Gyermekbiztonsági rendszerek az autóban: átfogó útmutató a gyerekülés és ülésmagasító helyes használatához

Az élet a gyermek születése után sem áll le, sőt esetenként egyre több helyre kell autóval utaznunk. Emellett ugyanúgy szeretnénk részt venni a családi ünnepségeken, ugyanúgy elmennénk nyaralni, kirándulni, vagy bevásárolni az autóval. Fontos ismerni a gyerekülésre, ülésmagasítóra vonatkozó szabályozást, hiszen a hosszú úton ez lesz az egyik fontos tényező, mely gyermekünk biztonságát garantálja. A megfelelő gyermekülés kiválasztása biztonságos autózást garantál.

Sajnos a gyerekek és a tinédzserek körében világszerte az egyik vezető halálok a közlekedési baleset. Pedig ennek nem kellene így lennie. A kutatások szerint az autós gyerekülés használata akár 75%-kal csökkentheti a halálozás kockázatát, a sérülésekét pedig 90%-kal, ami elképesztő adat.

A gyerekek izomzata és csontozata nem olyan ellenálló, mint a felnőtteké, sérülésre hajlamosabbak, valamint a testméretük alatta marad annak, amelyhez az autók beépített, felár nélküli biztonsági rendszereit tervezték. Az autós gyerekülések célja, hogy a gyermekek testméretéhez és testsúlyához igazodva optimális védelmet nyújtsanak. A gyermekbiztonsági rendszerek a passzív biztonsági eszközök közé tartoznak.

A jogszabályi háttér: KRESZ és szabványok

A gyerekülések használatát a magyar KRESZ, azaz az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet szabályozza, azon belül is a 48. § foglalkozik a biztonsági öv és a gyermekbiztonsági rendszerek használatával, ami minden személygépkocsira és tehergépkocsira vonatkozik. Az alábbi rövid áttekintővel szeretnénk segíteni a döntés meghozatalában.

Főbb előírások a KRESZ szerint:

• A gépkocsiban vagy a mopedautóban 150 cm-nél alacsonyabb gyermek csak a testméretéhez és testsúlyához igazodó kialakítású gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállítható.
• A gyermekbiztonsági rendszert a jármű e célra gyárilag kialakított rögzítési pontjaihoz, vagy az üléshez tartozó biztonsági övhöz kell a gyártója által megadott szerelési információknak megfelelően rögzíteni.
• A jármű szokásos haladási irányával ellentétes irányban a jármű első üléséhez a gyermekbiztonsági rendszer csak akkor szerelhető be, ha az üléshez légzsákot nem szereltek fel vagy a légzsák működésbe lépését előzetesen megakadályozták.
• A 3 évnél fiatalabb gyermek csak gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállítható.

Kivételek a gyerekülés használatára vonatkozó kötelezettség alól (KRESZ 48. § (8) bekezdés a) pontja):

• Ha a gyermekbiztonsági rendszer beszerelésére a gépkocsi a gyári kialakítása alapján nem alkalmas (pl. régebbi ladák, trabantok és skodák, veterán modellek). Az ilyen kialakítású M1, N1, N2 és N3 kategóriájú gépkocsiban a 3 évnél fiatalabb gyermek nem szállítható.
• Ha a gyermek a gépkocsi hátsó ülésén utazik, 3. életévét már betöltötte, legalább 135 cm magas és az üléshez beszerelt biztonsági övvel a testméretéhez igazodóan rögzíthető.
• Menetrend szerinti járaton történő utazás.
• Nem menetrend szerinti járaton, amennyiben az olyan autóbusz, amely álló utasokat is szállíthat.
• Mentőautóban, illetve egyéb külön jogszabályban (Lásd: 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet 8. §) meghatározott esetekben.

Az alapelv egyszerű: minden 150 centiméternél alacsonyabb gyermeket a testsúlyához és méretéhez igazodó gyermekbiztonsági rendszerben kell rögzíteni. A szabályozás célja, hogy a gyermek testfelépítésének megfelelő védelmet kapjon egy esetleges ütközés során. A felnőttek számára tervezett biztonsági öv egy alacsony gyermeknél nem a megfelelő pontokon, például a kulcscsontnál és a medencecsontnál fejti ki a hatását. Ehelyett a nyaknál vagy a lágy hasi részeknél futhat végig, ami egy hirtelen fékezésnél súlyos belső sérüléseket okozhat.

