangulatstabilizálóként a bipoláris zavarban.

A gyógyszerek kiválasztása az egyéni betegi szükségletek és a tünetek alapján történik, és az orvos által rendszeres monitorozást igényel. Fontos kiemelni, hogy a hangulatstabilizálók hatása egyénenként eltérő lehet, és a megfelelő gyógyszer vagy gyógyszerkombináció kiválasztása a beteg egyedi klinikai állapotától függ.

Gyermekkori depresszió és kezelési lehetőségei

Az egészségügy igen fontos területe a hazánkban rendszerint csak az első szuicid kísérletet követően felismert gyermekkori depresszió. A depresszió klinikai manifesztációja számos olyan tünetet foglal magába, mely könnyen félrevezetheti a környezetét. Mert ki gondolná a korábban aktív, jól teljesítő gyermekről, aki a serdülőkorba érve lustának, kötekedőnek vagy egyenesen agresszívnak tűnik, hogy ez a szaknyelven szólva pszichomotoros gátoltság, fokozott irritábilitás, impulzivitás megnyilvánulása, ami depressziós tünet lehet.

A depresszió kockázati tényezői közül a genetikai sérülékenységet és a számos kedvezőtlen életesemény közötti interakciót kell kiemelni. Bár a genetika vizsgálatok szerint számos gén gyanúba került (főként a szerotoninrendszert szabályozó gének közül), de még nincs egyetlen olyan gén sem, melyet bizonyítottan felelőssé tehetnénk a depresszió kialakulásáért. Ugyancsak csupán találgatások vannak a strukturális agyi elváltozások és a serdülőkori depresszió kapcsolata között.

Mivel a gyermekkori depresszió életkori manifesztációja változatos, a gyermekgyógyász számára nehéz lehet a diagnózis. Bonyolítja a felismerést az is, hogy a pszichopatológiai tünetek felismerése, azonosítása igen időigényes, és gyermekgyógyászati rendelőben nehéz egy beteggel egy-egy órát szánni erre, míg a váróterem tele van organikus betegekkel. A hazai gyakorlat ilyenkor rendszerint az, hogy a szomatikus tünetek kivizsgálására számos laboratóriumi és eszközös vizsgálatot végeztetnek, melyek rendre negatívnak bizonyulnak. Jobb esetben, mire a váltakozó panaszoknak megfelelő sok szervrendszerre kiterjedő vizsgálatoknak vége, a depressziós epizód magától megszűnik. Ez a kezdethez viszonyított 3-12 hónapon belül várható. Sajnálatos módon azonban az adekvát korai beavatkozás hiánya miatt a gyermeknél addigra a legtöbb esetben pszichiátriai társbetegségek (viselkedészavar, káros szerhasználat stb.) alakulhatnak ki a tanulmányi eredmény tartós csökkenése mellett.

Kezelési módszerek gyermekkori depresszió esetén

• Gyermek Depresszió kérdőív (CDI): A betegek felismerésében gyors segítséget nyújthat a hazai gyermekgyógyászati rendelőkben is validált Gyermek Depresszió kérdőív (CDI), melyet a gyermek maga tölt ki.
• Gyermekgyógyászati beavatkozás: Enyhe depressziós eseteknél elég lehetne a gyermekgyógyász beavatkozása.
• Antidepresszánsok: Hazánkban egyedül a fluoxetin alkalmazható a gyermekkori depresszió kezelésében, mivel e szernek van egyedül OGYI engedélye. Alkalmazása esetén, főleg a beállítás idején, rendszeres heti kontrollvizsgálatok szükségesek az - egyes szerzők szerint emelkedett - öngyilkossági rizikó miatt. Az antidepresszánsok esetében a hatásra több hetet kell várni, és csak akkor mondhatjuk ki a hatástalanságot, ha a beállítás során a maximális dózist már kellő ideig adtuk eredmény nélkül.
• Pszichoterápia: A kognitív viselkedésterápia (CBT) általában 10-12 egyórás ülésből áll, mely során a gyermek megtanulja, majd saját környezetében otthon, iskolában gyakorolja azokat a feladatokat, gondolkodásmódokat, melyek javítják hangulatát. Az interperszonális terápia során a gyermek olyan szociális készségeket tanul, melyekkel a környezethez való elutasító, sokszor agresszív hozzáállása javítható, segítve ezzel hangulatának emelkedését is.

Szülés utáni depresszió és kezelési lehetőségei

A szülés utáni depresszió milliókat érintő jelenség, amely az új anyákat szinte villámcsapásként éri, a legtöbben pedig egyáltalán nem is számítanak rá. A szülés utáni depresszióra a tartós levertség, szorongás és félelem is jellemző. A PPD egy olyan mentális egészségi probléma, amely a szülést követően jelentkezik, azonban tartósabban fennáll, mint a gyermekágyi szomorúság.

Az már régóta ismert, hogy a szülés utáni depresszió negatív követményekkel járhat mind az anyára, mind a gyermekre nézve, ennek ellenére jelenleg még nincs kifejezetten erre a betegségre engedélyezett kezelés - a szokásos antidepresszánsok pedig gyakran nem hatnak elég gyorsan. Az ember társas lény, a pozitív társas interakció pedig kiemelten magas stresszoldó hatással rendelkezik. Míg a régi társadalmakban az anyák általában csoportosan nevelték gyermekeiket, és megosztották az ezzel járó nehézségeket és feladatokat, addig a mai kor édesanyái sokszor érezhetik magukat egyedül minden gondjukkal. Szülés utáni depresszió esetén ezért rengeteget segíthet, ha az ’ősi gyökerekhez’ visszatérve megosztjuk érzéseinket és terheinket másokkal. Tartsuk a kapcsolatot barátainkkal és családtagjainkkal, és még akkor is próbáljunk kommunikálni velük, amikor inkább egyedül lennénk, mivel az eltávolodás és a magány hosszú távon csak rontani fogja problémánkat. Csatlakozzunk olyan közösséghez, melynek tagjai hasonló tapasztalatokkal rendelkeznek és hasonló nehézségekkel küzdenek, mint mi.

