Egy gyerek érkezése a szülei életének minden területére hatással van: anyagi szempontból is nagy változásokat hoz, főleg az első pár hónap, év, amíg az anyuka - vagy most már egyre gyakrabban az apuka - otthon van a babával. Ebben az örömteli, de gyakran mozgalmas időszakban a leendő szülőknek nemcsak az érzelmi felkészülésre, hanem a gyakorlati és anyagi biztonság megteremtésére is figyelniük kell.
Magyarországon a családtámogatási rendszer egyik alapköve a csecsemőgondozási díj, amely segít abban, hogy az édesanya az első hónapokban teljes mértékben a gyermekére és a regenerálódásra koncentrálhasson. Az így kieső összeg pótlására számos állami juttatás érhető el, ezek részletei és feltételei között azonban nem könnyű eligazodni. Ebben segít a HOLD Alapkezelő HOLD podcastja, amiben két pénzügyi szakértő, Kun-Welsz Edit és Karácsony Tamás portfóliókezelők közérthetően és egyszerűen magyarázzák el, hogy milyen lehetőségek állnak a friss szülők rendelkezésére.
Mi az a csecsemőgondozási díj (CSED)?
A csecsemőgondozási díj, közismertebb nevén a CSED, egy olyan biztosítási alapú pénzbeli ellátás, amely a szülési szabadság időtartama alatt illeti meg az édesanyát. Ez a juttatás kifejezetten azt a célt szolgálja, hogy pótolja a kieső jövedelmet abban a kritikus időszakban, amikor az anya a gyermek gondozása miatt nem tud munkát végezni.
A CSED összege és időtartama
A csecsemőgondozási díj összege az igénylő jövedelme alapján megállapított naptári napi alap 100%-a. Az elmúlt években jelentős változások történtek a rendszerben, amelyek kedvezően érintették a családokat. Korábban a juttatás mértéke alacsonyabb volt, azonban a jelenlegi szabályozás szerint a CSED összege a naptári napi alap 100 százaléka, ami kiemelkedő segítséget jelent.
2025. július 1-jétől teljes egészében mentesül a személyi jövedelemadó alól a csecsemőgondozási díj, így az ellátást semmilyen levonás nem terheli. Az intézkedés eredményeként az anyák a korábbi bruttó keresetüknek megfelelő összegű ellátást kapnak kézhez. A CSED után csak 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni, járulékot viszont nem, így előfordulhat, hogy az összege nagyobb lesz az anya korábbi nettó fizetésénél.
A juttatás folyósításának időtartama fixen meghatározott, összesen 168 napig, vagyis 24 hétig jár. A szülési szabadságot a szülés várható időpontját megelőző 28 nappal korábban is igénybe lehet venni. Ez az időszak általában a szülés várható időpontja előtt négy héttel kezdődhet meg, de legkésőbb a gyermek születésének napjától indul. Ebben az esetben a 168 napos időtartam a születésnapjától ketyeg.
A CSED összege az egyik legvonzóbb eleme a magyar családtámogatási rendszernek. Mivel a bruttó jövedelem 100 százalékát veszik alapul, az édesanya pénztárcája nem érzi meg a kiesést, sőt, bizonyos esetekben a nettó összeg magasabb is lehet, mint a korábbi munkabér. A számítás alapja a kérelem benyújtását megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 naptári napi jövedelem. Ha nincs meg a 180 napnyi jövedelem a vizsgált időszakban, akkor a 120 napos szabályt alkalmazzák. Lényeges szempont az is, hogy a CSED-nek nincs felső korlátja, ellentétben például a GYED-del. Ez azt jelenti, hogy a magasabb keresetű édesanyák is a valós, teljes jövedelmük alapján kapják meg az ellátást.
Ki jogosult CSED-re?
Ahhoz, hogy valaki részesülhessen ebben az ellátásban, két alapvető feltételnek kell egyidejűleg teljesülnie. Az egyik legfontosabb kritérium a biztosítotti jogviszony megléte a szülés időpontjában, vagy a biztosítás megszűnését követő meghatározott időn belül történő szülés.
- Csecsemőgondozási díj annak a nőnek jár, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek gyermeke a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt, vagy annak megszűnését, szünetelésének kezdetét követő 42 napon belül születik, vagy
- A biztosítása megszűnését, szünetelésének kezdetét követően 42 napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül születik.