Gyermekbiztonsági rendszerek típusai és kategóriái

A rendelet valójában nem gyerekülésnek, hanem „gyermekbiztonsági rendszernek” nevezi a gyerekülést, melyből 2 alaptípust és 5 féle kategóriát különböztet meg. A gyermekbiztonsági rendszer gépkocsiban történő elhelyezés feltételeiről a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 48. §-a rendelkezik.

A KRESZ 1. számú függelék „II. Gyermekbiztonsági rendszer” definíciója szerint: „Gyermekbiztonsági rendszernek nevezzük azon gyermeküléseket, melyek övvel rögzíthetők és a gépkocsiban gyárilag nem kerültek beszerelésre. Előbbi esetben hevederek vagy hajlékony elemek kombinációja, biztonsági csattal, beállító eszközökkel, tartozékokkal és egyes esetekben kiegészítő székkel és/vagy ütközésvédelemmel együtt, amit a saját beépített hevederrel vagy hevederekkel rögzítenek. A nem integrált gyermekbiztonsági rendszer részleges biztonsági rendszer, amely a felnőttek számára szolgáló biztonsági övvel együtt használva teljes gyermekbiztonsági rendszert képez.”

Az autósüléseket a gyerekek súlya, kora és magassága alapján kategorizálják, ezért fontos, hogy a gyermeked számára megfelelőt válaszd ki. A gyerekülések kiválasztásánál a legfontosabb tényezők a gyermek életkora, testmérete és testsúlya.

A KRESZ 1. számú függelék III. Gyermekbiztonsági rendszerek tömegcsoport szerinti felosztása:

• 0. csoport: 10 kg-nál kisebb testtömegű gyermekek számára (születéstől kb. 9 hónapos korig)
• 0+. csoport: 13 kg-nál kisebb testtömegű gyermekek számára (születéstől kb. 12-15 hónapos korig)
• I. csoport: 9-18 kg közötti testtömegű gyermekek számára (kb. 9 hónapostól 4 éves korig)
• II. csoport: 15-25 kg közötti testtömegű gyermekek számára (kb. 3-7 éves korig)
• III. csoport: 22-36 kg közötti testtömegű gyermekek számára (kb. 6-12 éves korig)

Szabványok: ECE R44 és i-Size (R129)

Az EU-ban forgalmazott és gyártott összes autós gyerekülésnek meg kell felelni az EU törvények által meghatározott biztonsági normáknak. Ezt egy címkével igazolják a gyártók a gyerekülésre ragasztva. Az ECE R44-03 norma és ennek újabb változata, az ECE R44-04 tartalmazza az előírásokat, amelyeket a gyerekülésnek teljesítenie kell, hogy forgalomba kerüljön. A gyereküléseken elhelyezett, narancssárga címke jelzi a megfelelést.

Az újabb, i-Size néven ismert R129-es szabvány azonban már nem a súlyt, hanem a testmagasságot tekinti az elsődleges szempontnak. Ez a megközelítés sokkal pontosabb, hiszen a gyerekek fejlődési üteme eltérő, és a magasság jobban meghatározza, hogyan illeszkedik a test az ülés védelmi zónáiba. Az i-Size szabvány a gyerekülésekre vonatkozó legújabb szabályozás, mely leváltja majd a jelenleg érvényben lévő R44-es előírásokat. A lényegi változások a következőek:

• 15 hónapos korig kötelező lesz a gyermekeket menetiránynak háttal szállítani.
• Az i-Size csak az isofixes gyerekülésekre vonatkozik.
• Kötelező lesz az oldalirányú ütközéstesztnek alávetni az üléseket.

Gyerekülés típusok és jellemzők

A gyermekek szállítására vonatkozó irányelveket a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet rögzíti. A gyermekbiztonsági rendszerek, gyermekülések, babahordozók, ülésmagasítók annyiféle kivitelben készülnek, hogy a köztük való eligazodás figyelmet igényel.

