A koraszülés a világon nagyjából minden 10. újszülöttet érint, hazánkban pedig a terhességek mintegy 8-10 százaléka fejeződik be a kelleténél korábban, a 8. terhességi hónap előtt, a terhesség 24. és 37. hete között.
A 24. és 36. terhességi hét között érkező babákat nevezzük koraszülötteknek. A 24. terhességi hét után az életjelenségeket mutató 500 gramm súlyt és 30 centiméter testhosszt elérő aprócska baba hazánkban - a WHO ajánlásának megfelelően - már eléri az életbentarthatóság alsó határát, de a kórházban természetesen minden életjelenséget mutató koraszülött ellátását és kezelését megkezdik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) álláspontja szerint akkor beszélünk koraszülésről, ha a világra jött baba életjelenségeket mutat, születési súlya pedig meghaladja az 500 grammot, de nem éri el a 2500 grammot. A 37. hét előtt világra jött babák számítanak koraszülöttnek.
A túlélési esély a korral és a születési súllyal is szorosan összefügg. Hét nappal hosszabb várandóssági idő 19%-kal, 250 gramm születési súly növekmény pedig 47%-kal emeli a túlélés esélyét. Míg az 500 grammnál alacsonyabb súlyúaknak csak mintegy negyede maradt életben, a 750 és 1000 gramm közötti újszülöttek négyötödét már meg lehetett menteni. Az 500 és 750 gramm közötti gyermekeknek például több mint fele életben marad, ha a szülőszoba és az intenzív osztály egy épületben van, míg ha városok között kénytelenek szállítani az extrém kicsi koraszülöttet, ez az arány mindössze 27 százalék. A 2500 gramm alatt született újszülöttek adják a születés körül (ún. perinatális) halálozás (mortalitás) 80%-át.
A modern koraszülöttgyógyászat fejlődésével már túlléptük a korábbi határokat. Már több eset is volt, ahol 500 gramm alatti vagy 24. hétnél fiatalabb terhességből született koraszülöttet sikerült megmenteni. Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően ma már egy 35. terhességi hétre született 2000 grammos koraszülött baba életkilátásai nagyjából megegyeznek a 40. hétre érkezett nagyobb súlyú társaikéval. Elmondható a tapasztalatok alapján, hogy a 35. hétre született, 2000 grammos koraszülött legtöbb esetben hasonló életkilátásokkal rendelkezik, és kezdi meg az édesanyja méhén kívüli életét, mint egy megfelelő időre született érett, életerős újszülött társa.
A koraszülés veszélyei és tényezői
Az újszülött minél kisebb súllyal születik a világra, annál rosszabbul tud alkalmazkodni a méhen kívüli élethez. A 12. hétig minden szervük kialakul, de még éretlen. A szervek telepeiben lévő szöveteknek érnie, differenciálódnia kell. Az egész szervezet összehangolt működéséhez legalább a 34. hetet el kell érnie egy magzatnak.
A koraszülés veszélyei közé tartozik az idegrendszer fejletlensége, ami számos fejlődési folyamatot befolyásol. A még nem kialakult légzőközpont miatt légzésleállás következhet be. A nem megfelelő fejlettségű ajak- és garatmozgató agyi folyamatok elégtelen nyelő- és szopóreflexet, elégtelen mozgást okozhatnak. Ez pedig táplálkozási és emésztési gondok kialakulását okozhatja. Ha idő előtt születik meg a baba, az immunrendszere még nem elég fejlett ahhoz, hogy a fertőzésekkel szemben védekezni tudjon. A koraszülés miatt az újszülött szervezete nem juthat el abba a fejlődési fázisba, amely során a különféle kórokozókkal szembeni ellenanyagot megkapná az édesanyjától a méhlepényen keresztül.
