A bölcsődei gondozás minősége, valamint a családi gondozás, az otthon élvezett szeretet és figyelem az, ami igazán meghatározza a gyermek értelmi, érzelmi fejlődését. A csecsemőkor egyik legfontosabb eseménye a ragaszkodás kialakulása: a gyerekek 7-9 hónapos koruktól sajátos kötődést mutatnak az őket gondozó felnőttek (elsősorban anyukájuk) iránt, mely a későbbi társas, morális és személyiségfejlődés fontos meghatározója. Erre a kérdésre, hogy miért alakul ki ez a sajátos kapcsolat a gyermek és gondozója között, Bowlby, másik híres kutató, a következő választ adja: az élővilágban egy bizonyos fejletségi szinten túl minden utód rászorul a felnőtt egyedek segítségére. Azonban a többi fajtól eltérően az embercsecsemő nem képes helyváltoztatással biztosítani a felnőtt egyedek közelségét, hanem mosolygással, sírással tartja magához közel őket, hiszen gondoskodásuk a túlélést jelenti számára. Ezért a kölcsönös érzelmi kötődés kialakulása számára létfontosságú.
Bowlbynégy szakaszt különböztetett meg a ragaszkodás fejlődésében:
- 0-3 hónap: mikor a csecsemő nyitott a szociális helyzetekre, de eszközei mindenki felé irányulnak, mindenkire egyformán reagál.
- 3-7 hónap: a szociális mosoly megjelenésével kezdődik. Kiváltója specifikusan szociális inger, de még itt sem válogat, hanem mindenkire egyformán mosolyog. A szakasz második felétől kezdi preferálni az ismerős személyt, de barátságos az idegenekkel is.
- 7-24 hónap: itt már barátságtalan az idegenekkel, egyértelmű jelét adja, hogy a specifikus személy közelében akar lenni, itt már kialakult a ragaszkodás közte és gondozója között.
- A 3. hónaptól: a kisgyerek lassan kezdi figyelembe venni és elfogadni mások szempontjait is. A második életév vége felé a dacosság, akaratosság gyakoribbá válik, a gyerek bár még kezdetlegesen, de irányadó normákat és mércéket sajátít el, már van fogalma róla, hogy mi a jóra és a rossz. Azonban ezeknek az összefüggéseknek a felismerése még bizonytalansággal jár. Ebben a korban már célokat állítanak fel maguknak, nem törődve azzal, hogy hogyan reagálnak ezekre a szülők. Ezek olyan ügyességi mércék, melyek azt próbálgatják, hogy mit képesek megtenni. E jelenségek mögött egy jelentős fejlődési változás, az „éntudat” kialakulása áll.
Bowlbyszerint a csecsemő egy belső modellt alakít ki magában a gondozójával való tapasztalata alapján az emberi kapcsolatokról általánosságban. Biztonságos viszony esetén a jövőbeli kapcsolatokba is nyitottan, bizalommal lép. Szerinte, az első életévekben tapasztalt érzelemszegénység és szeretethiány pszichikailag és biológiailag ugyanolyan végzetes, mint pl. az angolkór. Mindebből, mit vonhat le tanulságként a gyermekét féltő, azért aggódó anya és apa? Véleményem szerint, amennyiben lehetséges, ne adják bölcsődébe gyermeküket, legalább kétéves koráig.
Fontos, hogy a kisgyereknél ki tudjon alakulni a korai kötődés, amihez szükséges, hogy legyen egy valaki, anya, apa, nagymama, dadus, aki, anyai (apai) szeretettel gondozza, óvja, védi, szereti őt. Erre a családi környezet a legalkalmasabb! Amennyiben a család a szülők élethelyzete, körülményei nem teszik lehetővé, hogy napközben otthon legyenek a kisgyerekkel, a bölcsődei gondozástól nem szenved feltétlenül lelki károsodást a gyermek. Ehhez azonban, mindenképpen tájékozódnunk kell a bölcsődei gondozás minőségéről. Mindenképpen keressenek fel több bölcsődét, tájékozódjanak a módszerekről, elvekről, nézzenek körül, ismerkedjenek meg a gondozónőkkel. Optimális a minél kisebb csoportlétszám, és az állandó gondozók.
A bölcsődei nevelés évtizedes múltra tekint vissza. A bölcsődei gondozásban részt vevő gyermekek fejlődését a gondozási-nevelési feladatok komplex rendszere segíti. A kisgyermeknevelők feladata, hogy a gyermekek testi, lelki, szociális és értelmi fejlődését a lehető legoptimálisabban segítsék.