Babahordozók (0 és 0+ csoport)

Mivel a csecsemőt még nem szabad ültetni, így az autóban történő utaztatása babahordozóban történik. Legfeljebb 13 kilogramm testtömegű gyerekek számára készülnek. Mivel a csecsemő életkori sajátossága, hogy teste egészéhez képest arányaiban nagyobb a feje, nyaki izomzata pedig még fejletlen, ezért csecsemők esetén a babahordozót és a gyerekülést az autóban menetiránynak ellentétesen kell elhelyezni. Egyes országokban előírások is szabályozzák, hogy a gyermek 2 éves korig kizárólag menetiránynak ellentétesen ültethető a gépjárműbe, mert így a legbiztonságosabb. Ezekben az úgynevezett babaülésekben a menetiránynak háttal utazhatnak a csecsemők, így vészfékezéskor kevésbé terhelődik a hátuk és a nyakuk. Próbáljunk a lehető leghosszabb ideig babahordozót használni, a gyerekek ugyanis a hátsó ülésen, a menetiránynak háttal bekötött ülésben vannak a legnagyobb biztonságban.

Az anyósülésen menetiránynak ellentétesen azonban (jellemzően a babahordozó helyezkedik el így) biztonsági okokból kizárólag akkor szállítható a gyermek, ha az ülés előtt nincs légzsák, vagy az kikapcsolt állapotú. Ebben az üléspozícióban ugyanis a kinyíló légzsák nem védené a babát, hanem veszélyt jelentene rá.

A babákat az ülés behelyezése előtt érdemes becsatolni, majd az ülés a biztonsági övvel rögzíthető az autóülésen. Ennek során a biztonsági öv hevederét az e célra kialakított rögzítőszemeken kell átfűzni, majd becsatolni, és ezután a hevedert a megadott módon az ülés mögött elvezetve feszesre húzni. A gyerekülés hordozófogantyúját menetpozícióba kell állítani, végül pedig a gyerekülés és az öv erőteljes meghúzásával ellenőrizni kell azok megfelelő elhelyezkedését és a biztonsági öv feszességét. A babahordozót egyszerűen leoldhatjuk a bázisról vagy a babakocsiról a hordozón található gomb megnyomásával.

Gyerekülések (I. csoport)

Az 1-es csoportba a kilenc hónap és négy év közötti életkorú gyerekek számára készült ülések tartoznak, amelyeket többnyire menetirányban helyeznek el. Óvják az olyan érzékeny testtájakat, mint például a fej és a nyak, emellett egyfajta oldalpajzsként védenek a repülő tárgyakkal, üvegszilánkkal szemben. A megfelelő ülés kiválasztásakor fontos figyelembe venni az ülés méretét, mert csak a kellően nagy ülés biztosíthatja a szükséges kényelmet.

A gyerekülés beszerelése ez esetben is a horgok az e célra kialakított ISOFIX-rögzítőszemekbe kattintásával kezdődik, majd a felső hevedert (Top-Tether) az üléstámla hátoldalának megfelelő tartójához kell csatlakoztatni. Természetesen léteznek biztonsági övvel rögzíthető típusok is, de 2010 utáni gyártású autók esetén már jellemző az ISOFIX rögzítési pontok megléte. Az ülés állandóra rögzíthető az autóban, a gyereket az ülés ötpontos biztonsági övével a beülés után kell becsatolni, a meleg ruházatot - például vastag télikabátot - pedig biztonsági okokból előnyös levenni.

Ülésmagasítók (II. és III. csoport)

Az ülésmagasító egy olyan autós biztonsági eszköz, amely segít biztosítani, hogy a biztonsági öv megfelelő helyen vezessen végig a gyermek testén, ezáltal növelve a védelmet. Akkor kell ülésmagasító, ha a gyerek már 135 cm-nél magasabb, tehát kinőtte a gyerekülést, de az autó biztonsági öve magasító nélkül még nem rögzíti őt megfelelően (túl magasan helyezkedik el, így a nyakánál szorítja a gyermeket).