A másik kritikus feltétel az időbeli korlát, amely szerint a szülést megelőző két éven belül legalább 365 napon át biztosítottnak kell lennie az igénylőnek. Ez a 365 nap nem kell, hogy folyamatos legyen, a két év alatt összegyűjtött napok száma adódik össze. A napok számítása során minden olyan időszakot figyelembe vesznek, amikor az érintett után megfizették a szükséges járulékokat. Ide tartozik a munkavégzés ideje, a betegszabadság és a táppénz időtartama is.
Gyakran felmerül a kérdés, hogy mi történik akkor, ha valaki tanulmányai befejezése után azonnal gyermeket vár. A jogalkotó rájuk is gondolt, így a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok idejéből 180 napot be lehet számítani a szükséges 365 napba. Amennyiben a biztosítási jogviszony megszakad, az nem feltétlenül jelent problémát, ha a szünet nem haladja meg a 30 napot. Ha a megszakítás ennél hosszabb, akkor az azt megelőző időszakot már nem lehet figyelembe venni a 365 nap számításakor, kivéve bizonyos speciális eseteket. A számításnál a hatóságok a szülést megelőző két évet vizsgálják meg alaposan. Ha ebben az időszakban megvan a kellő számú biztosítási nap, az igénylés zöld utat kap.
Csecsemőgondozási díjra jogosultságot szerezhet még:
- az örökbefogadó nő
- a családbafogadó gyám
- a vér szerinti apa, ha a szülő nő felügyeleti joga megszűnt, vagy az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, illetve ha a szülő nő meghal
- az örökbefogadó férfi, ha a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe, vagy ha az örökbe fogadni szándékozó nő az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, illetve ha az örökbe fogadni szándékozó nő meghal.
CSED igénylése és az ügyintézés
A CSED igénylésének időpontja stratégiai jelentőséggel bírhat. A törvény lehetővé teszi, hogy az ellátást a szülés várható időpontja előtt legfeljebb 28 nappal már kérvényezzük. Természetesen dönthetünk úgy is, hogy egészen a baba megszületéséig dolgozunk, és csak a szülés napjától indítjuk el a folyósítást. Ebben az esetben a 168 napos időtartam a születésnapjától ketyeg.
Az ellátás iránti kérelmet a biztosítottnak a foglalkoztatójához kell benyújtania a „Kérelem csecsemőgondozási díj iránt” elnevezésű nyomtatványon.
- Nyomtatvány kézi kitöltése: innen letölthető
- Nyomtatvány gépi kitöltése: itt található
Az alkalmazotti jogviszonyban állók számára az ügyintézés viszonylag egyszerű, hiszen a folyamat nagy részét a munkáltató és a kifizetőhely koordinálja. Az első lépés a szükséges nyomtatványok beszerzése és kitöltése. A kérelemhez csatolni kell a terhesgondozási kiskönyv másolatát vagy az orvosi igazolást a szülés várható időpontjáról, amennyiben a szülés előtt indítjuk el a folyamatot. Ha a baba már megszületett, a születési anyakönyvi kivonat másolatára és a gyermek adóazonosító jelére is szükség lesz.
A legtöbb nagyobb vállalat saját TB-kifizetőhellyel rendelkezik, ilyenkor az ügyintézés házon belül történik, és a kifizetés is a bérszámfejtéssel egy időben érkezik. Kisebb cégek esetében a Magyar Államkincstár vagy a Kormányhivatal egészségbiztosítási szervei végzik a bírálatot és az utalást. Ebben az esetben a kifizetés általában a tárgyhónapot követő hónap 10. napja körül érkezik.
Önfoglalkoztatók CSED igénylése
Az egyéni vállalkozók esetében az ügyintézés valamivel több figyelmet igényel, mivel nekik saját maguknak vagy könyvelőjük segítségével kell intézniük a folyamatot. Az igénylést elektronikus úton, az Ügyfélkapun keresztül kell benyújtani a megfelelő elektronikus űrlapon. Lényeges, hogy a vállalkozónak a szülés időpontjában is biztosítottnak kell lennie, és nem lehet köztartozása, amely akadályozná a juttatás folyósítását.
A CSED alatt a vállalkozói tevékenységet nem kötelező szüneteltetni, de személyesen munkát nem végezhet a vállalkozó az ellátás mellett. A járulékfizetési kötelezettségek is változnak ebben az időszakban. A CSED folyósítása alatt az egyéni vállalkozó mentesül a minimális járulékfizetési kötelezettség alól, ami jelentős könnyítést jelent.
