A gyerekülés szabályok és KRESZ változások áttekintése

Bár a pénzbírság is elrettentő erejű lehet, elsősorban a gyermekünk testi épsége miatt fontos, hogy tisztában legyünk a gyerekülés szabályokkal. Egy rosszul megválasztott vagy helytelenül (esetleg egyáltalán nem) használt ülés ugyanis súlyos következményekkel járhat egy közúti baleset esetén. Mutatjuk a legfontosabb előírásokat, amelyeket nemcsak rendőri ellenőrzés során, hanem minden egyes alkalommal be kell tartani.

Sajnos sokan még ma is legyintenek a gyerekülésre, mintha egy szabadon választható opció lenne. Az autóbalesetekben megsérült vagy elhunyt gyerekek tragikus történetei azonban időről időre emlékeztetnek, hogy a gyerekülés nem úri hóbort vagy felesleges extra, hanem a biztonságos utazás alapvető kelléke. Az is gyenge érv, hogy „anyáink, nagyanyáink korában sem volt kötelező, mégis felnőttünk”, hiszen a közúti forgalom ma nagyságrendekkel nagyobb, az autók gyorsabbak, a baleseti kockázat pedig így jóval magasabb.

Gyerekülés szabályok: ezek a legfontosabb előírások

Magyarországon a jogszabályok egyértelműen meghatározzák, hogyan lehet a gyermekeket az autóban szállítani. Az előírásokat elsősorban a KRESZ (az 1/1975. KPM-BM együttes rendelet) tartalmazza, amely az uniós biztonsági normákkal összhangban szabályozza a gyermekbiztonsági rendszerek használatát. A jogszabályi fogalmazás mellőzésével, gyakorlatilag 3 évnél fiatalabb gyermek csak olyan személyautóban szállítható, amelynek a gyári kialakítása lehetővé teszi a gyermekbiztonsági rendszer alkalmazását - szükséges a gyermekülés használata. A gyermeket a gyereküléshez tartozó hevederekkel is rögzíteni kell. A gyereküléssel kapcsolatban rengeteg tévhit kering, ezért most eloszlatjuk azokat.

A KRESZ szerint a gyermekek szállítására vonatkozó irányelveket a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet IV. fejezetében szabályozza. A 48. § foglalkozik a biztonsági öv és a gyermekbiztonsági rendszerek használatával, ami minden személygépkocsira és tehergépkocsira vonatkozik. Az alapszabály egyszerű: minden 150 centiméternél alacsonyabb gyermeket a testsúlyához és méretéhez igazodó gyermekbiztonsági rendszerben kell rögzíteni. A szabályozás célja, hogy a gyermek testfelépítésének megfelelő védelmet kapjon egy esetleges ütközés során. A felnőttek számára tervezett biztonsági öv egy alacsony gyermeknél nem a megfelelő pontokon, például a kulcscsontnál és a medencecsontnál fejti ki a hatását. Ehelyett a nyaknál vagy a lágy hasi részeknél futhat végig, ami egy hirtelen fékezésnél súlyos belső sérüléseket okozhat.

3 év alatt kötelező a gyerekülés

3 évnél fiatalabb gyermek csak olyan személyautóval utazhat, amelynek a gyári kialakítása lehetővé teszi a gyermekbiztonsági rendszer alkalmazását, vagyis gyermekülés használatát. Fontos kitétel az is, hogy a kisgyerek az ülés saját hevedereivel legyen rögzítve. Olyan veterán autóban vagy furgonban nem szállítható kisgyerek, ahol nincs legalább biztonsági öv, amivel rögzíteni lehetne a gyerekülést. Ha a gyermekbiztonsági rendszer beszerelésére a gépkocsi a gyári kialakítása alapján nem alkalmas, akkor az ilyen kialakítású M1, N1, N2 és N3 kategóriájú gépkocsiban a 3 évnél fiatalabb gyermek nem szállítható.