Az ülésmagasító iskoláskorú, idősebb gyermekek számára szükséges, akik már kinőttek a legnagyobb súlykategóriából, vagy kényelmetlen számukra a kompakt ülések háttámlájának vállrésze, de az autó biztonsági öve még nem rögzíti őket megfelelően. Ha a biztonsági övet át tudja vezetni a gyerek előtt úgy, hogy az nem vágja a nyakát, hanem a vállánál húzódik, akkor nem kötelező a kompakt ülés. Alsó tagozatos gyerekek esetén már általában elhagyható a gyerekülés, ha elérik a jogszabályban írt magasságot, és útközben a megfelelő üléspozíció enélkül is biztosítható a jármű saját, integrált biztonsági övével.

Amikor a gyermekek kinövik a hagyományos gyermeküléseket, akkor az ülésmagasító nagyobb biztonságot nyújt. Az ülésmagasító olyan idősebb gyermekek számára készült, akik számára a gyermekülés még kötelező, vagy akiknek az öv még nem működik megfelelően. Az ülésmagasítónak nincs saját övrendszere, a gyermeket a jármű hárompontos övével rögzítik.

A legbiztonságosabb változatnak két övvezetője van és egy fejtámlával ellátott háttámlája. Baleset esetén az övvezetők megakadályozzák, hogy az öv felemelkedjen és bevágjon a gyermek hasába. A háttámla pedig biztosítja a vállpánt megfelelő irányát. Egy egyszerű ülésmagasító nem nyújt védelmet a gyermek medencéjénél, vállánál és fejénél. A biztonsági öv helyes iránya garantált, a gyermek vezetés közben kicsúszhat az övből, és baleset esetén nagy sérülésveszélynek van kitéve.

Ülésmagasító típusok:

• Háttámlás ülésmagasítók: Ezek az ülésmagasítók egy extra háttámlát is biztosítanak, amely további oldalirányú védelmet nyújt a gyermek számára.
• Háttámla nélküli ülésmagasítók: Ezek az egyszerűbb, kompakt megoldások főként a nagyobb gyermekek számára készültek, akik már elérik a 135-150 cm közötti magasságot. Az ülésmagasító a háttámla nélküli ülésmagasítót ugyan a törvény megengedi, de az nem nyújt megfelelő védelmet. Csak áthidaló megoldásként használható.
• Isofix ülésmagasítók: Az isofix ülésmagasítók előnye, hogy stabilabban rögzíthetők az autóhoz.
• I-size ülésmagasítók: Az i-size szabvány szerint készült ülésmagasítók a legújabb biztonsági előírásoknak megfelelően készültek.

Általánosságban elmondható, hogy gyermeke nem ülhet túl korán az ülésmagasítón. Ha túl nagy, az öv nem fog megfelelően működni, és az ülés nem fogja ellátni védelmi funkcióját. A maximális biztonság érdekében a gyermeket megfelelően be kell csatolni a háttámlával ellátott ülésmagasítóba, és az övet a gyermek méretéhez kell igazítani. A háttámla így fontos funkciókat tölt be, és ez fontos a jó gyermeküléshez. Válasszon övvezetőkkel ellátott ülést, amely erős, kemény műanyagból készült.

Az autós gyerekülések rögzítése és a biztonság

Az ülések rögzítése kritikus pontja a biztonságnak. Két fő módszer létezik: a gépjármű hárompontos biztonsági övével való rögzítés, illetve az ISOFIX rendszer.

ISOFIX rendszer

Az ISOFIX egy nemzetközi szabvány, amely során az ülés merev csatlakozókkal kapcsolódik az autó karosszériájához rögzített fémkampókhoz. Egy olyan különösen biztonságos és könnyen kezelhető gyerekülés rögzítési módszer, amely közvetlenül az autó karosszériájához erősíti a gyerekülést. A szabvány 1990 óta létezik a gyerekülések 0, 0+ és 1-es csoportjára, az Európai bizottság 1995 októberében engedélyezte a használatát.

Felépítés: Az Isofix csatlakozás az autóban 2 db 6 mm-es átmérőjű, egymástól 280 mm távolságra található tartókengyelt jelent, melyek az autó ülőlapja és a háttámlája között érhetőek el.