A koraszülésre való hajlamot többféle tényező befolyásolhatja. Ezek sorába tartozik a magas vérnyomás, a vesebetegségek, a cukorbetegség, az epilepszia, gyakorta a méh rendellenes fejlődése, a többször végrehajtott abortusz, vagy a spontán vetélés, valamint egyes nemi betegségek, hüvelyi fertőzések, a tartós stressz, a rossz mentális, pszichés vagy szociális körülmény. Nem szabad általánosítani, de a kivizsgálásokat, a góckutatást mindezek is indokolják. Az anyai dohányzás, alkoholfogyasztás, netán droghasználat, a kóros alultápláltság, egészségtelen életmód mind a magzat életét veszélyezteti.
A koraszülés előjele lehet, ha hüvelyi vérzés vagy váladékozás, alhasi vagy kismedencei nyomásérzés, hasmenéssel társuló menstruációs görcshöz hasonlító fájdalom, rendszeres méhösszehúzódás vagy burokrepedés (a magzatvíz elfolyása) jelentkezik. A koraszülés elkerülésére már a magzat fogantatása előtt érdemes figyelmet fordítani. Fokozottan oda kell figyelni az egészséges életvitel kialakítására. A koraszülésre utaló jelek esetén azonnal értesíteni kell a kezelőorvost.
Koraszülött babák ellátása és túlélési esélyei
Minden húsz újszülöttből egy intenzív ellátást igényel. Hazánkban a Neonatális Intenzív Centrumok (NIC) speciálisan a koraszülöttek és beteg újszülöttek ellátására szakosodott és felszerelt osztályok, amelyek évente 6000 súlyos állapotú újszülöttnek adtak esélyt az életre. Huszonhárom intenzív centrum bevonásával, öt év alatt csaknem harmincezer itt ápolt újszülött adataival Magyarországon egyedülálló adatbázis jött létre.
A koraszülött részleg (PIC - perinatális intenzív centrum, vagy NIC - neonatológiai intenzív centrum) egy intenzív osztály, ahol 24 órás folyamatos munka folyik a legmagasabb szinten. A koraszülötteknek folyamatosan speciális eszközök (inkubátor, infúziók, intravénás és szájon át adott tápszerek, hypersteril körülmények) szükségesek. Egyes gyógyszereket, mint a légzést segítő ún. surfactant felületaktív anyagot aranyárban mérik. A személyzet magasan képzett, a nővérek szakápolói végezettségűek, és több orvos is 24 órás szolgálatot ad. A koraszülöttek néha hónapokig ezen az osztályon tartozkodnak, míg el nem érik azt az érettséget, amivel hazaadhatók, vagy normál gyermekosztályra helyezhetők.
A koraszülött babák esélyeit tovább javítja, ha legalább az első hat hónapban kizárólag anyatejet kapnak. Esetükben ennek jelentősége hatványozott, mert fejletlen immunrendszerük különösen fogékony a fertőzésekre. A koraszülött babák édesanyjának teje ehhez igazodva magasabb fehérje-, zsír- és immunanyag-tartalommal bír.
A 24. hét előtt született gyermekek, akiknek édesanyja nem részesül szteroidkezelésben, 50%-kal kisebb valószínűséggel maradnak életben. Ha a várandósság 24. és 34. hete között fennáll a koraszülés gyanúja, a baba már a méhen belül kaphat szteroidtartalmú - dexamethasone vagy bethametasone - tüdőérlelőt. A gyógyszernek legalább hat órára van szüksége ahhoz, hogy kifejtse hatását, de még jobb, ha 48 órán át tud hatni. A minimális szteroidtartalmú tüdőérlelő injekció beadásával elősegíthető a tüdősejtek érése, mely a szülést követően a megfelelő oxigéncseréhez nélkülözhetetlen.
A túlélési esély a születési súlytól is függ. Az 1000 gramm alatti súlyú babák a legveszélyeztetettebbek. Az 500 gramm alatt világra jött magzatoknak sajnos a tíz százaléka sem marad életben. Az 500-1000 grammos újszülött babák között jó eséllyel 45-70 százalékuk marad életben. Az 1000-1500 grammos babák túlélési esélye mára 87-94 százalék.