Visszamenőleges igénylés és gyakori hibák
Néha előfordul, hogy a nagy rohanásban vagy váratlan események miatt az anyuka nem tudja azonnal benyújtani az igényét. Jó hír, hogy a csecsemőgondozási díjat visszamenőleg is igényelni lehet, legfeljebb a kérelem benyújtásától számított 6 hónapra visszamenőleg. Azonban a visszamenőleges igénylés hátránya, hogy az elmaradt összegek egyben történő kifizetése bár örömteli, az azt megelőző hónapokban a családnak saját tartalékaiból kell finanszíroznia a megélhetést. Ezért mindenképpen azt javasoljuk, hogy amint lehetőség van rá, indítsák el az adminisztrációt. A visszamenőleges kifizetésnél is ugyanazok a szabályok érvényesek az adózásra és a számítási alapra, mint a rendes ütemezés szerint benyújtott kérelmeknél.
Bár a legtöbb igénylés sikeres, előfordulhatnak olyan esetek, amikor a hatóság elutasítja a kérelmet. Ennek leggyakoribb oka a szükséges 365 napos biztosítási idő hiánya vagy a hiányos dokumentáció. Ha a döntéssel nem értünk egyet, fellebbezésre vagy a határozat bírósági felülvizsgálatára van lehetőség. Sokszor egy egyszerű adateltérés vagy egy korábbi munkáltató mulasztása (például be nem jelentett jogviszony) áll a háttérben. Amennyiben valóban nem áll fenn a jogosultság, érdemes megvizsgálni más támogatási formákat.
Az egyik leggyakoribb hiba az adatszolgáltatás hiányossága. Gyakran előfordul, hogy az anyuka nem jelzi időben a munkáltatónak a szülési szabadság kezdetét, vagy nem küldi be a gyermek születése utáni iratokat. Emiatt a kifizetések megcsúszhatnak, ami felesleges feszültséget okozhat. Szintén probléma lehet, ha nem megfelelően nyilatkozunk az adókedvezményekről. Ha valaki elfelejti kérni a családi adókedvezményt, az összeget később az éves adóbevallásban visszaigényelheti ugyan, de a mindennapokban hiányozni fog az a pár tízezer forint. Vállalkozók esetében gyakori hiba a határidők elmulasztása az elektronikus bevallásoknál. Mivel náluk nincs egy központi HR-osztály, aki figyelmeztesse őket, nekik kell észben tartaniuk az időpontokat.
Egyéb juttatások és adókedvezmények
Családi adókedvezmény és SZJA-mentesség
Bár a CSED után személyi jövedelemadót kell fizetni, nem szabad elfelejteni az adókedvezmények igénybevételének lehetőségét sem. A családi adókedvezmény már a magzat 91 napos korától jár, így ezt már a CSED folyósítása alatt is érvényesíteni lehet. Emellett érdemes figyelni a 25 év alattiak vagy a 30 év alatti anyák adókedvezményére is, amennyiben az érintett ebbe a korcsoportba tartozik. Ezek a mentességek jelentős plusz forrást hagyhatnak a családi kasszában.
Egy édesanya kétféle esetben kaphat teljes szja-mentességet: ha 4 vagy több gyereket nevel, és családi pótlékra jogosult, vagy ha már elmúlt 25 éves, de még nem töltötte be a 30. életévét. Utóbbi esetben 2024-ben havi bruttó 576 601 forint jövedelemig jár az szja-mentesség, és a fizetendő adót maximum 86 490 forinttal csökkenti - ezt a munkáltatónál kell elintéznie a jogosultnak.
Illetve a 30 év alatti édesanyáknak van egy olyan lehetőségük is, hogy ha a gyerekük a tanulmányaik alatt, vagy a diploma megszerzését követő két évben születik, és van diákhitelük, akkor a Diákhitel Központ a teljes tartozásukat elengedi.
Anyasági támogatás
Ezeken felül pedig van még az úgynevezett anyasági támogatás, ami egy egyszeri, egyösszegű juttatás az édesanyának a szülés után. Feltétele, hogy a várandósság alatt legalább négy alkalommal részt vegyen terhesgondozáson (koraszülés esetén egy alkalom), az összege pedig megegyezik a szociális vetítési alap 225 százalékával, ami jelenleg 64 125 forint, ikrek esetén pedig valamivel több, 85 500 forint.
Családi pótlék
A családi pótléknak két része van: a nevelési ellátás, ami a gyerek születésétől a tankötelezetté válásáig tart, ezután pedig iskoláztatási támogatás jár, a tankötelezettség időtartamáig. A családi pótlék igénylésével egy időben érdemes a CSED-et is intézni, ha még nem tettük meg korábban.
A gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) annyiban kilóg a sorból, hogy nincsen feltétele annak, hogy a kérvényező megkapja.
GYED - a CSED után
Miután lejár a CSED folyósításának időszaka, a két szülő közül az egyikük igényelheti a gyermekgondozási díjat (GYED), ami nagyjából másfél évig kapható, a gyerek kétéves koráig. Amint lejár a 168 napos CSED időszak, a szülő jogosulttá válik a gyermekgondozási díjra, azaz a GYED-re. Ez az átmenet nem automatikus, a GYED-et külön kell igényelni.
A GYED összege már némileg másképp alakul, mint a CSED-é. Míg a CSED a jövedelem 100 százaléka, a GYED a 70 százaléka, és van egy törvényben meghatározott felső korlátja (a minimálbér kétszeresének 70 százaléka). A CSED-del ellentétben a GYED-nek van maximális összege, ami a minimálbérhez igazodik: ez jelenleg bruttó 373 520 forint. A GYED pontos összege a jogosult korábbi napi jövedelmének 70 százalékával egyezik meg, de nem lehet több a fenti maximális összegnél.
A váltás időszaka jó alkalom arra is, hogy a szülők átgondolják az anyagi tervezést. Mivel a bevétel csökkenni fog, érdemes a CSED idején kapott magasabb összegek egy részét félretenni a későbbi hónapokra.
Ha az újabb gyermek a CSED vagy a későbbi GYED ideje alatt érkezik, az édesanya jogosult lesz az újabb gyermek után is a CSED-re, amennyiben a biztosítási jogviszonya továbbra is fennáll.
Férfiaknak járó szabadságok és támogatások
Régebben a gyerek születése után az édesapák 5 nap szabadságot kaptak, most azonban további 5 nap áll rendelkezésükre, amit legfeljebb két részletben vehetnek ki a gyerek két hónapos koráig. A szülői szabadság szerint a gyerek hároméves koráig összesen 44 nap szabadság illeti meg mindkét szülőt, fejenként és gyerekenként. A feltétele csupán annyi, hogy a munkavállaló szülő több mint egy éve dolgozzon az adott munkahelyén, és 15 nappal a szabadság kivétele előtt jelentse be a munkáltatójánál, hogy szabadságra megy: ekkor a felettese köteles elengedni a munkavállalóját a szülői szabadságra.
Gyakori kérdések a CSED-ről
Lehet-e a CSED mellett munkát végezni?
A CSED mellett a gyermek három hónapos koráig nem lehet dolgozni. Ha az ellátásra jogosult a gyermek születését követő 90 nap alatt bármilyen jogviszonyban - kivéve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt - keresőtevékenységet végez, nem jár részére a csecsemőgondozási díj. Sokan kérdezik, hogy szabad-e dolgozni a CSED folyósítása alatt. A válasz határozott nem. A csecsemőgondozási díj célja éppen az, hogy az anya mentesüljön a munkavégzés alól a gyermek gondozása érdekében.
2025. július 1-től a CSED Extra intézkedésnek köszönhetően az édesanya, a gyermeke születése utáni harmadik hónapot (90 napot) követően a CSED csökkentett összegű, 100% helyett 70%-os mértékű megtartása mellett vállalhat munkát. Ez a szabályozás szigorúbb, mint a GYED esetében, ahol a gyermek féléves kora után már korlátozás nélkül lehet munkát vállalni az ellátás megtartása mellett. Kivételt képeznek bizonyos jogdíjak vagy korábbi munkavégzésből származó kifizetések, amelyek nem a CSED ideje alatti aktív munkából erednek.
Mikor érdemes a CSED-et igényelni?
Az igényt legkésőbb a szülés napján érdemes benyújtani, de a törvény lehetőséget ad a szülés előtti 28. naptól való igénylésre is.
Feltétel-e a biztosítási jogviszony?
Igen, az egyik alapfeltétel, hogy az édesanya a szülés napján biztosított legyen, vagy a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szüljön.
Lehet-e magasabb a CSED összege, mint a korábbi fizetés?
Igen, előfordulhat, mert a CSED-ből csak 15% SZJA-t vonnak, míg a munkabérből a 18,5% társadalombiztosítási járulékot is le kell vonni. Ez azt jelenti, hogy a szülő nettó fizetése a fenti összeggel magasabb lesz, és az igényelheti, aki családi pótlékra is jogosult.
tags: #gyermek #szuletese #utani #inteznivalok #csed