Előnyei: Rendkívül egyszerű használatával minimálisra csökken a bekötésből adódó kockázat. A hagyományos gyerekülések tekintetében a helytelen övvezetésre / bekötésre vezethető vissza a legtöbb balesetből eredő gyerekülésben elszenvedett sérülés. A karosszériához való közvetlen fix csatlakozás által a gyerekülés együtt mozog az autóval, és baleset esetén az öv véletlenül sem engedheti mozogni, hiszen nem azzal van rögzítve. A törésteszteken ezekből az okokból kifolyólag az Isofixes gyerekülések rendszerint jobban teljesítenek nem Isofixes társaiknál. Míg az Isofix szót használja a 0, 0+ vagy 1-es csoportú gyerekülések esetében, melyekben a gyermek a gyerekülés 5 pontos biztonsági övével van bekötve, addig az Isofit szót használja a 2. és 3. csoportú ülések esetében, ahol a gyermek az autó 3 pontos biztonsági övével van rögzítve.

Hátrányai: Legtöbbször csak az autó szélső helyein használható, holott biztonsági szempontból a középső hely lenne a legelőnyösebb. Néhány autóban úgy el vannak rejtve a tartókengyelek, hogy csatlakoztatáskor félő, hogy megsérül az ülés huzata.

Kiegészítésként felső feszítő és támasztóláb is tartozhat az isofixes ülésekhez. A Top Tether extra rögzítési pontként szolgál, amely a háttámla mögött található. Az Isofix rendszerű bekötésre utal azzal a különbséggel, hogy ezeknél a gyereküléseknél egy harmadik rögzítési pont is használható (Top Tether).

Övvel rögzíthető ülések

Régebbi típusú gépjárműveknél maradhat a biztonsági öves megoldás, ami megfelelően kivitelezve szintén biztonságos. Ilyenkor azonban fokozottan ügyelni kell arra, hogy az öv sehol ne legyen megcsavarodva, és az ülés ne tudjon elmozdulni az alaphelyzetéből. A gyerekülés vagy ülésmagasítót az autó gyárilag kialakított rögzítési pontjaihoz, vagy az üléshez tartozó biztonsági övhöz kell rögzíteni.

További biztonsági funkciók és technológiák

• CLICK & SAFE® rendszer (Britax Römer): Nem könnyű megtalálni a megfelelő egyensúlyt a túl szoros és a túl laza bekötés között, amikor a gyermeket a gyerekülésbe csatoljuk. Ezért fejlesztette ki a Britax Römer cég a CLICK & SAFE® rendszert, amely "elmondja" a szülőknek, ha a csemeték megfelelően be vannak csatolva.
• D-SIP® (Side Impact Cushion Technology) - Oldalirányú ütközést csillapító technológia (Römer): Levegővel töltött energiaelnyelő anyag található a gyerekülés két oldalán, melyek az oldalirányú ütközésekkor a gyermekre ható energiát hivatottak csökkenteni. Statisztikák szerint ugyanis a gyerekülésben bekövetkezett halálesetek 20%-a ilyen ütközésekre vezethető vissza.
• SIP+ (Side Impact Protection Plus) (BeSafe): Egy plusz biztonsági elem, amit a BeSafe gyerekülések oldalára rögzíthetünk (a gépjármű ajtaja felé eső oldalra). A SIP+ 20%-kal csökkenti az oldalütközéskor keletkező, a gyermek nyakára, fejére ható erőt.
• Innovatív HERO biztonsági rendszer (Recaro): Vállpárnák, vállpántok és fejtámla egy egységet alkot. A biztonsági öv nem tud megcsavarodni vagy elcsúszni, ezáltal könnyebb és biztonságosabb a bekötés.
• SecureGuard technológia (Römer): A 3 pontos biztonsági övet a legoptimálisabb helyzetben, a kemény csípőcsontoknál tartja. Ezt úgy éri el, hogy a gyermek lába között egy 4. ponton rögzíti a biztonsági övet.
• Smart Protection Wings (Recaro): Vállmagasságban lévő párnázott szárnyak automatikusan a gyermek vállszélességéhez igazodnak, így gyermekeink még biztonságosabban és kényelmesebben ülhetnek ülésükben. A Smart Protection Wings az állítható háttámlának köszönhetően szintén együtt nő a gyermekével.
• V-alakú Top Tether (Römer): Biztosan V-alakú a felső rögzítés.
• Speciális anyagok és rugalmas zónák a fejtámlában: A gyerekülés fejtámlája speciális anyagokból és rugalmas zónákból épül fel, ami elnyeli az oldalütközés során keletkező erőket.
• Csecsemő szűkítő betét külső héjjal: Nem egy egyszerű újszülött szűkítő betét, hanem külső héjjal is rendelkező bababetét, amely kifejezetten a csecsemők számára készített ideális ülőszöget biztosítja. Kíméli a hátat.