Nem csak a kor, a magasság is számít

A jogszabályok nemcsak korhoz, hanem testmagassághoz is kötik a gyerekek szállítását. Ez azért nagyon fontos, mert a sima biztonsági öv a kicsiknél nem hatékony, sőt veszélyes is lehet, hiszen kicsúszhatnak alóla, vagy a nyakukat szorítja. Ezenkívül az autók légzsákjait is a felnőttek utazópozíciójához tervezik, a gyerekek viszont alacsonyabban ülnek a sima ülésen. A hátsó ülésen ezért 135 centiméterig kötelező a gyerekülés, első ülésen pedig 150 centiig. Ezen felül az autó normál biztonsági övét lehet használni. Az autó hátsó ülésén biztonsági övvel bekötve gyermekülés vagy ülésmagasító nélkül utazhat az a kisgyermek, aki 3 évnél idősebb, és 135 cm-nél magasabb. A testmagasság azért fontos, mert az autók passzív biztonsági rendszerei az adott magasságok alatt nem hatékonyak, sőt sérülést is okozhatnak. A túl alacsony ember kicsúszhat például a biztonsági öv alól, illetve az öv felső szára, nem a vállnál, hanem a nyaknál fut, ami szintén veszélyes.

Babahordozó az első ülésen? Mikor ülhet elöl a gyerek az autóban?

Sokan nem tudják, de gyerekülés az első ülésen is használható. A KRESZ szerint nincs életkori tiltás. A szabályok szerint a gyermek életkortól függetlenül utazhat az első utasülésen, ám 150 centiméternél alacsonyabb gyereknek kötelező a gyerekülés vagy ülésmagasító. Fontos feltétel, hogy hátrafelé néző biztonsági ülés esetén az utasoldali légzsákot kötelező kikapcsolni. Az előre néző gyerekülés már használható aktív légzsák mellett is, de ilyenkor az ülést a lehető leghátrébb kell tolni. Ezzel növelhető a távolság a műszerfal és a gyermek között, csökkentve az esetleges sérülések kockázatát. Az ülésmagasítóval viszont nem érdemes sietni, bár praktikus, jóval kisebb védelmet nyújt, különösen oldalirányú ütközéseknél. A szakmai ajánlások ettől függetlenül azt javasolják, hogy a gyermek lehetőség szerint a hátsó ülésen utazzon, mert az a legbiztonságosabb pozíció. Az ADAC ajánlása alapján a gyermekek számára a legbiztonságosabb ülések mindenekelőtt a jobb hátsó ülések, vagy a középen három teljes értékű hátsó üléssel rendelkező járművek esetében a középső ülések. A tapasztalatok szerint egy személyautó legbiztonságosabb ülése a jobb hátsó ülés. Így elsődlegesen ide érdemes berakni a gyereküléseket. Már csak azért is, mert ez a járda felőli oldal, itt a legbiztonságosabb a be- és a kiszállás, így a legkényelmesebb a biztonsági öv be- és kicsatolása. A legbiztonságosabb hely a jobb hátsó ülés, vagy középen, ha van hárompontos öv. És ami legalább ilyen fontos, hogy a biztonsági övet mindig megfelelően, szorosan kell rögzíteni, mert ez életet menthet.

Mikor nem kell gyerekülés?

A jogszabály szerint elöl 150, hátul 135 cm-es magasság felett nincs szükség gyerekülésre vagy ülésmagasítóra.

Taxiban nem kötelező a gyerekülés

A szabályozás bizonyos kivételeket is tartalmaz - például taxi hátsó ülésén nem kötelező a gyerekülés -, de ezek nem jelentik azt, hogy a használata ne lenne erősen ajánlott. Ma már több taxitársaság tud biztosítani olyan autót, amiben van gyerekülés, így lehet ilyet is rendelni. Menetrend szerinti autóbuszokon szintén nem követelmény a biztonsági rendszer, kivéve a távolsági buszokat, ha azok rendelkeznek biztonsági övvel. Saját autóban azonban nincs kibúvó: még ha „csak a sarkig megyünk” is, a gyerekülés használata kötelező.

Mennyi büntetésre számíthat az, aki nem tartja be a gyerekülés szabályokat?

A gyerekülés szabályok megszegése komoly következményekkel járhat. Ha nincs gyerekülés, a rendőr helyszíni bírságot szabhat ki. De ugyanígy büntetést szabhat ki a rendőr, ha ugyan van gyerekülés, de nincs (vagy nem megfelelően van) bekötve a gyerek. Emellett általában 3 büntetőpont jár a szabályszegésért. Fontos tudni, hogy a bírság minden esetben a jármű vezetőjét terheli, függetlenül attól, hogy a gyermek vagy az autó a sajátja-e.

Mindezek ellenére a hangsúly nem a büntetésen van. Egy ütközés során már viszonylag alacsony sebességnél is többszörösére nő a gyermek testére ható erő, amit egy megfelelően kiválasztott és helyesen rögzített gyerekülés jelentősen csökkenthet. Fontos tudni azt is, hogy a rosszul bekötött ülés hamis biztonságérzetet ad, miközben alig véd többet, mintha egyáltalán nem lenne.