A bölcsődei ellátás befejezése az óvodai átadás. A bölcsőde együttműködik a környezetünkben működő „társ" óvodával. A cél, hogy a gyermekek intézményváltásának megkönnyítése érdekében, a két intézmény pedagógusai, kisgyermeknevelői egymással szoros szakmai kapcsolatot alakítsanak ki, melynek alapja a kölcsönös tisztelet. A pedagógusok meglátogatják a leendő óvodás gyermekeket a csoportjainkban, és a kisgyermeknevelőkkel közösen átbeszélik a gyermek fejlődésével, szokásaival kapcsolatos tudnivalókat.
A gyermekek védelme minden bölcsődei dolgozó kötelessége. A gyermekek jogainak érvényesülése, védelme kiemelt feladat. A gyermekek védelmére irányuló törvényi szabályozásokat minden intézménynek be kell tartania. Az intézményi gyermekvédelem keretében a gyermekvédelmi feladatokat elsősorban a kisgyermeknevelők, illetve az intézményvezető látják el. Szükség esetén pedagógia szakvéleményt készítünk a gyermekvédelmi szakszolgálat, illetve a gyámügyi igazgatás kérésére. Az intézményvezető tartja a kapcsolatot a gyermekvédelmi szolgálattal, a családsegítővel, védőnővel.
A bölcsődei ellátás során a gyermekek testi, lelki és szociális fejlődésének elősegítése a cél. A kisgyermeknevelők feladata, hogy a gyermekek számára biztonságos, szeretetteljes környezetet teremtsenek, ahol önfeledten játszhatnak, fedezhetnek fel. A gondozás közben nevelünk is. A játék önkéntes, spontán tevékenysége a gyerekeknek, amely örömérzetet vált ki. Feladatunk, hogy biztosítsuk a játék objektív és szubjektív feltételeit. A mozgás a kisgyermekek életszükséglete, elengedhetetlen feltétele a szervezet harmonikus, összehangolt működésének. Feladatunk, hogy a szobában és az udvaron egyaránt biztosítsuk a mozgásteret és a mozgásfejlesztő játékokat.
Kisgyermekgondozó és ‑nevelő szak előzetes (VSZC Ipari Technikum)
A bölcsődei napirend rugalmasan alkalmazkodik a gyermekek egyéni igényeihez, fejlettségéhez. A napirend kialakításánál figyelembe vesszük a gyermekek alvás-, étkezés-, játék- és pihenési igényeit. A napirend magába foglalja a gondozást, nevelést, étkezést, alvást, szabad játékot, valamint az ének, mese, vers, zene, rajzolás, festés, gyurmázás, mozgásos tevékenységeket.
A bölcsődei étkezés nemcsak a táplálkozásban játszik szerepet, hanem az érzelmi élet, az értelmi és szociális fejlődésében is. A gyermekek naponta többször étkeznek, a napi étrendet a jogszabályi előírásoknak megfelelően állítják össze. Az étel kiszállítása naponta történik, az előírt hőmérséklet betartásával. Az étkezések során a gyermekek megtanulják a helyes evési szokásokat, az asztali viselkedést, az udvarias társalgást.
Az egészséges életmódra nevelés része az egészséges táplálkozás. A bölcsőde célja, hogy a gyermekek örömmel, jó étvággyal fogyasszák az ételt. A gyermekek az évszaknak, ünnepnek megfelelő ételeket kapnak. Az étkezések során a gyermekek megtanulják a közösségi együttlét szabályait, a türelmet, a várakozást. Figyelembe vesszük az egyéni tempót is.
A bölcsődei gondozás és nevelés célja a gyermekek egészséges testi, lelki és szociális fejlődésének elősegítése. A kisgyermeknevelők feladata, hogy a gyermekek számára biztonságos, szeretetteljes környezetet teremtsenek, ahol önfeledten játszhatnak, fedezhetnek fel. A bölcsődei élet minden tevékenysége a gyermek fejlődését szolgálja.
A gyermekek fejlődését a bölcsődei dokumentáció is segíti. A szülőkkel való szoros együttműködés, a gyermek fejlődéséről való folyamatos tájékoztatás kiemelt fontosságú. A kisgyermeknevelők naponta rögzítik a gyermekek étkezését, alvását, viselkedését, fejlődését. Negyedévente naplót vezetnek a gyermek „saját kisgyermeknevelője" a gyermek fejlődéséről, fejlettségi szintjéről, és arról, mire kell fokozottabban figyelnie a gyermek nevelése-gondozása közben.
tags: #gyermek #fejlodese #a #bolcsodeskor #vegere