Gyakori tévhitek és buktatók

Életkor vagy magasság?

Abban a kérdésben, hogy meddig kell-, illetve mikortól nem kell gyerekülés, sokszor az a tévhit kering, hogy ezt az életkor dönti el. Nos, nem így van, a gyerekülés használatának kötelezettségét a gyermek magassága szabja meg. A gyerekülést a hátsó üléseken addig kell használni, amíg a gyermek el nem éri a 135 cm-es magasságot, az elülső ülésekre a határ a 150 cm-es magasság. Lényegében összefoglalva elmondhatjuk, hogy 150 centiméter alatti gyermek számára az autóban történő szállításhoz gyerekülésre, vagy ülésmagasítóra van szükség.

A hátsó ülésen biztonsági övvel bekötve gyermekülés vagy ülésmagasító nélkül utazhat az a kisgyermek, aki 3 évnél idősebb, és 135 cm-nél magasabb. Első ülésen pedig a 150 cm-nél alacsonyabb gyermek csak a testméretéhez és testsúlyához igazodó kialakítású gyerekülésben szállítható. A jogalkotó 2 fontos szempontot, a kort és a testmagasságot vette alapul a szabályozáshoz. A kort nem kell magyarázni. Az, hogy adott testmagasságot ki mikor ér el, azonban egyéni dolog.

Hova helyezzük a gyerekülést?

Hol szabályos és hol a legbiztonságosabb a kisbaba számára? Tapasztalatok szerint egy személyautó legbiztonságosabb ülése a jobb hátsó ülés. Így elsődlegesen ide érdemes berakni a gyereküléseket. Már csak azért is, mert ez a járda felőli oldal, itt a legbiztonságosabb a be- és a kiszállás, így a legkényelmesebb a biztonsági öv be- és kicsatolása. A menetirányba néző elhelyezés csak akkor engedélyezett, ha a gyerekülés hivatalos jóváhagyással rendelkezik az ilyen használatra. A vonatkozó információk a gyerekülés vagy a gépkocsi kezelési útmutatójában találhatók.

Mikor ülhet elől a gyermek?

Gyakori kérdés a szülők körében, hogy mikortól ülhet a gyermek az anyósülésen. A magyar szabályozás megengedi a gyermek szállítását az első ülésen is, de ennek nagyon pontos technikai feltételei vannak. Ha a gyermeket menetiránynak háttal rögzítjük az első ülésen - ami csecsemők esetében az egyetlen szabályos mód -, akkor az utasoldali légzsákot kötelező kikapcsolni. Amennyiben a gyermek már menetirány szerint utazik az első ülésen, a légzsák maradhat bekapcsolva, de ilyenkor az autó ülését a lehető leghátrébb kell tolni. Ezzel növelhető a távolság a műszerfal és a gyermek között, csökkentve az esetleges sérülések kockázatát. Bár a törvény engedi, a szakértők többsége továbbra is a hátsó üléssort javasolja, mint a gépjármű legbiztonságosabb pontját. Fontos tisztázni, hogy a 150 centiméternél alacsonyabb gyermek csak akkor utazhat elöl, ha a testméretéhez megfelelő gyerekülésben ül. Amint eléri ezt a magasságot, már használhatja az autó saját biztonsági övét az első ülésen is, kiegészítő eszköz nélkül.

Kikapcsoljam a légzsákot, ha elöl ül a baba? Igen, de csak akkor, ha a babát menetiránynak háttal rögzítjük a hordozóban. Ebben az esetben kötelező az utasoldali légzsák kikapcsolása, mert a kinyíló légzsák súlyos sérülést okozhat.