Hogyan válasszunk jól gyerekülést?

Gyerekülés választásakor fontos tudatosan dönteni, nem a trendek és az ülés huzata alapján választani. Mindig a gyermek magasságához és súlyához illeszkedő, megfelelő biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező (ECE R44/04 vagy az újabb és szigorúbb R129/i-Size) ellátott modellt válasszunk. Utóbbi előnye, hogy már nem korcsoport szerint sorolja kategóriákba az üléseket, hanem magasság szerint, így kisebb eséllyel lehet elrontani a választást. Ha az autó rendelkezik Isofix rögzítési ponttal, célszerű ezt használni, mert csökkenti a hibás rögzítés esélyét. A szakértők azt is javasolják, hogy a gyermek minél tovább menetiránynak háttal utazzon, mert ez jobban védi a fejet és a nyakat. A csecsemőket menetiránynak háttal behelyezett gyerekülésben lehet utaztatni, így vészfékezéskor kevésbé terhelődik a hátuk és a nyakuk.

A magyarországi közlekedési szabályrendszer, ismertebb nevén a KRESZ, világosan meghatározza, ki és hogyan utazhat a gépjárművekben. A 48. § foglalkozik a biztonsági öv és a gyermekbiztonsági rendszerek használatával, ami minden személygépkocsira és tehergépkocsira vonatkozik. Az alapelv egyszerű: minden 150 centiméternél alacsonyabb gyermeket a testsúlyához és méretéhez igazodó gyermekbiztonsági rendszerben kell rögzíteni. A szabályozás célja, hogy a gyermek testfelépítésének megfelelő védelmet kapjon egy esetleges ütközés során. A felnőttek számára tervezett biztonsági öv egy alacsony gyermeknél nem a megfelelő pontokon, például a kulcscsontnál és a medencecsontnál fejti ki a hatását. Ehelyett a nyaknál vagy a lágy hasi részeknél futhat végig, ami egy hirtelen fékezésnél súlyos belső sérüléseket okozhat.

Gyermekbiztonsági rendszerek típusai és kategóriái

A rendelet valójában nem gyerekülésnek, hanem „gyermekbiztonsági rendszernek” nevezi a gyerekülést, melyből 2 alaptípust és 5 féle kategóriát különböztet meg. Az erre vonatkozó szabályok a Kresz Rendelet függelékében találhatók.

1. Integrált gyermekbiztonsági rendszer: hevederek vagy hajlékony elemek kombinációja, biztonsági csattal, beállító eszközökkel, tartozékokkal és egyes esetekben kiegészítő székkel és/vagy ütközésvédelemmel együtt, amit a saját beépített hevederrel vagy hevederekkel rögzítenek.
2. Nem integrált gyermekbiztonsági rendszer: részleges biztonsági rendszer, amely a felnőttek számára szolgáló biztonsági övvel együtt használva - amely körbeveszi a gyermek testét, vagy biztonságosan rögzíti azt a szerkezetet, amelyben a gyermeket elhelyezik - teljes gyermekbiztonsági rendszert képez.

Hosszú éveken át az ECE R44/04 szabvány volt az irányadó, amely a gyermek testsúlya alapján határozta meg az ülések kategóriáit. Ez a rendszer öt fő csoportra osztja a biztonsági eszközöket, kezdve a legkisebbeknek szánt hordozóktól a legnagyobbaknak való ülésmagasítókig. Az újabb, i-Size néven ismert R129-es szabvány azonban már nem a súlyt, hanem a testmagasságot tekinti az elsődleges szempontnak. Ez a megközelítés sokkal pontosabb, hiszen a gyerekek fejlődési üteme eltérő, és a magasság jobban meghatározza, hogyan illeszkedik a test az ülés védelmi zónáiba.

A 0-I. csoportba tartozó gyereküléseket általában 0-4 éves kor között használjuk, de ez is egyéni és testsúlytól függhet. A II-III. csoportba tartozó üléseket pedig átlagosan 4-5 éves kortól, ezek az ülésmagasító néven ismert gyerekülések.