A jobbuláshoz azonban meg kell adnunk a lehetőséget arra, hogy mi magunk is örömet szerezzünk magunknak. Próbáljunk meg lassan, de biztosan újra hozzászokni a testmozgáshoz. Kezdjük mindennap egy fél órás sétával a környéken, vagy szerezzünk be egy sport babakocsit, és kocogjunk hetente pár alkalommal. Kisgyermekünkkel való törődésben, és életünk során is párunk a legnagyobb szövetségesünk. Ne zárjuk őt ki, ha érezzük, hogy baj van, hanem nyíljunk meg, és próbáljuk megfogalmazni, mit érzünk. Egy gyermek érkezése után - főleg, ha első babáról van szó - minden pár élete felfordul: új feladatok jelennek meg, semelyikünk nem tudja, mit csinál pontosan, a megnövekedett felelősség pedig gyakrabban idéz majd elő veszekedést, mint gondoltuk. Sajnos sokak ilyenkor távolodnak el egymástól a legjobban, ezért nagyon fontos, hogy őszintén és nyíltan beszéljünk problémáinkról. Kérjünk segítséget a másiktól, és mondjuk el neki, mire van szükségünk. Próbáljunk meg időt szakítani egymásra.

Az Európai Bizottság uniós forgalomba hozatali engedélyt adott egy zuranolone nevű hatóanyagot tartalmazó gyógyszernek. A zuranolon hatóanyagú tablettát az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) tavaly augusztusban hagyta jóvá, azonban hosszú hónapokig tartott, amíg beszerezték, majd a klinikumban is használni kezdték. Kezdetben injekcióval, intravénás úton adagolták a betegeknek, majd a mellékhatások miatt tablettás formára álltak át.

Az antidepresszánsok hatásmechanizmusa és alkalmazása

A depresszió népbetegség - mondja Rihmer Zoltán Széchenyi-díjas professzor, pszichiáter, neurológus és farmakológus szakorvos. A depresszió kialakulásának biológiai hátterét egyszerűen fogalmazva az agyi kémiai egyensúly felborulása okozza. Ez viszont tényleg elég erős egyszerűsítés, ugyanis az egyensúly többféleképpen borulhat fel, és hosszú távon akár az agyszerkezetre is hatást gyakorolhat.

A szakemberek alapvetően három neurotranszmitter mennyiségének ingadozására, elsősorban csökkenésére gondolnak. Ez a három hormonszerű molekula a dopamin, a noradrenalin (vagy más néven norepinefrin) és a szerotonin. Az, hogy éppen melyik anyagból alakul ki hiány, befolyásolhatja a tüneteket, és ennek megfelelően kell a gyógyszert is kiválasztani. Az antidepresszívumok hatása abból áll, hogy lassítják vagy megakadályozzák a szinaptikus résben a koncentráció további csökkenését. Ezt többféle módon tehetik meg: egyrészt akadályozható a visszavétel (reuptake), vagyis a neuron a már kilövellt neurotranszmittert nem veheti vissza a résből. Másrészt vannak a bontóenzimet blokkoló gyógyszerek (ezeket hívjuk monoaminooxidáz vagy MAO-gátlóknak), amelyek megakadályozzák, hogy a neurotranszmittereket a szinaptikus résben lebontsa az ezért felelős enzim.

Antidepresszánsok csoportjai

• Triciklikus vagy tetraciklikus antidepresszívumok: Ezek voltak az első antidepresszánsok, hatékonyságuk a mai napig a legjobbak között van. Mellékhatásaik miatt további gyógyszercsoportok váltak népszerűvé.
• Szelektív szerotonin-visszavétel gátlók (SSRI) és szelektív noradrenalin-visszavétel gátlók (SNRI): Ezek a gyógyszerek vagy a szerotonin vagy a noradrenalin mennyiségét emelik meg (akadályozzák a visszavételt). Mellékhatásaik kedvezőbbek, mint a triciklusos antidepresszívumoké.
• MAO-bénítók (monoaminooxidáz-bénítók): Ezek a gyógyszerek nem a visszavételt gátolják, hanem a neurotranszmitterek lebontását.
• Kettős hatású gyógyszerek: Ezek egyszerre hatnak a szerotonin és a noradrenalin vagy a noradrenalin és a dopamin visszavételére vagy felszabadulására.

Az antidepresszánsoknak 10-14 napra van szükségük, hogy kifejtsék hatásukat az agyban. A szakember hozzáteszi még, hogy egy sor antidepresszív hatással rendelkező gyógyszercsoporttal dolgoznak a pszichiáterek, amelyek nem jobbak vagy rosszabbak egymásnál, hanem más módon fejtik ki hatásukat. A választást minden esetben a beteg állapota, a korábban sikeresen alkalmazott gyógyszer típusa és az egyéb szedett gyógyszerek befolyásolják.

tags: #gyermekagyi #depressziora #szedheto #keszitmenyek