Helytelen használat

Tanulmányok szerint a gyerekülések több mint felét a szülők hibásan helyezik be - ügyelj tehát arra, hogy mindig kövesd a gyártó utasításait, és ha van rá lehetőség, kérj bemutatót a helyes használatról! Ha ISOFIX-kompatibilis az autód, érdemes ilyen ülést választani, ezt ugyanis nem lehet hibásan rögzíteni. Még a legdrágább és legjobb teszteredményekkel rendelkező gyerekülés sem ér semmit, ha helytelenül használják. Az egyik leggyakoribb hiba a laza övvezetés. A belső biztonsági övnek olyan szorosnak kell lennie, hogy a gyermek válla és az öv közé maximum egy-két ujjunk férjen be. A másik kritikus pont a vastag télikabát esete. A pufi kabátok alatt egy légréteg alakul ki, ami miatt az öv nem simul a gyermek testéhez. Egy hirtelen lassulásnál a kabát összenyomódik, és a gyermek akár ki is csúszhat az öv alól.

Sokan követnek el hibát az ülés magasságának beállításakor is. A fejtámlának és az öv kivezetési pontjának követnie kell a gyermek növekedését. Menetirány szerinti üléseknél az övnek a vállmagasságban vagy kicsivel felette, menetiránynak háttal lévő üléseknél pedig a vállmagasságban vagy kicsivel alatta kell indulnia. A gyerekek növekedése egyenetlen, ezért érdemes havonta egyszer ellenőrizni, hogy az övek és a fejtámla még mindig az optimális pozícióban vannak-e. Ha a gyermek kényelmetlenségre panaszkodik, vagy feltűnően szűknek találja az ülést, nézzük át a gyártói utasításokat a bővítési lehetőségekről.

Használt gyerekülések

A gyerekülések piaca hatalmas, és a használt termékek vonzóak lehetnek az alacsonyabb ár miatt. Azonban itt rendkívül körültekintőnek kell lenni. Egy gyerekülésnek „élettartama” van: az anyaga az idővel, a hőingadozás és az UV-sugárzás hatására elfárad, rideggé válik. A legnagyobb veszélyt a láthatatlan sérülések jelentik. Egy olyan ülés, amely már részt vett egy közepes erejű balesetben, elveszítheti szerkezeti integritását. A műanyag vázon keletkező mikrorepedések szabad szemmel nem láthatók, de egy következő ütközésnél az ülés egyszerűen darabokra törhet. Mindig ellenőrizzük a jóváhagyási címkét is (általában narancssárga matrica az ülés alján vagy hátulján). Ezen szerepelnie kell az ECE R44/04 vagy az R129 feliratnak. A régebbi, ECE R44/03 vagy korábbi szabványú ülések használata ma már nem csak elavult, de tilos is. Általában 6-10 év után javasolt a csere, még ha nem is látszik rajta sérülés.

Büntetések és biztosítás

A hatóságok komolyan veszik a gyermekbiztonsági rendszerek hiányát vagy nem megfelelő használatát. A büntetési tételek sávosak, és függenek attól, hogy hol történik az ellenőrzés. Lakott területen belül a bírság összege jelenleg 15 000 forint körül mozog, ha a gyermek rögzítése nem szabályos. A pénzbüntetés mellett büntetőpontokkal is számolnia kell a sofőrnek. Alapesetben 3 büntetőpontot jegyeznek be a járművezető nyilvántartásába minden egyes szabálytalanul szállított gyermek után. Fontos tudni, hogy a felelősség minden esetben a sofőré, függetlenül attól, hogy ő-e a gyermek szülője vagy sem. Azonban a legnagyobb „büntetés” nem a rendőrségtől érkezik. Egy baleset során, ahol a gyermek nem volt megfelelően rögzítve, a biztosítók mentesülhetnek a kártérítési kötelezettség alól, hivatkozva a súlyos gondatlanságra. De még ennél is fájdalmasabb a tudat, hogy egy megelőzhető sérülés történt.

Mekkora büntetés jár, ha nincs gyerekülés? A bírság összege attól függ, hol követjük el a szabálysértést. Lakott területen belül 15 000 forint, lakott területen kívül 30 000 forint, míg autópályán vagy autóúton 45 000-60 000 forint lehet a pénzbírság.

tags: #gyerekules #kereszt #zar