A rögzítés és a mindennapi használat

A mindennapi használatnál apróságok is sokat számítanak. A biztonsági öv ne legyen csavarodva, a heveder mindig legyen feszes (maximum két ujjunk férjen be alá), és télen se kössük be a gyermeket vastag kabátban, mert az ütközéskor meglazulhat az öv. Érdemes időnként ellenőrizni a fejtámla magasságát és az ülés rögzítését is, hogy mindig a gyerek aktuális testmagasságához legyen állítva, így maximális védelmet tudjon nyújtani. A rögzítés kritikus pontja a biztonságnak. Két fő módszer létezik: a gépjármű hárompontos biztonsági övével való rögzítés, illetve az ISOFIX rendszer. Az ISOFIX egy nemzetközi szabvány, amely során az ülés merev csatlakozókkal kapcsolódik az autó karosszériájához rögzített fémkampókhoz. Míg az ISOFIX stabilabb és gyorsabb rögzítést tesz lehetővé, nem minden autóban és nem minden üléshelyen érhető el. Régebbi típusú gépjárműveknél maradhat a biztonsági öves megoldás, ami megfelelően kivitelezve szintén biztonságos. Ilyenkor azonban fokozottan ügyelni kell arra, hogy az öv sehol ne legyen megcsavarodva, és az ülés ne tudjon elmozdulni az alaphelyzetéből.

Használt gyerekülés vásárlása

A gyerekülések piaca hatalmas, és a használt termékek vonzóak lehetnek az alacsonyabb ár miatt. Azonban itt rendkívül körültekintőnek kell lenni. Egy gyerekülésnek „élettartama” van: az anyaga az idővel, a hőingadozás és az UV-sugárzás hatására elfárad, rideggé válik. A legnagyobb veszélyt a láthatatlan sérülések jelentik. Egy olyan ülés, amely már részt vett egy közepes erejű balesetben, elveszítheti szerkezeti integritását. A műanyag vázon keletkező mikrorepedések szabad szemmel nem láthatók, de egy következő ütközésnél az ülés egyszerűen darabokra törhet. Mindig ellenőrizzük a jóváhagyási címkét is (általában narancssárga matrica az ülés alján vagy hátulján). Ezen szerepelnie kell az ECE R44/04 vagy az R129 feliratnak. A régebbi, ECE R44/03 vagy korábbi szabványú ülések használata ma már nem csak elavult, de tilos is.

Az új KRESZ legfontosabb változásai

A módosítások célja, hogy a szabályozás korszerűbbé váljon, és egy átláthatóbb, egységesebb felépítésű jogszabály lépjen életbe. Az új szabályozásban a KRESZ nemcsak átalakult, hanem egyszerűbbé és közérthetőbbé is vált. Számos, a mindennapi közlekedésben régóta használt kifejezés hivatalosan is bekerült a jogszabályba, miközben több korábbi megnevezést megszüntettek vagy pontosabb fogalmakkal váltottak fel. A cél egyértelmű: kevesebb félreértés, világosabb szabályok.

Új kifejezések a KRESZ-ben

• Parkolás: A parkolás szó korábban nem szerepelt a KRESZ-ben, annak ellenére, hogy a köznyelvben régóta elterjedt. A jogszabály eddig a várakozás fogalmával írta le a jármű hosszabb idejű megállását. Megállásról beszélünk akkor, ha a járművel megállunk, de azt nem hagyjuk el. Parkolásról pedig akkor, ha a járművet magára hagyjuk, még akkor is, ha ez csak rövid időre történik.
• Zebra és jelzőlámpa: Az új szabályozásban ezek a hétköznapi megnevezések is megjelennek, jogilag pontos definícióval. A zebra így hivatalosan is a gyalogos-átkelőhely megnevezése lesz, míg a jelzőlámpa a közúti forgalmat irányító fényjelző készüléket jelöli majd.
• Robogó és traktor: Ezek a köznyelvi fogalmak is megjelennek, pontosítva, hogy mely járműkategóriákat takarják, és milyen szabályok vonatkoznak rájuk.
• Mellette elhaladás: Az előzés mellett új fogalomként jelenik meg a mellette elhaladás. Ez azokra a helyzetekre vonatkozik, amikor egy jármű a középső vagy külső sávban halad el egy belső sávban lassabban közlekedő jármű mellett.
• Cipzár módszer: Az új szabályozás ezt hivatalosan is rögzíti. A cipzárelv szerint sávmegszűnés esetén az egyenesen haladó járműveknek be kell engedniük a megszűnő sávról érkezőket, váltakozó sorrendben.
• Vegyes használatú sávrész: Ez az úttest jobb szélétől számított egy méter széles terület, amelyet külön elnevezéssel és önálló szabályokkal látnának el.