Az orvostudomány mai állása szerint a 24. hét tekinthető vízválasztónak. Amennyiben a magzat ebben az időben születik meg, körülbelül 40-50% esélye van az életben maradásra, de ezekben az esetekben még nagyon nagy a valószínűsége, hogy a magzat maradandó károsodást szenved el. A 25. hetet követően 70%-ot megközelítő a túlélés esélye, a 27. hétre született babák túlélési aránya pedig már 80% felett van.
Azok a koraszülöttek, akik túlélik élete első évét, nagyobb eséllyel küzdhetnek születés körüli megbetegedésekkel, mint agyi károsodás miatti fogyatékosság (cerebral palsy), koordinációs zavarok, tanulási nehézségek, magatartási zavarok (hyperaktivitás), érzékszervi károsodások (rövidlátás, vakság, süketség). A koraszülöttek az időre született társaikhoz képesti lemaradásukat csak igen sokára (többnyire óvodás, iskolás korukra) hozzák be. Nagyon sok utókezelés, rehabilitációra, fejlesztésre szorulnak.
200 millió forintos fejlesztés a koraszülött és gyermek-intenzív osztályon
A koraszülés megelőzése
A koraszülés nagymértékben megelőzhető az anya megfelelő, kontrollált, kiegyensúlyozott életmódjával. Betegség esetén pedig annak időben történő kezelésével. Már a fogantatás előtt ajánlatos a kismamajelöltnek alapos szűrővizsgálatokon részt vennie, s minden esetben elemezni, megbeszélni a kézhez kapott diagnózist a kezelőorvossal. Fontos, hogy a szűrővizsgálatokat pontosan egyeztesse a babát tervező pár a háziorvossal és a nőgyógyásszal. A nőknek olyan rutin ellenőrzéseket érdemes elvégeztetniük a babavállalás előtt, ami bizonyossá teszi, hogy nincs sem szervi elváltozásuk, sem gyulladásos gócpont nem alakult ki a szervezetükben. Ha minden lelet negatív, a kismamajelöltek számára ez nagyon megnyugtató érzés, ami pszichésen is jól hat rájuk. A férfiaknak is részt kell venniük a rutinellenőrzésben.
A dohányzás, alkoholfogyasztás, droghasználat, kóros alultápláltság, egészségtelen életmód mind a magzat és az anya életét veszélyezteti. A kismamák egyik legnagyobb félelme, hogy babájukat idő előtt hozzák a világra, miközben jól tudják: kilenc hónapon át az anya méhében kellene fejlődnie a magzatnak. Ahhoz, hogy a szervezet összehangoltan és megfelelően működjön, s a mama a babával együtt egészséges legyen, legalább a 34. hetet el kell érnie a magzatnak édesanyja óvó-védő méhében.
A koraszülésre utaló jelek esetén azonnal értesíteni kell a kezelőorvost. A praxisunkban az elmúlt 3 évben (2010-2013) alkalmazott módszerekkel sikerült a koraszülés átlagos előfordulását 66%-kal csökkenteni, valamint ismételt koraszülés vagy második trimeszteri magzati veszteség „csak” 10%-ban fordult elő olyan várandósoknál, akiknek már volt ilyen szomorú eset az előzményükben.
A koraszülött babák számára mindenképpen az az ideális állapot, ha olyan egészségügyi intézményben születnek meg, ahol létezik intenzív koraszülött osztály a hozzá tartozó speciális felszerelésekkel, készülékekkel, szakemberekkel. A kórházból kikerülve pedig elengedhetetlen a kiegyensúlyozott védőnői és gyermekorvosi szakmai segítség elérhetősége a mama és a baba számára is elérhető távolságon belül.
tags: #gyerekszuletes #8 #honapos #korban