Gyalogosokra vonatkozó szabályok

• Gyalogosok elsőbbsége a kereszteződésekben: Egyes helyeken zebra hiányában is elsőbbséget élveznek majd a gyalogosok. Egyenrangú útkereszteződésben a gyalogos elsőbbséget élvez majd. A járművezetőnek lassítania kell vagy meg kell állnia, és segítenie kell az áthaladást.
• Nem telefonozhatnak a gyalogosok: Az úttesten, valamint a vasúti átjáróban tilos lesz mobiltelefont használni.
• Pontosítják a gyalogos elsőbbségét kanyarodó autóval szemben: Pontos meghatározást kap, hogy a kanyarodó járműnek mekkora útszakaszon kell elsőbbséget adnia annak a gyalogosnak, aki gyalogátkelőhely nélküli úton kíván átkelni.
• Ki számít gyalogosnak? Gyalogosnak számít majd a gördeszkás, a görkorcsolyás, a lábbal hajtós rolleres, a talicskát toló személy, a kisállatot, hobbiállatot pórázon vezető személy és a 10 km/óránál nem gyorsabb motoros kerekesszékkel közlekedő is.

Egyéb fontos változások

• Utascsere: Utasok ki- és beszállítása céljából legfeljebb egy percre meg lehet állni olyan helyeken is, ahol eddig ez sokszor bizonytalan volt.
• Elektromos rollerek: Különbséget tesz a kis- és nagy teljesítményű rollerek között, amelyekre eltérő előírások vonatkoznak. A legfeljebb 25 km/órás végsebességű rollereket csak 12 év felett lehet majd használni, az első két évben bukósisak viselése lesz kötelező.
• Suli- és oviövezetek bevezetése: Az óvodák és iskolák környezetében úgynevezett suli- és oviövezeteket hoznak létre, ahol a közlekedés szabályai szigorúbbak lennének.
• Kötelező világítás lakott területen is: Lakott területen belül is előírják a tompított fényszóró kötelező használatát azon járművek esetében, amelyek nem rendelkeznek nappali menetfénnyel.
• Három év alatti gyermekek utazása autóbuszokon: Az új szabályok szerint a lakott területen kívül közlekedő autóbuszon a harmadik életévüket be nem töltött gyermekekkel a kísérőnek kötelezően ülve kellene utaznia.
• Kötelező motoros védőfelszerelések: Zárt ruházatot, zárt lábbelit és motoros kesztyűt kell viselniük lakott területen kívül.
• „T” jelzéssel közlekedő járművek: A „T” betűvel megjelölt járművek közelében az új KRESZ szerint kötelező lesz a fokozott óvatosság és a maximális türelem.

Kedvez az új KRESZ a kerékpárosoknak

• Egyértelmű előzési oldaltávolság: Lakott területen és 50 km/óra sebességig legalább 1 méter, ennél nagyobb sebességű elhaladás esetén pedig minimum 1,5 méter lenne az előírt távolság.
• Előresorolhatnak a kerékpárosok: Az új szabályok szerint a kerékpárosok álló vagy lassan haladó járművek mellett jobbról előrehaladhatnak.
• Járdahasználat alacsony sebességgel: A kerékpárosok legfeljebb 10 km/órás sebességgel kivételesen a járdán is közlekedhetnének, amennyiben ez nem zavarja a gyalogosokat.
• Kerékpárral a zebrán: A kerékpárosok a kijelölt gyalogos-átkelőhelyeken áttekerhetnek, a gyalogosok tempójához igazodva, legfeljebb 10 km/óra sebességgel.
• „Kerékpáros utca” fogalma: Bevezetik a kerékpáros utca jogi fogalmát, ahol a kerékpáros forgalom elsődleges szerepet kap.
• Alkoholfogyasztás szabályozása: Konkrét határértékekhez kötnék a jelenleg is megengedett alkoholfogyasztást.
• Kötelező bukósisak 14 éves kor alatt: 14 éves kor alatt kötelezővé tenné a kerékpáros bukósisak viselését.
• Utasszállítás életkorhoz kötve: 16 éves kor alatt nem lehet utast szállítani, míg az idősebb bringások legfeljebb két, 10 évnél fiatalabb gyermeket vihetnének.
• Csoportos kerékpározás az úttesten: 4-12 fős kerékpáros csoportok az úttesten már egymás mellett is haladhatnak.

tags: #gyerekules #kresz #valtozas